Szeretném tudni hogy egészségügyben, szoc. intézményben folyamatos munkarendben dolgozóknak a húsvét ,pünkösd vasárnap valamint ,ha más fizetett ünnep hétvégére esik minek minősül, és hogyan dijjazzák. Pl okt. 23, karácony
Köszönöm
folyamatos munkarendben /egészségügy, szoc. int./ a húsvét vasárnap minek számit. pl
Foylamatos munakrendben nem az számít, hogy hétvégére esik-e, hanem, hogy kijelölt pihenőnapra esik-e vagy sem, azaz dolgozik-e vagy sem. Ha kijelölt pihenőnapra esik, és nem dolgozik rajta, akkor semmi sem jár. Ha nem a kijelölt pihenőnapra esik és dolgozik rajta akkor munkabér+távolléti díj, és ha ez túlmunak is, akkor a túlmunka pótléka is.
A folyamatos munkarenden megszakítás nélküli munkarendet kell érteni?
Ha nem, akkor az utóbbi pontosan mit jelent?
Köszönöm
Igen
Kedves Big Cat!
Látva széleskörű tapasztalataidat és tudásodat, kérlek segíts a következőben:
Megszakítás nélküli munkarendben havidíjas dolgozóknak óra szerint számfejtek (van, aki 12 órás műszakokban dolgozik, van, aki nyolc órásban, és van olyan is, akinél mindkettő előfordul). Tehát a bérszámfejtés során a havi bérüket a program osztja az a hónapban a tb naptár szerinti napok x 8 órával, a számfejtés során a felvitt órák szorzódnak a minden hónapban más óradíjjal. Ünnepi bért eddig akkor számfejtettem, ha az ünnepnap hétköznapra esett. Ez a nem megszakítás nélküli ( +ahol nincs pótlék) munkarendben helyes is, mert a havi alapbér minden esetben kijön.
A kérdéseim a következők: Lehetséges valakit úgy foglalkoztatni,hogy általában 12 órás műszakokban dolgozik, de havonta néhányszor előfordul, hogy nyolc órás műszakba van beosztva? Kötelező lenne-e minden hónapban 176 órával osztanom mindenkinek, vagy törvényesen van mód rá, hogy a tb naptár szerinti napok száma x 8 a havi osztószám? Ezzel a módszerrel mit kell számfejteni a folyamatos műszakban dolgozóknak hétvégi ünnep, és nem hétvégi ünnep esetén ha dolgoznak, és mit ha nem?
Azoknak, akiknek hétköznapra eső ünnepen dolgozniuk kell, eddig fizettem a bért, + az ünnepi távolléti díjat. A szabadnapos dolgozónak az ünnepi távolléti díjat. Ezzel a dolgozónak biztosan nem keletkezett kára, a munkáltatónak viszont igen? (Merthogy neki az ünnepen a beosztás szerint amúgy is szabadnapja lett volna? Ha nem számfejteném neki, akkor rosszul járna, mert az osztószámban benne vannak az ünnep órái.) Azoknak, akiknek eddig hétvégére eső ünnepen csak a ledolgozott óra után fizetttem keletkezett káruk (az előbb ismertetett osztószámban ez a nap nem szerepel, tehát nem osztottam vele, de nem is számfejtettem rá órát)?
Vagy rosszul gondolkodom, és van valami sokkal egyszerűbb elmélet és gyakorlat a problémám megoldására?
ha a folyamatos munkarend= megszakítás nélküli munkarenddel, akkor ezt a munkáltató állapítja meg, vagy a munka jellege ? ( pl.: nonstop ügyfélszolgálat)
doRko
(2) Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha
aa) a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy
ab) a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés - a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosítható; vagy
Igen, a munkáltató állapítja meg a munkarendet. (Illetve a kollektív szerződés, ha van.)
doRko
Attól függ, hogy mi van a munkaszerződésben és hogy milyen az alkalmazott beosztása.
a szerződésemben az van benne, h ügyfélszolgálati munkatárs..a munkaköri leírásom meg azzal kezdi: "..nonstop telefonos ügyfélszolgálat...."
ez akkor megszakítás nélküli szerintetek??
vagy télleg csak a munkáltató határozhatja meg ha megszakítás nélküli vagy sem..??
doRko
Az, hogy a cég nonstop működik, nem jelenti azt, hogy minden munkavállaló megszakítás nélküli munkarendben dolgozik.
Ha be van osztva hétvégére, ünnepre, napközben és éjszaka is, akkor megszakítás nélküli munkarendben dolgozik.
Ha csak hétvégére és ünnapnapra van beosztva, de éjszakára nem, akkor "rendeltetése folytán vasár és ünnepnap is működő munkakörben"-ben dolgozónak minősül.
