Kerdezodo
Mielőtt továbbmész bármilyen más fórumra a kérdéseddel, érdemes lenne tisztáznod magadban néhány matematikai és közgazdasági alapvetést:
- A 165.100 Ft 9 % -a nem 30 000 Ft
- mit jelent az átlagnyugdíj
Kerdezodo
Mielőtt továbbmész bármilyen más fórumra a kérdéseddel, érdemes lenne tisztáznod magadban néhány matematikai és közgazdasági alapvetést:
Kerdezodo,
„Azoknak írom akik úgy reagálnak hogy semmi fogalmuk nincsen a témával kapcsolatban.”
Aki itt reagált, az mind tisztában van azzal, amit leírtál.
Ez egy jogi fórum, és itt jogi szempontból kapsz választ : azt, hogy a tárgyévbeni közbülső emelés(ek) a 62.§(1) szerinti megállapításra vonatkoznak, az pedig a tárgyév ELŐTT megállapított nyugdíjakra vonatkoznak.
Senki sem állította, hogy nincs erkölcsi értelemben igazad abban, hogy ilyen nagy inflációnál a te nyugdíjadnak a korrigálásának elmaradása nem helyes. De attól még törvényes. Ez a szabály. Nincs ez ellen jogorvoslat, mert a nyufig helyesen alkalmazza a törvényt, nem sérti azt meg.
A jogszabály megváltoztatása pedig az Országgyűlés hatásköre, amiatt a helyi képviselődet kell keresned.
Kerdezodo
Részemről érthető volt a kérdés,de úgy látom,nem vagy nyitott a válaszra.
Nem voltál jogosult arra az emelésre mivel 2022 májusában mentél nyugdíjba.
Rossz a megközelítésed amikor azt mondod,elestél valamitől.
Talán érthetőbb egy egyszerű példából: én sem tudok 3 gyerek után csok-ot,meg adókedvezményt,stb igényelni,mivel nincs 3 gyerekem. Háboroghatok ezen évekig,hogy elestem tőle,de nem felelek meg az alap feltételeknek. Ahogy te sem feleltél meg az emelésnél.
Azoknak írom akik úgy reagálnak hogy semmi fogalmuk nincsen a témával kapcsolatban. 2022-ben 5% előirányzott inflációval számolták ki a valorizációs szorzót ami segítségével határozzák meg a kezdő nyugdíjat. De abban az évben ennek többszöröse volt az infláció és év közben kétszer korrigálták az előző évben és korábban nyugdíjba kerülteknek a nyugdíját. Tehát a 2022 évben nyugdíjba vonult emberek elestek ettől a két korrigálástól ami a januári emeléssel együtt 14%. Ez 14 - 5 = 9 % hiányt jelent.
Kerdezodo
Ahogy te is leírtad, a nyugdíj nem inflációkövető, hanem a tervezett inflációt veszik figyelembe. Senki nem hibázott vagy tévedett ezek szerint, ez valóban ilyen.
Ami pedig az átlag nyugdíj fogalmát illeti : nincs olyan előírás, törvény, hogy a nyugdíjadnak összefüggésben kell ezzel lennie, vagy követnie kell, ha emelkedik. Az " átlag" fogalma azt jelenti, hogy a rendszerben lévő ellátottak nyugdíjának átlaga adott időszakban épp annyi, amennyi. Tehát ha a következő évben eltávozik 1000 nyugdíjas akinek alacsonyabb volt az összeg, és belép a rendszerbe 2000 olyan friss nyugdíjas, akinek több jár, akkor ez az átlag összeg emelkedik. Ez egy információ lehet, de semmiképp nem jelenti azt, hogy neked több járna, tehát nincs " veszteség" amiről beszélsz.
„ő még nem feltétlen volt jogosult az emelésre 2023. év elején.”
