GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Fórumozok!

10 hetes terhes vagyok. 6 éve dolgozom ugyanannál a vállalkozónál. Mától táppénzre vettek.
A szerződésem lejár 2009.08.30-án. Minden félévben szoktuk újítani.
Az lenne a kérdésem,hogy a szülésig minden hónapban kapok táppénzt?
Illetve, ha nem újítja meg a szerződésemet a főnököm, akkor milyen juttatás után érdeklődjek? Vagy a táppénz akkor is járna tovább?
Nagyon nehéz lenne kereset nélkül véghez vinni a terhességet!
KÉREM SEGÍTSENEK!!!

Tisztelt Segítők!

Passzív táppénzzel kapcsolatban lenne egy égető kérdésem.
2009. április 30.-án, csütörtökön délután megkaptam az azonnali hatályú felmondásomat a munkahelyemen.
Ezután péntek május 1.-je volt, munkaszüneti nap, majd hétvége (május 2.-3.-a) következett.
Az egészségi állapotom eléggé leromlott, ezért az ELSŐ lehetséges MUNKANAPON az orvosom felvett passzív táppénzre. A szükséges papírokat benyújtottam az OEP-hez. Időközben szerencsémre sikerült elhelyezkednem, de kb. 30 napig betegállományban voltam.
Sajnos az imént kaptam kézhez az OEP levelét, miszerint nem kapok táppénzt ezen időszakra, mert több, mint 3 naptári nap telt el az elbocsájtásom és a betegállományba vételem között.
Az a kérdésem, van-e lehetőségem fellebbezni, ugyanis úgy érzem, LEHETŐSÉGEM sem lett volna előbb kiiratni magam az orvossal, mert nem a köztes napok munkaszünetek és hétvégék voltak.

Várom szíves válaszukat.

Üdvözlettel:

Kovács Zoltán --------------

Válasz.

1. A jogorvoslathoz való jog alkotmányos alapjog, tehát van lehetőséged fellebbezni. A módját (kihez, milyen határidőn belül) megtalálod az elsőfokú határozat rendelkező részében.

2.Az általad közölt adatok szerint a másodfokú hatóság a határozatot helyben fogja hagyni, mivel a döntés megfelelt a hatályos jogszabályoknak.

3. Az orvosnak van lehetősége (jogszabályi felhatalmazása) arra, hogy a keresőképtelenséget az orvosnál történő megjelenéstől eltérően, 5 nappal visszamenőleg igazolja. Az, hogy Ő él-e ezzel a lehetőséggel az az Ő belátására van bízva, ez orvosszakmai kérdés.

(A jogalkotó tehát gondolt az általad felvázolt esetre is, azaz rendelkezett arról is, hogy hogyan lehet eljárni akkor, ha a beteg a hétvégék (munkaszüneti napok, munkanap áthelyezések stb.) halmozódása miatt nem tudott orvoshoz menni.)

Hangsúlyozom , hogy ez lehetősége és nem kötelessége az orvosnak!

4.Mit tehetsz? A Ebtv. 45.§. (4) alapján kérheted az ORSZI-t, hogy utólag igazolja a keresőképtelenségedet visszamenőleg. (A jogszabály úgy fogalmaz, hogy ezt az ORSZI, ezt csak kivételesen indokolt esetben teheti meg. A gyakorlat az, hogy egy náthával nem, daganatos, vagy más súlyos betegség esetén esetleg igazolja a keresőképtelenséget visszamenőleg is.)

A válaszomat megalapozó jogszabályok:

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

45. § (1) A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott.

(2) A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult.

(3) A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható.

(4) Kivételesen indokolt esetben - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az orvosszakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is igazolhatja. ---------------

43. § (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. ----------------------

Üdv. :)

Tisztelt Szakértő!
Jubileumi jutalom kifizetésével kapcsolatban kérném állásfoglalását.
Munkavállalónk közalkalmazotti jogviszonyának kezdete 1979. 09. 01.
2009. 09. 01-én lenne jogosult a 30 éves jubileumi jutalomra. A dolgozó 2007. 10.12-től 2009. 08. 31-ig kérésére, személyi-és családi körülményeire való hivatkozással fizetés nélküli szabadságot kapott.
A fizetés nélküli szabadság időszaka beleszámít-e a jubileumi jutalomra jogosító időbe?
Egyéb fizetés nélküli szabadságon lévő időszakok pl. gyes, gyed, közeli hozzátartozó ápolása stb. beleszámíthatóek-e a jubileumi jutalomra jogosító időbe?

