Munkajogi kérdések.

Voranna,

Nem lehetséges, hogy ezek az idézetek egy 2011 előttre datálódó honlapról származnak?
Idézd ide erről a Tb. törvény mai napon hatályos passzusát inkább.

@Voranna
Még jó, jogy az új feltételek nem vállalása okán tudtad, mikor hatalyosul a felmondás...
Mivel a Mt. igazolások és.elszámolasra vonatkozó szabályai nem tesznek különbséget a rendes és azonnali felmondás között, igen.
Ha azonban jól fordítom a jogszabályokat, az abban foglalt terminus alapján a kifogásolható életvitel vizsgálatának nemvállalasa miatt szűnik meg a munkaviszony?
Ebben az esetben ugyanis jogilag rendes felmondás történik, igaz, a törvény erre az indokra kifejezetten elveszi a végkielégítési jogosultságot.

@eulimen
A munkáltató általi azonnali felmondásra ilyen szempontból ugyanaz vonatkozik, mintha normál felmondás lenne?
Még jó, hogy a NEAk felé lejelentették, aki értesített engem, mert így legalább tudom, hogy melyik naptól számoljam az 5 napot.
Köszönöm a választ

@Kovács_Béla_Sándor

"A biztosítási jogviszony megszűnését követően jár még egészségügyi szolgáltatás?
A magyar közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősülő személyek részére a biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltételek megszűnését követően még meghatározott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon való jogosultság.

45 nap, vagy annál hosszabb biztosítás esetén
Ha a belföldinek minősülő személy biztosítása (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra a biztosítás megszűnését követően további 45 napig jogosult lesz."

@Voranna

Gyvt. 66/D szakasz (14) "A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése tekintetében egyebekben az Mt. 80. § (2) bekezdését, 82. §-át és 84. § (1)–(3) bekezdését alkalmazni kell."

Mt. 80. szakasz (2) "A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat."

„45 napos passzív biztosítási jogviszony?”
Az mi?

Sziasztok.
20 évig nevelőszülőként tevékenykedtem, ami foglalkoztatási jogviszonynak számít. Július 1-től kötelezővé tették az NVSZ általi átvilágitásunk (az egy háztartásban élő nagykorú családtagjainkra is vonatkoztatva), vagyonosodási vizsgálatunk, stb. Nem írtam alá, tudomásul véve, hogy ez azonnali felmondással, végkielégítés megvonásával jár valamint nincs helye jogorvoslatnak.
Az aláírási határidő augusztus 8-án járt le. Augusztus 12-én a NEAK értesített, hogy augusztus 9-től megszűnt a munkahelyem, ezáltal a biztosítási jogviszonyom is. A munkáltatótól semmit nem kaptam, se hivatalos felmondást, se értesítést, se az augusztus 8-ig járó fizetésem (az évi 4 nap szabadság időarányos részének megváltását sem), se az időarányosan járó ellátmányt.
Kérdésem, hogy hány munkanapon belül kell a munkáltatónak ilyenkor adminisztratíve és anyagilag elszámolnia velem, mert semmit nem tudok intézni a hivatalos papírok nélkül.
Másik kérdésem, hogy a foglalkoztatási jogviszonyra is érvényes a 45 napos passzív biztosítási jogviszony?

(Ez már nem a kérdés része, csak a sztorimé: a háztartásomban nincs kiskorú, a saját gyerekeim pont most lettek nagykorúak. A nevelt gyerekem sem kiskorú, utógondozottként volt nálunk, még 2,5 évig lehetett volna a rendszerben. Hogy ne tudjanak vele zsarolni, felmondta az utógondozotti ellátását és ameddig szeretne továbbra is velünk marad, immár "ingyen", mert sosem a pénzről szólt nálunk a nevelőszülőség)

Köszönöm előre is a válaszokat.

A magyar Mt. szerint :

„78. § (1) A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél

1. a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
2. egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.”

Ha ennek nem felel meg a felmondásod, akkor jogellenes lesz az azonnali felmondés, és annak minden jogkövetkezményét viselned kell.
Ezeket a 44. fejezetben olvashatod, 82.§-84.§, eseted az utóbbi passzus.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Elvileg legjfeljebb 12 havi fizudnak megfelel kártérítést is követelhetnek, természetesen csak akkor, ha a jogellenes felmondásod ilyen mértékű kárt okozott a munkáltatódnak.

