folyamatos munkarend

Talán tudtok nekem segíteni az alábbi problémámban:

Egy vastelepen vagyok éjjeliőr egy kollégával váltásban.
Minden második nap délután fél négytől másnap reggel hétig dolgozunk, de munkaszüneti napokon 24-órás váltásban. Ezzel havonta gyakorlatilag több mint 300 órát dolgozunk fejenként, de csak a munkaszerződésben kialkudott 70.000Ft Netto bért kapjuk a számlánkra, meg 15.000 Ft-ot kézbe. Az éjszakai munkánk nem készenléti jellegű, mert óránként körbe kell ellenőriznünk a telepet, és a fennmaradó időben legfeljebb egy székre űlhetünk le.

Az az érzésem, hogy tekintettel az óraszámra, az éjszakázásra és a hétvégékre, a munkaadómnak sokkal többet kellene fizetnie törvényileg, de félek hivatalos helyre fordulni, mert a havonta kézbe kapott 15.000 Ft szerintem feketén van kifizetve (papírt errl nem kapunk, csak aláírunk), és nem szeretném, ha még nekem lenne ebből az egészből bajom. De mégis úgy érzem, hogy nagyon kihasználják a helyzetünket, azt, hogy nehéz lenne másik munkát találnunk. Az őrzés mellett kerti munkákat is végeztetnek velünk.

Mi a véleményetek? Mit tehetnék?

Tisztelt Jogászok és Fórumozók !

Cégünk KSz nélkül működik, mégis bevezette a 3 havi, 12 hetes munkaidőkeretet.
A MT csak 8 hetest tesz lehetővé tudtommal.
A napi munkaidő 8 óra, de a munkaközi szünetet levonva, csak 7,5 órát számol el bérként.
Viszont a munkaidőkeretet is 7,5 órával számolja, így 3-4 nappal többet dolgozunk, hogy a keretben szereplő idő teljesüljön.
Azt is kiszámolják, hogy így 0,63 % órával kevesebbet dolgozunk a 12 heti keretben, mint a heti 40 óra.
Ez helyes számítási mód-e, vagy csak a túlmunka kifizetését akarják elkerülni?
Szükséges-e munkaszerződést módosítani, ha 3 műszakos heti 40 órás beosztásból, 4 műszakos, folyamatos munkavégzést rendelnek el, most már 5. hónapja, és előre láthatólag még legalább ennyi ideig marad még, vagy végleges lesz.
Köszönettel veszem az erre vonatkozó, hasonló cipőben járó fórumozók válaszait, de JOGÁSZ-tól is szeretnék ilyen, vagy olyan megerősítést.

Tisztelt fórumozók!

Következő kérdésekre várok választ-segítséget:

1. Létezik-e olyan EU-s ajánlás, amely a folyamatos munkarendbe (fordulós) dolgozók korengedményes nyugdíjazására vonatkozik?

2.Ha igen, a Magyar állam kért-e haladékot?(szóbeszéd tárgya, hogy 2011-ig kért)

Ha bármilyen konkrét utalásról tudnak, kérem jelezzék!

Dörk, pl, a buszsofőrök így dolgoznak.

Lehetséges olyan, hogy egyéb munkarendben való foglalkoztatás? Mivel ilyen munkarendet láttam rögzítetve a helyi függelékben. Ez azt jelenti, hogy pl. fordulós és általános munkarendben vannak a dolgozók vegyesen. Azonban ez azt eredményezi, hogy a munkavállalók nem a rögzített munkaerend szerint, hanem ahogy a műszak kiadja, úgy járnak. Így azonban egyik nap 6, a másik nap 8 vagy 10 órát dolgoznak. (Természetesen a pihenőidőt, napi munkaidőt betartva, figyelnek hogy a havi munkaidő meglegyen...) Ez így lehetséges foglalkoztatási forma?

