Előrehozott öregségi nyugdíj

Férjem dec. 27-én előrehozott nyugdijba megy. 2012. augusztusban tölti be a 62 évet, amikor visszavált nyugdijjá a kapott pénz.
Kérdésem:
lehet-e kft tulajdonosa, aki aláir, de nem vesz fel jövedelmet augusztusig vagy csak a megengedettet?

gabusch
Tanítási óra a 60, illetve 100, ugye?

@sitimaci.
Köszi,eddig még nem láttam ilyen áttekinthetően a EU-rendszert.
A német dolgozó nők helyzetét ismerem,de azt nagyon !
65 az ált.nyugdíjkorhatár.
A nők 70%-a félállásban dolgozik,azaz 70%-s bérért,ami egy 61 éves egyetemet végzett gimnáziumi tanár esetében ma pontosan:
3490 Euro/60 óra /hó =netto kb.2500 Euro
Mindösszesen havi 60 órát dolgozik /tanít/hó egy bajor félállású tanárnő az egész élete során.

Összehasonlítva velem:

1. havi 100 óra
2. havi 550 Euro/netto

Nem panaszkodom...csak látom az anyagi különbséget,amit 20 éve nem látok indokoltnak,hiszen tesók vagyunk..
Üdv:gabusch53

Olvastátok az új beadványt? Mi ez a 60-40%?
Melyik mi?Feleségem a régi 67-ről (ezt 2006-ban) kapta véglegesre, az 55%-ot(2009-ben).A papirján rá van irva,hogy régi 67,az új szerint(2009-ben) 55%.Fene se érti!
kösz',és üdv,hátha tudja nekem értelmezn.
Minden hirportál tele van vele.
No,jó hétvégét,és kösz'

Európai nyugdíjkorhatár és átlagnyugdíj - Hollandia, Németország, Ausztria, Olaszország, Csehország
2011-11-20 07:40
HOLLANDIA:
Jelenleg egységesen 65 év a nyugdíjkorhatár, de a vezető politikai erők körében tartja magát az a vélemény, hogy ezt - esetleg két lépcsőben - 67 évre emelik. Teljes nyugdíjra az országban az jogosult, aki 15 és 65 éves kora között folyamatosan biztosított volt. A világelsők közé sorolt holland nyugdíjrendszer három pilléren alapszik: az egyik az állami költségvetés, amely mindazonáltal összességében a nyugdíjnak csak kisebb részét fedezi, a másik - a legnagyobb - a cégek és munkavállalók részesedése, és mindezt harmadikként egy önkéntes megtakarítási lehetőség (biztosítással egybekötött befektetés) egészíti ki.
Az állami nyugdíj összege fix, de rendszeresen felülvizsgálják azt. Ennek köszönhetően a reálérték nagyjából követi az inflációt. Az alsó határnak el kell érnie a minimálbér 70 százalékát, házaspárok esetén fejenként az 50 százalékát. Jelenleg egy egyedülálló nyugdíjas havi 1035 eurót kap állam pénzből minimum, de a számításnál figyelembe veszik házastársa jövedelmét is. A második és harmadik pillérből hozzáférhető járandósággal együtt azonban ez az összeg a sokszorosára is emelkedhet.

NÉMETORSZÁG:
Az öregedő társadalom miatt Németországban is egyre nagyobb gondot okoz a nyugdíjellátó rendszerek finanszírozása. Ebből kiindulva az Angela Merkel kancellár vezette, korábbi konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció még 2007-ben úgy határozott, hogy a nyugdíjkorhatárt 2012-től - fokozatosan - 67 évre emelik. Az ellátási jogosultsághoz minimum 60 hónap biztosítási idő szükséges. A nyugdíjkorhatár Németországban jelenleg mind a férfiak, mind a nők esetében 65 év, és ez emelkedik 67-re, mégpedig lépésről-lépésre 2012 és 2029 között. A tervek szerint 2023-tól már csak 66 évtől lesz lehetséges a nyugdíjba vonulás, majd 2029-től 67 éves kortól. Tekintélyes gazdasági szakértők ugyanakkor a közelmúltban azt javasolták a második Merkel-kormánynak, hogy a szociális rendszer finanszírozhatósága érdekében a nyugdíjkorhatárt 69 évre emelje. A kormány ezt azonban egyelőre elutasította. Az érvényben lévő rendelkezés szerint egyébként aki az öregségi nyugdíjkorhatár előtt akar nyugalomba vonulni, annak nyugdíjcsökkentéssel kell számolnia.
Az elmúlt években Németországban csak rendkívül csekély méretű nyugdíjemelésre került sor. Ebből kiindulva szakértők szerint a nyugdíj reálértéke egyértelműen csökkent. Az emelkedés mértéke rendszeresen elmaradt az inflációtó, azaz az árak, továbbá az egészségügyi költségek a nyugdíjaknál erősebb ütemben növekedtek.