Segítő válaszát előre is köszönöm!

nandy:
köszönöm a tájékoztatást. Ez lett volna a kérdésem. A munkáltatóm szeretne visszavenni, de egyenlőre nincs munka és ezzel is időt nyernénk.Így nem szűnne meg egyenlőre egyik munkaviszony sem és lesz választási lehetőség.köszönöm a választ!

jav.
"az akadályoztatástól számított" helyett
az akadályoztatás megszűnésétől számított...

odribebi:

A munkavállaló köteles a fizetés nélküli szabi lejártát követő napon megjelenni a munkahelyén. Ha nem jelenik meg, az alapot adhat a munkáltatónak a rendkívüli felmondásra (ez esetben nem jár végkielégítés, felmondási idő).
Az is igaz, hogy az előző évekről megmaradt szabadság kiadását az akadályoztatástól számított 30 napon belül ki kell adni. A szabadság igénybevétele a munkáltató előzetes engedélyével történhet.
Tehát most kellene írásban kérni a munkáltatótól, hogy aug. 8-tól engedélyezze a szabadságot. De ha lejár a szabi, akkor muszáj lesz dönteni.

Tisztelt Kovács Zoltán!

Sajnos nem lehet mit tenni. Az orvosnak lehetősége van legfeljebb 5 napra visszamenőleg táppénzre venni a beteget, de ehhez a betegnek is jeleznie kell, hogy több napja munkaképtelen (csak a munkaszüneti napok miatt nem tudott első nap orvoshoz menni). Ha ez elmaradt, utólag már nem lehet "orvosolni".

köszönjük szépen a kimerítő tájékoztatást, beszéltünk egy osztályvezetővel,a­ki ugyanezt elmondta.a bibi abban rejlik,hogy ez jelen pillanatban van igy))))))))

majd meglátjuk,hogyan változnak a dolgok jövőre -------------

Kedves Karcsika!

Általában elmondható, hogy az itt, a REP-nél, vagy bármelyik közigazgatási szerv ügyfélszolgálatán adott tájékoztatások a jelenleg hatályos jogszabályok alapján igazak.

Sajnos a jogbiztonságot nem erősíti az a gyakorlat, amely szerint az adó és Tb. jogszabályok évente, vagy mint pl. 1996-ban, 2006-ban és most, 2009-ben évente többször is változnak, így az a naponta ezzel foglalkozók számára is már-már követhetetlen.

Valószínűleg a kolléga azt is hozzátette, hogy a jelenlegi ismereteink szerint, a közeljövőben, az általad felvetett kérdéskört nem tervezik megváltoztatni.

Üdv. :)

köszönjük szépen a kimerítő tájékoztatást, beszéltünk egy osztályvezetővel,aki ugyanezt elmondta.a bibi abban rejlik,hogy ez jelen pillanatban van igy))))))))

majd meglátjuk,hogyan változnak a dolgok jövőre

üdv mindenkinek

Tisztelt Segítők!

Passzív táppénzzel kapcsolatban lenne egy égető kérdésem.
2009. április 30.-án, csütörtökön délután megkaptam az azonnali hatályú felmondásomat a munkahelyemen.
Ezután péntek május 1.-je volt, munkaszüneti nap, majd hétvége (május 2.-3.-a) következett.
Az egészségi állapotom eléggé leromlott, ezért az ELSŐ lehetséges MUNKANAPON az orvosom felvett passzív táppénzre. A szükséges papírokat benyújtottam az OEP-hez. Időközben szerencsémre sikerült elhelyezkednem, de kb. 30 napig betegállományban voltam.
Sajnos az imént kaptam kézhez az OEP levelét, miszerint nem kapok táppénzt ezen időszakra, mert több, mint 3 naptári nap telt el az elbocsájtásom és a betegállományba vételem között.
Az a kérdésem, van-e lehetőségem fellebbezni, ugyanis úgy érzem, LEHETŐSÉGEM sem lett volna előbb kiiratni magam az orvossal, mert nem a köztes napok munkaszünetek és hétvégék voltak.

Várom szíves válaszukat.

Üdvözlettel:

Kovács Zoltán

nandy

Köszi a választ.

Igen, tudom igazolni hogy levelet küldtek ki a közös megegyezés aláírása előtt hogy rendes felmondás. A levélben szerepel az is hogy erről a munkaügyi központot is tájékozttaják.

Kedves Mindenki!

Remélem tud valaki nekem információval szolgálni. A helyzet a következő:
Aug 7-én jár le a gyesem az előző munkáltatómnál­.Viszont én 2008 szept.8-tól közalkalmazotti munkaviszonyt létesítettem Gyes mellett. A kérdés:mindkét helyen bizonytalan a helyzet, ezért arra gondoltam, hogy az előző munkáltatómnál(míg nem derül ki, hogy vissza vesznek-e?) még nem szüntetem meg a munkaviszonyt, hanem kiveszem a szabadságokat és a jelenlegi Gyes melleti munkahelyemen egyenlőre tovább dolgozom (itt a szerződésem határozott idejű és aug 7-én jár le). Illetve ha ez így megoldható, mi a teendőm, OEP…stb szempontjából, illetve milyen szerződést kell kötnöm a Gyes melletti munkahelyemen. 09T041-es nyilatkozat…stb?Vá­rom válaszotokat!
Köszönettel!

