Munkajogi kérdések.

@KBS
A készpénzzel történő fizetés lett alapjog.
Ahhoz meg ugye két fél kell. Aki adja a kápét, meg aki kapja (elég érdekes lenne az alapjog gyakorlása, ha a pénzt kapó másik fél ebben egyáltalán nem akar részt venni, és ki is rudna maradni. De ugyanez fordítva is igaz!)
Így ebben a formában egy ótvar fércmunka, és a szövegből nyelvtanilag arra a következtetésre jutok, hogy nemcsak készpénzt adni alapjog, hanem kérni is.
Abba meg inkább bele sem akarok gondolni, mi volt a jogalkotó valódi igazi szándéka...

Szerintem fizetési számla az, normál magyar bankszámlaszám igényelhető hozzá, más kérdés, hogy úgy tudom, hogy a Wise is csak határon átnyúló szolgáltatást nyújt nálunk, úgyhogy a 158.§(3) kitételének valszeg nem felel meg. Számolja el a költséget a cég.

Vajon mi lesz azokkal a helyekkel, ahol csak készpénzmentesen lehet fizetni, mint a Budapest Park, vagy a Sziget? Elvieleg jogom lenne kápéval fizetni már...

Miért lenne alkotmányellenes? A készpénzhasználat jog - de itt a munkáltató akar utalással fizetni; nem sérül a joga. A munkavállaló meg annyi készpénzt vesz fel a számláról a saját fizetéséhez, amennyit csak akar. (Más kérdés, hogy az alkotmánymódosítás egyszerűen egy abszurd vicc.)

A Wise szerintem nem fizetési számla.

@Tamás111

„Kötelezheti e a munkáltató a munkavállalót hogy egy bizonyos banknál nyisson bankszámlát?”
Nem. Mt. 158. § (1) "A munkabért a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára utalással kell megfizetni. A felek írásbeli megállapodása esetén a munkabért készpénzben kell megfizetni."
(Személyes véleményem szerint a fenti jogszabályhely második mondata 2025. április 15-e óta Alaptörvényellenes (XIII. cikk (1) bekezdés első mondatának második fordulata), de Magyarország leghangosabb és legerősebb készpénzhasználója ezt majd úgyis beadványozza előbb-utóbb)

„Miért nem utalja sok munkáltató Wise számlára a fizetésed (forint számla (HU33) 12600016-..)?”
Tudjuk mi ezt? Kérdezd meg a munkáltatódat! Ebben az esetben azonban lehet, hogy ilyen-olyan díj, jutalék, miegymás stb. lesz levonva: Mt. 158.§ (3) "A munkabér kifizetése – ide nem értve a nem magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő átutalást – a munkavállaló részére költséget nem okozhat.

Sziasztok!
Két kérdésem lenne:
Kötelezheti e a munkáltató a munkavállalót hogy egy bizonyos banknál nyisson bankszámlát?
Miért nem utalja sok munkáltató Wise számlára a fizetésed (forint számla (HU33) 12600016-..)?

Sajnos, igen. A munkaviszony létesítését azonnal be kell jelenteni.

Ha azóta sem tudtál elhelyezkedni, akkor jelentkezz be újra, nem tudom, lehet-e visszamenőleg igényelni az egynapos munkaviszony megszűnésétől. Ha nem, akkor azzal az idővel tovább jár.

Nem az 1 napot kérik vissza, sajnos, hanem az attól a naptól járó összeget, több mint 200.000 Ft-ot....

Csak gondoltam megkérdezem, hogy ez így jogilag akkor rendben van-e?

Köszönöm

Gondolom, azt az egy napot. Esetleg az azt követő naptól járó összeget.

Jó napot!

Munkavállaló munkanélküli segély alatt 1 napot alkalmazottként dolgozott.
Április 7-én lejárt a munkanélküli segély, másnap elment a Hivatalba és ott közölték vele (határozatot is kapott), hogy mivel a folyósítás alatt munkaviszonyban állt ( 1 napot) , ezért vissza kell fizetnie a segély összegét.

Kérdés: ez így jogszerű lehet?

Köszönöm

Szerintem határozott (értelemszerűen a próbaidőnél hosszabb időre kötött) munkaszerződés esetén sincs semmi ilyen.
A próbaidő egyszerűen eltelik, és kész. Onnantól ez a kivétel (ti. nem kell indokolni a felmondást és nincs felmondási idő) megszűnik.

@anonymworker
„A szerződésben kikötött próbaidő utolsó napját követően már számolnom kell a felmondási idővel ”
Amennyiben határozatlan időtartamra kötött munkaszerződésed van, igen.
Nincs "véglegesítési" folyamat, vagy lépés.