Magyarországi bejelentéssel dolgozok kiküldetéssel. A munkaszerződés kétoldalú, van magyar oldal, ahol fel van tüntetve a magyar szakmunkásbér általános dolgok stb, a németben pedig az euro alapú bérezés. A munkavédelmi ruházatnál az szerepel, hogy próbaidő alatt is lehet kérni, viszont akkor visszavonják az első havi bérből. 3 hónap után viszont jár, de már a negyedik hónapban vagyunk és még csak a méreteket sem kérték.
Mivel már másik jobb állásajánlatot kaptam, ezekkel már nem szeretnék sokat foglalkozni.
Viszont a kérdésem az, hogy ha közös megegyezéssel nem engedik el a felmondási idő felét, mit tehet a munkáltató?
A volt munkatársaimnál ragaszkodtak a 30 naphoz, viszont ők is eljöttek előbb. Van akitől vontak kisebb összegeket. Igaz más munkakörben dolgoztak, ahol nem nagyon kell szaktudás.
Sajnos szándékosan alacsonyan tartják a béreket már 10 éve és ha találnak embert akkor legtöbbször pályakezdőt vagy fiatalt.
Tudom van még lehetőség az elszakadáshoz, de inkább e két változat közül kellene elsősorban megoldást találni.

Milyen munka törvénykönyve? A magyarban biztos nincsen "cent".

Sziasztok.

Érdeklődni szeretnék, hogy próbaidő után sem adott a munkáltatóm munkavédelmi bakancsot, illetve tűzálló munkaruhát hegesztőként dolgozom. Illetve 0.50 cent nettó béremelés is elmaradt.
Ilyen esetben élhetek rendkívüli felmondás jogával ezekre hivatkozva? Ők állandóan a munkatörvénykönyvére hivatkoznak, hogy 30 nap a felmondási idő, de mivel van új állásajánlatom, minél hamarabb szabadulni akarok tőlük. De legalább is 2 héten belül.
Mit tehet ha csak a fele időt töltöm le?

nono24,

Igen.
A szabadság pontosan úgyanúgy, naptári napok alapján jár a részmunkaidősnek is, meg a teljes munkaidősnek is. Mindkettőnek egyformán 20 nap az alapszabadsága, és erre jön rá a többi, de az is mindkettőnek ugyanúgy.
Arányosítani csak akkor kell, amikor valaki év közben létesít vagy szüntet meg munkaviszonyt, de akkor is egyforma a rész és a teljes munkaidőnél is.

Természetesen, a teljes munkaidősnek a fizetett szabadságra 8 órát, a részmunkaidősnek meg 4 (vagy 6) órát számfejtenek bért. Ez a különbség közötte.

„Amennyiben több önkormányzatnál részmunkaidős foglalkoztatással kerül alkalmazásra (feladat ellátása azonos) hol a Kjt., hol az Mt. alapján, foglalkoztatásra jogszerű?”
Lehet jogszerű, hiszen önmagában nem tilos.

Jó estét kívánok!

Dolgozó szabadságának jogszerű megállapítása, valamint foglalkoztatása tekintetében szeretnék tájékoztatást kérni.

Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló, heti 20 órás foglalkoztatású dolgozó (foglalkoztatása az egész évet érinti 01.01 - 12.31-ig) éves szabadságszáma tekintetében - a foglalkoztatása óráival összefüggésben - annak időarányos részére jogosult, vagy az általános munkarend (heti 40 órás foglalkoztatás) szerint járó szabadságok száma illeti meg?
Amennyiben több önkormányzatnál részmunkaidős foglalkoztatással kerül alkalmazásra (feladat ellátása azonos) hol a Kjt., hol az Mt. alapján, foglalkoztatásra jogszerű?

köszönettel:
Mimi24

@eulimen. Köszönöm a hozzászólásodat. Informatív volt és egyet is értek vele. Sajnos nincsen a cégben olyan portál, ahol elrejtve ezek megtalálhatóak, és úgy tűnik szándékosan nincsen. Nem az lehetett a célja ennek, hogy átverjék a munkaválallókat, hanem az, hogy szervezeti döntésekről / változásokról ne lehessen megállapítani, hogy kik voltak a felelősei. Az elmúlt időszakban sok jó mérnök ment el a cégtől szervezeti változások miatt, és nem szerették volna, ha később átvilágításokon megállapítható lenne ezek felelősse.

