tanulmányi szerződés


pauani # 2019.10.19. 08:38

Bocsánat, ha nem voltam egyértelmű.

A fő kérdés az, hogy milyen jellegű szerződést tudunk kötni a munkába állás előtt?

Úgy, hogy benne legyen, hogy ők fizetik az iskolát előre. Majd, ha végeztem, alkalmaznak, és x ideig köteles vagyok azt ledolgozni. Jogilag hogy lesz szabályos?
Köszönöm a választ!

Kovács_Béla_Sándor # 2019.10.19. 12:46

Nem fogod elhinni: egy szerződésben a felek adatai mellett azt kell rögzíteni, hogy kinek milyen jogai és kötelezettségei erednek a szerződésből. Úgy általában szerződéses szabadság van.
Mindamellett a konkrét ügyben - látva a hozzáértésedet és az ügy egyediségére tekintettel - nem ártana szakember segítségét igénybe venni.

Szelei # 2020.04.02. 10:31

Tisztelt Fórum!

több kérdésem is lenne, előre is köszönöm a segítségüket!

1./ a határozott idejű munkaszerződés 3 hónapra szól, a tanulmányi szerződés 1 évre. A határozott munkaszerződés lejártakor autómatikusan meghosszabbodik-e a tanulmányi szerződés érvényessége?

2./ olvastam a Google-ben egy Kúria állásfoglalást, hogy ahatározott munkaszerződés lejártával autómatikusa érvényét veszíti a tanulmányi szerződés.
Meg tudja-e valaki adni nekem a Kúria pontos állásfoglalásának szövegét?
Segítségüket megköszönöm, 68 éves korom miatt kitúgtak munkahelyemről.
Tisztelettel Szűcs Zoltán

Kovács_Béla_Sándor # 2020.04.02. 15:12

Na, szedd össze magad, és írj egy korrekt tényállást!

wers # 2020.04.03. 06:47

Szelei

Jól értem, hogy kötöttetek a munkáltatóddal egy határozott 3 hónap határidős munkaszerződést, majd ugyanekkor egy 1 éves tanulmányi szerződést.

Neked kellene tudni, hogy miket írtál alá. Esetleg van benne valami erről? Azt is nektek kellene tudni, mit akartok egymástól.

(és idézném a sokat olvasott kérdést KBS-től: biztos ez az igazi kérdésed?)

Kovács_Béla_Sándor # 2020.04.03. 10:14

És az utolsó mondat? Az hogy jön az egészhez?

wers # 2020.04.03. 10:31

:) Az a ballada része.

(Nehezen tudom eldönteni, hogy panaszkodik vagy dicsekszik. 68 évesen tanulmányi szerződés, másokkal 58 felett már azt is nehéz megértetni, hogy hogyan kell a jelenléti ívet kitölteni. Főleg mikor)

Kovács_Béla_Sándor # 2020.04.03. 12:36

:)

denox # 2020.08.23. 20:01

Kedves Fórumtagok!

Munkáltatóval kötött tanulmányi szerződéssel kapcsolatban szeretnék egy kérdést feltenni. A szerződésben vállaltak a munkavállaló részéről dióhéjban, hogy köteles eltölteni ugyanannyi időt a munkáltatónál mint amennyi időt a tanulmányainak befejezése igényelt. A munkáltató cserébe fizeti a felmerülő költségek egy részét valamint az elvégzett tanulmányoknak megfelelő munkakörben foglalkoztatja a képzettséget igazoló okirat megszerzése után. Amennyiben a munkavállaló követ el szerződésszegést, vissza kell fizetni a munkáltató által nyújtott támogatást plusz az arra felszámított 6%/év kamatot. A kérdésem az lenne, hogy szabályos-e, hogy egy esetleges szerződésszegés esetén a nyúltott támogatáson felül még éves kamatot is követelhetne a munkáltató? A munka törvénykönyvéből én úgy értelmezem, hogy azt követelheti vissza a munkáltató amit valójában kifizetett.

