bérpapír, bérkimutatás


cincinnatus # 2019.09.02. 06:34

rowland 2019.08.31. 13:06

Jó napot kívánok!

Munkabér elszámolás és annak adminisztrációja kapcsán
az alábbi kérdésekben kérem Érdemi hozzászólásukat, segítségüket.
1.Munkaadó a Munkavállalót határozatlan időre foglalkoztatja, heti 40 óra munkaidő mellett, heti 2 nap pihenőnappal.

A cég nonstop, 24/7-ben üzemel. Vannak alkalmazottak, akik váltott, vannak akik mindig azonos (fix nappali, vagy fix éjszakai) műszakban vannak.
Hónapok alatt senkinek nem fizettek eddig bérpótlékot.

  • Törvényesen jár el a cég, illetve a céget képviselő könyvelő, vagy jár-e törvény alapján automatikusan bérpótlék (műszak, illetve vasárnap végzett munkaidőre) minden munkavállalónak, aki vasárnapra, vagy éjszakai műszakba van beosztva?

Vagy (furcsállanám ugyan, de) ennek külön megállapodásban kellett volna megtörténnie a cég és a munkavállalók között?
Ha automatikusan, törvény szerint járnak ezek a pótlékok, hogyan kötelezhető a cég az eddig ki nem fizetett pótlékok utólagos kifizetésére?
2.A bért (általában) időben (T+1. hónap 10.-éig) megkapjuk. Az első utalásnál ez későbbi időpontban, külön írásbeli felszólításra teljesült csak.

Úgy tudom, a törvény kötelezi a Munkáltatót arra, hogy a tárgyhavi bért legkésőbb a következő hónap 10. napjáig biztosítania kell a munkavállaló részére. Ennek megsértéséből adódóan milyen szankciók illethetik a Munkáltatót, illetve a könyvelőt?
3.A bérszámfejtéses elszámolást több, mint egy hónappal később kapjuk meg, mint a bérátutalást. Ráadásul -aggályos módon- szabadon, (borítékba tétel nélkül) és mégcsak nem is kézből kézbe, hanem az éppen műszakban levő kollégának odaadva.

Miként kötelezhető a cég, ill. a könyvelő a visszásságok megszüntetésére?

Pl. fordulhat a munkaügyi felügyelőséghez.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény

3. § (1) A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:

  1. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére (ideértve a jogosultnak az Mt. 297. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségét is) vonatkozó rendelkezések,
  2. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség,
  3. a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,
  4. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megtartására.

A munkaügyi ellenőrzés kiterjed továbbá az Mt. XI. fejezetében előírt rendelkezések megtartásának az ellenőrzésére is.

A XI. fejezet tartalmazza pl. a betegszabadság kiadásának/kifizetésének a módját is, amit a felügyelőség ellenőrizhet, de itt található a távolléti díj számítására vonatkozó szabályok is. (Mt. 146-148 §.)

3. § (2) A munkaügyi hatóság hatásköre az (1) bekezdés g) pontja tekintetében kiterjed az 1. § (1) bekezdés e) pontja szerinti munkabérre (e) munkabér: a munkaviszonyra tekintettel munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó munkabér és bérpótlék, továbbá a munkaviszonyra vonatkozó szabályban megállapított egyéb pénzbeli juttatás;), illetve az Mt. 136. §-ában (alapbér) és 137. §-ában (teljesítménybér és időbér) , 138. § (4)–(6) bekezdésében, 139–145. §-ában (bérpótlék, készenléti, ügyeleti pótlék) , 146. § (1)–(3) bekezdésében (állásidőre járó bér) , 147. §-ában, 153–165. §-ában foglalt rendelkezések ( minimálbér, garantált bérminimum, munkabér védelmére vonatkozó szabályok, bérfizetési határidő megtartása, munkabér elszámolás kiadása és érthetősége, levonás jogszerűsége) megtartásának ellenőrzésére is.

Egyebekben: A cég az eddig ki nem fizetett pótlékok utólagos kifizetésére -ha önként, illetve felszólításra sem teljesít- bíróság útján kötelezhető.

Mt. 285. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyból vagy az e törvényből származó, vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.

2016. évi CXXX. törvény
a polgári perrendtartásról

75. A perindítás, a perfelvételi és érdemi tárgyalási szak

246. § [Beadványok benyújtása]

(1) A félnek jogszabályban meghatározott, erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjesztenie

  1. a keresetlevelet,
  2. a viszontkereset-levelet, valamint a beszámítást tartalmazó iratot, és
  3. az írásbeli ellenkérelmet.

