Munkajogi kérdések.


horvatherika91 # 2016.11.28. 08:04

Tisztelt Cím!
Határozott idejű munkaszerződésem van 2018. február 28-ig egy családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál, ahol három településen végzem a munkámat. A törvényi változások lehetővé tették, hogy a települések kilépjenek a kistérségből. Így elvileg a körjegyzőség venne át. Viszont azt a hírt közölték velem, hogy először meg fogják hirdetni a helyemet (majd a polgármester megsúgta, hogy van is jelentkező). A múltkori változáskor (2016.jan.1.) jogutóddal vették át az intézményünket, úgy gondoltam most is így lesz.
Ha nekem 2018-ig van munkaszerződésem, akkor megtehetik, hogy meghirdetik az állásomat?

Kenderice # 2016.11.26. 16:29

@DrAttika
Közben keresgettem és ezt találtam egy oldalon (ügyvéd írta ezt az összefoglalót, amelyből idézek):

"Le kell szögezni, hogy a 250, illetve kollektív megállapodás alapján előírható 300 óra felett további rendkívüli munkaidő elrendelésére semmilyen jogi lehetőség nincs. A munkaidő mértékre vonatkozó szabályoknak ugyanis éppen az a célja, hogy egy bizonyos limit felett ne lehessen igénybe venni ugyanazt a munkavállalót."

Tehát ha nincs jogilag lehetőség többet túlórázni, akkor mi alapján válaszoltad, hogy a munkáltatónak van joga, hogy 250 órát meghaladóan is elrendeljen túlórát?

Üdv.

Kenderice # 2016.11.26. 15:13

Köszönöm.
Akkor a következő kérdésem az, hogy mivégre van a jogszabály, ha azt nem kell figyelembe vennie a munkáltatónak?
Illetve a munka törvénykönyve melyik paragrafusa teszi ezt lehetővé?

Köszönöm.

Dr.Attika # 2016.11.26. 15:07
Kenderice # 2016.11.26. 14:54

Köszönöm, de nem ezt a választ vártam.
Természetesen a munkáltatómat az ilyesmi nem érdekli és beosztott egész decemberre.
Sorozatosan megszegik a munkaidő beosztást, a munkaidő beosztás módosítását és a túlórázást szabályozó jogszabályokat.
Ezért tettem fel a kérdést.
Tehát:
Kötelezhető vagyok-e munkavégzésre az éves munkaidőkeret és a maximálisan megengedett 250 óra túlóra ledolgozásán felül?
Igen vagy nem?

Dr.Attika # 2016.11.26. 14:32

Tisztelt Kenderice!
Van Önnek munkahelyi felettese, vagy a munkáltatói jogot gyakorló személy. Őt kérdezze már meg.

Kenderice # 2016.11.26. 14:28

Tisztelt Szakértő!
Munkaidő beosztás alapján idén november végéig már ledolgozom az éves munkaidő keretet, plusz a törvényben maximalizált 250 óra túlórát.
Megtehetem, hogy az év végéig hátralévő időben egyszerűen nem megyek be dolgozni?
Hivatkozhatok arra, hogy ha bemennék akkor törvénysértés esete forogna fenn?

Köszönettel

Kovács_Béla_Sándor # 2016.11.26. 08:08

Szép, hosszú poszt. Csak nem derül ki belőle, hogy mi is a konkrét problémád.

gingerrogers # 2016.11.26. 00:24

Üdvözlettel!

Segítségre lenne szükségem. Tavaly szept 24.-e óta dolgozom itt Budapesten egy "külföldi" kereskedelmi kamarán. Február 15.én írtam alá a munkaszerződésemet, tehát 5 hónapig szerződés és fizetés nélkül dolgoztattak rengeteg ígérettel elhalmozva, ami természetesen sosem teljesült. Ezek után találtam egy állami támogatást, amely szerint az első 3 hónapot az állam fizeti, 8 hónapig a 70%-át, majd 4hónapig a munkáltató köteles foglalkoztatni. 3 hónap után külsős (megbízásos szerződéssel) lettem havi 150000 ft fizetéssel. A főnököm aljas módon kihasznált és mindent megtesz, h kiprovokálja a felmondásomat. Megvan az majdnem az összes email amit abban az 5 hónapban küldtem és kaptam beleértve az ő utasít. Milyen lehetőségeim vannak? azok az emailek és az irodaház belépője bizonyítja, hogy napi szinten bejártam, a kamara aláírásával ellátott e maileket használtam a saját nevemmel ez elég ahhoz, hogy fellépjek ellenük? Öszintén szólva az zavar, hogy idejön egy külföldi kihasználni minket???? Menjen haza!!! És most ugyanezt csinálja az "utódommal"...hétfőre összehívott az elnők egy gyűlést, amit regisztrálnak, majd jegyzőkönyvbe vesznek. Mit csináljak??? Azt azért gáz, hogy két vén külföldi róka idejöjjön és így kijátszon egy 30 éves lányt....nem tudom mit mondjak, hogy mit mondhatok...
Szívesen várok, minden segítséget, ötletet, jó szót minél előbb...
Előre is köszönöm!