Ennek sajnos meg is lett az eredménye, mert komoly visszahívások lettek cégben, a termék minőségének csökkenése okán, és emiatt vannak kilátásban leépítések, mivel a céget be is perelték a vevői. Félig-meddig amolyan okos, "mondj fel magadtól nyom nélkül" style-ban akarhatják eltűntetni az embereket megint, ezért írattatnak nem létező felettesekkel leveleket.

Elképzelhetőnek tartom, hogy a céget bérköltség minimalizálás után valakinek el akarják adni, és csak a gyárak és a piaci szerződések fogják az új tulajt érinteni, az irodával meg nem foglalkoznak. Ez lehetett az elmúlt időszakban zajló folyamatok valódi célja. Ez pedig innentől nem munkaügyi kérdés :).

A cég szándékosan szegte meg a munka törvénykönyvét az elmúlt időszakban, pedig nem egy párfilléres gittegylet... Érdekes ez a piacgazdaság.

@Szetv1 Egyes munkavállalók azért rínak, mert túlterheltek, és a munkáltató nem hajlandó a feladatok újraelosztásával, vagy létszámbővítéssel megoldani a helyzetet. Más munkavállalók meg azért rínak, mert a feladatok újraelosztásával (kikönnyítésével) úgy érzik, munkakörük feleslegessé válik, és leépítés áldozatául esnek. Egy bizonyos létszámméret felett ennélfogva törvényszerű, hogy mindig lesznek a feladatok mértékéből adódó, elégedetlen vagy aggódó munkavállalók. Csatlakozom KBS-hez

• már ha tudod, hogy ki a főnököd.

A Mt. 46.§ (1) d) pont alapján a munkáltató köteles hét napon belül munkaköri leírást adni, ha ez bárkinek hiányzik, kérje a HR-től vagy a közvetlen felettestől. Hozzáteszem, nem lenne ördögtől való, ha a munkaköri leírtás valami munkahelyi intranetes portál bugyraiban eldugva lenne megtalálható, amiről a munkavállaló esetleg nem is tud, viszont jogilag írásban közöltnek minősül.

Ugyanezen céggel kapcsolatos korábbi tapasztalat, hogy több kollégát is 3-4 éves időtartamban munkaköri leírás nélkül foglalkoztattak. Az, hogy egyes dolgozóknak kiadják a munkaköri leírást, másoknak pedig nem, nem tekinthető jogi jellegű problémának. Ilyet egyébként akkor csináltak, ha nem akarták, hogy meghatározható legyen, hogy mely dolgozónak ki volt a felettese. Kicsit kapcsolódik az előző kérdésemhez, ugyanis azóta én is megkaptam a munkaköri leírásomat (látható miként játsszák ki, hogy a felettes hozzon közléseket), viszont korábban nekem is volt 2-3 év kb. ameddig nem volt.

Nem jogi kérdés ez. Kérdezd meg a főnököd!

Kedves Forumozok!

Egy multinacionalis vallalatnal dolgozok informatikuskent. A cegben valoszinuleg leepitesek keszulnek.
Nem regen kaptam egy emailt, amiben egy felettesnek nem tekintheto kollega (velem egy szinten levo beosztott) idobeli reszletezes mellett tajekoztatott arrol, hogy a jovoben feladataim resze lesz 2 masik kollega szamara betanitanom a munkakoromet illetve atadnom a feladataimat, annak erdekeben, hogy ok fokozatosan egyre nagyobb reszt vallaljanak a.munkaimbol, amiket eddig vegeztem.
A levelrol masolatot kapott a felettesem is, de nem o irta. A felettesen sem szoban sem irasban hasonlo jellegunkerest nem intezett. Valoszinunek tartom, hogy nem merik a felelosseget vallalni, mert kivalo munkavegzesu vagyok es a munkamra eddig nem volt panasz. A kerdesem, hogy van-e ilyen esetben ertelme hr fele magasabb szintre jelezni a problemat? Chatuzenetek alapjan uj kollega is erkezett a csapatba, akit kifejezetten azert hoztak, hogy "beszalljon" a munkaimba. Az utasitast ado kollega tobbek kozott nehezmenyezte, hogy csak en ertek dolgokhoz, es azt is hogy elmentem 1 het szabadsagra.

