Tisztelt Szakértö.
Olyan problémánk van a menyasszonyom február ota táppénzen van mint veszélyeztetett terhes a munkáltatoja ahol dolgozott nem adta ki az egészségbiztositonak a táppénzes igazolásokat igy még egy forintot se kapott irtunk az egészségbiztositonak akik azzal az indokkal hogy nem sikerült felvenni a munkáltatóval a kapcsolatot elutasitották a táppénzigényt van valami lehetöség fellebezni?
Kedves Szakértő!
8 hetes terhesként bolti eladóként dolgozom egy ruházati üzletben, ahol gyakran nehezebb kartonok pakolására is sor kerül. Orvosom megírta a táppénzes javaslatot,ugyanis ezt a típusú munkát biztonsággal nem tudom végezni.
Kérdésem az lenne, hogy táppénz mellett más munkatípusra jelentkezhetek e pl. irodai ülő munka vagy részmunkaidős állás?
Valamint, hogy milyen lehetőségek vannak ez esetben ha más munkát el tudnék végezni csak jelenlegi helyemen nem.
Előre is köszönöm segítségét!
Jo napot táppénz elutasitást meg lehet fellebezni?
„Kjozsef99 2015.08.01. 22:50
Tisztelt Szakértö.
Olyan problémánk van a menyasszonyom február ota táppénzen van mint veszélyeztetett terhes a munkáltatoja ahol dolgozott nem adta ki az egészségbiztositonak a táppénzes igazolásokat igy még egy forintot se kapott irtunk az egészségbiztositonak akik azzal az indokkal hogy nem sikerült felvenni a munkáltatóval a kapcsolatot elutasitották a táppénzigényt van valami lehetöség fellebezni?
”
Igen, a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül. (Erről a tájékoztatót a határozat INDOKOLÁS része felett talélják.)
A fellebbezésben hivatkozzanak az alábbiakra:
Az egészségbiztosító mulasztása a család létfenntartását eredményezi.
Az egészségbiztosító eljárása nem felel meg az ügyfélbarát közigazgatás követelményének, illetve a közigazgatás szolgáltató jellegének.
Mindezek alapján kérjék, hogy a másodfok (OEP) a jogsértő határozatot helyezze hatályon kívül, utasítsa az elsőfokon eljáró hatóságot új eljárásra, illetve az illetékes MEP-nél tartson soron kívüli felügyeleti ellenőrzést, melynek keretében vizsgálják a MEP jogsértő gyakorlatát, ha szükséges vizsgálják felül az elmúlt 5 évben hozott hasonló határozatokat.
Amennyiben nem teszik panaszukkal az ombudsmanhoz fordulhatnak, illetve kérhetik az ügyészségtől, hogy vizsgálják a MEP gyakorlatának jogszerűségét...
És jogosultak kamatra is, melyet szintén kérjenek a fellebbezésben...
„anya89 # e-mail 2015.08.01. 14:25
Tisztelt Szakértő!
2015. áprilisától vagyok jogosult GyED-re, és az ellátást kapom is, de az összege nem annyi, amennyire számítottam. 2014. márciustól 2014. október 31.-ig dolgoztam, határozott idejű munkaviszonnyal, ami havonta változott. A cég könyvelője telefonon többször is egyeztetett az OEP-pel a munkaviszonyom alakítását illetőén, hogy a TGYÁS és a GYED esetében is a maximális ellátásban részesüljek, eszerint az utolsó munkaviszonyomból származó jövedelmem bruttó 203.000,-Ft volt. A TGYÁS-nál a maximális összeget állapították meg részemre, a GYED-em viszont lényegesen alacsonyabb összegű, mert az alapját a 2014-es átlagjövedelmem képezi, ami 2014. szeptember 30.-ig a szakmai minimálbér volt. A kérdésem az, hogy annak fényében, hogy a munkaviszonyom havonta meg volt szakítva, helyes-e az OEP kalkulációja, tekintettel arra, hogy tudtommal, ha a biztosítási idő nem folyamatos, a megszakítás előtti jövedelem nem vehető figyelembe. Amennyiben az OEP számítása helyes, úgy életek-e kártérítési igénnyel az OEP felé, mivel a munkaviszonyom az ő iránymutatásai mentén alakult, ennek ellenére havi 30.000 forinttal alacsonyabb ellátásban részesülök, és az ügyfélszolgálattal és a szakosztállyal folytatott meddő telefonhívásaim több ezer forintomat emesztették fel.
A segítséget előre is köszönöm!
