Előrehozott öregségi nyugdíj

Gabusch53!
Sajna mindig van lejjebb.
Morgen werden wir einen grossen Krieg haben. Heil Milla, und heil Solidalitat!! üdv: harschi

Kedves Veci!

1952.04.05.születésű 45 év munkaviszonnyal rendelkező férfi vagyok.Egy vagyonvédelmi cégnél dolgozom,amely havonta,vagy kéthavonta változtatja a nevét.Emiatt semmilyen megállapodást nem tudtam velük kötni,a nyugdíjjal kapcsolatba.Azt szeretném kérdezni,hogy a 60-ik életévem betöltése után elmehetek e korhatár előtti ellátásra. Mert minden névváltásnál új dolgozó vagyok,és lehet az új vállalkozó nem alkalmaz tovább.

Üdv:Lali52.

@avasi -Kedves férj!

1)A kedves feleségednek akkor jár felmentési idő,ha az önkormitok ezt leokézza(az XXX önkormi közül már a harmada se ad felmentési időt-ne csodálkozz,ha nooo a válasz..nem nagy ügy,-felmentési idő nélkül is megéljük az 59.életévünket)

2)Már hogyne mehetne az 53-as feleséged/full 40 évnyi szolgálati idővel a korhatár előttibe ?
Rohanjon csak a korhatár előtti ellátott státuszba :-)
Ne felejtsétek azért,h pl.egy tanárnak szigorlatoztatnia /érettségiztetnie is kell júniusban,de ha orvosok vagytok,akkor tökmindegy h mikor?
(nyugdíj?..na az még várat kissé magára,egészen 2016-ig,amikor a 63-at megéljük..azt a szót h nyugdíj,- még felejtsétek el 4 évig)

3)Kezdeményeznie szerintem minimum annak kell,aki a közalkalmazotti jogviszonyát meg akarja szüntetni és "előrehozott"-ba akar menni.
Ez totál érthető..Ha ÉN akarok nyugger/azaz "korhatár előtti" ellátott lenni,akkor a témában én leszek a főszereplő.

4)a 148-ast meg illik elolvasnia annak, aki életében egyszer szeretne korhatár előtti ellátott lenni:-)
Üdv:gabusch530603

Kedves Veci és Fórumozók!

Dec.30-ától csökkentett korengedményes nyugdíjba megyek(Kifizeti az önkorm.az 1 évemet,mivel53 novemberi vagyok 36 év munkaviszonnyal.).Nagyon rendesek,de azért a spórolás a fő szempontjuk.
Pedagógusként ott kellene hagynom az osztályomat,ezért a főnököm nyugdíj mellett kevesebb bérért foglalkoztatna.Állítólag azonban erre nincs lehetőség.Nem tud -e valaki valami áthidaló megoldást?

Köszönöm.

Tisztelt Fórumozók!
Feleségem 2012 június 19.-én tölti be az 59. évét. közalkalmazotti munkakörben dolgozik jelenleg. Elismert szolgálati ideje 40 év 92 nap lesz. El mehet e 2012 június 20-tól nyugdíjba? Szabadságát milyen arányba veheti ki? Jár e neki felmentési vagy felmondási idő? Mikor és kinél kezdeményezheti a nyugdíjazását?
Ha valaki tud segíteni előre is megköszönöm.

@harschi

Szerdán még úgy gondoltam, h a szájerné/henditündinél lejjebb már nem mehetünk,erre csütörtökön megérkezett az újabb manyup einstand,a 102 ezres...

• pénteken meg: "visszautazott az IMF.."

Én D-Day(Szolidaritás) és szelíd milla
(nem teccik a rendszer) demonstráló vagyok, de a legközelebbi az nem lesz már játék,az bizti :-)

http://varanus.blog.hu/…er_ellensege

Üdv:gabusch53

Kedves Veci és többi Önzetlen Segítőtárs!