AUSZTRIA:
Ausztriában a férfiak nyugdíjkorhatára 65, a nőké 60 év. 1992-ben törvényt hoztak arról, hogy a női nyugdíjkorhatárt fokozatosan szintén 65 évre emelik. A kiegyenlítés, vagyis a női nyugdíjkorhatár felemelése hosszú távon valósul meg: 2024-ben kezdődik és 2033-ra lesz teljes. Az osztrákok jelenleg ennél jóval korábban mennek nyugdíjba, az átlagos tényleges nyugdíjba vonulási kor 58 év.
Az öregségi nyugdíj átlagos összege 1096 euró, ez az aktív kori kereset 80 százalékát teszi ki, jóval meghaladva az OECD-országok átlagát (59 százalék).

OLASZORSZÁG:
A kilencvenes évektől fokozatosan emelkedett a nyugdíjba vonulás korhatára, amelyet a római kormány az idén ugrásszerűen megemelt az EU-szinthez igazítva a férfiak és a nők számára egyaránt. Itáliában 2008-2011 között a nyugdíjkorhatár 60 év volt a nők számára, 65 év a férfiaknak. Legalább 35 év munkaviszony után korábban is nyugdijba lehetett menni. Az EU sürgette, és a Berlusconi-kormány által idén bevezetett nyugdíjreform értelmében, Olaszország 2026-ig férfiak és nők számára is 67 évre emeli a korhatárt, a közalkalmazottak és a magán munkavállalók között is, a következő években várható fokozatos életkoremelkedésre tekintettel. Az olasz nyugdíjrendszert 1992 óta többször is átszervezték. Addig, 1973-1992 között, az olasz közalkalmazottak 50 évesen, maximum 25 év munkaviszony után is nyugdíjba mehettek. Az úgynevezett bébi-nyugdíjasok száma meghaladja a fél milliót. A Cisl szakszervezet idei számítása szerint az olasz nyugdíjak az utóbbi húsz évben több mint 35 százalékot veszítettek reálértékükből. A felmérések szerint minden 100 aktív dolgozóra 70 nyugdíjas jut és a 16,8 millió olasz nyugdíjas közel fele a szegénységi szint alatt kényszerül élni, havi 720 eurós nyugdíjjal.

CSEHORSZÁG:
A nyugdíjkorhatár Csehországban 65 év. Ezt azonban fokozatosan vezették be, s ebben a korban elsőként azok fognak nyugdíjba vonulni, akik 1953-ban születtek. Az ún. kis nyugdíjreform keretében a nyugdíjkorhatárt az idén a jobbközép kormányzat ismét módosította. Ez lényegében az 1965 után születetteket érinti, akik - férfiak és nők egységesen - 2041-től - viszont már 70 éves korban fognak nyugdíjba menni. Az új nyugdíjkorhatárt szintén fokozatosan fogják bevezetni. Az új nyugdíjkorhatárral kapcsolatban nagy volt a társadalmi ellenkezés, kormányellenes tüntetések is voltak, de a parlament megszavazta azt. A baloldali ellenzék azt állítja, amennyiben a következő választáson hatalomra kerül, a nyugdíjtörvényt módosítja.
A nyugdíjak reálértékének a megőrzését rendszeres valorizációval oldották meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak minden év elején az előző év inflációjának mértékével emelkednek. Ha az infláció éves szintje csak egy-két százalékos, a kormány nem kötelező emelni a nyugdíjakat. A nyugdíjak emelése viszont már kötelező akkor, amikor a pénzromlás meghaladja a négy százalékot.

(elemzeskozpont.h

Kedves Fórumozók,egy kis érdekesség!!!Boldog nyugdíjasévek - a távirati iroda európai körképe