”
(Ha az egészségbiztosító erre nem oktatta ki a határozatban, úgy jogsértést követett el, panaszával az ügyészséghez és/vagy az OEP Főigazgatójához és/vagy az ombudsmanhoz fordulhat.)
„Picur1818 # e-mail 2015.07.31. 21:36
Tisztelt szakértő!
A kérdésem a következő lenne van egy 2,5éves fiam aki mellett jelenleg gyes-en vagyok. Munkaviszonyom megmardt a mai napig. Megtudtam hogy érkezik a tesó és szeretném megigényelni a táppénzt mivel ugyebár a gyes összege elégkevés 2 babára berendezkedni. Mi a hivatalos menete illetve a munkáltató köteles e kiadni a szabadságomat hogy táppnzre jöhessek. Válaszát előre is köszönöm.
”
Mt. 133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.
(2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.
123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt -pl.mivel GYES-ben részesült- nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(Orvosával, munkáltatójával egyeztessen!)
„Picur1818 2015.07.31. 21:36
”
Ha a GYES helyett kéri a táppénzt, akkor:
A többit a kormányhivatal cst. és eb. főosztálya intézi.)
Ebtv. 39. § (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint - az e törvényben foglalt kivételekkel - csak az egyik ellátást veheti igénybe.
(2) Az, aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás, illetve gyermekgondozási díj igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.
Kedves Fórumozók, segítséget szeretnék kérni abban, hogy a munkáltató e-mailben érdeklődhet e azután, hogy táppénz alatt mikor veszi fel a munkát a munkavállaló, van erre jogszabály hely? Köszönöm előre is a segítséget.
„bikficbiborka # e-mail 2015.08.07. 18:37
Kedves Fórumozók, segítséget szeretnék kérni abban, hogy a munkáltató e-mailben érdeklődhet e azután, hogy táppénz alatt mikor veszi fel a munkát a munkavállaló, van erre jogszabály hely? Köszönöm előre is a segítséget.”
Ilyen konkrét jogi norma nincs, de az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség alapján a munkáltatató joggal várhatja el, hogy amennyiben az előre látható a munkavállaló tájékoztassa arról, hogy várhatóan (1 hét, 1 hónap,1 év) mikorra válik keresőképessé figyelemmel arra is, hogy minden betegségnek van egy átlagos gyógyulási ideje. (A keresőképtelenség elbírálása ugyanakkor orvosszakmai kérdés, annak tartamát nem biztosított, hanem az orvos jogosult eldönteni.)
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
6. § (2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.
(4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.
Tisztelt Szakértő,
CSED-del kapcsolatos kérdésem lenne, arra vonatkozóan, hogy esetünkben mi lenne a CSED számításának alapja. A feleségem éppen CSED-en van első gyermekünkkel, és a második gyerkőcöt tervezzük. A pici várhatóan már a GYES időszakára érkezhet. Ha a két gyermek születése között a feleségem nem megy vissza dolgozni, és nem szerez a Gyesen kívül más jogcímen sem jövedelmet, akkor a második CSED-et mi alapján határozzák meg? Megegyezik az első gyermek születése után kapott CSED-nél számításba vett jövedelembázissal, vagy a GYED-et és GYES-t tekintik a CSED alapjának? Számunkra ez a kérdés kritikus ugyanis ha az első gyermek után kapott ("magas" jövedelem alapján számított) CSED összegéhez közeli lenne a második baba után járó CSED, akkor örülünk és "belehúzunk", ha viszont a második eset igaz, akkor sajnos halasztanunk kell a gyermekvállalást, első baba a bölcsibe, a feleségemnek pedig ismét vissza kellene menni dolgozni a második gyerkőc érkezése előtt.
Leírom az előzményeket is a pontosság kedvéért: A diploma megszerzését követően párom biztosítási jogviszonya folyamatos, 7 év munkaviszonnyal rendelkezik. 2014. december 8-ig dolgozott, december 9-2015. február 22-ig táppénzen volt, melyet 2015. február 23-március 1-ig kórházi benntartózkodás követett. Kisfiúnk 2015. február 25-én született és a CSED folyósítását ettől az időponttól vesszük igénybe, mely ellátásra 2015. augusztus 11-ig vagyunk jogosultak, ezt követően GYED-en lesz a párom.
Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Üdv,
Kiss Gábor
Tisztelt Szakértő!
Bonyolult helyzetem miatt kérnék segítséget.
15 hónapos kisfiammal GYED-en vagyok itthon május közepéig. Most terveztünk 2. babát.
