Munkajogi kérdések.

Szia! Pontosítok-önként elvállalt munkavégzés! Nem "társadalmi" munka! Nem beosztottak, hanem jelentkeztem... De munkavégzés történik, amiért juttatás jár!

"Önként" ?
Akkor miért járna bármi is?
Megbecsülés, tisztelet, köszenet - jó esetben, jó helyen.

Sziasztok!
Kérdésem a következő-ha egy oktató szombaton |szabadidejében] önként iskolai promóciós tevékenységet végez 4 órában, ezért jogszabály szerint milyen plusz Bér jellegű, esetleg plusz szabadidő jogosult?
Köszönettel!

Sziasztok!
Adott egy munkahely, ahol határozatlan idejű szerződéssel dolgozom már 3 éve. Ez a munkahely egy műhely, ahol 2 ember dolgozott szakirányú végzettség nélkül, amikor engem felvettek 3. munkatársnak. Az ő irányításuk alatt kellett dolgoznom a próbaidő alatt, és azóta is, egészen egy évvel ezelőttig. Ekkor beírattak egy képzésre, amellyel még mindig nem dolgozhatom önállóan, de egy szakirányú végzettseggel rendelkező irányítása alatt már dolgozhatok a végzettséggel, amelyet sikeresen letettem. Alá is kellett írnom egy tanulmányi szerződést 2 év időtartamra, hogy addig ha felmondanék, akkor vissza kell fizetnem a képzés díját. A képzés közben kineveztek egy új középvezetőt az irányításunkra, aki többször kifejezte, hogy ő az adott munkahelyen csak és kizárólag teljesen szakirányú végzettséggel rendelkezőket akar látni és mindent elkövet annak érdekében, hogy ezt elérje. Ennek folyományaként, már elküldték egy kollégám, aki azért adott is okot a munkaszerződésének megszüntetésére (igazolatlan hiányzások, stb), egy másik kollégám pedig intézményen belül áthelyezik másik munkahelyre. Közben felvettek egy szakirányú végzettséggel rendelkezőt, akinek a keze alá kellene dolgoznom, de ő sem elegedett a munkám színvonalával, pedig a képzést, hogy a keze alá dolgozhassak, kiváló értékeléssel fejeztem be. Több alkalommal hívott már be az irodába a közepvezető, és gyakran olyan mondatokat engedett meg magának, amiből kitűnik, hogy személyes (emberi) unszimpátia miatt akar tőlem szabadulni. A munkahely igazgatójával is több alkalommal beszéltem, de számomra nincs hely az intézményen belül sehol sem. Ő, aki a munkáltatói jogkört is gyakorolja egyébként, mindig azt mondja, hogy nem akar elküldeni, de a középvezető már olyanokat terjeszt rólam, hogy én feleselek, meg tiszteletlen vagyok, stb. Emiatt azt mondja az igazgató, hogy nem nagyon lesz más választása, mint az elküldésem. Gondolom ezt nem tudom majd megakadályozni, de a felmondás közlése után munkaügyi bírósághoz fogok fordulni. Kérdés az, mivel is tudnám bizonyítani az igazam? Azzal netalán, hogy 3 éve ott dolgozom, és eddig elégedettek voltak a munkámmal, és próbaidő alatt sem küldtek el, most meg már nem jól dolgozom? Esetleg azzal, hogy már eleve úgy vettek fel, hogy tudták azt, hogy nem rendelkezem szakirányú végzettséggel, mégis felvettek, és eddig el sem küldtek, az új középvezetőnek meg így egyszercsak eszébe jut, hogy ott én nem is kellek? Továbbá hogyan tudnám bizonyítani, hogy miket mondott a felettesem a négyszemközti beszélgetések alkalmával? Ha én mondjuk mostantól "önvédelemből" rögzíteném a beszélgetéseink, akkor meg majd én leszek a bűnöző? Ha mondom, hogy rögzíteném, akkor meg úgysem olyan hangnemben beszélne, tehát semmi értelme? Egyébként arról tudomásom van, -ő saját maga mondta el egy kollégámnak, aki visszamondta nekem-, hogy a tudtom ellenére ő viszont rögzítette a velem való beszélgetéseit... Ennyire semmi joga nincs ma ebben az országban egy munkavállalónak? Országos szakszervezet tagja vagyok, de őket sem merem megkeresni, mert félek, nagyobb gondom származhat belőle. Esetleg rendőrségen tegyek feljelentést ismeretlen tettes ellen, mert itt már az egyenlő bánásmód elve is sérülni látszik számomra, pedig egyébként nem vagyok kisebbség tagja, leszámítva talán azt, hogy nő vagyok, ez esetemben most úgy érzem, hogy hátrány, a középvezető és az igazgató is ugyanis férfiak. Mit lehet tehát tenni? Olyan az egész, mintha egy koncepciós perbe kerültem volna bele vádlottként, és meg akarnak győzni róla, hogy rosszul dolgozom, miközben ez nem igaz.
Már pszichológiai tesztet akar velem íratni a középvezető, hogy alkalmas vagyok-e a munkára, miközben soha, semmiféle teszt nem volt ilyen jellegű akkor sem, amikor felvettek. Az üzemorvos is munkára alkalmasnak talált már többször is az éves vizsgálatok alkalmával, de nála sem volt pszichológiai teszt. Sajnos kézzelfoghatóan még azt sem lehet kijelenteni, hogy mi is számít rossz munkavégzésnek, mert olyan jellegű a munka, hogy szakmailag is nagyon nehéz megitélni, hogy mi a rosszul elvégzett munka, és mi a jól elvégzett munka. Sajnos ide sem merem leírni, mi a munkaköröm, mert elég ritka munkahely az ilyen, és tartok tőle, hogy be lehetne azonosítani.