(2) A felperes a keresetet a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes járásbíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja, melyet a bíróság az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít.

rowland # 2019.08.31. 11:06

Jó napot kívánok!

Munkabér elszámolás és annak adminisztrációja kapcsán
az alábbi kérdésekben kérem Érdemi hozzászólásukat, segítségüket.

  1. Munkaadó a Munkavállalót határozatlan időre foglalkoztatja, heti 40 óra munkaidő mellett, heti 2 nap pihenőnappal.

A cég nonstop, 24/7-ben üzemel. Vannak alkalmazottak, akik váltott, vannak akik mindig azonos (fix nappali, vagy fix éjszakai) műszakban vannak.
Hónapok alatt senkinek nem fizettek eddig bérpótlékot.
- Törvényesen jár el a cég, illetve a céget képviselő könyvelő, vagy jár-e törvény alapján automatikusan bérpótlék (műszak, illetve vasárnap végzett munkaidőre) minden munkavállalónak, aki vasárnapra, vagy éjszakai műszakba van beosztva?
Vagy (furcsállanám ugyan, de) ennek külön megállapodásban kellett volna megtörténnie a cég és a munkavállalók között?
Ha automatikusan, törvény szerint járnak ezek a pótlékok, hogyan kötelezhető a cég az eddig ki nem fizetett pótlékok utólagos kifizetésére?

  1. A bért (általában) időben (T+1. hónap 10.-éig) megkapjuk. Az első utalásnál ez későbbi időpontban, külön írásbeli felszólításra teljesült csak.

Úgy tudom, a törvény kötelezi a Munkáltatót arra, hogy a tárgyhavi bért legkésőbb a következő hónap 10. napjáig biztosítania kell a munkavállaló részére. Ennek megsértéséből adódóan milyen szankciók illethetik a Munkáltatót, illetve a könyvelőt?

  1. A bérszámfejtéses elszámolást több, mint egy hónappal később kapjuk meg, mint a bérátutalást. Ráadásul -aggályos módon- szabadon, (borítékba tétel nélkül) és mégcsak nem is kézből kézbe, hanem az éppen műszakban levő kollégának odaadva.

Miként kötelezhető a cég, ill. a könyvelő a visszásságok megszüntetésére?

rigoz # 2019.07.16. 09:04

Annyit tennék hozzá, hogy a felügyeleti szerv országos illetékességgel a Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Főosztálya (egeszsegbiztositas.budapest@bfkh.gov.hu, 1139. Budapest, Teve utca 1/a-c).

monoszkop # 2019.07.16. 08:56

1. Senki nem küldte a munkaügyi bírósághoz.

2.Besétál a TB ügyintézőhöz és a korábban ismertetett jogszabályokra hivatkozva kéri, hogy minden, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásával kapcsolatos kérdésre válaszoljon, illetve segítsen megérteni azt, hogy miért annyit kapott amennyit, illetve azt az összeget milyen módszerrel és milyen adatok figyelembevételével számolták ki.

Egyben helyezze kilátásba, hogy a segítség elmaradása esetén a lent hivatkozott jogszabályok {Ebtv. 5. §) Vhr. 39. § (3)} megsértése miatt írásban panasszal fordul a TB kifizetőhely felügyeleti szervéhez, egyben kezdeményezi a kifizetőhely soron kívüli ellenőrzését.

Reaciel # 2019.07.15. 17:49

Még mindig nem hajlandóak bármiféle papírt kiadni számomra illetve tájékoztatást semm hiába érdeklödtem telefonon ott semm kaptam megfelelő tájékoztatást a bérszámfejtő telefonszámát meg nem haladó megadni a munkaügy. Szakszervezeti tag vagyok így segítséget kértem tölük közölték hogy ők semm tudnak segíteni mert hogy hiába kérem a hóközi kifizetésröl nem kapok papírt majd Agusztus 2 án a 7 havi bérpapiromon rajta lesz a munkahelyem TB kifezető hely. Most tégyleg forduljak a munkaügyi bírósághoz? Vagy mit tegyek?