A munkáltatóm kedden bejelentette, hogy kivonul Magyarországról, de kiderült, az IT részleg marad (én nem ott dolgoztam), a többi részleget márciusig építik le teljesen. Az IT-t nem tudni meddig marad,az is rejtély, miért.
Nagyon szeretnénk a kistesót, de csak gyes-re nem biztos, hogy be mernénk vállalni.
Előre is köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő,
CSED-del kapcsolatos kérdésem lenne, arra vonatkozóan, hogy esetünkben mi lenne a CSED számításának alapja. A feleségem éppen CSED-en van első gyermekünkkel, és a második gyerkőcöt tervezzük. A pici várhatóan már a GYES időszakára érkezhet. Ha a két gyermek születése között a feleségem nem megy vissza dolgozni, és nem szerez a Gyesen kívül más jogcímen sem jövedelmet, akkor a második CSED-et mi alapján határozzák meg? Megegyezik az első gyermek születése után kapott CSED-nél számításba vett jövedelembázissal, vagy a GYED-et és GYES-t tekintik a CSED alapjának? Számunkra ez a kérdés kritikus ugyanis ha az első gyermek után kapott ("magas" jövedelem alapján számított) CSED összegéhez közeli lenne a második baba után járó CSED, akkor örülünk és "belehúzunk", ha viszont a második eset igaz, akkor sajnos halasztanunk kell a gyermekvállalást, első baba a bölcsibe, a feleségemnek pedig ismét vissza kellene menni dolgozni a második gyerkőc érkezése előtt.
Leírom az előzményeket is a pontosság kedvéért: A diploma megszerzését követően párom biztosítási jogviszonya folyamatos, 7 év munkaviszonnyal rendelkezik. 2014. december 8-ig dolgozott, december 9-2015. február 22-ig táppénzen volt, melyet 2015. február 23-március 1-ig kórházi benntartózkodás követett. Kisfiúnk 2015. február 25-én született és a CSED folyósítását ettől az időponttól vesszük igénybe, mely ellátásra 2015. augusztus 11-ig vagyunk jogosultak, ezt követően GYED-en lesz a párom.
Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Üdv,
Kiss Gábor
Jó napot kivánok. Azzal a kérdéssel fordulok ,hogy gyes mellett dolgozom és az iker gyermekeim közül az egyiknek mandulamütétje lesz .mehetek-e táppénzre? Segitségét előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő!
Második babás kérdésem van.
Pedagógusként dolgoztam 2011 januárjától, innen mentem veszélyeztetett terhesként táppénzre 2014. januárban. Megszületett a lányom 2015 május 15-én, jelenleg vele vagyok gyed-en.A gyed letelte után szeretnék a második terhességgel itthon maradni táppénzen. Mi lesz a táppénz es a csed alapja? Tudom ez most bonyolult mert többféle számítás is szóba jöhet,de ha az előző táppénz ill. tgyás összegénél nem kapnék kevesebbet, akkor rendben lenne a családi költségvetés.
Tisztelt Tanàcsadó! Jelenleg 3 hónapos kismama vagyok. Valutapénztárosként dolgozozom, 2014 novemberétől vagyok a Kft.-nél. Érdeklődnék mi alapjàn szàmoljàk a Gyedet, illetve ha mondjuk november hónaptól tàppénzre mennék, befolyàsolja- e a Gyed illetve a Csed mértékét,ha elmegyek ennyivel koràbban tàppénzre. Pontosan mi alapjàn szàmìtjàk a Gyed-et? Segìtségét előre is köszönöm! Üdvözlettel
„poszti86 2015.08.18. 20:13 Tisztelt Szakértő,
CSED-del kapcsolatos kérdésem lenne, arra vonatkozóan, hogy esetünkben mi lenne a CSED számításának alapja.
A feleségem éppen CSED-en van első gyermekünkkel, és a második gyerkőcöt tervezzük. A pici várhatóan már a GYES időszakára érkezhet. Ha a két gyermek születése között a feleségem nem megy vissza dolgozni, és nem szerez a Gyesen kívül más jogcímen sem jövedelmet, akkor a második CSED-et mi alapján határozzák meg?
Megegyezik az első gyermek születése után kapott CSED-nél számításba vett jövedelembázissal, vagy a GYED-et és GYES-t tekintik a CSED alapjának? Számunkra ez a kérdés kritikus ugyanis ha az első gyermek után kapott ("magas" jövedelem alapján számított) CSED összegéhez közeli lenne a második baba után járó CSED, akkor örülünk és "belehúzunk", ha viszont a második eset igaz, akkor sajnos halasztanunk kell a gyermekvállalást, első baba a bölcsibe, a feleségemnek pedig ismét vissza kellene menni dolgozni a második gyerkőc érkezése előtt.