Előre is köszönöm! 

gerbera317 # 2020.08.23. 21:41

köteles eltölteni ugyanannyi időt a munkáltatónál mint amennyi időt a tanulmányainak befejezése igényelt
Valaminek a befejezése egyetlen pillanat. Ha valóban ez áll a szerződésben, egyetlen pillanat munkaviszonnyal teljesíthető ez a feltétel.
még éves kamatot is követelhetne
Miért, létezik másmilyen kamat is?
azt követelheti vissza a munkáltató, amit valójában kifizetett.
Igen. Viszont késedelmes teljesítés esetén késedelmi kamatot követelhet, ennek jelenlegi mértéke évi 0,75% (gy. k.: 1 millió után 7500 Ft).

denox # 2020.08.24. 07:24

Köszönöm a válaszod! Talán nem írtam le egyértelműen, de a kérdésem továbbra is az, hogy lehet-e úgy megkötni egy tanulmányi szerződést, hogy munkavállalói szerződésszegés esetén még kamatot is felszámíthasson a kifizetett támogatásra a munkáltató?

gerbera317 # 2020.08.24. 07:53

Kamat kikötése egészen biztos, hogy nem lehetséges. Azonban a munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől, és a nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi. Kérdés persze, hogy az szerződésszegés-e, ha a tanulmányok befejezésének időtartamát, ami csak egy pillanat, szintén csak egy pillanat munkaviszonnyal akarja viszonozni a támogatott munkavállaló. Tegyük fel (de ne engedjük meg!), hogy az.
Ilyenkor a visszakövetelt összeg visszafizetésére nyilvánvalóan szab egy határidőt a munkáltató, és késedelmes teljesítés esetén késedelmi kamatot követelhet. Anélkül, hogy ezt a szerződésben kikötné. Kikötés hiányában legfeljebb a törvényes késedelmi kamat követelhető. Lejjebb már pedzegettem, hogy ennek mértéke jelenleg 0,75%, tehát százforintonként évi 75 fillérbe fáj ez a késedelmesen teljesítőnek, ami még nagyobb támogatási összeg esetén is szinte a nadrágzsebből és azonnal kifizethető, legfeljebb aznap nem mész sörözni a haverokkal.
Igazi problémád nincsen?

Kogeza # 2020.08.24. 10:42

Kedves gerbera!

Nem tetszik forró nyomon követni az eseményeket, ugyanis jelenleg a törvényes késedelmi kamat mértéke 0,60%.

Az utóbbi pár hónapban két ízben is csökkent a jegybanki alapkamat. :)

gerbera317 # 2020.08.24. 11:10

És mit mond ugyanerről a Ptk. 6:48. §? Nemdenem azt, hogy 0,75%?

denox # 2020.08.25. 12:49

Természetesen a szerződésben az lett leírva, hogy a képzés elvégzését igatoló okirat bemutatása után kell eltölteni 3 évet a munkáltatónál. Közben utána olvastam, hogy a 6% kamatot valóban nem követelheti a munkáltató csak ahogyan azt te is írtad, késedelmi kamatot számolhat fel adott esetben.

Munka törvénykönye:
229. § (8) Kötbér kikötése esetén a Ptk. 6:186-189. §-a irányadó.

Ptk. 6:189. § [Kötbérigény kamata]
Kötbér után kamat kikötése semmis. Az esedékessé vált kötbér után a kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni.

Köszönöm a segítségetek!

zokni báb # 2020.09.08. 14:58

Tisztelt Fórumozók!

Állami fenntartású intézményben dolgozom. A közalkalmazotti jogviszonyunk a november 1.-gyel meg fog szűnni, a munkáltatónk pedig köteles a Mt. szerinti munkaszerződést ajánlani, amit azonban nem vagyunk kötelesek elfogadni.

Az a kérdésem, hogy ha egy munkavállaló nem fogadja el a felajánlott szerződést, és megszűnik (tehát nem megszünteti) a közalkalmazotti jogviszonya, az hogyan hat a munkáltatóval kötött tanulmányi szerződésekre?