Már egy éve vagyok rendíthetetlen olvasótok, csodálótok, amióta felmerült annak lehetősége, hogy hamarosan én is beléphetek a nyugdíjasok táborába.Rengeteget tanultam tanácsaitokból, hozzászólásaitokból,s én magam is sokat segítettem a környezetemben azoknak,akik nyugdíjba készültek, s tájékozatlanok voltak. Felhívtam figyelmüket a fórumra. A saját nyugdíjazásomat már el is indítottam, most töltöm a felmentési időmet, s jövő júliustól a 40 év jogosultsági idővel öregségi nyugdíjas lehetek(
remélem addig már semmi nem változhat!)'53-as közalkalmazott nő vagyok.
Most azonban egy férfi ismerősöm ügyében kérek megerősítést, vagy kiigazítást.1956 májusában született, a MÁV-nál dolgozik, 37 év 172 nap ledolgozott ideje van, 7 év igazolt korkedvezménye. 2011. december 30-al menne előrehozott csökkentés nélküli nyugdíjba. A rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2020-ban érné el, ebből jön le a 7 év korkedvezményre jogosító idő, így 2013-ban lenne nyugdíjas a ma még érvényes törvény szerint, de ezt megelőzően 2 évvel jogosult az előrehozott nyugdíjra. Mivel ledolgozott 37 év 172 napja + 7 év korkedvezménye van, ezért a csökkentés nélküli előrehozott nyugdíjra lenne jogosult, ami jövőre korhatár előtti járadékra változik. Ez a mi értelmezésünk, meg az illetékes Nyugdíj Folyósító Igazgatóság munkatársa szerint is így van, de ismerősöm munkahelye és egyéb információ szerint csak csökkentett összegűbe mehetne, illetve adóznia kellene jövőre a járadék után. Én ragaszkodom a fent vázoltakhoz, de mivel elveszítheti a munkahelyét ha rossz tanácsot adok, ezért kérlek segítsetek!
Hétfőre végleges választ kell adnia megy vagy marad, ezért szeretnék segítséget kérni az eligazodásban!
Köszönöm

pipijoe!
Tisztázzuk már: ő egy bt beltagja, vagy kültagja, vagy mint alkalmazott dolgozik egy bt-ben?
üdv: Zsuzsa

Kedves Veci,

Reményeim szerint jövő júliusban megyek korhatár előtti ellátásra. Ha az utolsó 7 hónapban csak 4 órás minimálbérrel vagyok bejelentve akkor ez mennyivel csökkenti majd az összeget? Előtte kb 10 éven keresztül átlagban kb 200 ezer bruttóm volt.

Üdv: Koli52

Hars52!
De ha munkaviszonyban végzi az ügyvezetést akkor nem társas vállalkozó!
Go to munkaviszony járulék!

pipijoe!

• a korhatár előtti ellátást nem csökkentik szja-val. ugyanannyit kap 2012-ben is mint eddig, sőt még az emelés is hozzájön.
• ne örülj azért ideje korán, a kutya ott van elásva, hogy ha ő egy bt beltag, akkor az idén, mint kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó, csak az 5100,- Ft eü. szolgáltatási járulékot volt köteles fizetni. 2012-től ez megváltozik, hisz már mióta ezen tipródunk, mivel a korhatár előtti ellátott nem nyugdíjas, így főfoglalkozású társas vállalkozónak minősűl, és mint olyan, a minimálbér másfélszerese után szja-t, és minden járulékot ki kell fizetnie.Ez bizony nem kevés.

üdv: Zsuzsa

Hars52!
Megvilágosodtam.
Anyum nem korengedményes, hanem előrehozott öregségi nyugdíjas. Rájuk nem vonatkozik ez a tiltás, lehetnek ügyvezetők, munkaviszonyosok.
Azt, hogy szja-val csökkentve küldik a korhatár előtti ellátást még nem tudta megmondani.
Üdv

Kedves Jogi Szakértők, Fórumozók!
Abban szeretném kérni a segítségüket, hogy édesanyám 1954.07.28-án született. Tegnapi nap folyamán kapták a hírt, hogy 2012.január 02-től a cégük nem tudja őt tovább alkalmazni jelenlegi munkakörében. Kérdésem az lenne, hogy ő már "védett kor"-ban van-e, ha igen ez pontosan mit jelent, felmondhatnak-e neki vagy kötelesek továbbra is más munkakörben alkalmazni.
A válaszokat előre is köszönöm: Csilla

Bocsánat kedves Veci!
Nem akartam udvariatlan lenni,hisz meg sem köszöntem válaszod.
Nagyon szépen köszönöm!!!!
Minden fórumozónak kellemes békés ünnepeket,és egészségben gazdag idegeskedésben szegény boldog új évet kívánok.
M.A.