Az európai nyugdíjkorhatár és az átlagnyugdíj alakulását térképezték fel 12 országban az Magyar Távirati Iroda tudósítói. Összeállításukat az alábbiakban közöljük.
NAGY-BRITANNIA:
A brit közalkalmazottak november végére tűzték ki az utóbbi évtizedek legnagyobb sztrájkakcióját, tiltakozásul a konzervatív-liberális kormánykoalíció azon tervei ellen, amelyek szerint az évtized végére jelentősen emelkedne a közalkalmazottak állami nyugdíjra jogosító korhatára. A brit közalkalmazottak jelentős része jelenleg 60 éves korában teljes állami nyugdíjra jogosult, ám az általános állami nyugdíjkorhatár 2020-ra a tervek alapján egységesen 66 év lesz a közszolgálati és a versenyszférában egyaránt. A korhatár emelésével együtt növekedne a bérekből levont nyugdíjhozzájárulás is, emellett a nyugdíjak összegét nem az utolsó év, hanem a közalkalmazotti munkaviszonyban eltöltött teljes időszak bérátlaga alapján számolnák ki. A közalkalmazotti nyugdíjkorhatár felemelése nem érintené a fegyveres erők, a rendőrség és a tűzoltóság tagjait - akik munkába lépésük időpontjától függően 50, illetve 55 évesen már nyugállományba vonulhatnak -, a büntetésvégrehajtás alkalmazottait azonban igen. A Munkáspárt vezette előző brit kormány törvénybe iktatott menetrendje szerint a nyugdíjkorhatár a köz- és a versenyszférában 2036-ban egységesen elérte volna a 67 évet, és 2046-ra a 68 évet. A jelenlegi kormány azonban tíz évet gyorsítani akar ezen a menetrenden, és - egyelőre nem hivatalos értesülések szerint - már 2026-ra 67 év, 2036-ra 68 év lenne az egységes nyugdíjkorhatár. A jelenleg érvényes brit nyugdíjtörvény alapján az 1953. december 6. előtt született férfiak 65 éves korukban válnak jogosulttá állami nyugellátásra. A nők nyugdíjkorhatárának emelése tavaly kezdődött meg 60 évről fokozatosan 65 évre; ez a folyamat 2018-ig tart az 1950 után született nők esetében. Ezután, 2018 decemberétől 2020 októberéig tartó folyamat keretében egységesen 66 évre emelkedik tovább az állami nyugdíjra jogosító korhatár.
Az állami alapnyugdíjat minden pénzügyi év kezdetén, áprilisban emelik egy összetett, inflációs kiigazítással számolt index alapján. Az egyéni állami alapnyugdíj a jelenlegi, 2011-2012-es pénzügyi évben heti 102,15 font (37 ezer forint).

FRANCIAORSZÁG:
A tavaly lezárult nyugdíjreform legfőbb intézkedéseként a nyugdíjkorhatár július óta fokozatosan emelkedik 60-ról 62 évre, s 2017-től ez vonatkozik mindenkire. Teljes összegű nyugdíjra azonban jelenleg 37,5 év, 2012-től pedig 41,5 év munkaviszonnyal válik jogosulttá a munkavállaló. Vagyis a nyugdíjkorhatár elérésével mindenki nyugdíjba mehet, de ha kevesebb időt dolgozott, csökkentett összegű nyugdíjban részesül 67 éves koráig, azt követően pedig a ledolgozott negyedévek függvényében arányosan emelkedik az összeg. A minimálnyugdíj összege az inflációnak megfelelően nő, jelenleg nem lehet kevesebb 608 eurónál (188 ezer forint).
A kétszintű felosztó-kirovó francia nyugdíjrendszerben az aktív munkavállalók által befizetett járulékból biztosítja az állam a jelenlegi nyugdíjak kifizetését. A munkáltatók a társadalombiztosításhoz tartozó központi nyugdíjpénztárba befizetendő kötelező alapjárulék mellett a foglalkoztatási ágazatonként szerveződő kiegészítő nyugdíjpénztárakba is kötelezően fizetnek járulékot, amelynek elosztását szintén szolidaritási alapon állapítják meg. A 38 kiegészítő pénztár egy része állami, egy része pedig magánkézben van. Ebbe a kétszintű rendszerbe tartozik a francia munkavállalók mintegy hetven százaléka. A franciák nyugdíjként átlagosan bruttó jövedelmük 54 százalékát kapják meg. Az állami pénztárból a férfiak átlagosan havi 680 eurós (210 ezer forintos), a nők 530 eurós (163 ezer forintos) összegre számíthatnak. A kiegészítő pénztárakból és egyéb megtakarításokból származó juttatásokkal együtt a férfiak átlagosan 1600 eurót (500 ezer forintot), a nők pedig ezer eurót (300 ezer forintot) kapnak havonta. Összehasonlításképp a francia minimálbér 2011-ben bruttó 1365 euró (420 ezer forint), amelyből 1072 eurót (330 ezer forintot) kapnak kézhez a munkavállalók, az átlagbér bruttó 2 ezer euró (616 ezer forint) körül mozog, amelyből 1600 eurót (500 ezer forintot) vihetnek haza a franciák.