Hátha valaki szívesen elolvassa:

Állásfoglalás passzív táppénz elbírálásával kapcsolatban
Kérdés:

Tisztelt Ellenőrzési Főosztály!

Fent nevezett dolgozónk biztosítási jogviszonya társaságunknál 2008. november 7-én megszűnt. Táppénz igényt nyújtott be 2008. november 03-tól 2008. november 09-ig, 2008. november 10-re keresőképes lett. 2008. november 03-tól 2008. november 07-ig terjedő időszakra betegszabadságot, illetve 2008. november 08-09-re passzív táppénzt fizettünk a dolgozó részére.

2008. november 28-án kezdeti táppénzes lappal kereste fel kifizetőhelyünket, ami 2008. november 10-től szól, jelenleg is táppénzen van.

Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy volt dolgozónk részére fizethető-e továbbra is a passzívjogú táppénz az újabb kezdeti táppénzes lap alapján?

Segítségüket köszönjük. Budapest, 2008. december 04. ----------------------------------------------------

Válasz:

Tisztelt Kifizetőhely!

Pénztárunk Általános Ellenőrzési Osztályára érkezett az un. „passzív” táppénzre jogosultság megállapításával kapcsolatos tájékoztatást kérő levelük, melyre az alábbiakat közöljük.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint „Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik, és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett”.

Tekintettel arra, hogy beadványukban leírt esetben volt munkavállalójuk a biztosítási jogviszony megszűnését követő harmadik napon vált ismételten keresőképtelenné, ezért „passzív” jogú táppénzellátásra – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – jogosult.

Budapest, 2009. január

Ellenőrzési Főosztály

Kedves Válaszolók!

Köszönöm a gyors választ, de még nem minden világos.
A cég, ahonnan eljöttem szülni, felszámolás alatt van. Az első gyermekem 2007 októberében született. Jelenleg Gyeden vagyok, a második baba szeptember elején fog születni. Szeretném növelni a második baba után járó Thgy-t és Gyed-et, ezért a következő lenne a kérdésem:
A munkáltatómnál már csak én vagyok egyedüli munkavállaló, mert mindenkit kirúgtak (engem ugye nem tudtak). Szeretnék a szülés előtti hónapban dolgozni egy magasabb bruttóval egy másik cégnél, hogy az legyen a Thgy és Gyed alapom. Megtehetm-e ezt és hogy a legcélszerűbb? A régi munkáltatóm nem hiszem hogy tudna foglalkoztatni (már csak én dolgozok ott) a felszámolás miatt is. Kérhetem-e, hogy állásidőt biztosítsanak számomra, már ha ők nem tudnak munkát adni, vagy kénytelen vagyok kivenni a felgyülemlett szabadságaimat? Vagy esetleg elmehetek fizetés nélküli szabadságra? Az együttműködés a munkáltatóm részéről nem hiszem, hogy menne, mert nem a legjobb viszonyban váltunk el, és csak a törvényileg előírt dolgokat kérhetném tőlük, mert azt kénytelenek lennének betartani.
Hogy járok a legjobban? Két gyereknél a mai gazdasági helyzetben minden fillér nagyon számít!

Előre is köszönöm a válaszokat és ötleteket, hogy érhetném el célomat.

Mivel július végén már dolgoznom kéne, mert szept elején vagy augusztus végén szülök, kérem sürgősen válaszoljanak!!!!

Köszönöm!!!!

Kedves Szakértők és Fórumozók!

Kicsit összetett a dolog, de a tények röviden:
2006. márciusától táppénzen voltam, a kisfiam 2006 novemberében született, ekkor kb 160 volt a bruttóm.
Tgyás, Gyed majd 2008 novembertől Gyes.
Jelenleg Gyes mellett április 1-el kezdődően a felhalmozott és idei szabimat töltöm, ami e hónap 24.vel jár le.
Július 27-től táppénzre mennék, mert várjuk a tesót 2010 március elejére.
Sajnos nem lesz meg a 180 bérezett napom, csak kb. 120.
Ebben az esetben hogyan alakul a táppénz, tgyás és gyed?
Azt hallottam, ha gyes mellett megyek táppénzre és nincs meg a 180 nap akkor a minimálbér az alap és csak annyi ideig lehetek táppénzen, amennyi bérezett napom van, de a 120 nap nem tart ki a szülésig?
De azt is hallottam ha lemondanám vagy átadnám (a rokkant nyugdíjas nagyszülőre gondoltam) a gyest, akkor is a minimálbérből számolják ugyan, de viszont 1 évig is kaphatom a táppénzt?

Ha a munkáltatóddal meg tudod beszélni, akkor van lehetőség a módosításra.
Egyébként szinte semmi, hiszen már aláírtad a papírokat, utólag igen nehéz bebizonyítani azt, hogy akaratod ellenére történt...

Bocs az elírásokért.