A kérdés az, hogy ezt CSAK a munkáltató határozza meg? hogy a munka megszakítás nélküli-e vagy sem...
köszönöm eddigi válaszokat
doRko
Õ határozza meg. Ha viszont törvényellenesen minősíti annak, akkor nyilván kénytelen vállani a hibás döntésének esetleges következményeit.
Kedves Rozi5
A bérszámfejtéssel kapcsolatban van előírás arra vonatkozóan, hogy hogyan kell számolni? Vagy mindenki úgy számol ahogy akar?
Én konkrétan a négyműszakos munkarendre és havibéres elszámolásra gondolok, amiben van 8 órás és 12 órás munkanap.
Mi lenne az előírás szerinti számolási mód?
Köszönöm.
Ha jól olvastam a szakirodalmat, akkor sajnos már csak a 174 órára való osztással lehetne számfejteni. De ez még havibéreseknél is azt eredményeznyé, hogy a 100 ezer forintos bruttó bérű embernek az egyik hónapban 95 ezer lenne a fizetése, a másikban pedig 105 ezer. Ezt pedig elég nehezen lehet elmagyarázni az alkalmazottaknak.
A havibéreseknek havi bére van, nem eredményez semmita 174-gyel való osztás, mert nem kell osztani. Aki meg órabéres, az eddig is havonta a ledolgozott órája szerint kapta.
A 174-gyel való osztásnak csak ott van jelentősége, ahola törvény valamiféle átlagbérfizetést ír elő.
Rendben, hogy havi béres, de hogy számolnád annak a bérét, aki hol 12 órát, hol 8-t dolgozik, rendszeresen van túlórája? Mert én nem tudom másképpen csinálni, mint hogy órára számfejtem a havibért.
Tehát a 174-gyel való osztás havibéreseknél nem kötelező?
Én eddig ezt úgy gondoltam, hogy a havibért el kellene osztani a tb szerinti napok óráival és ezt megszorozni a ledolgozott órákkal. Nem?
Csak az az érdekes mikor 3 műszakban dolgoztunk akkor így számoltak, ahogy fennt leírtam.
A havibér az havibér, az ahavi kötelező órákért jár, akármennyi is az az adott hónapban. (Persze korrekciókkal, szabadság, fizetett ünnep, stb.)
A túlmunak alapjának számításhoz viszont már a 174-gyel való osztás kell használni.
Ha úgy csinálod ahogy mondod, akkor valójában órabéres vagy, nem havibéres.
Akinek órára kell számfejetni, azt hülyeség havibéresnek felvenni, nem értem miért nem lehet órabéresnek felvenni, minek bonyolítani. ha viszont havibéres, nem számfejtehetd órára a bérést, mert nem arra szerződtetteke, hanem arra, hogy bármennyi is legyen a normál munakidő a hónapban, annyit fog kapni. a túlórához meg havonta számíthatzs új alapot. csak nem értem minek ezt ennyire bonyolítani.
Bár nem közalkalmazottak, vonatkoznak rájuk a KJT-nek a bérrel kapcsolatos részei. Tehát a bruttó bérre vonatkozó is.
Azt a munkahelyem előirásai miatt számolnom kell hogy mennyi bért fizettem milyen jogcímen, pl. a szabadságra járó bért, fizetett tanulmányi időre vonatkozó bért. Mivel hol 12 órát, hol 8-at dolgoznak, a napjaikat nem tudom felvinni, tehát arra nem számolhatok. Ezért tűnik célszerűnek órára számfejtenem.
A lenti módszerrel a havibér normál (csak hétköznap dolgozó, egy műszakos, nem túlórázó, egyéb pótlék nélküli dolgozónál) esetben ki is jön, és azt, hogy milyen technikával érem el, szerintem egyetlen ellenőrzés sem kifogásolhatja.
A problémám a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók ünnepi bérrével kapcsolatban van...
Pl. nagyon kedvező volt a gyakorlatom a nemrégiben történt üzemi balesetnél, mert ott a táppénz a baleset órájától jár, a nap ledolgozott részére még bért kellett fizetni. Ha nem így alakítottam volna ki a bérszámfejtési rendszert, akkor a balesetesnek nem tudtam volna egy órai bért számfejteni.
Lehetséges olyan, hogy egyéb munkarendben való foglalkoztatás? Mivel ilyen munkarendet láttam rögzítetve a helyi függelékben. Ez azt jelenti, hogy pl. fordulós és általános munkarendben vannak a dolgozók vegyesen. Azonban ez azt eredményezi, hogy a munkavállalók nem a rögzített munkaerend szerint, hanem ahogy a műszak kiadja, úgy járnak. Így azonban egyik nap 6, a másik nap 8 vagy 10 órát dolgoznak. (Természetesen a pihenőidőt, napi munkaidőt betartva, figyelnek hogy a havi munkaidő meglegyen...) Ez így lehetséges foglalkoztatási forma?
Dörk, pl, a buszsofőrök így dolgoznak.