monoszkop # 2019.07.12. 09:25

Reaciel 2019.07.11. 16:07
Jó napot kívánok aban szeretnék segítséget kérni hogy 06.21 től 06.30 ig táppénzen voltam vagyis még vagyok és keveslettem az összeget amit kaptam erre a 10 napra így írtam a munka ügyesnek hogy legyen szíves valamilyen módon tájékoztatni hogy mennyi napot illetve mit vontak le belőle nem kaptam választ így felhivtam őket és közölték hogy majd jövőhónapban 2 án megtudom mivel hóközi kifizetésemröl nem kapok papírt majd csak összevontat a 7 havi kifizetésemröl. Mit tegyek hogy megkapjam a papírt?
Reaciel 2019.07.11. 17:32
Igen én is így tudom de egyáltalán nem hajlandóak kiadni semmi féle papírt arra hivatkoznak hogy majd a 7 havi kifizetésemen rajta lesz a 6 havi kimutatásom ilyenkor milyen jogi lépéseket tehetek mert én most akarom látni illetve megkapni hogy lássam mi nincs elszámolva arra a 10 napra.

T. Kérdező!

  • Ha jól értem a táppénz összegét kevesli.
  • Mindenekelőtt tisztázandó, hogy a táppénz ellátását az egészségbiztosító, vagy a munkáltatónál működő TB kifizetőhely bírálta el, illetve folyósította.
  • Mit tehet? -Kérdezi.

Mindenekelőtt nézzük meg a vonatkozó jogi szabályozást:

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

A jogszabály szövege pontosan így hangzik:

A pénzbeli ellátás iránti kérelmet elbíráló kifizetőhely vagy járási hivatal a pénzbeli ellátás jogosultját – kérelmére – tájékoztatja a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

  • Mit tehet?

Éljen ezzel a lehetőséggel és írásban, ezen szabályokra hivatkozva kérje, hogy teljeskörűen tájékoztassák. Kérésének elutasítás esetén a MÁK elnökénél, illetve a Kormánymegbízottnál kezdeményezheti az igényelbíráló szerv soron kívüli felügyeleti, illetve belső ellenőrzését.

Javasolt elolvasni a személyes konzultációval kapcsolatos összefoglalót is:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

És ezt is.

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Ezen túlmenően jó ha tud erről is:
Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

(A nemzetgazdasági miniszter 28/2017. (X. 31.) NGM utasításának (MÁK SZMSZ) 46. § (2) bek. 10. értelmében a Magyar Államkincstár az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatosan tájékoztatja a biztosítottakat, valamint segítséget nyújt az igény
érvényesítéséhez, lakossági megkeresés alapján szakmai tájékoztatást nyújt.)

Reaciel # 2019.07.11. 15:32

Igen én is így tudom de egyáltalán nem hajlandóak kiadni semmi féle papírt arra hivatkoznak hogy majd a 7 havi kifizetésemen rajta lesz a 6 havi kimutatásom ilyenkor milyen jogi lépéseket tehetek mert én most akarom látni illetve megkapni hogy lássam mi nincs elszámolva arra a 10 napra

Reaciel # 2019.07.11. 14:07

Jó napot kívánok aban szeretnék segítséget kérni hogy 06.21 től 06.30 ig táppénzen voltam vagyis még vagyok és keveslettem az összeget amit kaptam erre a 10 napra így írtam a munka ügyesnek hogy legyen szíves valamilyen módon tájékoztatni hogy mennyi napot illetve mit vontak le belőle nem kaptam választ így felhivtam őket és közölték hogy majd jövőhónapban 2 án megtudom mivel hóközi kifizetésemröl nem kapok papírt majd csak összevontat a 7 havi kifizetésemröl. Mit tegyek hogy megkapjam a papírt?

kispali2 # 2005.06.14. 11:57

Kérdezni szeretném:
Szerintetek mit jelent munkaszerződés-mellékletben a 'besorolási bér' titulus?

A konkrét esetben németországi kiküldetéses munkaviszonyra jött lérte munkaszerződés,

  • egy itthonra (Mo-ra), határozatlan időre;
  • egy módosítás a külföldi kiküldetés esetére (1 év határozott időre);
  • és mellékletek (köztük kiküldetési rendelvény), szintén a külföldi kiküldetésre.

A helyzet az, hogy az alap munkaszerződés az alapbért, mint a 'mindenkori létminimum' határozza meg; a módosítás a külföldi kiküldfetésre lényegében teljesítménybér félét említ; s a kiküldetési rendelvény pedig említ 'besorolási bért', s ekként a megfelelő külföldi minimálbért említi.
Valójában az egész ~munkaszerződés-komplexum egy pénteki napon jött létre (íródott alá), de az azt követő hétfőre dátumozva, s kimondva (a szerződésben, dátum szerint is), hogy a dolgozó ... a hétfői nap dátuma napjával kerül alkalmazásra. Ez a nap pedig már kint volt (Németoi-ban), ahol az alkalmazási minimálfeltételek nyilván elérik - a jog szerint - az ottani minimálbért.