Ida666 # 2016.11.24. 15:06

Üdvözletem!

Nappali tagozatos egyetemista vagyok. Tanulmányaim mellett diákszövetkezeti foglalkoztatásban dolgozom.

Az lenne a kérdésem, hogy hány tanóra ellogására kötelezhet a felettesem?
Kötelező megbeszélést hirdetett, de nekem a megadott időpontban órám van, amiről egy diákmeló miatt nem fogok hiányozni. A megbeszélésről való hiányzást csak igazolás ellenében fogadja el. Ilyen igazolás nem létezik. Milyen jogon kéri?

Van vmi jogszabály, ami lehetővé teszi, hogy suliba járjak?

Az eseti megállapodásban semmi nincs a kötelező megbeszélésekről.

Ida

LaCa1980 # 2016.11.21. 08:41

Tisztelt Kovács Béla Sándor !
Érvényes szerződés szerint a teljesítés részemről
megtörténik a munkáltató szerződést szeg.Határozott szerződés miatt más ajánlatomat visszamondtam.úgy gondolom nem én vagyok a telhetelen.


Tisztelt Cím !

Határozott idej? szerz?déssel rendelkezem 2 évere.
A szerz?désben súlyos szerz?dészegésként
szerepel a bérem a hóna

Kovács_Béla_Sándor # 2016.11.21. 08:12

LaCa1980, mindent egyszerre?

Kovács_Béla_Sándor # 2016.11.21. 08:11

Juve, ez nem igazán munkajogi kérdés, a tb az külön szakma.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.11.21. 08:10

Gordyka, nem lesz se megegyezés, se felmondás. Egyszerűen üzemi jogutódlás. Nem is szűnik meg a munkaviszony, csak a munkáltató személye változik. (És eztán nem fognak rád vonatkozni a kölcsönzés különös szabályai.)

LaCa1980 # 2016.11.21. 07:51

Tisztelt Cím !

Határozott idejű szerződésem van !
A szerződésben a fizetés átutalásának ideje szerepel aminek dátuma már két hete lejárt.
Az időre való nem fizetés súlyos szerződésszegés pontként szerepel. Azonnali hatállyal felmondhatom - e a szerződést. Kötelesek e a szerződés határozott napjáig történő bérfizetésre?
Köszönettel.


Tisztelt Cím !

Határozott idej? szerz?déssel rendelkezem 2 évere.
A szerz?désben súlyos szerz?dészegésként
szerepel a bérem a hóna

Juve27 # 2016.11.21. 07:06

Tiszteletem!
Szeretnék segítséget és tanácsot kérni.
Lányom esti tagozatos tanuló esti diákigazolvánnyal.
Vállalhat alkalmi munkát úgy hogy nekünk megmaradjon a 3 gyerekre a családi adókedvezmény? Ha igen akkor hogyan és mi a menete? Illetve ha igen akkor kell neki adóbevallást készíteni?

gordyka # 2016.11.21. 06:48

Problémàm hogy nem tudom a jogaimat: 5éve dolgozom egy multi cégnél kölcsönzöttként de ugye Mk-e kitér arra hogy dec.1-igy lehetek a cégnél vàllalkozòs. A multi àt vesz sajàt àllomànyba. De én nem szeretnék a kölcsönző cégtől közös megegyezéssel felmondani. Vagyis az a kérdés hogy kérhetem a rendes felmondàssal mondjanak fel hogy jàrjon az 5 év utàn felmondàsi idő ès vègkielégìtés? Jogszerű lenne vagy el kell fogadnom a közös megegyezést? Vàrom vàlaszàt. Köszönöm.
Gabriella

tanacsot # 2016.11.12. 18:57

2002. június 1-től főtanácsosi címet adományozott részemre az akkori munkáltatóm. A címmel járó pótlékot 2013. szeptember 1-től, az új bérrendszer bevezetésével nem kaptam tovább.

Ez a fajta pótlék nem a munkakörhöz kapcsolódott, hanem jutalomból adták a végzett munkáért. Vajon ezt a címpótlékot jogosan vesztettem el?

A jelenleg is érvényben lévő Kjt. továbbra is tartalmazza ezt a fajta pótlékot.

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
71. § (1) A főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg.
(2) A pótlék mértéke
...

  1. főtanácsosi cím esetén a pótlékalap száz százaléka.”

Jelenleg is ugyan abban az állami intézményben dolgozom pedagógus beosztásban, ahol 2013. szeptember 1. előtt.

Kérdésem, hogy valóban hatályon kívül helyezték – e ezt a fajta címpótlékot? Kérem, szíveskedjen megjelölni azokat a jogszabályhelyeket, ami alapján megvonhatták a címpótlékomat!
Amennyiben jogtalanul vesztettem el címpótlékot, kérem, szíveskedjen tájékoztatni mit tehetek ennyi idő után!
Válaszát tisztelettel köszönöm!

kungfuevil # 2016.11.10. 15:51

Tiszteletem!
Egy számomra érdekes ügyben szeretném a segítségüket kérni. Pár hete sikerült elhelyezkednem egy helyi cégnél mint gyártósori operátor. Ahol meglepődve tapasztaltam hogy a szombati munkavégzés után a munkáltató +50%-ot fizet. Holott korábbi munkahelyeimen ez kivétel nélkül +100% bérezést jelentett.

Jelenleg heti 5 napot dolgozunk, viszont a munkáltató kivétel nélkül minden szombatra munkavégzést tervez / ír elő.

A szerződésemben ez áll: "A heti munkaidőkeret 40 óra, melyre a rugalmas időbeosztású munkavégzés szabályai az irányadóak."

Ugyanakkor felvételkor arról tájékoztattak, hogy egy hónapos munkaidő keretben dolgozunk.

Tehát normál esetben heti 5 nap 40 órát dolgoznánk, viszont a munkáltató már alapból úgy tervez hogy a gépek hibájából keletkező kiesést, vagy extra megrendeléseket a munkavállalók hétvégén teljesítik.
Így tulajdonképpen heti 48 órát dolgozom, amiből 8 órára (szombat) +50% túlmunka pótlékot fizetnek.

A kérdésem az lenne, hogy ebben a formában ez így jogszerű e, ha sem pihenőnapot nem kapok a hét egy másik napján, sem +100%-os túlmunka pótlékot?!

Zoli8801 # 2016.11.09. 14:56

Üdv!
Szeretnék abban segítséget kérni, hogy a munka törvénykönyve 101§/3. pontját helyesen értelmezem?
Ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be.
Akkor ezek szerint ha a komplett hétvégén bent vagyok, akkor abból az egyik nap rendkívüli munkaidőnek számít?
Feltettem a kérdést a HR-es munkatársnak, de nem sieti el a választ.
A munkakörünk készenléti jellegű, többműszakos, illetve 2 havi munkaidőkeretet alkalmaznak.
Lényegében minden hónapban van/volt olyan hétvége amit teljesen ledolgoztunk, ebben a hónapban pl 3 is.
Illetve a dupla műszakra jár valamilyen pótlék? Volt rá példa, hogy 16 órázni kellett mert beteg lett valaki, ilyenkor mindig csak az órákat fizették ki, pedig ha jól láttam a munka törvénykönyvében akkor 92§/2 alapján 12 órára emelhető a napi munkaidő.
Segítségüket előre is köszönöm!

Munkas1 # 2016.11.08. 11:12

Üdvözlöm!

A leírt esetben kérném segítségét:

Jelenleg egy vállalatnál dolgozom, mint gyártósori összeszerelő. A vállalat 6 hónapos munkaidő keretben, foglalkoztatja a szerelde dolgozóit, szerződésben írt 8 órás több műszakos munkarendben.

1, A tavalyi évben is sok dolgozónak év végére bent maradtak a szabadsági mivel, év közben a munka miatt nem engedték el őket. Így a kérdésem az lenne, hogy szabályos-e, ha rendkívüli munkaidő keretet hirdetnek ki (mindenkit 12 órában osztanak be minden munkanapra, hiába nem dolgozik az illető) és így veszik le 2 nap alatt 3 nap szabadságomat (3x8 óra) illetve a többlet óráimat a kertben, ha van. A szabadságot tudtommal napban számolják el, (bérpapíron is) így nem értem, miért 8 órában veszik le, így szerintük 2x12 órás napban (3x8 óra) 3 nap szabadságot vesznek le. Természetesen akinek elfogytak vagy nem volt szabadsága/túlórája az elég sok mínusz órával jön vissza, ami azt jelenti, hogy a keret végéig kidolgoztatják vele, hogy ne kelljen fizetni a dolgozó felé állásidőt sem. Tavaly így volt és szerintem idén is ezt tervezik. Ez törvényszerű?

2, Illetve azt sem értem, hogy a hozzájárulásom nélkül veszik le a szabadságomat, akkor is ha épp aznapra nem tudnak munkát biztosítani, akkor vagy ha a szabadságból vagy a bent lévő túlórákból vesznek le. Igaz vállalatirányítási rendszerben kell igényelni a szabadságot, de ehhez nem kell semmilyen aláírás a dolgozó részéről sem, az kicsit érdekes…

3, A másik, hogy sorátalakítás miatt TERVEZETT leállásunk lesz, vagyis decemberben a soron dolgozó embereket hazaküldik és a leállás napjaira a szabadságaikat és a bent lévő óráikat fogják elszámolni azokra napokra amikor a munkáltató ez okból nem tudott munkát adni. Kérdezem én, ez nem állásidőnek számít? Mivel a munkáltató nem tudott munkát adni azokra napokra, ráadásul a plusz óráim és a szabadságom veszik el az ő hibájából. Így a mínusz óráim megint szaporodnak és januárban kb -150 órával kezdem az évet, amit keret végéig ismét kinulláztatnak velem nehogy fizetni kelljen.

ObudaFan # 2016.11.07. 11:30

enforcement

128. § A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

129. § (1) A 127-128. §-ban meghatározott szabadság megszűnik

  1. a gyermek halva születése esetén,
  2. ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon,
  3. ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetben a szabadság tartama - a szülést követően - hat hétnél rövidebb nem lehet.

130. § A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében - a 128. §-ban foglaltakon túl - fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt.

131. § (1) A munkavállalónak hozzátartozója tartós - előreláthatólag harminc napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár.

(2) A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

132. § A munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára.

133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

(2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

(3) Az (1)-(2) bekezdés határidőre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 132. § szerinti fizetés nélküli szabadságra.

Természetesen a fentieken túl a munkaválalló és a munkáltató megegyezhetnek egyéb esetekben is.

ObudaFan # 2016.11.07. 11:27

KissBéla22

Ha közalkalmazott, akkor a következő a felmentési idő:

Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ettől eltérően, ha a felmentés - az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve - a 30. § (1) bekezdésének c) pontján alapul, a felmentési idő harminc nap.

Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött

  1. öt év után egy hónappal;
  2. tíz év után két hónappal;
  3. tizenöt év után három hónappal;
  4. húsz év után négy hónappal;
  5. huszonöt év után öt hónappal;
  6. harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik. Kollektív szerződés 8 hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg.

Dr.Attika # 2016.11.07. 11:18

Nyilván az alperes munkáltató ügyvédjének a fikázása volt a cél. "Lám,lám én mint jogban laikus felperes munkavállaló mennyire okos vagyok."
Majd rádöbben az eljárásban, hogy az ügyvéd kolléga nem "együgyű", hanem taktikus. Netalán elsőfok helyt ad kereseti kérelmének, másodfok meg elutasítja. Reménykedhetne a Kúria előtti felülvizsgálati eljárás kedvező döntésében, de az már ügyvédkényszeres és nem talál ügyvédet, aki ezt felvállalná.

Burn Out # 2016.11.07. 10:38

Juhlaci: amúgy ezzel a leírással volt is valami kérdésed? vagy csak leírtad?