Sziasztok!
A szerződésben kikötött próbaidő utolsó napját követően már számolnom kell a felmondási idővel NEM azonnali hatályú felmondás esetén (bármelyik fél tegye is meg) vagy van bármi jogalapja az Mtk-ban annak, hogy "még nem véglegesítettek", és ezáltal próba időn túl valamit nem kapok meg, ami szerepelt a szerződésben a próbaidő utáni időszakra vonatkozóan?

Tisztelt Tagok!

Következő dologban szeretném a segítséget kérni: munkahelyemen kb. 1 hónapja a közelemben az egyik gépből egy alkatrész éles, magas frekvenciás sípoló hangot adott ki, amitől nekem elkezdett fájni a fülem, majd azóta is sípol. Jeleztem a közvetlen vezetőmnek, (felvettem a hangot, ezt is megmutattam), ő azonnal elrakott onnan, amíg az eszközt nem javították meg. Sajnos a sípoló hang velem maradt, a gép közelében fokozódott is, hiába cserélték az alkatrészt. Lényeg, hogy a munkáltatóm szerint nekik nincs dolguk ezzel az esettel, mert nem keletkezett keresetkiesés, elhangzott az is, hogy szerezzek be egy szakorvos által leírt papírt, hogy nekem ettől lett a fülzúgásom, és azt ők majd lefűzik, ha a későbbiekben problémám lenne. Beszereztem, újra elhangzott a táppénzes dolog, és hogy nekik ezzel nincs más dolguk.
Kérdezném, hogy ez így jogszerű? Jegyzőkönyv nem készült, a munkavédelmi megbízott a közelemben sem járt azóta sem.

Köszönöm!

@zsuti
„Ez a 3 óra túlóra?”
Nem. Ez hobbi.

Mt. 86.§ (3) b)
(3) "Nem munkaidő

1. [...]
2. a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama."

Céges autóval járok. Központ Budapesten van, én 120km-re lakom onnan. Változó munkahelyekre járok, a központba havonta kb. kétszer megyek. A 8 órás munkaidő mellett naponta átlagban 3 órát vezetek Ez a 3 óra túlóra?

@eulimen
@Kovács_Béla_Sándor
Köszönöm szépen! Megerősítettétek, hogy nem én értelmezem félre a dolgokat.
A szomorú az, hogy a könyvelő dilettantizmusa megrontotta a fönökömmel való kapcsolatomat. Mindkettőnket félrevezetett...

@redknight
„Nem kaptam járulék igazolást. ”
Tbj. 75.§ (2) "A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontjáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről."

„Hosszasan győzködött, hogy ez a pénz a Bt.-nél marad”
Oké, tehát akkor a Tbj. 4.§ 17. pontja alapján "saját jogú nyugdíjas" vagy 2024. július 1-jétől. Erről az igazolás másolatát akár közvetlenül a könyvelőnek is odaadhatod.
A Tbj. 6.§-a sorolja fel a biztosítotti jogviszonyokat (hosszú, nem másolom ide, majd a könyvelőd böngészi). Mivel a nők40-nel öregségi korhatárt betöltött nyugdíjasnak számítász, ennélfogva nem vagy a törvény értelmében biztosított, tehát nem kell utánad járulékot levonni. Ekképp az idő előrehaladtával egyre nagyobb korrekciót lesz kénytelen végezni a könyvelő.
(már ha beleállsz az igazadba)

33§ (2) "Ha a foglalkoztató a biztosítottól több járulékot vont le az előírtnál, a többletként jelentkező járulékot legkésőbb a biztosított kérését követő 15 napon belül vissza kell fizetni."
Lásd még a Tbj. 82.§-át a járulékkülönbözet elszámolásáról (jó hosszú, majd a Bt. könyvelője elolvassa)

A szocho-t a Bt.-nek a Szocho tv. 5.§ (1) bek. j) pontja alapján tudod megspórolni (bár lehet, hogy ennyi sütnivalója magától is volt)

Pedig ez a helyzet. A szociális hozzájárulást a munkáltató takarítja meg, de a TB-járulékot, amelyet korábban a béredből vont le, nem tarthatja meg, azzal a te nettó béred nő. Egyébként a józan ész is ezt diktálja; a könyvelőnek nem csak a jogérzékével van gond, hanem a logikai képességeivel is.

@eulimen
Nem kaptam járulék igazolást. Az SZJA tervezetem a 2025.02.17.-i állás szerinti.

A munkáltatóval vagyok jogviszonyban, ezért elsőként neki jeleztem a munkabér problémát. Nem értette, de megadta a könyvelő telefonszámát, akivel kellemetlen vitám volt a TB járulékkal kapcsolatosan. Hosszasan győzködött, hogy ez a pénz a Bt.-nél marad, mondván "csak nem képzeli, hogy ez magának jár!". Pontosan ezért fordultam ide munkajogi tanácsért.
Nem akarom a munkáltatómat, azaz a fönökömet, szorult helyzetbe hozni és nem fordultam a munkaügyi felügyelőséghez. Jó a kapcsolatunk, de nem foglakozik ezekkel a dolgokkal.