Leírom az előzményeket is a pontosság kedvéért: A diploma megszerzését követően párom biztosítási jogviszonya folyamatos, 7 év munkaviszonnyal rendelkezik.
2014. december 8-ig dolgozott, 2014. december 9-től 2015. február 24-ig táppénzen volt,
Kisfiúnk 2015. február 25-én született és a CSED folyósítását ettől az időponttól vesszük igénybe, mely ellátásra 2015. augusztus 11-ig vagyunk jogosultak, ezt követően GYED-en lesz a párom.
Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Üdv,
Kiss Gábor”
Tisztelt Kiss Gábor!
A táppénz, csed. gyed ellátások kiszámítására más-más és viszonylag bonyolult szabályok vonatkoznak, mely ellentétben az adóbevallással egy söralátéten nem férnek el.
Nem segíti sem az ügyfelek eligazodását, sem a jogbiztonságot, hogy a Kormány az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos szabályokat immár menetrendszerűen, évente kétszer is –sokszor igen jelentősen- (január és július) változtatja, ezért felelősen azt megmondani, hogy mi lesz egy egy-két év múlva születendő babára járó ellátás kiszámításának módszere, pláne összege nem lehet.
Jelenleg a csed ellátását a következő módszerrel, illetve sorrend figyelembevételével kell kiszámolni.
CSED
alap számítási sorrend 2015.07.01-től
1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:
3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.
4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.
5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.
Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.
Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)
Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:
betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,
egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,
egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,
a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,
mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.
Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.
Jó ha tudja, hogy:
• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )
• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)
• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)
• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)
• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )
• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )
• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )
Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.
Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.
Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.
• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )
• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.
• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )
Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről
Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról
Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)
MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) TB ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.
H„ajnalfeny82 2015.08.17. 01:00
Tisztelt Szakértő!
Bonyolult helyzetem miatt kérnék segítséget.
15 hónapos kisfiammal GYED-en vagyok itthon május közepéig. Most terveztünk 2. babát.
A munkáltatóm kedden bejelentette, hogy kivonul Magyarországról, de kiderült, az IT részleg marad (én nem ott dolgoztam), a többi részleget márciusig építik le teljesen. Az IT-t nem tudni meddig marad,az is rejtély, miért.
1. kérdésem, hogy ha terhes leszek a 2. babával, jár-e juttatás a kistesó születése után, ha a cég pl 5 hónapos terhesen megszűnik?”
VÁLASZ:
„2. kérdésem, hogy fizetésnélküli szabin vagyok a gyed végéig, eddig íratta alá a munkáltatóm. Mi történik utána? GYES-re kell fizetésnélküli szabadság? ”
VÁLASZ: Igen, kell.
H„a igen, mikor kell megkérni?
Mielőtt lejár a GYED miatti fiznélküli. (Kb. 30 nappal előtte célszerű előterjeszteni a kérelmet.)
Mert pl a helyzetemben májusban lehet, hogy nem lesz már rá lehetőség, vagy ha épp lenne, már nem adják meg, és felmondanak.”
VÁLASZ: Akinek nincs munkaviszonya, annak nem kell fiznélkülit kérni.
„Akinek viszont fennáll, azoknak a munkáltató köteles engedélyezni.
Nagyon szeretnénk a kistesót, de csak gyes-re nem biztos, hogy be mernénk vállalni.
Előre is köszönöm a segítséget!
”
„Ikrek76 2015.08.23. 15:17
Jó napot kivánok. Azzal a kérdéssel fordulok ,hogy gyes mellett dolgozom és az iker gyermekeim közül az egyiknek mandulamütétje lesz mehetek-e táppénzre? Segitségét előre is köszönöm”
Igen, ha a GYES mellett dolgozik, akkor mehet. Eddig a GYES mellett kapta a munkabért, most a GYES mellett kaphatja a táppénzt.
(Annak, hogy ikrei vannak ebben az esetben nincs jelentősége.)
Tisztelt Szakértő!
Köszönöm szépen előző válaszát.
A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni.
1 hónap után barátnőmmel mai napon közölték próbaidő alatt, miután megtudták, hogy terhes, hogy 28-ával felmondanak neki.Ezt a papírt aláírta.Ha holnap még jogviszony alatt táppénzre megy jogosult e táppénzre, ha igen meddig.35 éves veszélyeztetett terhes.
Köszönöm előre is válaszát.