Kérdésem az lenne minderre föl, hogy ... ha a munkaszerződésem - végülis - Németo-ban lépett kb. ~hatályba, akkor mennyi lehet a személyi alapbérem, lehet-é arra apellálnom sikerrel, hogy ... függetlenül bmi munkaszerződéstől ... az ottani minimálbér alatt semmiképpen sem lehet.
Köszönöm, ha végiggondolná vki, és írna rá.
Köszönet.

the big cat # 2005.06.11. 09:50

A törvények kizárt, hogy a KSH nagyon is könynen válzoztatható fogalommeghatározásaira hivatkoznának.

kispali2 # 2005.06.11. 08:46

Válaszokat köszönöm szépen.
Az 'ellátmány' szóra (megnevezésre) azért kérdeztem, mert a jómultkorában - mint hazsnált fogalom - előfordult, és nekem meg a munkaszerződésemben is benne van.
Párat szeretnék még kérdezni, de előtte nézem az szja, stb. fogalom-meghatározásokat. (Egyébként - emlékeim szeriunt - az adó, számviteli tv-k, de lagalább is a kommentár - hiovatkoziok a KSH útmutatóra, de lehet tévedek.)

Infókat köszönöm ismét.

the big cat # 2005.06.10. 10:54
  1. Az adótörvény rendelkezései döntik el.
  2. nem értem, hogyan releváns ez akérdés, és azt se igazán, hogy mit kérdezel.
  3. Fogalmam sincs. És nem is értem miért releváns, ami releváns az amit én korábban írtam ennek adójogi vonzatáról. Az ilyen munkáltatói belső elnevezéseknek csak amunkáltó belső elszámolásiban van jelentősége, ez igaz a munakjövedelem-munakbér megkülönböztetésre is. M-on munakviszonyból származó jövedelemekte ismer az adójog, és kész.

Javaslom ez ügyben az SZJA törvény fogalommeghatározásit, és a magyar adóbevalláshoz adott tájékoztató tanulmányozását.

kispali2 # 2005.06.10. 07:40

Választ köszönöm.
Kérdésem ezután az lenne, hogy ... akkor
1.)
A jövedelem, nem-jövedelem kérdést az dönti el, hogy tételesen elszámolt költség, avagy 'átalány-féle' költség(juttatás)?
2.)
A másik, meg hogy számít, illetve szempont az, hoigy van-e utána kifizetői adómegfizetés?
(Esetleg a kifizetői adómegfizetés csak - ha van benne - az azt a részt teszi 'egyértelművé', hogy akkor az természetbeni jutattásnak minősül? És akkor az mi? Munkabér-rész?)
3.)
Ha még egy fölvetésem lehet, ... az "ellátmány" szóval megjelölt fogalom szerinted mit takar? EZ van vhol ~definiálva?
(Az adott területen én azt látom, gondolom, hogy ~'95-ig volt erre egy tán korm.rendelet, hogy ennyi-annyi lehet az ellátmány.
Aztán ~'96-tól ez mintha megszűnt volna (a korm. rendelet hatályon kívül).
Ilyen esetben ez az "ellátmány"-i ~jutattás/járandóság-megjelölés (mint fogalom) rendezi az ennek égisze alatt kifizetett összegek jogcímét, vagy nem? Esetleg távolról sem?
Én azt látom, - lehet, már egy kicsit kevésbé jóhiszeműen - hogy mintha ezt a fogalmat használnák a Németo-i kiküldetéseknél gyakorta, kicsit kábítólag, és jó arra, hogy Németo-ban, mint munkabér, itthon, mint "munkajövedelem", és költság legyen feltüntetve.

Legvégül:
A jövedelem az bér, kereset? vagy nem feltétlenül? (~metszethalmaz?)

Köszönöm, ha válaszolsz rá.
Köszönet.

the big cat # 2005.06.09. 15:01

Ez áll továbbra is. A napidíj, ellátmány, stb címen kapott átalányok jövedelemek, a tételesen, bizonylat ellenében elszámolt költségek nem jö9vedelemk, így pl. a szálloda, értkezés, utazás számlája nem jövedelem (de lehet benne olyan, ami természetbeni juttaásnak minősül, és kifizetői adómegfizetés van utána)

kispali2 # 2005.06.09. 14:17

Kedves 'the big cat' !