Kedves Veci!
Letöltöttem,és idemásolom a rendeleteket,biztosan mást is érdekel.
Ezek szerint,ha az 1959.évi IV.törvény 203§(2)bek.nem valósul meg akkor alkalmazhat az a cég amelyik kifizette a nyugdíjat.A Kormány 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelete
a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról
A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt feladatkörében a következőket rendeli:

1. § (1) Korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg, ha

1. a munkavállaló a korengedményes nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges életkort és szolgálati időt 2010. december 31-ig betölti, illetve megszerzi,
2. a munkavállaló és a munkáltató a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésének szándékát a (3) bekezdés szerint a regionális munkaügyi központnak bejelentette, továbbá
3. a munkáltató és a munkavállaló között megkötött megállapodást 2010. december 31-éig megküldik az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek.

(2) Ha a munkáltató a munkavállalóval olyan viszonyban áll, amely viszony tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 203. § (2) bekezdése alapján harmadik személy kielégítési alapját részben vagy egészben elvonó szerződés esetén annak ingyenességét vélelmezni kell, akkor a munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően – a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára – nem létesít a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerinti biztosítással járó jogviszonyt (a továbbiakban: biztosítással járó jogviszony). Ellenkező esetben a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodás attól az időponttól kezdődően, amikortól a biztosítással járó jogviszony létrejött, semmis.
(3) A munkáltató és a munkavállaló a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésére irányuló szándékot a regionális munkaügyi központnak 30 nappal a megállapodás megkötése előtt bejelenti. A regionális munkaügyi központ a munkáltatót a bejelentés kézhezvételét követő 20 napon belül tájékoztatja az érintett munkavállaló számára felajánlható, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. Évi IV. törvény 25. § (2)–(3) bekezdése szerint megfelelőnek minősülő munkahelyekről.
2. § (1) A korengedményes nyugdíjban részesülő személy köteles a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a biztosítással járó jogviszony létesítését, annak létrejöttét követő 10 munkanapon belül bejelenteni.
(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételéről és annak tartalmáról értesíti az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal regionális igazgatóságát, valamint a regionális munkaügyi központot.
(3) Ha az 1. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a korengedményes nyugdíjra vonatkozó megállapodás az újabb biztosítási jogviszony létrejöttével semmissé válik, akkor a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság e tény ismeretében kezdeményezi a korengedményes nyugdíjat megállapító nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél a megállapító határozat – az újabb biztosítási jogviszony létrejöttének napjával történő – visszavonását. A visszavonó határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül pedig a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság egy összegben kifizeti a munkáltatónak a semmissé válást követő időszakra esedékes korengedményes nyugdíj összegét.
3. § A korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A korengedményes nyugdíjat – a születési időre tekintet nélkül – a Tny. 18/A. §-ának megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.”
4. § Az R. 6. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazása szempontjából]
„a) ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, öregségi nyugdíjkorhatár a Tny.-ben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatár, illetve ha a munkavállaló a Tny. alapján korkedvezményre jogosult, az annak figyelembe vételével meghatározott életkor;”
5. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) E rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja, 1. § (2)–(3) bekezdése, 2. §-a és 4. §-a 2010. január 1-jén lép hatályba.
(3) E rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontját és 1. § (3) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha a munkáltató és a munkavállaló a megállapodást 2010. január 31-ét követően köti meg, vagy ha a megállapodást 2010. február 15-ét követően küldik meg az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.
(4) E rendelet 1. § (2) bekezdését és 2. §-át akkor kell alkalmazni, ha a munkáltató és a munkavállaló a megállapodást 2009. december 31-ét követően köti meg, vagy ha a megállapodást 2010. január 15-ét követően küldik meg az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.
(5) Az 1. § szerint megállapításra kerülő korengedményes nyugdíjra 2010. december 31-ét követően is az R. 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) Az 1953. évben született személyek tekintetében

1. az R. 1. § (1) bekezdése tekintetében a korengedményes nyugdíj megállapítása során rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2009. december 31-én hatályos,
2. az R. 1. § (2) bekezdése tekintetében a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának a Tny. 2010. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerinti korhatárt kell alkalmazni.