BELGIUM:
Belgiumban mind a férfiak, mind a nők esetében 65 év az általános nyugdíjkorhatár. Az általános keresőképes életkor ennek megfelelően 45 év, azzal, hogy abba az egyetemi tanulmányok, illetve a katonai szolgálat időtartama is beleszámít.
Előre hozott nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a 60 évet, és bizonyíthatóan legalább 35 év munkaviszonya van. Az elmúlt évek e tekintetben abban hoztak változást, hogy a nők általános nyugdíjkorhatára 2009-ben emelkedett a férfiakéval azonos 65 évre. Az azt megelőző években több lépcsőben emelkedett a női nyugdíjkorhatár a korábbi 60 évről.
A nyugdíjat - miként egyébként Belgiumban a fizetéseket is - évente automatikusan hozzáigazítják a fogyasztói árindex alakulásához. Ezen túlmenően a nyugdíjak reálértékének esetenkénti központi emelése az elmúlt esztendőkben főként a legrégebben megállapított, illetve a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére terjedt ki. Egy 2008-ban hozott törvény értelmében a kormány kétévente köteles határozatot hozni a nyugdíjak értékének növeléséről, figyelembe véve a szociális partnerek javaslatát.
HOLLANDIA:
Jelenleg egységesen 65 év a nyugdíjkorhatár, de a vezető politikai erők körében tartja magát az a vélemény, hogy ezt - esetleg két lépcsőben - 67 évre emelik. Teljes nyugdíjra az országban az jogosult, aki 15 és 65 éves kora között folyamatosan biztosított volt. A világelsők közé sorolt holland nyugdíjrendszer három pilléren alapszik: az egyik az állami költségvetés, amely mindazonáltal összességében a nyugdíjnak csak kisebb részét fedezi, a másik - a legnagyobb - a cégek és munkavállalók részesedése, és mindezt harmadikként egy önkéntes megtakarítási lehetőség (biztosítással egybekötött befektetés) egészíti ki.
Az állami nyugdíj összege fix, de rendszeresen felülvizsgálják azt. Ennek köszönhetően a reálérték nagyjából követi az inflációt. Az alsó határnak el kell érnie a minimálbér 70 százalékát, házaspárok esetén fejenként az 50 százalékát. Jelenleg egy egyedülálló nyugdíjas havi 1035 eurót kap állam pénzből minimum, de a számításnál figyelembe veszik házastársa jövedelmét is. A második és harmadik pillérből hozzáférhető járandósággal együtt azonban ez az összeg a sokszorosára is emelkedhet.

NÉMETORSZÁG:
Az öregedő társadalom miatt Németországban is egyre nagyobb gondot okoz a nyugdíjellátó rendszerek finanszírozása. Ebből kiindulva az Angela Merkel kancellár vezette, korábbi konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció még 2007-ben úgy határozott, hogy a nyugdíjkorhatárt 2012-től - fokozatosan - 67 évre emelik. Az ellátási jogosultsághoz minimum 60 hónap biztosítási idő szükséges. A nyugdíjkorhatár Németországban jelenleg mind a férfiak, mind a nők esetében 65 év, és ez emelkedik 67-re, mégpedig lépésről-lépésre 2012 és 2029 között. A tervek szerint 2023-tól már csak 66 évtől lesz lehetséges a nyugdíjba vonulás, majd 2029-től 67 éves kortól. Tekintélyes gazdasági szakértők ugyanakkor a közelmúltban azt javasolták a második Merkel-kormánynak, hogy a szociális rendszer finanszírozhatósága érdekében a nyugdíjkorhatárt 69 évre emelje. A kormány ezt azonban egyelőre elutasította. Az érvényben lévő rendelkezés szerint egyébként aki az öregségi nyugdíjkorhatár előtt akar nyugalomba vonulni, annak nyugdíjcsökkentéssel kell számolnia.
Az elmúlt években Németországban csak rendkívül csekély méretű nyugdíjemelésre került sor. Ebből kiindulva szakértők szerint a nyugdíj reálértéke egyértelműen csökkent. Az emelkedés mértéke rendszeresen elmaradt az inflációtó, azaz az árak, továbbá az egészségügyi költségek a nyugdíjaknál erősebb ütemben növekedtek.

AUSZTRIA:
Ausztriában a férfiak nyugdíjkorhatára 65, a nőké 60 év. 1992-ben törvényt hoztak arról, hogy a női nyugdíjkorhatárt fokozatosan szintén 65 évre emelik. A kiegyenlítés, vagyis a női nyugdíjkorhatár felemelése hosszú távon valósul meg: 2024-ben kezdődik és 2033-ra lesz teljes. Az osztrákok jelenleg ennél jóval korábban mennek nyugdíjba, az átlagos tényleges nyugdíjba vonulási kor 58 év.
Az öregségi nyugdíj átlagos összege 1096 euró, ez az aktív kori kereset 80 százalékát teszi ki, jóval meghaladva az OECD-országok átlagát (59 százalék).