Betegállomány alatt levelet kaptam mely szerint rendes felmondással felmondanak. Mire visszamentem a betegácsiból, megkértek hogy legen közös megegyezéssel. Mint utólag kiderült nekem, egy biztosítás miatt csak arendes felmondás a megfelelő. Van-e lehetőség módosítani ezt? Ha van aés a munkálttaó ne hajlandó van-e értelme jogorvoslatért fellebezni? Tekintettel arra hogy szerintem az első értesítés a rendes felmondás amérvadó.

Köszönöm.

Kedves Mindenki!

Valaki legyen szíves határozza meg nekem a passzív TGYÁS, és a passzív GYED fogalmát, mert ilyet én nem találok sehol…

Azt mondták a kedves ügyintézők , hogy kérjünk irásbeli állásfoglalást az ügyünkben.

A helyzet a következő:
A párom elvben biztosítotnak számit, mivel éppen álláskeresési járadékot kap.A szülés időpontjában is jár ez az ellátás,amit szüneteltetni fog és innentől kap TGYÁS-t.Azt mondta az „ügyintéző“ hogy ha lejár a TGYÁS akkor csak és kizárólagosan GYES-re lesz jogosult, nem pedig GYED-re.Mielött elbocsájtották volna 4 évig folyamatos munkaviszonya volt, megszakítás nélkül, májustól passzív táppénzen volt, csak utána jelentkezett a munkaügyiben (junius 20-tól)
Kiváncsi vagyok, hogy a kedves szakértők hogyan értelmezik a helyzetet, mert én már elvesztettem a fonalat.Az "ügyitéző " meg meg sem találta))))

Válaszokat köszönöm Üdv Karcsika ------

Válasz:

1. Ilyen fogalom, hogy passzív táppénz, illetve passzív GYED egy jogszabályban sem található.

Fentiek jogi megnevezése: a munkaviszony megszűnése után folyósított táppénz, illetve GYED....

2. Írásbeli állásfoglalást lehet kérni a REP PEO Osztályverzetőjétől, azonban tárgyban van egy OEP Főigazgató- helyettesi körlevél is, ami az álláskeresési járadékban részesülők THGY és GYED ellátásaival kapcsolatban ad iránymutatást az igényelbíráló ügyintézők (REP PEO+Kifizetőhelyek) részére.

3. Javasolom, hogy a fonál kibogozása céljából keressétek fel a lakóhelyetek szerinti REP PEO Osztályvezetőjét, aki segít a szálat kibogozni.

(A REP ügyfélszolgálati ügyintézők sajnos nem minden esetben kapják meg az OEP állásfoglalásokat, az időnként leragad az osztályvezetőnél. :(
(A tudás hatalom, a hatalom (vezetői pozíció) pedig csak úgy tartható meg, ha nincs olyan aki alkalmas lenne a helyére, ami úgy érhető el, ha az információkat nem osztja meg a munkatársaival....)

4. Azt írod még, hogy: "tehát akkor létesiteni kell munkaviszonyt ahoz hogy járjon a gyed?elég egy hónap is?

mi van akkor ha a szülés után még álláskeresési járadékot kap pár hétig és csak utána Tgyást?akkor biztositás késöbb szünik meg, és járhat a gyed?

az ügyitéző szerint az nem megoldás már, hogy a tgyás vége után megint álláskereső lesz, mert ez megszünt…"

• Nem tudok arról, hogy a 10064/2008. számoú OEP Főigazgató helyettesi körlevelet visszavonták volna, márpedig ez az álláskeresési járadékban részesülőknek is lehetővé teszi a THGY és a GYED ellátást bizonyos eseteben.

5.Az "elég 1 hónap biztosítással" kapcsolatban a végére bemásolok néhány infót, de pont most olvastam valamelyik táppénz topicban egy hozzászólást, amely szerint a REP Ellenőrök töröltek egy biztosítási jogviszonyt valami hasonló miatt.

6. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint THGY-ra –fő szabály szerint- az jogosult aki biztosított, (Ez általában azt jelenti, hogy az igénylő munkaviszonyban áll, de lehet főállású egyéni, vagy társas vállalkozó, közalkalmazott, köztisztviselő, bíró, ügyész stb., illetve biztosított még az álláskeresési járadékban részesülő személy is. Mindezek jogi alapja megtalálható az 1997. évi LXXX törvény -Járulék, vagy fedezeti törvény- 5.§-ban)
ÉS
a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 180 biztosításban töltött idővel, magyarul a szülést megelőző 2 éven belül dolgozott, alkalmazott volt, vagy álláskeresési járadékot kapott stb. (Erről pedig a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII-as törvény 40.§. rendelkezik.)

Fontos az ÉS, azaz a két feltételnek együtt kell teljesülni, csak ez keletkeztet jogosultságot. (Szintén ez a szakasz mondja ki, hogy a 180 napba be kell számítani a munkaviszony megszűnése után folyósított "passzív" táppénzes időt, valamint a „P” THGY és GYED időtartamát is. Lásd. 40.§.(2) „A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét…”

Tehát ha a szülés napján e kettő feltételnek az igénylő eleget tesz jogosult lesz THGY-ra. (Ez a fő szabály, ami azt jelenti, hogy vannak kivételek. Szintén ez a fő szabály vonatkozik a GYED-re is. Ott azonban az esetleges előző „P” GYED időtartama már nem számít be a 180 napba!!!)

Nézzünk néhány kivételt a teljesség igénye nélkül:
THGY-ra jogosult még az is, akinek megszűnt ugyan a biztosítási jogviszonya, ha a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül megszül.

Jogosult még THGY-ra az is, akinek megszűnt ugyan a biztosítási jogviszonya de ezt követően táppénzben részesült, feltéve, hogy a táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül megszült.

Aki tehát álláskeresési járadékban részesül az azokon a napokon amelyekre járadékot kapott biztosított.

Az országban az álláskeresési járadékról THGY-ra illetve GYED-re való jogosultság egységes elbírálását, azaz az jogalkalmazást elősegítendő az OEP Főigazgató helyettese körlevelet adott ki a 10064/2008. számon, valamint az ez alapján az OEP Felügyeleti Ellenőrzési Főosztálya és az OEP Pénzbeli Ellátási Főosztálya készített egy példákat is tartalmazó tájékoztatót, amit minden REP megkapott. A REP-ek feladata volt ennek a szakmai anyagnak a továbbítása a TB kifizetőhelyek felé. (Ezen tájékoztató –a jogforrási hierarchiának, illetve a jogalkotási törvénynek megfelelően nem jogszabály, csak jogértelmezés az a bíróságot nem köti, viszont az országban történő egységes jogalkalmazás érdekében a REP dolgozóknak kötelezően végrehajtandó utasítás.)

Ezen tájékoztató tehát a Regionális Egészségbiztosítási Pénztárban, illetve a kifizetőhelyeken megtalálható, akinek fentiekkel kapcsolatos, jogosultságot érintő kérdése, kételye van annak azt célszerű a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályvezetőtől elkérni, abba beletekinteni.

A tájékoztató leszögezi:

1. Az álláskeresési járadékban részesülő személy biztosított.
2. Álláskeresési járadékot és THGY-t, vagy álláskeresési járadékot és GYED-et egyszerre nem kaphat senki.
3. A Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerint szüneteltetni kell a járadék folyósítását, arra az időre, amelyre az álláskereső THGY-ban, GYED-ben, vagy GYES-ben részesül.
4. Ha ez az ok megszűnik a járadékot tovább kell folyósítani.
5. Az álláskeresési járadékban részesülőnek megszűnik a biztosítása attól a naptól, amelyiktől az álláskeresési támogatást THGY, GYED, vagy GYES miatt szünetelteti.
6. Figyelemmel arra a jogszabályi helyre, amely szerint THGY-ra jogosult még az is, akinek megszűnt ugyan a biztosítási jogviszonya, ha a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül megszül az aki az álláskeresési járadékot a szülés napjától szünetelteti „passzív jogon” jogosult THGY-ra.

Erre a tájékoztató az álláskeresési járadék-THGY igényjoggal kapcsolatban a következő példát hozza:

• A 2006.01.01-től folyamatosan biztosított nő 2007.11.02-től részesül álláskeresési járadékban. 2008.03.02-án megszül. Ettől a naptól THGY ellátást igényel. Az álláskeresési járadék szüneteltetésének kezdő napja 2008.03.03. THGY-t 2008.03.03-tól 167 napon át kaphat.

A másik példa:

• A 2006.01.01-től folyamatosan biztosított nő 2007.11.02-től részesül álláskeresési járadékban. 2008.03.02-án megszül. Ettől a naptól THGY ellátást igényel. Az álláskeresési járadék szüneteltetésének kezdő napja 2008.03.02. Mivel a biztosítása 2008.03.01-én megszűnt és mivel a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül megszült THGY-t 2008.03.02-tól 168 napon át kaphat.

7. GYED-re fő szabály szerint az jogosul aki biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül 180 biztosításban töltött nappal rendelkezik. Jogosult továbbá az is akinek a biztosítása a THGY igénybevételének tartama alatt szűnik meg.

8. GYED-re vonatkozóan az állásfoglalás 3 példát említ. Ebből kettő azt mutatja be, hogy mikor nem jogosult GYED-re az igénylő, 1 pedig azt, hogy mely esetben állapítható meg ezen ellátás az álláskeresési járadékban részesülő személynek.

Az 1. példa:

• A 2008.03.01-től álláskeresési járadékban részesülő 2008.04.02-án szült.

2008.04.02-án még álláskeresési járadékban részesül, így a THGY-t 2008.04.03-tól igényli.
A THGY ellátás folyósítása ettől a naptól, 2008.04.03-tól kezdődik.
A THGY lejártát követően GYED-et igényel.
Tekintettel arra, hogy a biztosítási jogviszony nem a THGY igénybevételének tartama alatt szűnt meg az igénylő nem biztosított, így részére GYED JOGOSULTSÁG NEM ÁLLAPÍTHATÓ MEG, GYED részére nem folyósítható.

Példa:
A 2008.03.01-től álláskeresési járadékban részesülő 2008.04.02-án szült.
2008.04.02-án még álláskeresési járadékban részesül, a THGY-t 2008.04.02-től igényli.
A THGY ellátás folyósítása viszont csak, 2008.04.03-tól kezdődik. (2008.04.02-ra járadékot, ellátást kapott)
A THGY lejártát követően GYED-et igényel.
Tekintettel arra, hogy a biztosítási jogviszony nem a THGY igénybevételének tartama alatt szűnt meg az igénylő nem biztosított, így részére GYED JOGOSULTSÁG NEM ÁLLAPÍTHATÓ MEG, GYED részére nem folyósítható.

Példa:

A 2008.03.01-től álláskeresési járadékban részesülő 2008.04.02-án szült.
2008.04.02-án még álláskeresési járadékban részesül, a THGY-t 2008.04.02-től igényli.
A THGY ellátás folyósítása viszont csak, 2008.04.03-tól kezdődik.
THGY ellátást kap 167 napig.
A THGY lejártát követően ismét álláskeresési járadékban részesül 2008.11.30-ig Ezt követően (miután a járadékot 2009.12.05-én kifizették a részére) 2008.11.25-től GYED-et igényel.

A GYED jogosultság 2008.11.25-től fennáll. Mivel azonban 2008. 11.25-től 2008.11.-30-ig álláskeresési járadékot (ellátást) kapott a GYED-et csak 2008.12.01-től fogják a részére folyósítani, de ezzel a GYED jogosultságot megszerezte.

Összegezve:

• Aki álláskeresési járadékban részesül és az egyéb feltételeknek megfelel –azaz a szülést megelőző 2 éven belül van 180 biztosításban töltött napja- az THGY ellátásra jogosult. A szülés napjától kérni kell a járadék szüneteltetését, illetve a THGY folyósítását.
• Aki így jár el az -fő szabály szerint a fent részletesen ismertetett okok miatt- már GYED-re nem lesz jogosult, de ha a THGY után nem GYED-et, hanem álláskeresési járadékot igényel ismét hónap végéig, majd az utolsó példának megfelelően miután erre az időre a járadékot részére kifizették pár napra visszamenőleges időponttól igényli a GYED-et, úgy jogosulttá válik erre az ellátásra is.

Jelen összefoglaló a fent hivatkozott szakmai anyag alapján készült.

Tekintettel arra, hogy a fentiek jogi szabályozása nem egyértelmű (ezért is született a fent hivatkozott tájékoztató) a félreértések elkerülése érdekében javasolom mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –mielőtt bármilyen ellátást igényelne forduljon bizalommal a REP (Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. szellemében, amely jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ”, a bemutatott okmányok alapján készséggel segít, ha kell dolgokra visszakérdez….

Rövidítések:
THGY: Terhességi-gyermekágyi segély
GYED: Gyermekgondozási díj
GYES: Gyermekgondozási segély

7. Íme a szivességi bejelentéssel kapcsolatos egyik régebbi hozzászólásom. Érdemes végigolvasni, mielőtt belementek egy ilyen "bejelenti valaki 1 hónapra" lehetőségbe.

A jogszabály nem tiltja, hogy valaki a rokonánál, ismerősénél, családtagjánál (férjénél, apósánál, testvérénél stb.) dolgozzon.

Az elmúlt években azonban miután tömeges méreteket öltött a „pár napos” bejelentést követően benyújtott, kiemelkedően magas bért tartalmazó THGY igény az OEP Felügyeleti Ellenőrzési Főosztálya, illetve a REP-ek Ellenőrzési Osztályai kiemelten kezdték kezelni és ellenőrizni ezeket az úgynevezett "szívességi bejelentés" gyanús ügyeket, ezért előfordulhat, hogy a REP (Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) Pénzbeli Ellátási Osztálya az igény elbírálása során esetedben is felkéri a REP Ellenőrzési Osztályát arra, hogy a munkáltatónál tartson átfogó, vagy cél ellenőrzést és vizsgálják, hogy a munkát felvetted-e, ténylegesen dolgoztál-e?

Ezt a REP a Tbj-ben (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.évi LXXX. törvény) és az Eb. (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.) törvényekben kapott felhatalmazás alapján, a Ket (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.) törvény szerint eljárva megteheti.

Arra a kérdésre keresik a választ, hogy a felek (azaz te és a rokon, vagy ismerős vállalkozó) munkajogot rendeltetésszerűen használták-e, vagy csak szívességből, kizárólag a magasabb összegű készpénzellátás megszerzése érdekében történt a munkaszerződés megkötése, majd a bejelentés, illetve hogy történt e jogsértés, vagy joggal való visszaélés?