(7) Az 1953. évben született személyek esetében a munkáltató az R. 1. § (2) bekezdése szerinti befizetési kötelezettségén túl, azt kiegészítve a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak megtéríti a kiszámított korengedményes nyugdíj összegére – a megállapítás naptári évében irányadó januári nyugdíjemelés százalékos mértékével – számított nyugdíjemelés annyi naptári hónapra irányadó összegét, ahány hónapra a munkáltató fizetési kötelezettsége fennáll.
6. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.)
Korm. rendelet módosításáról szóló 334/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (2)–(3) bekezdése és 6. §-a.
(2) 2010. január 1-jén hatályát veszti az R. 1. § (1) bekezdésének első mondatában a „– legkorábban a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontját megelőzően egy évvel –” szövegrész.
A miniszterelnök helyett:
Kiss Péter s. k.,
a társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter

1959.IV.203(2)

203. § (1) Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.
(2) Ha valaki hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel, amellyel való viszonyában többségi befolyás áll fenn, továbbá ha a jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn.

hars 52!
Szerintem nem kötelező a beltagnak személyes közreműködés.

Gt91. § (1) A társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében.

(2) Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés.

De ha mégis ő az ügyvezető, vagy szem. közreműködő
és azt munkaviszonyban teszi akkor már nem társas vállalkozó, így picit kevesebb a járulék.Pl. "csak" 100% x 27% szoc adó.
De ha nem ügyvezető akkor lehet részmunkaidő.

De ezt a fránya "b)" pontot nem találom a közlönyben.
Hol van ez törvényben?
Mindenképpen megírom mit mondott, már írtam egy kisebb listát, mit kell kérdeznem.
Üdv

pipijoe!
A rokoni kapcsolat, és a többségi befolyás tilalma csak a korengedményes nyugdíjból átalakuló korhatár előtti ellátottakra vonatkozik! De hát ott a visszafoglalkoztatás is tilos! Gondolom a családon belüli unda-bundát kívánják elkerülni. Az összes többi korhatár előtti ellátottra ez nem vonatkozik:

2§ (4) Ha e törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a korengedményes nyugdíj és a helyébe lépõ korhatár
elõtti ellátás folyósítására és megszüntetésére, valamint a munkáltató fizetési kötelezettségére és a visszatérítésre az
öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokon túl a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm.
rendelet és a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetõségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.)
Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit is megfelelõen kell alkalmazni.

Szerintem ez az a passzus amit kerestél
üdv: Zsuzsa

pipijoe!
nem vitatkozni akarok veled, de:

• a bt beltagjának kötelező a személyes közreműködés, tehát ha keresztbe szalmát nem tesz a járulékokat szerintem fizetnie kell. Pont az a pláne benne, hogy a korhatár előtti ellátott, az nem nyugdíjas, és így nem folytathat kiegészítő tevékenységet, tehát a főfoglakozású társas vállalkozóra vonatkozó szabályok vonatkoznak rá. A kültag az más tészta.
• A többségi befolyásnak (legalább 51% tulajdonrész) nem feltétlenúl kell fennállnia. pl: beltag 40% 2 kültag 30-30%.
• Nagyon kiváncsi vagyok, hogy az ismerősöd milyen tájékoztatást kap a NAV-nál. Kérlek írd majd meg.
• Szerintem, mivel a főállású egyéni vállalkozás is munkaviszony (Tny szerint), ő is nyugdíjba mehetett, és így ő is lehet korhatár előtti ellátott.
• Akár mint e.vállalkozó, akár mint alkalmazott egy más e.vállalkozónál az éves keretösszegen belül, nyugodtan dolgozhat a korhatár előtti ellátás mellett. Csak az előbbi esetben saját magának kell a járulékokat kifizetnie maga után, a másik esetben pedig a vállalkozó teszi ezt.