OLASZORSZÁG:
A kilencvenes évektől fokozatosan emelkedett a nyugdíjba vonulás korhatára, amelyet a római kormány az idén ugrásszerűen megemelt az EU-szinthez igazítva a férfiak és a nők számára egyaránt. Itáliában 2008-2011 között a nyugdíjkorhatár 60 év volt a nők számára, 65 év a férfiaknak. Legalább 35 év munkaviszony után korábban is nyugdijba lehetett menni. Az EU sürgette, és a Berlusconi-kormány által idén bevezetett nyugdíjreform értelmében, Olaszország 2026-ig férfiak és nők számára is 67 évre emeli a korhatárt, a közalkalmazottak és a magán munkavállalók között is, a következő években várható fokozatos életkoremelkedésre tekintettel. Az olasz nyugdíjrendszert 1992 óta többször is átszervezték. Addig, 1973-1992 között, az olasz közalkalmazottak 50 évesen, maximum 25 év munkaviszony után is nyugdíjba mehettek. Az úgynevezett bébi-nyugdíjasok száma meghaladja a fél milliót. A Cisl szakszervezet idei számítása szerint az olasz nyugdíjak az utóbbi húsz évben több mint 35 százalékot veszítettek reálértékükből. A felmérések szerint minden 100 aktív dolgozóra 70 nyugdíjas jut és a 16,8 millió olasz nyugdíjas közel fele a szegénységi szint alatt kényszerül élni, havi 720 eurós nyugdíjjal.
CSEHORSZÁG:
A nyugdíjkorhatár Csehországban 65 év. Ezt azonban fokozatosan vezették be, s ebben a korban elsőként azok fognak nyugdíjba vonulni, akik 1953-ban születtek. Az ún. kis nyugdíjreform keretében a nyugdíjkorhatárt az idén a jobbközép kormányzat ismét módosította. Ez lényegében az 1965 után születetteket érinti, akik - férfiak és nők egységesen - 2041-től - viszont már 70 éves korban fognak nyugdíjba menni. Az új nyugdíjkorhatárt szintén fokozatosan fogják bevezetni. Az új nyugdíjkorhatárral kapcsolatban nagy volt a társadalmi ellenkezés, kormányellenes tüntetések is voltak, de a parlament megszavazta azt. A baloldali ellenzék azt állítja, amennyiben a következő választáson hatalomra kerül, a nyugdíjtörvényt módosítja.
A nyugdíjak reálértékének a megőrzését rendszeres valorizációval oldották meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak minden év elején az előző év inflációjának mértékével emelkednek. Ha az infláció éves szintje csak egy-két százalékos, a kormány nem kötelező emelni a nyugdíjakat. A nyugdíjak emelése viszont már kötelező akkor, amikor a pénzromlás meghaladja a négy százalékot.
SZLOVÁKIA:
A nyugdíjkorhatár jelenleg 62 év, két évvel magasabb, mint az 1989-es rendszerváltás idején. Hosszabb ideje azonban a jobboldali kormányzati és szakértői körökben mérlegelik a nyugdíjkorhatár 65 évre emelését, azt állítván, hogy ellenkező esetben az államnak a közeljövőben már nem lesz elég anyagi fedezete a nyugdíjak fizetésére. Döntés azonban még nem született. A nyugdíjak reálértékét a jelenlegi rendszerben, amelyet még az előző, Robert Fico irányította balközép kormány vezetett be, úgy próbálják bebiztosítani, hogy a nyugdíjak összegét évente rendszeresen valorizálják. A valorizáció nagyságát az előző év inflációjából és az átlagkeresetek alakulásából számítják ki. E modell alapján 2011 januárjában a nyugdíjak egységesen 1,8 százalékkal emelkedtek. A sajtóban közölt információk szerint ha a Fico-kormány maradt volna hatalmon, akkor ugyanennek a modellnek az alapján a nyugdíjemelés 2-3 százalékos, tehát valamivel magasabb lett volna.
Iveta Radicová kormánya ezt a modellt megváltoztatta, s 2012-től kezdve a nyugdíjak egységesen egy fix összeggel lesznek emelve, amelyet a mindenkori kabinet határoz meg. Ennél az új modellnél, amelyet még a parlamentnek is jóvá kell hagynia, a kormány az inflációt fogja figyelembe venni. Végleges döntés a jövő évi nyugdíjemelésről még ugyan nincs, de a munkaügyi és népjóléti minisztériumtól nem hivatalosan olyan információk láttak napvilágot, hogy ez jövőre várhatóan 14,1 euró, míg 2013-ben 11,8 euró lesz. "A százalékos rendszer a magas nyugdíjaknak kedvezett, az új mechanizmus igazságosabb" - állítja Jozef Mihál, tárcavezető. Hozzátette: a kisnyugdíjaknál a jövőben százalékban jóval magasabb lesz az évi növekedés, mint a magas nyugdíjaknál.
LENGYELORSZÁG:
Évtizedek óta nem változott a nyugdíjkorhatár, amely a férfiak számára 65, a nők számára pedig 60 év. Kivételt képeznek a rendvédelmi szervek dolgozói, akik már 15 év szolgálati idő után nyugdíjba mehetnek. Külön szabályok vonatkoznak rajtuk kívül a bányászokra, a mezőgazdasági termelőkre, bírákra, ügyészekre és az egyházi személyekre is. Donald Tusk miniszterelnök bejelentette, hogy a férfiak és nők nyugdíjkorhatárát, tekintettel a társadalombiztosítási hivatal (ZUS) krónikus hiányára és a kedvezőtlen demográfiai mutatókra, 2013-tól kezdve fokozatosan kiegyenlítik, és mindkét nem számára 67 évre emelik, oly módon, hogy a férfiak 2020-ra, a nők pedig 2040-re érik el ezt. A rendvédelmi dolgozók kedvezményét úgy módosítják, hogy leghamarabb 55. életévük betöltése után és legkevesebb 25 év szolgálati idővel mehetnek nyugdíjba. A reform nem érinti a már nyugdíjban lévőket.
Gondot jelent a minimálnyugdíj reálértékének fokozatos csökkenése is. Míg az elmúlt évtized elején ez az átlagfizetés 30 százalékát tette ki, jelenleg annak csak 22 százaléka, tíz év múlva pedig 15 százalékára fog mérséklődni. Az átlagnyugdíj az átlagfizetéshez viszonyítva az elmúlt évtizedben szintén csökkenő tendenciát mutat, a 2003. évi 57,5 százalékról 2010-re 56,3 százalékra csökkent, de voltak évek, amikor ennél lényegesen alacsonyabb volt. A központi statisztikai hivatal szerint 1992 óta az átlagnyugdíj bruttó reálértéke a mezőgazdaságon kívül 2009-re 43,2 százalékkal emelkedett. A mezőgazdaságban 1992-2009 között 59,8 százalékkal, míg 2008 és 2009 között 4,9 százalékkal emelkedett a nyugdíjak reálértéke.
ROMÁNIA:
A nyugdíjkorhatár férfiak esetében 64 év és két hónap, a nők esetében 59 év és két hónap a munkaügyi minisztérium adatai szerint. A román parlament tavaly fogadta el az új nyugdíjtörvényt, amelynek értelmében fokozatosan nő az általános nyugdíjkorhatár. Így a férfiak esetében 2030-tól a 65 évet állapítja meg a jogszabály, a nők esetében a 63 évet. A nyugdíjrendszer fenntarthatósága miatt növelték a nyugdíjkorhatárt és szigorították a korkedvezményes nyugdíjazás körülményeit. Az Európai Unió tagállamai közül ugyanis Romániában az egyik legalacsonyabb a valós nyugdíjazási korhatár, amely 56 év.
Az utóbbi két évben csökkent a nyugdíjak reálértéke, hiszen legutóbb 2009 októberében emelték az öregségi járandóságokat. A román statisztikai hivatal szerint 2009 októbere és 2011 októbere között 11,71 százalék volt az infláció. A nyugdíjak reálértékét az is csökkentette, hogy a román kormány növelte a nyugdíjakra kivetett egészségügyi járulékot. Romániában az átlagnyugdíj értéke 776 lej (55 ezer forint).
UKRAJNA:
Idén októberben lépett hatályba az új nyugdíjtörvény, amely legnagyobb horderejű rendelkezésként 55-ről 60 évre emelte a nők nyugdíjkorhatárát. Az új jogszabály szerint az 1961. április 1-je után született ukrán nők csak 60 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Azoknak a nőknek a nyugdíjkorhatára, akik 1956. október 1. és 1961. április 1. között születtek, lépcsőzetesen emelkedik, évente hat hónappal. A törvény a férfiak esetében változatlanul hagyta a 60 éves nyugdíjkorhatárt, mivel az ukrán férfiak átlagéletkora mindössze 62 év. Kivételt képeznek a köztisztviselői munkakörben dolgozó férfiak, ők a jövőben 62 éves korukban mehetnek nyugdíjba.
A jogszabály korlátozta a maximálisan kifizethető nyugellátmányt, amely nem haladhatja meg a létminimum összegének tízszeresét, ami jelenleg közel nyolcezer hrivnyának (kb. 200 ezer forint) felel meg. Az ukrán nyugdíjak átlagösszege 2011 szeptemberében 1,2 ezer hrivnya volt, miután az első fél évben 9,2 százalékkal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest. Az Ukrajnában élő közel 14 millió nyugdíjasból azonban mintegy nyolcmillió minimális öregségi nyugdíjat vagy annál alig nagyobb ellátmányt kap. A hivatalosan megállapított létminimum összegéhez kötött minimális öregségi nyugdíj az elmúlt hat év során megduplázódott, és jelenleg 784 hrivnyát tesz ki.

körképEurópanyugdíjreformnyugdíjrendszerBelföld
Ezeket olvasta már?

Kedves Veci.Nagyon köszönök minden tanácsadást.11.17-én irtad nekem aválaszt.Azt szeretném megkérdezni,ha 2012-03 22 után amikor betöltöm a 60.évemet,lesz-e lehtöségem valamilyen nyugdijfélére.májusban42éves munkaviszonyom lesz közalk vagyok és megkaőnék 8 hónap felmentést.De ezt közölnöm kellene ,hogy be tudják tervezni 2012évre.Köszönettel Németh Ferenc

Férjem dec. 27-én előrehozott nyugdijba megy. 2012. augusztusban tölti be a 62 évet, amikor visszavált nyugdijjá a kapott pénz.
Kérdésem:
lehet-e kft tulajdonosa, aki aláir, de nem vesz fel jövedelmet augusztusig vagy csak a megengedettet?

vörösnarancs!

Bocsánatról szó sem volt. Az, hogy különböző személyiségek vagyunk, nem gondolkodhatunk egyformán - számomra nem közhely. Ez tény.
Viszont, én nem vagyok azonos az országgal és magamat sem utálom. A tükörbe is minden lelkiismeretfurdalás nélkül bele tudok nézni.
De ne ragozzuk tovább, mert semmi értelme. Lehet, hogy nem kellett volna ilyet írnom, mert igazából nem is utálom, csak nagyon kihozott a sodromból ez az egész tv. módosítás és, hogy mennyi embernek okoz ez nehéz időket. Élni csak kell valahol és valakik között. Nem mehet mindenki világgá.
Üdvözöllek! Kellemes hétvégét!

ildo50!
Nem értettem a válaszodat.Miért kellett volna bocsánatot kérned?
Különböző személyiségek vagyunk, nem gondolkodhatunk egyformán.Igaz ez is közhely.

Kedves Vörös-narancs!

Csak azzal tudok azonosulni, ami számomra jelent valamit. A közhelyek számomra értelmezhetetlenek. Én nem fogok elnézést kérni, mint agica20.
_________________________________________________

Kedves Veci!

Ha idén elmegyek korkedvezményes nyugdíjba (51-es nő vagyok, megvan a szükséges szolgálati időm), akkor ha tovább dolgozom teljes munkaidőben a régi állásomban:

a fizetésem mellett kapom-e a nyugdíjat IS addig, amíg el nem érem limitet (a min bér 18-szorosát vagy ahogy alakul jövőre), vagy ebben az esetben a nyugdíj teljes egészében szünetel

ha dolgozom még 5 évet, ezt utána fizetés és szolgálati idő szempontjából beszámítják-e, ha majd végleg elmegyek és nem dolgozom tovább, vagy a most megállapított nyugdíj és szolgálati idő már kőbe van vésve?

17.én tettem fel egy kérdést, kérdezem mikor kapok választ? Honnan tudom , hogy válaszoltak? Mindig nézegetni kell itt vagy kapok értesítést?

Kedves Illivera!
hogy én mennyire irigyellek!!! Mennyire igazad van! Nem írták még meg neked azok, akik igazán értik a témát,de egyet biztosan tudok: az 54-es születésüek szolgálati nyugdíjával kapcsolatban! A szolgálati nyugdíj, az CSAK a rendvédelmiseknek jár!!! A többieknek, mint például az én férjem, annak nem!

Kedves Fórumozók!
Férjem és én is ebben az évben jöttünk el előrehozott öregségi nyugdíjba. A férjem csökkentettbe, mert 51-es születésű, s munkahelye sem volt már. Igen örülünk, mert fizikailag is elég volt és lelkileg is! Hogy mi lesz januártól, nem tudni! Én azt javaslom, hogy mindenki gondoljon arra, amit szeretne, nagyon koncentráljon rá, s ne féljen, mert a félelem bevonzza a rosszat! Mit is akarok tulajdonképpen?? - erre a kérdésre válaszoljatok magatoknak mindig! Nem azt, hogy mit NEM akartok, mert akkor azt erősítitek!! ... Próbáljátok megnyugtatni magatokat, mert olyan összevisszaságokat lehet olvasni néha, hogy na!
Például :

• "Jövő év január 1-jétől – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani az 1949-ben vagy azt megelőzően született személyeknek egyebek között az előrehozott öregségi nyugdíját, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíját, a korkedvezményes nyugdíját, a bányásznyugdíjat, továbbá a korengedményes nyugdíjat.

Az 1954-ben vagy azt megelőzően született, szolgálati nyugdíjban részesülő személynek a szolgálati nyugdíj csökkentések nélkül, teljes összegében jár továbbra is." -
...
Lehet, hogy én nem tudok számolni, de, aki 1949-ben vagy előtte született, az már 62 éves vagy több, az hogyan lehetne előrehozott vagy csökkentett előrehozott nyugdíjas???? ... azok szerintem már rendes nyugdíjasok!!!! NEM ???? :/
... Ezt ti értitek, vagy csak én vagyok ilyen, aki nem érti??? :)
... a következő rész pedig azt mondja, hogy,aki 54-ben vagy előtte született, annak csökkentés nélkül jár a szolgálati nyugdíj. ... akkor ez megint hogy is van???
Annyira zavaros minden! Én megpróbálok arra gondolni, hogy az lesz, ami nekem a legjobb lesz!! :))
Mindenkinek nagyon szép és nyugodt hétvégét kívánok!! :))

Kedves Fórumozók!
Nem akartam én ezt politikai síkra terelni.
Csak az volt a célom, hogy aki nem ért ezzel a VISSZAMENŐLEGES leendő törvénnyel, támogassa pl. Kórózs L-t meg egy emaillel.
Volt már itt olyan fórumozó aki azt kérte, a helyi megválasztott képviselőnknek irjuk le aggodalmainkat és kérjük ne szavazza meg.
Ez szerintem azért jobb ötlet, mert KL.saját maga is vállalkozott erre.Nem utólsó sorban szakember.
E-mail: lajos.korozs@mszp.hu
Én fogok Neki irni. Remélem más is csatlakozik.
Szerintetek várjam meg a törvény elfogadását és kihírdetését?
Egyébként én nem utálom ezt az országot, mert akkor magamat is utálnám.