„Amennyiben a korkedvezményes nyugdíj minden szempontból (de legalább járulékfizetés szempontjából) öregségi nyugdíjnak minősül”

Legalábbis "saját jogú nyugellátás". :)

@redknight
„2025. március közepén kaptam egy 01.30-ra visszadátumozott 2024. évi M30 nyomtatványt. Nem stimmel a két végösszeg...”
A NAV március 15-ével tette közzé a tervezetet. Nyilván egy valamivel korábbi időállapot szerinti adatokat látod a tervezetben, talán a január 31-i záró állapotot. Ez megmagyarázza az eltérést.
A munkáltató azonban nem csak M30-ast ad, hanem járulékigazolást is. Ebben mi áll?

Ha KBS jogi kérdésekben megcáfol, neki eddig mindig igaza volt, tehát július 1-jétől járulék- és szocho-mentes kell legyen a munkabéred.
Ha személyesen imsered a bt. könyvelőjétt/bérszámfejtőjét, érdemes megkérdezned tőle, mit rontott el, és kérd meg, hogy mielőbb korrigálja.
Egyébként a munkáltató hibájából hibás M30-at május 20-a után is lehetséges önellenőrzéssel, pótlékmentesen javítani.

@KBS
„Ebben biztos vagy?”
Amennyiben a korkedvezményes nyugdíj minden szempontból (de legalább járulékfizetés szempontjából) öregségi nyugdíjnak minősül, akkor nem...

Tbj. 4.§ 17."Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki
17.1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával az 5. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül"

5.§ (3) "A nyugdíjbiztosítási ellátások:
a) saját jogú nyugellátás: öregségi nyugdíj"

@eulimen
Az én jelenlegi tudásom alapján,
"Aki a nyugdíjkorhatárt elérte – ideértve a nőket is, akik a NŐK40 éves korkedvezménnyel vonulnak nyugdíjba –, ha munkát vállal, akkor mentesül a 18,5 százalékos TB-járulék alól, és a foglalkoztatója is mentesül a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól. Ha a nyugdíjas munkát vállal, akkor a nyugdíját is kapja mellette."

2025. március közepén kaptam egy 01.30-ra visszadátumozott 2024. évi M30 nyomtatványt. Ezen szerepel 12 hónap munkabérből történő járulék levonása, ezzel ellentétben az SZJA tervezeten a jövedelmemből csak 10 hónap járulékának levonása szerepel. Nem stimmel a két végösszeg...

Ebben biztos vagy? A hivatkozott törvényhelyből hogy jön ki, hogy a 40 év után nyugdíjba ment nőkre nem vonatkozik?

@redknight
„A fizetésemben azóta sem jelentkezik növekményként a munkabérből nem levonandó TB járulék. ”
Egy darabig nem is fog. A törvény szerint csak a nyugdíjkorhatárt elért munkavállaló számít kiegészítő tevékenységet folytató személynek, pusztán a nők40-nel nyugdíjazottak nem.
Tbj 4.§ 11."Kiegészítő tevékenységet folytató személy: a 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak vagy mezőgazdasági őstermelőnek minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel."

„jövedelemigazoláson 12 hónapra szerepel a TB járulék levonása” és „Havi bérelszámolás jegyzéket ezen időszakra nem kaptam”
És mi áll a járulék-igazoláson? Azt is megkaptad legkésőbb január 31-én.
Ezeket az eltéréseket, igazolás-hiányokat a munkáltatóddal leülve kell megoldanod, a fórum ebben nem tud segíteni.

„A módosítás kiterjedne a napi munkaidő 6 óráról 4 órára történő változtatására, valamint a bruttó munkabér csökkentésére. ”
A munkaszerződés a felek egybehangzó akarata alapján módosítható. Ha nem tetszik, akkor ne írd alá! De azért hallgasd meg a munkáltatódat, mi áll a módosítási javaslat hátterében. Ha ugyanis a pacientúra tényleg csökkent, és emiatt a meló is kevesebb, akár még megalapozott is lehet a javaslat.
Ha nyakaskodsz, akkor viszont vállald annak a következményét is, hogy a munkáltatód nem fog tudni napi 6 órában foglalkoztatni, és a munkáltató működésével összefüggő okra hivatkozva törvényesen felmond.

„Jogos lehet a munkáltató súlyos szerződésszegésére hivatkozva az azonnali felmondásom?”
Az azonnali hatályú felmondás az alábbi esetekben lehetséges. A tényállás alapján ilyesmiről szó sincs.
Mt. 78. § (1) +A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi."