Jogi tanács kérése

Találni fogsz de csak "jó messze" onnan ahol és akivel szemben a pert kezdeményezni szeretnéd.

Köszönöm szépen a válaszát. Pontosan az elsőfokú és a másodfokú bíróságok ellen kell a pert megindítani ami a Fővárosi bíróságot és a Fővárosi Törvényszéket illeti. Azt elfelejtettem hogy az ítéletek meghozatalát követően Végzésben mind az első mind a másodfokú bíróságok bírái elfogultságot jelentettek be személyem ellen. Ez is azt igazolja hogy a bírák már nem is lettek volna jogosultak eljárni ügyemben. Lehet hogy Pécsre vagy szegedre teszik a bírósági jogalkalmazási " bírói műhiba" pert. Kérdésem az, milyen esélyem van egy ilyen perben?

Vadsuhanc

A közjegyző általában nem a tartozáselismerő nyilatkozatot záradékolja.

Kedves oligaliga!

Ezt értem és igazad van. De további részleteket szeretnék bemásolni..

.." közjegyzői okirat még a támadott kikötéssel együtt sem alkalmas arra, hogy azt a közjegyző végrehajtási záradékkal lássa el. A közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátásának konjunktív feltételeit a Vht. 23/C. §-a illetve a Kjtv. 112. § határozza meg. A perbeli esetben az egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó közjegyzői okirat elkészítését az alperes a folyósítás feltételeként kívánta meg. A közjegyzői okirat címében valóban egyoldalú kötelezettségvállalásra utal, ténylegesen azonban csak azt tartalmazza, hogy a felperes előadása szerint a felek mikor, milyen tartalommal kötöttek szerződést. Ez az okirat tehát a Vht. 23/C.§ (1) bekezdésa) pontjának illetve a Kjtv. 112. § (1) bekezdés) pontjának sem felel meg.
[18] A perbeli közjegyzői okirat tehát nem ügyleti okirat, hiszen a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalás a magánokirati formában megkötött szerződésből ered, amelyhez képest a közjegyzői okirat semmilyen egyoldalú kötelezettségvállalást nem tartalmaz [
Kjtv. 111. § (1) bekezdés]. A Vht. 23/C. § (1) bekezdésa)pontjaés a Kjtv. 112. § (1) bekezdésa) pontja azt juttatja kifejezésre, hogy a kötelezettség szerződésen vagy egyoldalú nyilatkozaton alapul, és magának a jogügyletnek kell közjegyzői okiratban szerepelnie. Ennek az elvárásnak nyilvánvalóan nem felel meg az a perbeli eset, amikor az egyik szerződő fél a közjegyző előtt, közjegyzői okiratban rögzítetten arról nyilatkozik, hogy ezt megelőzően mással milyen tartalmú szerződést kötött. A felperes által támadott feltétel tisztességtelensége ugyanakkor a korábban kifejtettek szerint ettől függetlenül megállapítható.

(Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.834/2017/4/II.)

Na most nálam is ez történt. A szerződés hatálybalépése és a kölcsön folyósítása előtt tettem a nyilatkozatot.

Én azzal is megelégednék, ha nem rám terhelődne a bizonyítási kényszer, hanem a bankra. Akkor neki kellene bizonyítani mivel tartozom és nem nekem kellene állítanom, hogy én mivel nem.

Mellesleg kérném a véleményedet még abban, hogy a záradék törlését megalapozza-e az még a lentiekben írtak mellett, hogy:

A végrehajtás elrendelésekor a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátásának kérelmekor a végrehajtást kérő jogi képviselője ( jogtanácsos ) a meghatalmazást nem csatolta a kérelemhez. Előtte nem volt meghatalmazása.

A közjegyző a végrehajtás elrendelése előtt a végrehajtást kérő személyében beállt változás a miatti jogutódlásról szóló végzését részemre nem küldte meg csak a végrehajtás elrendelése után majdnem nyolc év után, így fellebbezési jogommal akkor nem tudtam élni.

A jogtanácsos képviseleti joga a munkaviszonyán alapul, egyébként pedig szerepel a jogtanácsosi névjegyzékben, amit a kérelem benyújtásakor a bíróságok vezettek.

Ezt sem tartom sikeres alapnak, mert a végrehajtást már a jogutód végrehajtást kéeő javáea folytatták. Az első olyan alkalommal, amikor a vh kérő nevével ellátott iratot kaptál, kellett volna jelezned, hogy ennek a vh kérőnek nem tartozol.

Kedves oligaliga!

Köszönöm a válaszod kérlek mutass rá miért rossz az érvelésem ( kérlek vedd figyelembe,hogy a vh elrendelése 2010.év):

.."amennyiben nem rendelkezett meghatalmazással korábban a jogi képviselő és meghatalmazás csatolása nélkül jár el a bíróság a végrehajtási lap kiállítása iránti kérelmet a Vht.9.§-a alapján alkalmazandó Pp. 130.§ (1) bekezdés i.) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja..."

A második kérdésre adott válaszodat értem ettől függetlenül a jogutódlásról szóló végzés megküldésének hiánya a végzés jogerőre emelkedését nem befolyásolja?

1983. évi 3. törvényerejű rendelet
a jogtanácsosi tevékenységről

7. § (1) A jogtanácsos külön meghatalmazás nélkül, a munkaviszonya alapján képviseli a szervezetet.

Kedves oligaliga!

Valóban ezt írja a 1983. évi 3. törvényerejű rendelet a jogtanácsosi tevékenységről azonban az általad írt törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet 6. § (1) bekezdése az írja:

A névjegyzékbe bejegyzett jogtanácsos jogi képviseletet csak jogtanácsosi igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) alapján láthat el. Az igazolványban mindazokat a szervezeteket fel kell tüntetni, amelyeknél a jogtanácsos jogi tevékenységet [Tvr. 1. § (2) bekezdés] folytat.

(2) Ha a képviseleti jogosultságot meghatalmazással is igazolni kell, az igazolvány a meghatalmazást nem pótolja.

A 2010-ben érvényben lévő Pp. alapján a keresetlevelet a meghatalmazás hiánya miatt érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania.

Nem tudom így helytálló-e az elképzelésem ?

Köszönöm Neked.

1952. Évi III. tv. A polgári perrendtartáaról 69. (5) A gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi előadó) meghatalmazásának igazolásáról külön jogszabály eltérően rendelkezhetik.

Megtisztelnél azzal, hogy megírod pontosan melyik jogszabály ez amire hivatkozol?

Mindegyiknél ott a jogszabály száma és cime.

Nem neki kell beszámítania, hanem a felperesnek.

(Ha külön-külön, eltérő összegre kötelezték őket, akkor nem egyetemlegesen tartoznak.)

plzen

Ha az I.r. alperes a felszámoló, akkor őt is felszámolták, azért nem maradt a felszámolás után vagyona?

Ha nem tud fizetni, akkor végrehajtást indíthatsz a jogerős ítélet alapján az 1.220.000,- Ft-460.000,- Ft összegre. A végrehajtási lapon jelölheted, hogy a 460.000,- Ft perköltség követelést beszámítottad a saját követelésedbe.

Akkor nem a felszámoló tartozik, hanem a cég, amit képviselt. Ez esetben még igaza is lehet: a perben neked megítélt összeget nem a felszámoló kötelessége kifizetni, de a perköltség sem neki jár, hanem a felszámolás alatt álló cégnek. Ha a cég zárómérlegét még nem nyújtották be (márpedig folyamatban lévő per esetén nem lehet benyújtani), akkor a követelésedet a felszámoló beállítja a mérlegbe, és a vagyonfelosztásból részesülhetsz, persze, ha lesz miből. Ebben az esetben is helye van a beszámításnak, vagyis a követelésedet csökkentheted azzal a perköltséggel, amit fizetned kellene.

Szerintem félreérted te azt az ítéletet.

„Ha nem tud fizetni, akkor végrehajtást indíthatsz”
Felszámolás alatt lévő céggel szemben nem.

KBS

Ezt arra a válaszra írtam, ami szerint a felszámoló tartozik,. Tudom, hogy felszámolás alatt álló cég ellen nem lehet végrehajtást indítani.

plzen

Azért az elég furcsa lenne, hogy a bíróság megállapítja az egyetemleges károkozást, majd a károkozókat külön-külön más összegre kötelezi.

Ezek még mindig csak részletek.

Ne az indoklást idézgesd, hanem a rendelkező részt. Ha már.

És a többi rész? Ez alapján olyan, mintha több felperes lenne, akik egyetemlegesen követelhetnek az I.r. alperestől.

Ez még mindig csak részlet, a rendelkező rész egésze lenne érdekes.