Tisztelt Szakértők!
Feleségem kérdése a következő lenne, remélem tudnak segíteni:
"A kérdésem a következő lenne van egy 13 hónapos kislányom aki mellett jelenleg gyeden vagyok. Munkaviszonyom megmardt a mai napig. Megtudtam hogy érkezik a tesó és szeretném megigényelni a táppénzt. Mi a hivatalos menete illetve a munkáltató köteles e kiadni a szabadságomat hogy táppénzre jöhessek. A gyedet le kell e mondani és utána újra megigényelni?"
Előre is köszönjük!!
Kedves Szakértő!
Segítségre lenne szükségem a szülés utáni szabadság kiszámításával kapcsolatban, mert nem tudok eligazodni és több szakembert megkérdeztem, mondanom sem kell mindenki mást mond :(
31 éves vagyok
1 gyerekem van
TGYÁS időszaka: 2013.12.29-2014.06.14
GYED időszaka: 2014.06.15-2014.12.14
Munkába állás kezdete: 2015.10.01
Mielőtt szülni mentem minden szabadságot kivettem.
Nagyon nagy segítség lenne számomra válasza!
Mire tudok (törvényre) hivatkozni a számításnál? (mivel a munkahelyemen 15 napot számoltak amit nagyon keveslek)
Előre is köszönöm!
Kedves Szakértő!
Szeretném megkérdezni, hogy a GYED kiszámításánál amennyiben 180 napnál több biztosítási jogviszonyom van, és a szülési szabadság előtti utolsó hónapban egyéni vállalkozóként szeretnék dolgozni, akkor a GYED-et az egyéni vállalkozóként befizetett járulékból számítják ki vagy a korábbi munkaviszonyom jövedelméből vagy esetleg a kettő átlagából?
Köszönettel: BSzilvia23
””jv84 2015.08.24.
Tisztelt Szakértő!
Második babás kérdésem van.
Pedagógusként dolgoztam 2011 januárjától, innen mentem veszélyeztetett terhesként táppénzre 2014. januárban.
Megszületett a lányom 2015 május 15-én, jelenleg vele vagyok gyed-en.
A gyed letelte után szeretnék a második terhességgel itthon maradni táppénzen.
Mi lesz a táppénz es a csed alapja?
Tudom ez most bonyolult mert többféle számítás is szóba jöhet,de ha az előző táppénz ill. tgyás összegénél nem kapnék kevesebbet, akkor rendben lenne a családi költségvetés.””
Ha jól értem 2015-ben arról érdeklődik, hogy két év múlva, 2017.májusában hogyan fogják kiszámolni a táppénz összegét.
Tekintettel arra, hogy a Kormány az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos szabályokat immár menetrendszerűen, évente kétszer (január és július) változtatja, mely változtatások sokszor alapvető módosításokat jelentenek és amely gyakori változtatások nem segítik sem az ügyfelek eligazodását, sem a jogbiztonságot, kérdésére felelősen érdemi választ adni nem lehet.
A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a táppénz és csed összegét az alábbiak szerint kell meghatározni:
Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján
http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf
Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):
Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.
3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)
3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.
4. Előny/kedvezmény szabály:
Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.
Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a sz.szerinti jöv. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk.)
CSED
alap számítási sorrend 2015.07.01-től
1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:
3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.
4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.
5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.
Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.
Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)
Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:
betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,
egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,
egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,
a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,
mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.
Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.
Jó ha tudja, hogy:
• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )
• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)
• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)
• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)
• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )
• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )
• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )
Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.
Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.
Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.
• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )
• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.
• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )
Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről
Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról
Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)
MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) TB ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.
„Virag 07
2015.08.25. 12:28
Tisztelt Tanàcsadó! Jelenleg 3 hónapos kismama vagyok. Valutapénztárosként dolgozozom, 2014 novemberétől vagyok a Kft.-nél. Érdeklődnék mi alapjàn szàmoljàk a Gyedet, illetve ha mondjuk november hónaptól tàppénzre mennék, befolyàsolja- e a Gyed illetve a Csed mértékét,ha elmegyek ennyivel koràbban tàppénzre. Pontosan mi alapjàn szàmìtjàk a Gyed-et? Segìtségét előre is köszönöm! Üdvözlettel
”
GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján
http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf
1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:
Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.
3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).
3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:
Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.
Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.
(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.
Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.
Jó ha tudja, hogy:
• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )
• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)
• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)
• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)
• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )
• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )
• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )
Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.
Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.
Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.
• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )
• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.
• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )
Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről
Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról
Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)
MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) TB ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:
Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított: