Munkajogi kérdések.

Kedves Szakértők!

Segítene nekem valaki?

Köszönöm

Tisztelt Szakértők!

Érdeklődnék, hogy más munkakörbe helyezés esetén a munkaadó az érintett közalkalmazott munkavállalót köteles-e írásban tájékoztatni arról, illetve indokolnia azt?

Esetemben, aláírásra az orrom alá dugott Közalk. Átsoroláson szereplő foglalkozása megnevezés megáltoztatása szúrt szemet, ami miatt alá sem írtam azt.
Mikor rákérdeztem, az intézményvezető azt mondta, hogy úgy döntött átszervezést hajt végre, miközben nem történt változás a SZMSZ-ben.

A gyors válaszukat előre is köszönöm!

Kedves Szakértők!

Olvastam az új Mt-ben, hogy a végkielégítés megvonható, ha a munkavállaló magatartása vezetett a munkáltató felmondásához. ezzel kapcsolatos a példám és a kérdésem is.
Mondjuk hogy a munkavállalóra rászáll a főnöke. Állandóan a nyomában jár, számonkéri hogy mit csinált. Ha a feladata készen van és jó, akkor a részfeladataiba köt bele: mikor mit, miért úgy csinált, stb.
A főnöke úgy próbálja presszionálni a munkavállalót, hogy többször kihívja őt "elbeszélgetésre." Eleinte alkalomszerűen, majd egyre gyakrabban: hetente, majd hetente többször is. Ezeken a "beszélgetéseken" a munkavállaló minden, csak nem úriember. Lekicsinylően bánik vele, lenézően beszél vele, becsmérli őt is, és családját is. Van hogy ugyanezt nyilvánosan is megteszi vele.
Munkavállaló persze egy idő után nem hagyja magát: visszaszól. ezért ezek a "beszélgetések" egyre durvább hangvételűek. A visszaszólás miatt a főnök persze még haragosabb lesz, igyekszik minden hibát súlyosan megtorolni. Szóbeli figyelmeztetéseket ad, és a munkavállaló év évgi jutalmát is megkurtítja.
A legutóbbi eset óta a kolléga betegállományban van. Valóban beteg, egy régóta húzódó nyomorát végre megmutatta az orvosának, aki kiírta őt. Ennek ellenére retteg, ha visszamegy kirúgják, és még végkielégítést sem kaphat, mert a főnöke úton-útfélen terjeszti, hogy ő milyen rossz munkaerő.

Kérdésem az, mi a megoldás ilyenkor, illetve jogosan vonják-e meg a végkielégítést a kollégától?

Köszönettel:

masinia

köszönöm a segítséget

Javítva:
"Ha dolgozó 1 éven belül követte el azt a vétséget..."

Szerintem:
Ha 1 dolgozó éven belül követte el a vétséget, ami okot adott a felmondásra, de nem az elkövetéskor jutott a munkáltató tudomására, akkor
"tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül" gyakorolhatja az azonnali hatályú felmondás jogát a munkáltató.
"bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig", de ott is igaz, hogy a tudomásul szerzéstől számítva 15 napon belül intézkedhet a munkáltató.
Ha a tudomásul szerzéstől számított 15 napon belül nem intézkedik a munkáltató, később erre a cselekményre már nem hivatkozhat felmondási okként.

nadrienna
KBS leírta. A kormányhatározat nem, de a nyugdíj tv. vonatkozik rá.
83/C.§ -Ha a közalkalmazott öregségi nyugdíjas, akkor választania kell, hogy nyugdíj vagy fizetés.
Ne közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztasd, akkor nem vonatkozik rá más megszorítás, mint a minimálbér 1,5 szeresének korlátja.
Ha a KLKIK-hez tartoznátok, akkor választási lehetősége sem lenne.
83/B.§ -Ha korhatár előtti ellátást kap, akkor a minimálbér 1,5 szeresét megkeresheti a nyugdíja mellett.
De, mint írtad rendes nyugdíjas.

Tisztelt Cím!
A közférában dolgozom. Jelenleg 8 hónapos gyermekemmel vagyok itthon. Határozott idejű szerződésem közben február 3-ával lejár. Nem véd semmi? 2013.februártól érvényes törvény?
Tisztelettel:
Egy aggódó szülő

Tisztelt Mindenki!

Segítenétek ezt értelmezni?

"78. §

(2) Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának, ha az azonnali hatályú felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell tekinteni, amikor az azonnali hatályú felmondás okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják."

Mi a helyzet akkor, ha a munkáltatói jogokat gyakorló személy a 15. nap után értesül az okról?

Köszönettel:

vagtam

Öregséginyugdíjat

Tehát függetenülattol, hogy az önkormi vagy az állam a munkáltató vagy ezt, vagy azt kaphatja.

Öregségi nyugdíjas, vagy korhatár előtti ellátást kap?

A törvény természetesen igen. (Nyilván a nyugdíjtörvényre gondolsz.) A kormányhatározat pedig értelemszerűen nem.

De szerintem valamit félreértesz. A törvény arról szól, hogy aki közalkalmazottként dolgozik, annak szüneteltetik a nyugdíjat. Azt nem tiltja, hogy annak a nyugdíjasnak a fizetését akár a tízszeseresére emeld. Más kérdés, hogy miért tennél ilyet.

Igen az ovodák az önkormányzatoknál maradnak.
ezért nem tudjuk biztosan hogy ránk is vonatkozik-e a törvény, vagy csak az állami fenntartású intézményekre.

Tisztelt Fórumozók:
Egyházi munkáltatónál alkalmazott, aki 8 havi végkielégítéssel távozik a jelenlegi munkahelyéről,mikor helyezkedhet el közalkalmazotti állásba?