Tisztelt Válaszolók!

Megteheti a munkáltató, hogy - teszem azt - praktikussági okokból nem a Munka Törvénykönyve szerinti, a munkaviszony lejártát követő 5. munkanapig kézbesíti a kilépő papírokat és a fennmaradt bért, hanem ezt mondjuk csak a következő hónap szokásos fizetési napjára halasztaná?
Korábban azt is mondták a munkaügyön, hogy ha késnek a papírok, az állításuk szerint amiatt lehet mert az Államkincstár szöszöl túl sokáig a folyamattal. Ez valós "kifogás"? Ilyen esetben a a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tudna egyáltalán valamit tenni?
Illetve még egy kérdésem lenne, hogy a fent említett 5 munkanapos határidőbe beletartozhat az is, ha például az utolsó napon, de még időben elindítja a bér utalását, és a bank csücsülne túl sokat a banki tranzakció végrehajtásán, amitől túllépnék az említett határidőt?
Kissé tanácstalan vagyok, hogy ennyi idő után már érdemes lehet-e egyből a foglalkoztatás-felügyeleti hatósághoz fordulni, vagy gyakoriak lehetnek-e a néhány napos csúszások is egy alapjában véve megbízható munkáltató esetében is.

Segítségüket előre is nagyon szépen köszönöm!

Jó napot kívánok.

Felvételemkor nem volt kritérium autó jogosítvány megléte de idő közben megbíztak időszakos sofőrködéssel aminek már 5 éve és be is jegyezték a munkaköri leírásomba.
Köteles vagyok e ebben az esetben saját költségen megújjítani a jogosítványomat?
A választ előre is köszönöm!

„ a nyugdíj összegért is befolyásolja”
De csak igen kis mértékben. A nyugdíj alapja az 1988 óta számított nettó átlagkereseted, amiben minden évet valorizálnak mai értékre. Ha az utolsó éved kicsit rosszabb, a 36 évi átlagon nem nagyon fog meglátszani.
https://www.nyugdijguru.hu/…rol-2023-ban

Nagy valószinűséggel a hasonló munkakörben dolgozók alapbéréhez igazitják.

Mivel az utolsó évek befolyásolják a nyugdíjad összegét nem lenne egyszerűbb ezt a 15 hónapot már kihúzni valahogy? Ebből 2 hónap csak a szabadságod.

Ma egy ilyen nap van. Ez is egy rossz kérdés.
Ugyanis a munkáltató nem csökkenti az alapbéredet egyoldalúan. egyszerűen tesz egy ajánlatot: megváltozhat közös megegyezéssel a munkaköröd, de csak akkor, ha a személyi alapbér változásába is beleegyezel. Nem nem tetszik, ne fogadd el.

Üdvözlet a Válaszadónak!

Rövid tényállás: Közel 3 évnyi 4 műszakos munkarendben töltött idő után, 64 évesen egy belső pályázati lehetőség kapcsán 2 műszakos munkakörre jelentkeztem.
Legfőbb oka: az egészségi állapotom romlása, az éjszakai intenzív munkavégzés, túlterhelés okozta stressz. Két esetben eszméletvesztéssel járó kimerülés. (nem fogyasztok alkoholt, nem dohányzom)
Kérdés: Nyugdíj előtt 15 hónappal az alapbért jogszerűen csökkentheti a vállalat? Én úgy tudtam, hogy annak ellenére, hogy én jelentkeztem a másik pozícióra és tisztában vagyok vele, hogy a 4 műszakos pótlékok és a munkaköri pótlékok elmaradnak az alapbéremet nem módosíthatják, még akkor sem, ha a munkakörben alacsonyabb alapbérrel dolgoznak más munkavállalók.
Ezzel nem a nyugdíjig hátralévő idő alatti bérem csökken, hanem a nyugdíj összegért is befolyásolja. Ez nem hátrányt okozó lépés a munkáltató részéről?
Köszönöm a választ.

Mibe akarod beszámitani?

