„rowland 2019.08.31. 13:06
Jó napot kívánok!
Munkabér elszámolás és annak adminisztrációja kapcsán
az alábbi kérdésekben kérem Érdemi hozzászólásukat, segítségüket.
1.Munkaadó a Munkavállalót határozatlan időre foglalkoztatja, heti 40 óra munkaidő mellett, heti 2 nap pihenőnappal.
A cég nonstop, 24/7-ben üzemel. Vannak alkalmazottak, akik váltott, vannak akik mindig azonos (fix nappali, vagy fix éjszakai) műszakban vannak.
Hónapok alatt senkinek nem fizettek eddig bérpótlékot.
- Törvényesen jár el a cég, illetve a céget képviselő könyvelő, vagy jár-e törvény alapján automatikusan bérpótlék (műszak, illetve vasárnap végzett munkaidőre) minden munkavállalónak, aki vasárnapra, vagy éjszakai műszakba van beosztva?
Vagy (furcsállanám ugyan, de) ennek külön megállapodásban kellett volna megtörténnie a cég és a munkavállalók között?
Ha automatikusan, törvény szerint járnak ezek a pótlékok, hogyan kötelezhető a cég az eddig ki nem fizetett pótlékok utólagos kifizetésére?
2.A bért (általában) időben (T+1. hónap 10.-éig) megkapjuk. Az első utalásnál ez későbbi időpontban, külön írásbeli felszólításra teljesült csak.
Úgy tudom, a törvény kötelezi a Munkáltatót arra, hogy a tárgyhavi bért legkésőbb a következő hónap 10. napjáig biztosítania kell a munkavállaló részére. Ennek megsértéséből adódóan milyen szankciók illethetik a Munkáltatót, illetve a könyvelőt?
3.A bérszámfejtéses elszámolást több, mint egy hónappal később kapjuk meg, mint a bérátutalást. Ráadásul -aggályos módon- szabadon, (borítékba tétel nélkül) és mégcsak nem is kézből kézbe, hanem az éppen műszakban levő kollégának odaadva.
Miként kötelezhető a cég, ill. a könyvelő a visszásságok megszüntetésére?
”
Pl. fordulhat a munkaügyi felügyelőséghez.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény
3. § (1) A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:
- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére (ideértve a jogosultnak az Mt. 297. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségét is) vonatkozó rendelkezések,
- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség,
- a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,
- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megtartására.
A munkaügyi ellenőrzés kiterjed továbbá az Mt. XI. fejezetében előírt rendelkezések megtartásának az ellenőrzésére is.
A XI. fejezet tartalmazza pl. a betegszabadság kiadásának/kifizetésének a módját is, amit a felügyelőség ellenőrizhet, de itt található a távolléti díj számítására vonatkozó szabályok is. (Mt. 146-148 §.)
3. § (2) A munkaügyi hatóság hatásköre az (1) bekezdés g) pontja tekintetében kiterjed az 1. § (1) bekezdés e) pontja szerinti munkabérre (e) munkabér: a munkaviszonyra tekintettel munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó munkabér és bérpótlék, továbbá a munkaviszonyra vonatkozó szabályban megállapított egyéb pénzbeli juttatás;), illetve az Mt. 136. §-ában (alapbér) és 137. §-ában (teljesítménybér és időbér) , 138. § (4)–(6) bekezdésében, 139–145. §-ában (bérpótlék, készenléti, ügyeleti pótlék) , 146. § (1)–(3) bekezdésében (állásidőre járó bér) , 147. §-ában, 153–165. §-ában foglalt rendelkezések ( minimálbér, garantált bérminimum, munkabér védelmére vonatkozó szabályok, bérfizetési határidő megtartása, munkabér elszámolás kiadása és érthetősége, levonás jogszerűsége) megtartásának ellenőrzésére is.
Egyebekben: A cég az eddig ki nem fizetett pótlékok utólagos kifizetésére -ha önként, illetve felszólításra sem teljesít- bíróság útján kötelezhető.
Mt. 285. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyból vagy az e törvényből származó, vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.
2016. évi CXXX. törvény
a polgári perrendtartásról
75. A perindítás, a perfelvételi és érdemi tárgyalási szak
246. § [Beadványok benyújtása]
(1) A félnek jogszabályban meghatározott, erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjesztenie
- a keresetlevelet,
- a viszontkereset-levelet, valamint a beszámítást tartalmazó iratot, és
- az írásbeli ellenkérelmet.
(2) A felperes a keresetet a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes járásbíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja, melyet a bíróság az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít.