De. Akkor már igen. 2022. novemberében nem kapott kiegészítő emelést. De hát nem volt mit kiegészíteni, hiszen az emelésre sem volt jogosult, mert abban az évben állapították meg a nyugdíját.
drbjozsef
„2023 januárjában neked nem emelték a nyugdíjadat?”
Én csak arra tudok gondolni, hogy mivel 2022. májusában ment nyugdíjba a kérdező,
esetleg ő még nem feltétlen volt jogosult az emelésre 2023. év elején.
„az átlag nyugdíjnál 2000 ft-al magasabb volt az enyém és 2023 év elején már 30000 ft-al kevesebb”
2022.05 hóban 165.100 huf volt az átlagnyugdíj, 2023.01 hóban 208,2. Ez valóban több, mint 40ezer forint különbség, de ennek a KBS által említett természetes jelenség (minden hónapban nőtt az átlagnyugdíj) az is az oka, hogy a nagy infláció miatt majd 30ezer forint volt az átlag emelés csak januárban. Azt mondod, hogy te ezt nem kaptad meg? 2023 januárjában neked nem emelték a nyugdíjadat? Mert az csak úgy jöhet ki.
Vagy úgy, hogy a te 2022.májusi nyugdíjadat a 2023 januári átlagnyugdíjhoz viszonyítod. De azt meg miért?
Mennyi a 2023. januári emelet nyugdíjad eltérése a 2023 januári átlagtól?
„"a nyugdíjazásom pillanatában az átlag nyugdíjnál 2000 ft-al magasabb volt az enyém és 2023 év elején már 30000 ft-al kevesebb".”
Ez egy természetes jelenség. Mivel az újonnan megállapított nyugdíjak mindig magasabbak a korábban megállapítottaknál, a régebben megállapítottak többsége elmarad az átlagtól. Méghozzá egyre növekvő összeggel maradnak el. (Ahogy nő az átlagnyugdíj, úgy nő az átlag alattiak elmaradása.) Tudod, az átlag azért átlag, mert annál vannak magasabbak és alacsonyabbak is.
Ne az átlagtól elmaradást nézd, hanem a nyugdíjad reálértékének az alakulását. (Bár erre hivatkozással sem fogsz emelést elérni, ha a jogszabály nem írja elő.)
Kerdezodo,
„csak a követelésem jogosságát ismerték el, de a megoldásig nem jutottunk”
Egy követelés jogosságának elismerése már a megoldás. Mármint jogilag - gondolom, neked az "erkölcsi" jogosságát ismerték legfeljebb el informálisan.
Egyébként jogi szempontból nem látom a problémádat. A (3) szerinti emelést nem kaptad meg?
Ha igen, és azon kívül gondolod, hogy neked még járna, akkor a segítséget a választókerületed országgyűlési képviselőjénél kell keresned, azt is csak a jövőre nézve, és nem visszamenőlegesen sajnos. A 62.§ egyértelmű, feltételezem annak alkalmazásánál az állam ésvagy a nyufig nem tért el a törvénytől, nem szegte meg azt. Ebben az esetben nincs mire jogorvoslatot kérni.
Már több éve különböző hivatalokban, fórumon és politikus segítségét kérve próbáltam sokunk problémáját megoldani. Eddig csak a követelésem jogosságát ismerték el, de a megoldásig nem jutottunk. Én 2022 májusában kerültem nyugdíjba amikor igen nagy volt az infláció. Ez okozza a problémát, mert március végén állapítják meg a nyugdíj meghatározásához szükséges valorizációs szorzót. Ezt az, az évre tervezett infláció függvényében számolják ki. 2022-ben a tervezett többszöröse lett a valós infláció. Ez a különbözet hiányzik a mi nyugdíjunkból. Az én alacsony nyugdíjam esetén is több mint 30000 ft havi mínuszt jelent és a következő évek emelései ezt a hiányt hatványozzák. A korábbi években nyugdíjazottak 2022-ben a januári emelésen kívül még kétszer kaptak kiegészítést amit mi viszont nem. Kértem visszamenőlegesen a különbözetet és az elmaradt emelési eltérés korrigálását. Az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 62. § 1. pontjára hivatkoznak az elutasításban. Nem akarják megérteni hogy én a 3. pontot kérem érvényesíteni. Ezt a követelésemet igazolja még az is hogy a nyugdíjazásom pillanatában az átlag nyugdíjnál 2000 ft-al magasabb volt az enyém és 2023 év elején már 30000 ft-al kevesebb. Kérem segítségüket hogy ezt a horror veszteséget visszaszerezhessem(sük).