Kérlek segítsetek!
Egészségügyi szolgálati jogviszony esetén ha egy új felvételest veszek fel, akkor beszámítható-e a külföldi munkaviszonya (takarító volt egy szoc. gondozóban). Korábban volt egy álláspont, hogy abban az esetben beszámítható-ha munkaköre is egészségügyi tevékenység illetve szakirányú végzettsége is volt hozzá.
Viszont állítólag változott a helyzet (főnököm szerint) a külföldi jogviszonyt már semmilyen módon nem számítható be a besoroláskor.
Keresem, de nem találom az a módosítást-ami ezt alátámasztaná. Valaki tudna írni egy tv.amit át olvashatok hogy akkor be számíthatom vagy sem a besoroláskor.
Több napja kutakodom :)

Sajnos a MT nem a dolgozónak kedvez szabadságügyben.

Kedves Kovács Béla Sándor!

Köszönöm a válaszát.

'''Azt akarod kérdezni, a munkáltató megváltoztathatja-e a korábbi döntését a szabadság kiadásáról?
Amíg belül van a 15 napon, minden kötöttség nélkül; szigorú feltételek mellett még utána is.'''

Szerintem várd meg a jutalmat a felmondással.
Ha eddig kibirtad.

„(kívül)”
Igen. Köszönöm.

Tisztelt Fórumozók!

Hivatásos szolgálati jogviszonyban állok a NAV tv. alapján. Augusztus közepén jubileumi jutalomra válok jogosulttá. A kérdésem: ha augusztus elején kezdeményezem a szolgálati jogviszonyom közös megegyezéssel történő megszüntetését augusztus 31-i hatállyal, az ugye nem érinti a jubileumi jutalomra való jogosultságomat? Jó értem a jogszabályt, ugye?

Köszönettel

(kívül)

Micsoda szószaporítás!
Azt akarod kérdezni, a munkáltató megváltoztathatja-e a korábbi döntését a szabadság kiadásáról?
Amíg belül van a 15 napon, minden kötöttség nélkül; szigorú feltételek mellett még utána is.

Tisztelt Fórumozók!

Szabadság kiadásával kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni.
A munkáltató a korábban már jóváhagyott szabadságaimat céges (részleges) leállás miatt a rendszerből törölte és a leállás napjaira áthelyezte.
A munkáltató év elején jelezte a leállás várható időpontját azzal, hogy a szellemi dolgozók lehetőleg ekkor vegyék ki a szabadságot. Tehát nem volt kötelező, valamint az elektronikus hr rendszerben jóváhagyta az ettől az időponttól részben eltérő igényemet. (A kijelölt 2 hétből én az egyiket vettem volna ki ekkor.) Ezzel a jóváhagyással, úgy gondolom, hogy a munkáltató gyakorolta a jogát a szabadság kiadást illetően.
Ennek ellenére két héttel a leállás előtt közölték velem, hogy ki kell vennem a szabadságomat, erre pedig a cégnek joga van.
Megjegyzem, hogy a cég nem áll le teljesen, a fél iroda dolgozik, valamint egyes termelési területek is.
Jeleztem a vezetőnek, hogy nem értek egyet, felkerestem a hr-t is, persze ott is ugyanazt fújták, hogy csak 7 nappal rendelkezem az évben, arra pedig, hogy a rendszerben jóváhagyott szabadságom van, azt felelték, hogy "dehát azt te kérted".
Kérdésem, hogy jogszerű-e a fenti gyakorlat?

Köszönettel,
János

Xxx,

Ezek szerint ha jól értem, az Mt. 122.§-ával tisztában vagy.
Mit lehet tenni, ha a közvetlen főnöködet se akarod megkerülni - ebből gondolom pereskedni, meg a céget bejelenteni se nagyon?

Semmit.

A közös megegyezésen kívül.

Nem jók az esélyeid. A szabadsággal a munkáltató rendelkezik,arra vagy jogosult hogy 7 napot a kérésednek megfelelő időpontban adjon ki.

Mi lenne ha személyesen megkeresnéd?

Kedves Fórumozók!

Szeretnék egy kis segítséget kérni szabadság kiadás kérdésben.
Szeretnék szabadságra menni amit már 2 hónappal ezelőtt lebeszéltem a munkaadómmal, de persze nem írta még ki, csak szóban történt egyeztetés. Írásban annyi nyoma van, hogy év elején a szabadság tervet le kellett adni és ott már be volt írva. Viszont most volt egy kis összezörrenés más ügyből kifolyólag és valószínű ez miatt hiába küldöm el e-mailben a szabadság igényemet, (hogy legyen írásos nyoma is) nem hajlandó rá válaszolni. Elvileg ilyenkor gondolom nem mehetek el szabadságra, hiszen nem engedélyezett. Mit lehet ilyen esetben tenni? Tudnék a magasabb vezető felé fordulni, de nem akarom Őt megkerülni/kellemetlen helyzetbe hozni.

Előre is köszönöm a választ!

Mert jövő hétig külföldön tartózkodik, nem akarom zavarni, és furdal a kíváncsiság. :) Na, mindegy, tudom, hogy kevés az infó, úgyhogy türelmes leszek.

Mi lenne ha az ügyvédedet kérdeznéd meg? Ő biztos többet tud erről mint mi.