A szerződésben az szerepel, hogy a közalkalmazott vállalja, hogy „közalkalmazotti jogviszonyát lemondással határozott ideig nem szünteti meg”, ha mégis az szerződésszegésnek minősül. Jelen esetben a közalk. jogviszony mindenképpen megszűnne, így az a munkavállalói álláspont, hogy nem történik szerződésszegés akkor sem, ha az új szerződést nem írja alá. A tanulmányi szerződés nem tér ki jogviszony megszűnésére, csak a megszüntetésére, a vonatkozó törvény (2020. évi XXXII. törvény) sem látom, hogy ilyesmiben állást foglalna.

Követelheti jogszerűen a munkáltató a képzés árát a munkavállalótól, ha az nem fogadja el a felajánlott munkaszerződést?

Köszönöm a válaszokat!

Kovács_Béla_Sándor # 2020.09.08. 15:02

Követeli?

zokni báb # 2020.09.08. 15:22

Egyelőre nem, hiszen a törvény csak nov. 1-től lesz hatályos, ekkortól szűnik meg a jogviszonyunk. Viszont szeretnénk előre gondolkodni, és nem szeretnénk abba a hibába esni, hogy nem írunk alá, aztán százezreket követelnek rajtunk.

Szóval a kérdésem továbbra is az, hogy a lenti helyzetben követelheti-e jogosan a munkáltató a képzés árát?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.09.08. 16:33

Ha nem követeli, akkor akadémikus a kérdés.

zokni báb # 2020.09.08. 17:24

Nekem nem egészen világos, hogy egy valós, meghozandó döntés lehetséges következményeire irányuló kérdés mitől akadémikus. Ennyi erővel az is akadémikus kérdés lenne, hogy jár-e végkielégítés ha nem írunk alá, vagy hogy ha alárunk, milyen szabályok fognak ránk vonatkozni.
Szerintem egy elég konkrét dilemmát írtam le, ami konkrét munkaszerződések megkötését befolyásolja.

De oké, egy akadémikus válasz is teljesen megteszi. :)

Kompliant # 2020.09.08. 18:51

Én értem mit kérdezel és szerintem sem akadémikus.
Egy meghozott döntés után az ember már nincs döntési helyzetben, addig kell ismerni a részleteket, amíg még nem írtatok alá.
Hiszen a döntés épp a részletek ismeretétől lehet jó vagy rossz.

wers # 2020.09.09. 04:13

Na igen, mikor a kisnyuszi elindult a medvéhez kölcsönkérni a lapátját, útközben végig azon agyalt, miért nem fogja ez a mogorva zsugori szemét medve odaadni. Pedig odaadná.

Ha esetleg követelni fogja akkor azt meg fogja indokolni. Na azzal az indoklással lehet foglalkozni.

Malgorzata # 2021.01.02. 21:54

Kedves Zoknibáb!
Én is hasonló cipőben jártam, végül nem mertem kilépni, pontosan azért, ami a Te problémád is. Nem tudom, hogy Neked hogy alakult közben.
Közalkalmazottként én nem kerestem annyit sem, hogy a havi betevőre elég legyen, miből fizettem volna ki a többszázezer forintot a képzési díj visszafizetésére, ha a munkáltató követelte volna? Azzal sokra megyek, hogy esetleg tud adni egy jó vagy kevésbé jó indoklást, hogy milyen alapon követeli vissza a pénzt. Nem mehetek a bíróságra, ahol totál lutri, hogy nyerhetek-e egy hatalmas állami céggel szemben. Lám, itt se mondta senki azt, hogy totál egyértelmű, hogy
ilyen esetben nem kell fizetni - mi lehetne akkor egy per kimenetele? Nyilván, ha a képzési díj visszafizetésére nem telik, akkor pereskedésre sem. Tehát ilyenbe nem ugrik bele az ember azelőtt, hogy tudná, hogy, hiába nem ő szüntette meg a közalkalmazotti jogviszonyát és nem ő szegett szerződést, van-e bármilyen olyan jogértelmezés, ami alapján kihozható, hogy mégis fizetnie kell. Nekem pl. a munkaügyön, amikor érdeklődtem, hogy mi van, ha nem írom alá az új, munkatörvénykönyve szerinti szerződést, csípőből azt mondták, hogy fizetnem kell.