Veci!

Tudom, hogy igazad van. Itt élnek az unokáim, a lányom a szeretteim. Csak ez, ami ideköt. Jártam Amerikában is és szivesen ott maradtam volna örökre, de a lányomék meg szeretik ezt az országot. Minden rokonlátogatáskor alig várták, hogy hazajöhessenek. A 14 éves lányunokám is. Nem is vágyik többször kimenni, mert ott minden idegen neki. Igazad van, nem az országot, hanem a politikai döntéseket utálom, de azt, amióta az eszemet tudom. Üdvözöllek:ildo50

ildo50
EZT ne mond!!! A politikai döntéseket és nem az országot utálod!

Kedves ágica20, vörösnarancs és Mindenki!

Tökéletes egyet tudok érteni veletek, akiknek fáj az igazságtalanság, amit egyenlőre főleg a friss "nyugdíjasok" ellen elkövetnek. 61 múltam és úgy gondoltam, hogy most már végre lesz egy kis nyugalmam, segíteni tudom a lányomékat, a 3 unokámat, de úgy néz ki, hogy minden bizonytalan. Ebbe a korba az embernek már nincs ereje, kedve, idegzete a harchoz. Örül, hogy él. Sajnos be kell, hogy valljam: Utálom ezt az országot.
Üdv Mindenkinek!

Vörösnarancs!
Nem haragszom,sőt egyetértek veled,nekem is fáj,ami neked.
Korózs lajos " nagy fazon" nem szívbajos,nem is buta,szöveg is van,hallhattuk,hogy milyen gördülékenyen érvel és rengeteg adat van a fejében....nos,talán felvállalja!
Esetleg csatlakoztat maga mellé néhány jogászt is.
Ránk férne már egy is nyugalom!
Üdvözöllek!

Kedves agica20, Veci és Mindenki!
Higgyétek el nem akartam senkit megsérteni. De annyira fáj, hogy ilyen vélhetően rossz helyzetet teremtenek számunkra.
Az hogy tavaly juniusba korengedményes nyugdijba jöhettem, a volt cégemnek köszönhetem és nem lettem munkanélküli.Ezt még 2 évvel ezelőtt sem gondoltam volna, hogy nyugdijas leszek 57 éves koromban.
Arra jutottam, hogy irok egy emailt Kórozs Lajosnak, hogy vállalja fel ezt az ügyet.
Talán itt a fórumozók lelkes csapata is megtehetné.
Persze tudom, nehéz helyzetben van az ország.
De az nem elfogadható, hogy egyik napról a másikra döntenek visszamenőlegesen.És ezt sajnos minden réteggel megteszik.

Szia Ágica!

Köszönöm, hogy reagáltál a fogászati ellátással kapcsolatos témámra, de már nem aktuális az 50 %-os kedvezmény, mert túl sok mindent akar az orvos csinálni a számba és, hogy karácsonyra kész legyen, megállapodtunk az árban "maszek" alapon. 18ezer Ft/db. A kedvezmény úgy értettem az orvosnál, hogy életkorhoz kötött, de, mint írtam már nem aktuális, úgyhogy már nem kérdezem meg, hogy mennyit fizetnék ha......! Kellemetlen lenne. Nem akarom, hogy elküldjön valahová.... Tudod hová?!
Üdv :ildo50

Veci,Gabusch !
Megnéztem!Mindkettőt!

Kedves Vörösnarancs!
Tudod,annak idején ,amikor még fiatal voltam "nagyon harcos voltam és az igazamért kiálltam,sőt fél életemen keresztül a mások érdekeiért is,amiket jogosnak hittem. "
Elmúltam 61 éves,elhiheted,hogy én sem ilyen országot akartam,ahol semmi sem biztos,ahol szinte semmi sem kiszámítható.
Hidd el örülnék,hogy ha lenne olyan személy,vagy csoport akik fel tudnának érdemben lépni ez ellen a szerintem is idegesítő,jogtalan intézkedések ellen.
Én,az én koromban,a kikezdett egészségemmel hová menjek harcolni? Eljutottam oda,hogy tényleg nem érdekel már ,hogy milyen jogcímen,csak folyósítsák,amit eddig.Ha kevesebbet kapok majd,ahogy ez felmerült ...mit tehetek,kiíratkozom az országból,megvétózom a köztársasági elnöknél,az Alkotmány Bíróságon? Szerinted?

Egyébként meg elnézést,hogy leírtam,amit gondolok!

http://atv.hu/…korozs_lajos

Presser G :-)
http://www.noltv.hu/video/4006.html

üdv:gabusch53