Pl. nagyon kedvező volt a gyakorlatom a nemrégiben történt üzemi balesetnél, mert ott a táppénz a baleset órájától jár, a nap ledolgozott részére még bért kellett fizetni. Ha nem így alakítottam volna ki a bérszámfejtési rendszert, akkor a balesetesnek nem tudtam volna egy órai bért számfejteni.

Bár nem közalkalmazottak, vonatkoznak rájuk a KJT-nek a bérrel kapcsolatos részei. Tehát a bruttó bérre vonatkozó is.

Azt a munkahelyem előirásai miatt számolnom kell hogy mennyi bért fizettem milyen jogcímen, pl. a szabadságra járó bért, fizetett tanulmányi időre vonatkozó bért. Mivel hol 12 órát, hol 8-at dolgoznak, a napjaikat nem tudom felvinni, tehát arra nem számolhatok. Ezért tűnik célszerűnek órára számfejtenem.

A lenti módszerrel a havibér normál (csak hétköznap dolgozó, egy műszakos, nem túlórázó, egyéb pótlék nélküli dolgozónál) esetben ki is jön, és azt, hogy milyen technikával érem el, szerintem egyetlen ellenőrzés sem kifogásolhatja.

A problémám a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók ünnepi bérrével kapcsolatban van...

A havibér az havibér, az ahavi kötelező órákért jár, akármennyi is az az adott hónapban. (Persze korrekciókkal, szabadság, fizetett ünnep, stb.)

A túlmunak alapjának számításhoz viszont már a 174-gyel való osztás kell használni.

Ha úgy csinálod ahogy mondod, akkor valójában órabéres vagy, nem havibéres.

Akinek órára kell számfejetni, azt hülyeség havibéresnek felvenni, nem értem miért nem lehet órabéresnek felvenni, minek bonyolítani. ha viszont havibéres, nem számfejtehetd órára a bérést, mert nem arra szerződtetteke, hanem arra, hogy bármennyi is legyen a normál munakidő a hónapban, annyit fog kapni. a túlórához meg havonta számíthatzs új alapot. csak nem értem minek ezt ennyire bonyolítani.

Én eddig ezt úgy gondoltam, hogy a havibért el kellene osztani a tb szerinti napok óráival és ezt megszorozni a ledolgozott órákkal. Nem?
Csak az az érdekes mikor 3 műszakban dolgoztunk akkor így számoltak, ahogy fennt leírtam.

Rendben, hogy havi béres, de hogy számolnád annak a bérét, aki hol 12 órát, hol 8-t dolgozik, rendszeresen van túlórája? Mert én nem tudom másképpen csinálni, mint hogy órára számfejtem a havibért.

Tehát a 174-gyel való osztás havibéreseknél nem kötelező?

A 174-gyel való osztásnak csak ott van jelentősége, ahola törvény valamiféle átlagbérfizetést ír elő.

A havibéreseknek havi bére van, nem eredményez semmita 174-gyel való osztás, mert nem kell osztani. Aki meg órabéres, az eddig is havonta a ledolgozott órája szerint kapta.

Ha jól olvastam a szakirodalmat, akkor sajnos már csak a 174 órára való osztással lehetne számfejteni. De ez még havibéreseknél is azt eredményeznyé, hogy a 100 ezer forintos bruttó bérű embernek az egyik hónapban 95 ezer lenne a fizetése, a másikban pedig 105 ezer. Ezt pedig elég nehezen lehet elmagyarázni az alkalmazottaknak.

Kedves Rozi5

A bérszámfejtéssel kapcsolatban van előírás arra vonatkozóan, hogy hogyan kell számolni? Vagy mindenki úgy számol ahogy akar?
Én konkrétan a négyműszakos munkarendre és havibéres elszámolásra gondolok, amiben van 8 órás és 12 órás munkanap.
Mi lenne az előírás szerinti számolási mód?

Köszönöm.

Õ határozza meg. Ha viszont törvényellenesen minősíti annak, akkor nyilván kénytelen vállani a hibás döntésének esetleges következményeit.