Kérlek tudasd, milyen felvilágosítást adott a NAV!
üdv: Zsuzsa

Na most kicsit összezavarodtam:
Az ONYF tájékoztatóban ez áll:

III. A 2011. évi CLXVII. törvény alapján a korhatár előtti ellátás megszűnik, ha:
b) a keresőtevékenységet folytató, a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátásban részesülő személy és a munkáltatója hozzátartozói viszonyban áll, egymás közötti gazdasági viszonyában többségi befolyás áll fenn.
Viszont a 148-as Közlönyben ezt a passzust nem találom.
Mit néztem el?

Gabusch!
Először is örülök, hogy megkerültél!
Mondjuk én tudtam róla, hogy a bankokban akár középfokú végzettséggel jóval többet (konkrétan dupláját)keresik az ügyintézők, mint én közgzdász diplomámmal, mérlegképes könyvelői és adótanácsadói szakképzettségemmel. A bérenkivűli juttatásaik (ruhapénz, étkezési jegy üdülési csekk, internet előfizetés) csak hab a tortán. Mint közalkalmazott nekünk ez legfeljebb mint elérhetetlen vágyálom volt.
De most őket is megcsapta a mozdony füstje, a bankok (Erste, Raiffeisen) egymás után küldik el az alkalmazottaikat. Persze a végkielégítésükből azért nem lesz szegényes a jézuska.
üdv: Zsuzsa

ilivera!
Még a gimiből származó barátnőm kapcsán igyekeztem körbejárni a "korhatár előtti ellátott és a vállalkozás" témát. Tehát egy bt beltagját (aki köteles személyesen közreműködni a bt-ben) ugyanúgy érinti, mint egy egyéni vállalkozót: a minimáébér másfélszerese után kell minden járulékot megfizetni, tényleges jövedelemtől független. Ez havonta kb: 70-80 ezer Ft körül van. Megoldás lehet: a társasági szeződés módosítása: hogy részmunkaidős munkaviszonyban (pl: heti 5 órában dolgozik csak a bt-ben), vagy helyet cserélni a kültaggal.
A kft esete más, mivel lehet valakinek 10 kft-ben is üzletrésze, úgy hogy csak az osztalékból részesül. Ebben az esetben rá nem vonazkoznak a fenti szabályok.
Ha érint a dolog sürgősen keressétek meg a könyvelőtöket, hogy megtalálja a legideálisabb megoldást.
üdv: Zsuzsa

Ilivera!
Amit én összeszedtem, az a következő:
Ha csak tag vagy, de nem veszel részt a tevékenységben és nem vagy ügyvezető akkor semmi járulékfizetés nincs.
Ha ügyvezető vagy akkor megszűnve a kieg.tevékenység járulék fizetési kötelezettség van.
Gondolkodtam részmunkaidőben ellátott ügyvezetőségre, munkaviszonynak picit kedvezőbb a járuléka, de akkor módosítani kell a társ. szerződést, ill beüt a közeli hozzátartozó munkavállaló -munkáltató viszony , ami ellátás megszüntetését vonja maga után.
Teljes a káosz, a NYUF-s kontaktom tegnap volt a NAV-nál
ma hívom, hogy mit okítottak.
Ami nekem még nem tiszta:

• egyéni vállalkozó lehet-e korhatár előtti ellátott
• nem családi cégben vállalhat-e munkaviszonyt ellátás folyósítása mellett.

Kedves Veci vagy Aki tudja! Mi a helyzet ha valaki kft vagy bt tagja vagy tulajdonosa is és előrehozott nyugdíjas ?? Annak hogyan változik a helyzete az adózása 2012-től?

nagymaki
Úgy tudom, hogy aki korengedményes nyugdíjas (a munkáltatója kifizeti azt a sok pénzt), az ugyenott nem dolgozhat az ellátás mellett, de azért alaposan olvasd el a tájékoztatót, ebben nekem nincs kellő jártasságom:
http://www.onyf.hu/?…
A civil korhatár előtti ellátottakna nem vonnak szja-t.

@vörösnari
szerintem is a Róna Péter :-)