A sejtesem az, hogy ki akarjak mutatni a leepitesek elott, hogy ki dolgozik, ki pedig nem, es ezert akarjak a munkaelosztast kompromitalni. A cegben tartottak programozoversenyekezt is, hogy felmerjek a dolgozok tudasszintjet egyfajta jatekos modon, amin egeszen jo eredmenyt ertem el. Az eredmenykozlo weboldalt is lekapcsoltak a napokban, holott evekig elerheto volt. *Ui.: az adott illeto semmilyen minosegben nem is felettesem, es nincsen hivatalos jogkore az organizacioban.

A valaszokat elore is koszonom!

Tudtam előre.

Mindenkinek köszönöm a kedves hozzászólását.
Tudom, mikor és hogyan léphetek ki, nem ez volt a kérdés.
Továbbá nem kp-t akartam kivenni, hanem nem akarok belépni. És igen, ha én nem fizetek be, akkor a munkáltatói befizetéssel csak ez az egy opció van, mert ilyen szerződést kötött a munkáltató a pénztárral!
Nem fogom tovább feszegetni, mert hiába, senki nem olvasta el figyelmesen, amit írtam.
Szép napot!

Ne mondd már azt, hogy az önsegélyző pénztárból semmi más nem fizethető, csak a közvetlen hozzátartozó temetése? Millió lehetőség van kivenni a pénzt, sokkal több, mint például egy csak egészszégpénztárból. De például ugyanazokat itt is.

Az persze igaz, hogy ez nem "sima" kápé, amit kiadhatsz a teszkóban. Ha nem kell, nem kell.

„pl. a 13. havi bért beépítették, majd később fizetésemelésként hivatkoztak rá....”
Mert tényleg az is volt.

Ha ennyire nem tetszik a munkahely, bármikor felmondhatsz. Még indokolnod sem kell.

Kedves Sándor!
Ezt gondoltam, de konkrét hivatkozási alapra van szükségem. Nem akartam részletezni, de a félreértések elkerülése végett leírom, hogy ez az egész olyan szemfényvesztés-féle a munkáltató részéről. Ugyanis kizárólag közvetlen hozzátartozó halála esetén vehető igénybe temetési segély, másra nem terjed ki a szolgáltatás. Kivéve persze, ha én is befizetek, amit nem fogok. A lényeg, hogy úgy tűnjön, a munkáltató támogatja a munkavállalókat, valójában nem kapunk semmit - kivéve, ha meghal valaki a családból, ami ugye elég morbid. Voltak már más érdekes húzásai is a HR-nek, pl. a 13. havi bért beépítették, majd később fizetésemelésként hivatkoztak rá....
A kérdésem lényege: mire hivatkozhatok, ha nem akarok belépni?

Nyilván nem kötelezhet. Ha nem lépsz be, nem kapod meg azt a pénzt.

Kedves Szakértők!
A munkáltató kör e-mailben közölte a cég munkavállalóival, hogy a munkavállalókat új formában kívánja támogatni (??), ezért szerződést kötött egy önsegélyező pénztárral, ahová a belépés mindenki számára KÖTELEZŐ. A munkáltató befizet havonta egy minimális összeget. Egyelőre úgy néz ki, hogy a munkavállalók részéről nem jár fizetési kötelezettséggel a belépés, de választható fizetős opció is.
Kérdésem, hogy a munkáltató kötelezheti-e a munkavállalóit erre? Semmilyen előzetes egyeztetés stb. nem történt, a belépés nem önkéntes, a közlés után már szervezik a beléptetést. Amennyiben nem akarok belépni, milyen lehetőségeim vannak? Ha megszűnik a munkaviszonyom, ez a tagság is simán felmondható?
Előre is köszönöm a választ.