A kérdés az, hogy ezt CSAK a munkáltató határozza meg? hogy a munka megszakítás nélküli-e vagy sem...
köszönöm eddigi válaszokat

Az, hogy a cég nonstop működik, nem jelenti azt, hogy minden munkavállaló megszakítás nélküli munkarendben dolgozik.

Ha be van osztva hétvégére, ünnepre, napközben és éjszaka is, akkor megszakítás nélküli munkarendben dolgozik.

Ha csak hétvégére és ünnapnapra van beosztva, de éjszakára nem, akkor "rendeltetése folytán vasár és ünnepnap is működő munkakörben"-ben dolgozónak minősül.

a szerződésemben az van benne, h ügyfélszolgálati munkatárs..a munkaköri leírásom meg azzal kezdi: "..nonstop telefonos ügyfélszolgálat...."
ez akkor megszakítás nélküli szerintetek??
vagy télleg csak a munkáltató határozhatja meg ha megszakítás nélküli vagy sem..??

Attól függ, hogy mi van a munkaszerződésben és hogy milyen az alkalmazott beosztása.

• > ennek ellenére mondhatja a munkáltató, h ez nem megszakítás nélküli munkarend? kollektív nincs

Igen, a munkáltató állapítja meg a munkarendet. (Illetve a kollektív szerződés, ha van.)

(2) Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha

1. a munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és

aa) a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy
ab) a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés - a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosítható; vagy

2. a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.

ha a folyamatos munkarend= megszakítás nélküli munkarenddel, akkor ezt a munkáltató állapítja meg, vagy a munka jellege ? ( pl.: nonstop ügyfélszolgálat)

Kedves Big Cat!

Látva széleskörű tapasztalataidat és tudásodat, kérlek segíts a következőben:

Megszakítás nélküli munkarendben havidíjas dolgozóknak óra szerint számfejtek (van, aki 12 órás műszakokban dolgozik, van, aki nyolc órásban, és van olyan is, akinél mindkettő előfordul). Tehát a bérszámfejtés során a havi bérüket a program osztja az a hónapban a tb naptár szerinti napok x 8 órával, a számfejtés során a felvitt órák szorzódnak a minden hónapban más óradíjjal. Ünnepi bért eddig akkor számfejtettem, ha az ünnepnap hétköznapra esett. Ez a nem megszakítás nélküli ( +ahol nincs pótlék) munkarendben helyes is, mert a havi alapbér minden esetben kijön.

A kérdéseim a következők: Lehetséges valakit úgy foglalkoztatni,hogy általában 12 órás műszakokban dolgozik, de havonta néhányszor előfordul, hogy nyolc órás műszakba van beosztva? Kötelező lenne-e minden hónapban 176 órával osztanom mindenkinek, vagy törvényesen van mód rá, hogy a tb naptár szerinti napok száma x 8 a havi osztószám? Ezzel a módszerrel mit kell számfejteni a folyamatos műszakban dolgozóknak hétvégi ünnep, és nem hétvégi ünnep esetén ha dolgoznak, és mit ha nem?

Azoknak, akiknek hétköznapra eső ünnepen dolgozniuk kell, eddig fizettem a bért, + az ünnepi távolléti díjat. A szabadnapos dolgozónak az ünnepi távolléti díjat. Ezzel a dolgozónak biztosan nem keletkezett kára, a munkáltatónak viszont igen? (Merthogy neki az ünnepen a beosztás szerint amúgy is szabadnapja lett volna? Ha nem számfejteném neki, akkor rosszul járna, mert az osztószámban benne vannak az ünnep órái.) Azoknak, akiknek eddig hétvégére eső ünnepen csak a ledolgozott óra után fizetttem keletkezett káruk (az előbb ismertetett osztószámban ez a nap nem szerepel, tehát nem osztottam vele, de nem is számfejtettem rá órát)?

Vagy rosszul gondolkodom, és van valami sokkal egyszerűbb elmélet és gyakorlat a problémám megoldására?

Igen