Ennek keretében –többek között- vizsgálni fogják a többi, hasonló munkakörű dolgozó bérét. Feltesznek olyan kérdéseket, hogy mi indokolta a Te "nagyon magas" béredet, miközben a többi, hasonló munkakörben és régebben ott dolgozó alkalmazott csak a minimálbért keresi; így hogy valósul meg a Munka Törvénykönyvében (1992. évi. XXII. törvény) található egyenlő munkáért egyenlő bér elve (feltűnő az is, ha a vállalkozásban legnagyobb terhet viselő vállalkozó is csak minimálbéren van bejelentve, miközben Te, mint pár napja tapasztalatlanul, esetleg kezdőként ott dolgozó „egyszerű alkalmazott” ennek többszörösét pl. 150.000Ft/hó keresed), ha eddig ezen vállalkozónak nem volt alkalmazottja mi indokolta a felvételedet, ha elmész szülni felvett-e helyetted valakit „erre a nagyon fontos feladatra”, az mennyit keres....... stb. A terhesen, pár napra történő foglalkoztatás felvet-e magzatvédelmi aggályokat? Azt az adott munkát 8-9 hónapos terhesen el lehet-e látni? (Ilyen esetekben nem szerencsés, ha az orvosi dokumentációkból kiderül, hogy veszélyeztetett terhes vagy és úgy áltál munkába, vagy ha olyan munkakör van megjelölve a munkaszerződésben, amit terhesen nyilvánvalóan nem lehet végezni….)

Az ellenőrzés keretén belül vizsgálják (vizsgálhatják), hogy a foglalkoztató az elmúlt 5 évben eleget tett-e - saját maga és az esetleges dolgozói után- a járulékfizetési kötelezettségének, mindenkit határidőben bejelentett-e, az előírásoknak megfelelően vezeti-e az előírt nyilvántartásokat stb.?

Ha hiányosságot találnak és szükséges határozatot hoznak, köteleznek, ha az jogilag megalapozott bírságolnak, a hatáskörükbe nem tartozó hiányosságok esetén gyakorolják a szignalizációt (Ket.94.§.), azaz értesítik a feltárt hiányosságokról a hatáskörrel rendelkező többi közigazgatási szervet pl. APEH, Munkaügyi Felügyelőség, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, ÁNTSZ, Nyugdíjigazgatóság, Jegyző stb.

Tanács: Ha mégis ezt választod/választjátok ezekre a kérdésekre (és sok hasonlóra) készüljetek fel, legyen több olyan tanú aki igazolja, hogy azt az adott munkát amire felvettek azt Te tényleg végezted, az se baj, ha van olyan okmány, ami ezt minden kétséget kizáróan igazolja (pl. ha bolti eladóként dolgoztál akkor jó ha van erről az időről általad eladóként kiállított ÁFÁ-s számla, általad aláírt beszállítói okmányok... stb. Persze ha ezt bizonyítékként jelölitek meg előfordulhat, hogy az egész tömböt végignézik és ha abban jogsértő hiányosságot találnak további szükséges intézkedés megtétele céljából természetesen értesítik az állami adóhatóságot…)

A hatósági eljárás során meghallgathatják a munkatársaidat, illetve minden olyan személyt, akinek a tanúvallomása a döntés szempontjából releváns lehet. (Lásd Ket. 50.§., azaz a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni…. A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt…53.§. az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható….56.§. A tényállás tisztázása érdekében szemle rendelhető el, azaz megnézhetik, hogy hol dolgoztál.

Ennek keretében megnézik, hogy ha pl. ügyintézőként voltál foglalkoztatva van-e abban az irodában pl. annyi íróasztal, illetve számítógép ahány személynek ott dolgozni kell, illetve a látottakat összevetik a tanúk tanúvallomásaival… A tanúk ha lehet ne legyenek rokonok, hogy ne lehessen őket elfogultsággal vádolni és erre hivatkozva nehogy figyelmen kívül hagyják a tanúvallomásukat.

Hangsúlyozom a jog a családtagnál, ismerősnél stb. történő foglalkoztatást nem tiltja, de a joggal való visszaélést, a munkajog nem rendeltetésszerű használatát, az adó (és TB.) csalást igen, tehát a ha "csak" bejelentenek, de nem dolgozol azt nagyon nem javasolom.

Üdv. :)

Kedves Válaszolók!

Köszönöm a gyors választ, de még nem minden világos.
A cég, ahonnan eljöttem szülni, felszámolás alatt van. Az első gyermekem 2007 októberében született. Jelenleg Gyeden vagyok, a második baba szeptember elején fog születni. Szeretném növelni a második baba után járó Thgy-t és Gyed-et, ezért a következő lenne a kérdésem:
A munkáltatómnál már csak én vagyok egyedüli munkavállaló, mert mindenkit kirúgtak (engem ugye nem tudtak). Szeretnék a szülés előtti hónapban dolgozni egy magasabb bruttóval egy másik cégnél, hogy az legyen a Thgy és Gyed alapom. Megtehetm-e ezt és hogy a legcélszerűbb? A régi munkáltatóm nem hiszem hogy tudna foglalkoztatni (már csak én dolgozok ott) a felszámolás miatt is. Kérhetem-e, hogy állásidőt biztosítsanak számomra, már ha ők nem tudnak munkát adni, vagy kénytelen vagyok kivenni a felgyülemlett szabadságaimat? Vagy esetleg elmehetek fizetés nélküli szabadságra? Az együttműködés a munkáltatóm részéről nem hiszem, hogy menne, mert nem a legjobb viszonyban váltunk el, és csak a törvényileg előírt dolgokat kérhetném tőlük, mert azt kénytelenek lennének betartani.
Hogy járok a legjobban? Két gyereknél a mai gazdasági helyzetben minden fillér nagyon számít!

Előre is köszönöm a válaszokat és ötleteket, hogy érhetném el célomat.

Mivel július végén már dolgoznom kéne, mert szept elején vagy augusztus végén szülök, kérem sürgősen válaszoljanak!!!!

Köszönöm!!!!

Kedves mosoly2006!

A munkáltatód köteles visszavenni, után pedig felmondhat.
Az esedékesség évétől eltérő szabadságokat a Gyes után azonnal köteles kiadni. Szabadságot csak munkaviszony megszűnése esetén lehet pénzben megváltani.
Csak munkaviszony fennállása esetén max. 1 év a táppénz, passzív jogon a Te esetedben már 30 nap.

Kedves Zitus001!

A munkajogviszony biztosítási jogviszonyt keletkeztet és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (GYED, GYES időtartamára) azon kivételek közé tartozik amikor a biztosítási jogviszony nem szünetel.

Kedves Mindenki!

Röviden leírom a történetem és szeretnék információt,tanácsot kérni ill. kapni.
Július 20.-án lejár a gyesem, a munkahelyemre nem szeretnék vissza menni a dolgozni és szerintem főnököm sem venne vissza szívesen. (nem jó viszonyban váltunk el.)Viszont a munkahelyem nem szűnt meg, a cég még meg van. Úgy tudom,úgy hallottam, h főnököm nem rúghat ki, nem mondhat fel ugye gyes alatt és gyes lejárta után köteles vissza venni dolgozni.?. Mi a helyzet a 3év alatt össze gyűlt szabadsággal? kiadja? kifizeti? ki kell h fizesse? van aki azt mondja h passzív táppénzre elmehetek 45 ill. már csak 30napig. de a tb-nél azt mondták h aktív táppénzre mehetek akár 1 évig is.
Szóval mit csináljak? Hogyan csináljam, h jól járjak?

várom a mielőbbi válaszotokat!

Tisztelt Szakértő!

A TGYÁS, GYED új szabályaival kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Elolvastam a Magyar Közlönyben leírtakat, de jó pár kérdés felmerült bennem. Helyzetem a következő: kisfiam június 18-án volt két éves, azóta GYES-en vagyok. Szeptemberben kiveszem az összegyűlt szabadságaimat, kisfiam megy bölcsödébe, én megyek vissza GYES mellett dolgozni. Szeretnénk második babát, de mindenképpen úgy, hogy a kistesóval is itthon lehessek két évig (TGYÁS-on, majd GYED-en). Munkaviszonyom 8 éve folyamatos. A jelenlegi GYES ezt megszakítja?
A Magyar Közönyben azt olvastam, hogy a szülést megelőző két éven belül 365 nap biztosítási jogviszonynak kell meglennie ahhoz, hogy TGYÁS-ra, GYED-re jogosult legyek, és, hogy a GYED annyi ideig vehető igénybe, amennyi időt a szülést megelőző két évben biztosításban töltöttem, de max. a gyermek két éves koráig. Ez most azt jelenti, hogy csak akkor leszek jogosult ismét a két éves korig járó GYED-re, ha a szülés előtt két év biztosításban töltött időm megvan? Tehát szeptembertől számítva ( akkor fogok ismét dolgozni, - 2010. júniusig GYES mellet ) ismét min. két évet kell dolgoznom ahhoz, hogy jogosult legyek a két évig járó GYED-re? Remélem nem így van, mert ez nem "normális" családpolitika. Mikor jöhet legkorábban a kistesó?
Köszönöm a segítséget.

Kedves Karcsika!

Az előző oldalon a Dödölle1 2009.07.08. 09:42 válaszában FPEP Tájékoztató 2008/2 alatt megtalálható az a példa (több közül csak egy) amely alapján az álláskeresési támagatás folyósítása alatt Gyed jogosultságot lehet szerezni.