Az óvodák az önkormányzatoknál maradtak, nem?

SOS! értelmezési segítséget kérek!
A Pedagógusok Lapja jogi útmutatója úgy értelmezi az 1700/2012.(XII.29.) Korm. határozatot, hogy az, az óvodákra nem vonatkozik , mert nem tartalmazza az ”ágazati” kifejezést.
Akkor most az óvodámban dolgozó nyugdíjas kertész bácsi június 1 után dolgozhat e „2” bérérért – nyugdíj+ fizetés vagy nem. (közalkalmazott, 4 órában)

Tisztelt Szakértők!

Segítséget szeretnék kérni a következő mondat értelmezéséhez:

"Munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét." (Mt.208.§)

1 Mindegy, hogy a munkavállaló kiemelt jelentőségű munkakört tölt be vagy pedig fokozottan bizalmi jellegű munkakört, az alapbérének bármelyik esetben el kell érni a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét.
VAGY
2. A munkavállaló kiemelt jelentőségű munkakört tölt be, az lényegtelen, hogy a bére mennyi. Akkor kell elérni az alapbérének a kötelező legkisebb mbér hétszeresét, ha fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be.

Én úgy gondolom, az 1. változat a helyes értelmezés, de szeretném, ha valaki megerősítené.
Köszönöm a választ!
g.rozalia

Tisztelt Jogászok, Fórumozók!

Egy középiskolában dolgozóm ahol a Közalkalmazotti Tanács elnöke vagyok. Mint sokan tudják 2013.01.01-től számos oktatási intézményt átvett a Klebersberg Intézményfenntartó, minek kapcsán a munkáltatók jogköre is változott. A kérdésem az lenne, hogy ez esetben a Közalkalmazotti szabályzatot kivel köti meg a Közalkalmazotti Tanács? ( Korábban az iskola igazgatójával köttetett.)
2013.január 14-én kaptunk egy írásos tájékoztatást:
„"Tájékoztatom, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 61.§, valamint a KLIK-ről szóló 202/202. (VII.27.) Korm. rendelet 6.§ alapján 2013. január 1. napjától az Ön munkáltatója a KLIK (1055 Budapest, Szalay u. 10-14.), a munkáltatói jogkör gyakorlója a KLIK Elnöke".”
Az intézmény vezetőnk ebben a kérdésben nem tudott állást foglalni, így várakozó állásponton vagyunk. Kérem segítségüket ez ügyben.
Üdvözlettel: CSIHA

Tisztelt Válaszadók!

Segítségüket szeretném kérni távolléti díj számításával kapcsolatban. Általános, 8 órás munkarend esetén lehetséges-e, hogy ha olyan hónapban megyek szabadságra, amelyben 174-nél kevesebb a ledolgozandó munkaórák száma, akkor kevesebb pénzhez jutok, mintha dolgoznék?
Logikusan gondolkodva ha az 1 napra eső távolléti díjam összegét úgy számolják, hogy az alapbéremet 174-gyel osztják, és ezt szorozzák 8-cal, akkor kisebb összeg jön ki, mint az abban a hónapban egy napra eső munkabér (hiszen nagyobb számmal osztottam az alapbéremet, mint a havi munkaórák száma). Önök szerint ez lehetséges? Valóban így lenne?
nem gondolom, hogy a törvényalkotó szándéka ez lett volna, de ez tényleg így alkalmazandó? Ez esetben 2013-ban 5 hónapban megéri szabadságra menni, a többiben viszont nem.

Köszönöm a választ:

Kovács Edit

erzso0709, a béremelés nem kötelező (na vígasztal, én sem kapok évek óta)

„Kérdésem az lenne, hogy kötelesek vagyunk e harmadik félnek a munkaszerződéseket kiadni”
A megbízónak nem, de nyilatkozhatsz, hogy az alkalmazottakat a törvényben előírtak szerint foglalkoztatod, nem mindenkit kell munkaszerződéssel alkalmazni, van mód pl. egyszerűsített foglalkoztatásra is.

Tisztelt Szakértő!

Köztisztviselőként dolgozom egy hivatalban .Amennyiben ha jól tudom,akkor a munkavállaló felmondása esetén vagy közös megegyezéssel vagy a 2 hónap jogviszonyról való lemondás letöltése után lehet elmenni a cégtől.Sajnos eddig még senkit nem engedtek el ,mindenkivel letöltették a 2 hónapot...Abban az esetben mi van,amikor pl : egy másik új munkahelyen febr.15 naptól kezdeni kellene ,ezt be is jelentem a munkáltatómnak ,de ő ragaszkodik a 2 hónaphoz,viszont csak 3 hetem marad ,hogy betöltsem az új állást?Mindenképpen le kell töltenem a 2 hónapot ,és így akkor esélyessé válik ,hogy "nem várnak meg " az új helyen ? Ilyen esetben mit lehet tenni ,ha rövidebb az idő ,mint a lemondási idő ?Várom és köszönöm a választ !

Tisztelt Szakértők!
Társaságunk épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozik. Most megbízást kaptunk kb. 4 órás munkára. A megbízó kéri a társaságunk alkalmazottainak, munkaszerződését, orvosi papírjait és sok minden mást.
Kérdésem az lenne, hogy kötelesek vagyunk e harmadik félnek a munkaszerződéseket kiadni. Azt tudom, hogy ellenőrzéskor a NAV, illetve a munkavédelmi ellenőröknek át kell adni.

Tisztelt Fórumozók!
Én egy kistérségi társaságnál vagyok alkalmazva,mint szociális gondozó.fogyatékkal élők nappali intézetében dolgozom.Mi nem kaptunk kb.5 éve béremelést.Most ebből ismét kimaradtunk.Vajon miért ??