Kerdezodo,
Ez egy szabad fórum, bárhol bármit kérdezhetsz, legfeljebb lesz akinek nem tetszik.
Nem annyira illik ide a nyugdíj, van például egy ilyen fórum is : https://www.jogiforum.hu/forum/16/40929
Mellesleg a nyugdíj túlnyomó többségében nem jogi, mint inkább adószakértői kérdés álalában, szóval nem biztos, hogy sok hasznos infó jön rá. De persze ki tudja. Tedd fel.
Nyugdíjjal kapcsolatban itt kérdezhetek?
Besenyei Csaba,
Helyesen : nem kell felmondanod természetesen, a munkáltatód az, aki vagy foglalkoztat az eredeti munkakörödben, vagy ha abban nem tud/akar, akkor felmond neked (illetve, még azt is teheti, hogy nem ad munkát, és fizet állásidőt, nem köteles felmondani, ahogy neked sem kell).
Egyszerűen nem fogadod el a módosítást, nem írod alá. Nem vagy köteles. A munkaszerződés módosításhoz mindkét fél beleegyezése kell.
Persze, azt is teheti a munkáltató, hogy kihasználja a 44 munkanapot, elküld ideiglenesen valami mást csinálni, de azután vagy fizet a semmire, vagy felmond.
Tisztelt Niki2025!
Az a baj, hogy a FEOR módosítás a cég részéről már előbb meg történt, mint ahogy engem személyesen értesítettek volna. Ergo: Ez már el volt döntve. Eszem ágában sincs el fogadni, pláne indoklás nélkül. Elhiszem, hogy lehet más munkakörben is foglakoztatni átmeneti időtartamra, de erről nem kaptam tájékoztatást, így arra merek gondolni nem ez van a háttérben.
Besenyei Csaba
Átmeneti időtartamra foglalkoztathat más munkakörben, "naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell."
Viszont a te esetedben , a leírásod szerint, nem átmenetileg gondolták a módosítást. Tehát vagy felmondasz, vagy elvállalod. Ha felmondasz, akkor írásban alaposan indokold meg, bár feltételezem, nem fogja őket meglepni. A FEOR szám módosítása ha nem volt megalapozott még, akkor kiváló aduász a kezedben, ha nem akarnának kfizetni.
Tisztelt Penzmento,
Csak így minden nélkül fogadjam el? A munkahely keresgélés már el kezdődött közben.
Amit az előbb kihagytam,„ a NEAKT küldött a tegnapi napon két átváteli értesítőt a tárhelyre, ahol már a munkáltató a FEOR számomat módosította. Viszont a mai napon értesítettek.”
Üdvözlök mindenkit.
Az alábbi problémában kérnék segítséget. Műszakvezetőként dolgozom egy fémipari megmunkálással foglalkozó cégnél. A mai napon fel hívatott a HR-es, és közölte velem, hogy az új gyárigazgató döntésére 2026.01.12-től a műszakvezetői pozícióban nem kíván foglalkoztatni, helyette, mint raktáros munkakörben, 30%-al kevesebb órabérért. Ehhez mellékelt egy üzemorvosi papírt, ami szerint - vizsgálat nélkül - alkalmas vagyok a munkakör be töltésére, és egy másik dokumentumot, amin aláírásommal igazolom, hogy bele egyezem ebbe. Hétfőig gondolkodási időt kértem. Kérdésem, hogy ez így mennyire jogszerú? Köteles vagyok ezt elfogadni, mert szerintem ez nem igazán ferr dolog. Mit tehetek ebben az esetben, mint munkavállaló?
Várom a hozzászólásokat, szép hétvégét kívánok mindenkinek!
Tibor86
„Nyilván azért tartanak be nekem mert én korrekten (sajnos)tájékoztattam őket hogy már nem sokáig dolgozok náluk...”
Lehet ezzel még ráértél volna kicsit, hogy közöld velük.
fordítva ülsz a lovon.
A munkáltató joga a szabadság kiadása (évi 7 nap kivételével). Tehát ő dönti el, hogy mehetsz-e.
Ha csak az a hasfájás, hogy azon az egy napon nem mehetsz szabadságra, próbálj egyezkedni.
Ha így sem megy, menj táppénzre, legalább azon a napon.
A szabadságokat főszabály szerint valóban tárgyévben kell kiadni, 5 napot át lehet lógatni folytatólagosan januárra. A Mt. 123. szakasz (5) a) alapján azonban megteheti, hogy különleges indok alapján legfeljebb 60 nappal eltolja a szabadság kiadását még akkor is, ha ezzel az a következő évre tolódik.
Tisztelt Szakértő!
Szabadság kiadásával kapcsolatban szeretnék tanácsot/segítséget kérni.
A munkahelyemen már több mint egy hónapja jeleztem hogy december 10-ig dolgozom és utána kiszeretném venni az összes megmaradt szabadságomat (13 napot).Akkor még tudomásul vették nem éltek ellenvetéssel.Most a héten viszont még is úgy gondolták hogy nem mehetek szabadságra mert sok a munka...
Ezzel nekem az a bajom hogy én egy államilag támogatott képzésben veszek részt és az első vizsgám pont a tervezett szabadságom első napján lenne!Nyilván azért tartanak be nekem mert én korrekten (sajnos)tájékoztattam őket hogy már nem sokáig dolgozok náluk...
Azt olvastam hogy a munkáltatónak az év végéig ki kell adnia az összes szabadságot.
Ez így van?
Ha igen akkor írásban kell őket felszólítanom?
(7 éve dolgozom ennél a cégnél sajnos)
A dolognak nem ahhoz van köze, hogy a munkavállaló milyen juttatást kap, milyet nem. A gyerekgondozás céljára adott fizetés nélküli szabadságnak az első hat hónapjára jár szabadság, a többire nem.
A közös megegyezésben semmi sem "jár", de mindent "szabad". Olyan feltételekkel szüntetik meg a felek munkaviszonyt, amilyenekben meg tudnak egyezni. Nincs megegyezés - marad a munkaviszony. (Felmondani a munkáltató nem tud, amíg a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van.)
Tisztelt szakértő,
Következő helyzet értelmezésében kérem a segítségét.
A munkavállaló több, mint 10 éves jogviszonyát kívánja megszüntetni a munkáltató közös megegyezéssel. Munkavállaló 2019 óta fizetés nélküli szabadságát tölti gyermeke születése okán, beteg gyermekére való tekintettel jelenleg is gyesen van, gyermeke 10 éves koráig. Ezzel párhuzamosan gyodban részesül.
A munkaviszony megszűnésével a munkáltató kifizeti a munkavállaló bent maradt szabadságait, de arra az időszakra, amikor a munkavállaló gyodban is részesült, a munkáltató szerint nem jár a fizetett szabadság a jogviszonyban.
Tisztázásra szorul számomra, hogy ha a munkavállaló a fizetetlen szabadságát gyermeke születése okán kezdte meg, akkor nem a gyod miatt szünetel a jogviszony, hanem a gyes miatt és a gyes alatt jár a szabadság. Illetve a gyod hogyan kerül összefüggésbe a teljesen más jogviszonyban kapott szabadnapokkal?
Válaszát köszönöm!
NR
Kedves eulimen !
Köszönöm a segítséget !

kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02