Próbáltam keresni az alábbi témára (Németo-i kiküldetés bérezése), és az "ellátmány" szóra keresve jött egy régebbi topic, és a talán általadi alábbi nézet (próbálom bemásolni) :
the big cat # 2004.04.21. 18:08:04 e-mail
A költségtérítés nem jövedelem, de az átalány szinten kapott ellátmány az.

Azt szeretném kérdezni, ezut érvényesnek tartod azóta is?, és esetleg, hogy mi alapján.
A 'beidézett' téma az alábbiakkkal - úgy érzem - lényegében/főkérdésében azonos.
Köszönöm, ah írsz rá.

kispali2 # 2005.06.09. 13:35

...

kispali2 # 2005.06.09. 10:04

Ha lehet, és ha mégis írnál, én köszönném, és örülnék neki.

kispali2 # 2005.06.08. 16:37

KÖzbevetés:
most látom, hogy a mai napi Népszabadság c. újságban az ex ig.ügyi miniszter úr nevével is exponáltatják a témát, mondván, hogy : „"(...) Németo-ban minden bérnek minősül, amit a dolgozónak fizetnek, s ilyetén járulékköteles is, míg a magyar szabályozás - a járulékfizetési kötelezettség szempontjából - különbséget tesz a bér és a kiküldetési díj között.”"
Gondolom, akkor valójában a cégnek ez ezért fontos kérdés.
Egyébként használnak egy fogalmat ("ellátmány" név alatt) aminek definíciója a hatályos magyar jogban szerintem nincsen, így ezzel aztán lehet próbálkozni operálni.

kispali2 # 2005.06.08. 15:04

OK, értem, s köszönöm.

Azért ha egyetlen mondat értelmezése számomra kérdésesnek mutatkozik, abban segítenél?
Egy magyar jogszabályi egyetlen mondat.
(Tolakvóan idemásolnám...)
(14/1989. MT rendelet (2.§) 5.Cikk (1) bek:
(...) munkavállaló munkabére, beleértve a külföldi foglalkoztatásért fizetett részt is, megfelel annak a bérnek, amelyet a vonatkozó német tarifaszerződések hasonló tevékenységre előírnak.”"
Ebben a mondatban - szerinted - a "megfelel" szó mit takar? Vagy mire utal? Csak számszaki, vagy egyúttal vajon jogcímbeli megfelelésre is ? (Ez számomra elég fontos kérdés ennek (előzőek) kapcsán, - mármint, hogy amit bérként kimutatnak, az később lehet-e költségtérítés, - azt hiszem.)

De, ... KSH, adó-számviteli jogszabok ide-, vagy oda, nem az a fő 'trend', vagy irányvonal, hogy ezek között azért a mérvadó a munkajog, és utána a többi? Akár azon az alapon, hogy az egész eseményt a felek viszonyában, mint munkaviszopnyban a Mtv. írja le, és annak 'csak', vagy nem 'csak', de egyéb vetületei a többi leírások, skatulyák, ... az adóügyi, és a KSH szabáélyozások? Ez helyénvaló vélekedés?

Az egészet azért kérdezem, mert ha igen, tehát hogy ha akár primus inter pares a munkajog, akkor azon belül a nemzetközi szerződéses munkajog-szeletet érintő rész ~'Ûberel(het)i' a többit, - s ez alapján a fenti idézett rész is - a többi szabályozást.

Köszönöm, ha írnál erre is.

the big cat # 2005.06.08. 11:32

A KSH tájékoztatói semmilyen módon nem minősülnek jognak, az kizárólag a KSH felé benyújtandó kimutatásiok kitöltésére ad útmutatást, az adótörvéynek, az Mt. és a Számviteli törvény viszont világosan előírja mi micsoda, és az kötelező mindenkire.

kispali2 # 2005.06.08. 11:12

Köszönöm a választ.

Ha kérdezhetek, azt kérdeném, hogy a munkajövedelem, - ugyan szerintem is bér, de - mi alapján egyértelműen bér, ha munkaviszonyban szerzik.

Az Mtv. szerint is gondolom bér. Ugyanakkor hivatkozgatnak a KSH munkaügyi fogalmakat taglaló Útmutatójára, ... mint ami szerintük a számvitel/könyvelés felé jogcímeket produkál. Ugyanakkor ez - szerintem - nyilvánvalóan az események más, és nem munkajogi szemléletű leírására vonatkozik (mármint a KSH füzetke), tehát szerintem téves annak munkajogra vonatkozó alkalmazása. Ezt szerinted jól gondolom?
(Vagy elvben lehetséges az, hogy akár van kétféle jogcíme egy tételnek? Egy munkajogi, és egy ~könyvelésbeli?
Az meg a másik furcsaság, hogy mindez Németo-ban bérként szerepel, itthon meg költség. Ez lehet legális?)

Ügyvédet nem tudok megfizetni, aki pláne 'viszi' a könyvelési témát is, meg esetleg német jogszabot is.
Egyébként próbáltam 2-vel is beszélni, de mind lebeszélt, hogy veszett fejsze nyele.
Amióta viszont 1-2 jogszabot felleltem, ajánlottak (a cég) közepes összeget, hogy ejtsük az ügyet.

Azért köszönöm a válaszod.

the big cat # 2005.06.08. 10:56

Nézd, ez nagyon bonyolult, anélkül, hogy látnánk apíprokat, résztesen az órakimutatásokat, a komplett bérszámfejtést nagyon semmit sem lehet mondani. fordulj ügyvédhez.

Egy biztos, a muankbért ki kell fizetni, és nem adható helyette költségtérítés. A munkajövedelem pedig bér, ha munakviszonyban szerzik.

kispali2 # 2005.06.08. 09:24

Ha valaki tudna ebben segíteni, nagyon köszönném.

kispali2 # 2005.06.06. 12:40

Köszönöm a lehetőséget.
Ha bérkimutatási papíron aláírtam, hogy egy adott hónapban X órát dolgoztam, és arra - a kimutatás alapján - ennnyi/annyi bér jár, pontosabban, hogy arra ennyi/annyi a bér, úgy munkaügyi perben sikerrel hivatkozhat-e arra a munkáltató, ill. megállhat-e az az érvelése, hogy ... ugyan ott (a munkáltató által készített, előre kinyomtatott papíron) órák, és bér szerepel, ... de az valójában költségtérítés.

Ezt lehet-e legálisan ?

(Ennek alátámasztására a munkáltatóék 'benyomtak' egy szakvéleményfélét, ami hivatkozik alapvetően statisztikai szemléletű fogalom-(számomra)~kreálmány-definíciókra (KSH Útmutató), ún. "munkajövedelem"-re, ami szerintük nem bér, ... ill. nem vehető bérként figyelembe.)

Az egészet szabadság-kifizetés okán az átlagkeresetbe való bele-/vagy bele nem tartozás kérdése miatt kérdezem (szabimegváltás a munkaszerződés szerint az átlagker.), és esetleg a személyi alapbérfogalomba való betuszkolhatóság miatt is (itt van egy bérezésre vonatkozó, vagy azt is érintő MT. rendelet, és kapcsolódó munkáltatói nyilatkozatok).

Háttérben németo-i aktivizálódású kiküldetéses munkaviszony áll, a ~bérlapok "Lohnabrechnung" felirattal, és az összeg mellett 'ottanvan' a "Lohn" (bér), sőt az "Arbeitslohn" szó.
Egyébként a papír alapvetően egy táblázat, és az órák alapján kalkulál bért, annak különféle járulék és egyéb vonzatait, és a végén a netto összeg.
Aláírásom egy külön rubr(l?)ikában, mindenféle szöveg nélkül, ... de gondolom, hogy a cég szempontjából ezáltal fixált (vagy fixálni kívánt) adat a havi óraszám, meg az aláírásom.

Az egész "Lonhabrechnung"-bérkimutatásféleség szisztéma ment a cégnél éveken át, a papírra rábélyegezve, hogy ~"pénztári pld, elszámolásra jogosít".
Dátum nincsen rajta !!! (csak ~esedékesség, a tárgyhó)

Perben azt csatolták be, mint kifizetési bizonylat. Kérdésre többször (szóban, tanúként, írásban) előadták, hogy egyéb "kifizetési bizonylat" nincs - tehát szerintük az kb. mint kp-s kifizetési ~nyugta/bizonylat-féle is szolgált.
Ezek az iratok Németo-ban készültek, én is ott írtam alá, magyar cégnél, ... a per itthon.

the big cat # 2005.06.04. 13:58

Nem. Ez a rövid válasz.

Igen, ha van oylan körülmény ami ezt indokoltá teszi. Ez a hosszabba válasz. Tehát mire vagy kíváncsi?