Jogi tanács kérése

Tisztelt drbjozsef!

Amit megszavaztunk az az volt, hogy ki legyen a vállalkozó? Egy közül választhattunk javaslatára. A szerződés nem került közgyűlés elé, szerintem a közös képviselő úgy gondolhatta, hogy ez teljesen elegendő felhatalmazás részére a további intézkedésekre. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalma ismeretlen, csupán a vállalkozó díj kifizetésének dátuma ismert, amely arra utal, hogy a beruházást befejezettnek nyilvánította az átvevő. A tető inkább a be nem fejezett beruházás képét mutatja, noha a közös képviselő - szóban - többször kérte a hibák kijavítását. A helyzet semmit nem változott.

A "garancia" fogalma a jogban nem létezik.
Esetedben kellékszavatosság vagy jótállás lehet. Utóbbit vagy az eladó szerződésben vállalhatja, vagy bizonyos esetekben a törvény írja elő neki. Eltérő rendelkezés hiányában az utóbbitól a vevő/megbízó hátrányára eltérni nem lehet.
A ti esetetek ez. Törvény írja elő, azt nem írhatják felül szerződéssel rövidebb időre.

Mi az, hogy nem publikus? Ki fizette ki, a közös képviselő saját zsebből? Gondolom, nem. Akkor pedig közgyűlési határozat kellett a szerződéshez. Hogyan szavaztatok, vakon, a szerződés részleteinek ismerete nélkül?

Tisztelt Szakértő urak!

Nagyon szépen köszönöm a válaszokat, sokat segítettek - azonban a válaszok újabb kérdéseket vetnek fel.
Az egész felújítás (teljes tetőcsere) nagy homályban zajlott, a szerződésbe is csak majd 3 év után nyertem betekintést, mert az egyáltalán nem volt publikus, amit sokszor kifogásoltam is - eredmény nélkül, az közgyűlés elé soha nem került.
Külön jótállási jegy nem készült, de a szerződés egyik pontja foglalkozott a szavatosság és a jótállás kérdésével. Ez szerint a kivitelező 2 év jótállást, utána - határidő megjelölése nélkül - garanciát vállalt. Lehet, hogy tévedek, de a vonatkozó jogszabályt átolvasva az a benyomásom, hogy itt a fogalmakat a szerződő felek felcserélték és ha így van, akkor most ez esetben 10 éves jótállásra kötelezett a kivitelező és a hibák kijavítására elsőbbségi levélben kell a közös képviselőnek felszólítani a kivitelezőt.
A választ/válaszokat előre is nagyon köszönöm!

Teljes felújitásról van szó.
Amit a szerződésben kikötöttek.

Lazar Otto,

181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet
a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Esetedben attól függ a tetőszerkezetnek mely részei lettek kicserélve, 5 év vagy 10 év a 3.§(1) szerint.

De hát ennek pontosan benne kellene lennie a 4.§ szerinti jótállási jegyben.

Addig amig a szerződésben kikötötték a garanciát.
Általában 10 év.

T. Fórum!
Jótállással kapcsolatosan szeretnék jogi tanácsot kérni.
A társasház tetőzetét felújították több millió forintért. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv ill. a számla kifizetésének dátumától számítva mekkora időtartamban áll fenn a kivitelező jótállási kötelezettsége?
A választ előre is hálásan köszönöm!

Szóval eléggé érdekes a történet.

Már a tervezésnél megbukik az ügy...

kds

„Félreértés, hogy illegálisan kötöttünk rá, a lakhatási engedélyt úgy kaptuk meg, hogy összközműves házra módosítottuk az eredetileg szoba-konyhás parasztházat.”

És szakszerűen megterveztetted, elfogadtattad a vízműnél a tervet, majd a szerelő megcsinálta és legvégül a vízmű hivatalosan is átvette? Ha nem így történt, akkor bizony az nem legális rákötés volt.

„nem csak az én "bűnöm".”

De, szerintem elsősorban a te bűnöd.
Anno én egy olyan házat vettem, ahol nagy valószínűséggel megbuherálták a gázórát. Amikor beindult ősszel a fűtés, akkor tűnt fel, hogy még mindig csak napi 1 köbméter a fogyasztása két lakásnak együttvéve. Én is ülhettem volna a babérjaimon és örölhettem volna, hogy milyen kevés a gázszámlám. Ehelyett inkább jeleztem, hogy szerintem az előző tulaj megpiszkálhatta, mert gyanúsan keveset mér. Nem teketóriáztak, kijöttek és egy új órát raktak fel hollander-plombával. Na már most ha én megvárom, hogy ezt ők vegyék észre, az súlyos tízezrekbe és büntetésbe is kerülhetett volna, így viszont megúsztam a bajt. Neked is valami hasonló módon kellett volna eljárni, azaz figyelni, elolvasni, hogy mit is fizetsz valójában - ugyanis sok esetben a csatornadíj magasabb, mint az elfogyasztott vízdíj - mert így most ennek a figyelmetlenségnek, nemtörődömségnek a levét iszod.

Ez a sztori bejegyzésről bejegyzésre változik. Először egy 10+ éve épített házról derül ki, hogy valójában egy felújított parasztház (azaz legaláb 50 éve áll), a 10+ évből 16 év lesz, a szolgáltató nem is az, akivel az eredetit kötötték, először az épített (felújított) ingatlan összközműves, aztán a csatorna nem is volt eredetileg bekötve, szóval nem kerek.

Amit valószínűleg még nem hallottunk: a kérdező vette a házat, átíratta az akkori közműszerződéseket, köztük a vizet, belekezdtek a felújításba, amihez ezek szerint engedély kellett (?), majd a használatbavételit öszközműves ingatlanra kérték, amihez igazolni kellett, hogy a csatorna is be van kötve. Az igazolás nem feltétlenül a vízművel kötött szerződés, mert akkor lenne a kérdezőnek is. Megkapták az engedélyt, majd annyira örültek, hogy a közműnek már elfelejtettek szólni.

Félreértés, hogy illegálisan kötöttünk rá, a lakhatási engedélyt úgy kaptuk meg, hogy összközműves házra módosítottuk az eredetileg szoba-konyhás parasztházat.
KIssé bonyolult a helyzet, mivel X évvel ezelőtt, amikor a szerződést kötöttük még a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó helyi vízművekkel szerződtünk, ami azóta átkerült a - most már - 3. vízszolgáltatóhoz. Szóval az, hogy az akkori ügyintéző nem vezette rá a papírokra, hogy csatorna is van, én meg nem vettem észre, mert örültem, hogy végre megvan minden és költözhetek, szvsz. nem csak az én "bűnöm".

És csakb5 évre visszamenőleg kell kifzetni s nem 10+ évre. Ez már jelentős megtakarítás.

Mellesleg: a csatornarákötés, tervezés után a szolgáltató engedélyével történhet.
Erről ott irattári dokumentum van.

Megoldottátok "okosba".

Konklúzió: örülj hogy ennyivel megúsztad.

Vagyis majdnem minden úgy történt, ahogy leírtam.

Ha a 16 évvel ezelőtti felújításnál nem szóltatok a vízműnek, akkor ne csodálkozzatok rajta, hogy nem tudta. Nem csak a számlán, hanem a szerződésen is fel kellett volna tűnnie, hogy csak víz van.

Így még olcsón megúsztátok, mert 11 évig ingyen engedtétek a szennyvizet a csatornába.

kds
„A ház egy régi parasztház volt, amit felújítottunk, víz volt benne, de csatornában nem vagyok biztos, lehet, hogy azt mi köttettük be, nem emlékszem”
Tehát víz volt benne, a csatornabekötést meg megoldottátok valahogy? A leírásodból egyelőre úgy jön le, hogy jó eséllyel illegálisan kötöttél rá hivatalos tervezés, valamint a vízmű engedélye és tudta nélkül. Most kaptál egy ellenőrzést és megbuktál. Vagy nem így történt?

„A lényeg, hogy a vízre megköttetett a szerződés, a csatornára nem, ez nekem nem tűnt fel. Mellesleg a vízműveknek sem 16 évig.”
Ha úgy van, ahogy fentebb írtam és illegális a csatornabekötés, akkor vajon honnan a rákból kellett volna tudniuk? :-O

„A számláimat nem szoktam tételesen nézegetni.....egyébként nem is lennék köteles megtartani magánszemélyként”
Hát a saját érdekedben nem ártana ezen változtatni...

Megpróbálok válaszolni a kérdésekre:

• A ház egy régi parasztház volt, amit felújítottunk, víz volt benne, de csatornában nem vagyok biztos, lehet, hogy azt mi köttettük be, nem emlékszem. A lényeg, hogy a vízre megköttetett a szerződés, a csatornára nem, ez nekem nem tűnt fel. Mellesleg a vízműveknek sem 16 évig.
• A számláimat nem szoktam tételesen nézegetni, ahogy pl. a telefonszámlán sem nézem, hogy abból mennyi az internet, mennyi a telefon, mennyi a tv díja, mennyi az alapszolgáltatás, a tökömtudjamimég, hanem évek óta jön a díjneten egy összeg, kifizetem, vége.
• Sajnos a régesrégi papírokat nem tudom megnézni, mert nincsenek meg (egyébként nem is lennék köteles megtartani magánszemélyként).
• Valaki kérdezte, hogy miből gondolom, hogy hivatalos véleményt kapok itt, hát... csak remélem, hogy egy jogi fórumot olvasgat jogász, vagy ügyvéd is :)

Köszönöm.

A vízszámla az egyszerűbbek közé tartozik: van egy sor, amin az ivóvíz van, és van egy sor, amin a szennyvíz elvezetés, ezek elég egyértelműek. Még egyszer: ha úgy vette az ingatlant, hogy a szerződés szerint összközműves, vagyis szennyvíz is be van kötve, akkor utólag kicsi az esélye annak, hogy sikerrel reklamáljon.

Nem tudom, mennyire szoktad böngészni a számláidat - bár az talán igaz, hogy egy házvásárlásnál ha az eladó odaadja, akkor átböngészem őket tüzetesen, hogy tényleg annyi-e az az átlagfogyasztás például -, de én se a gáz, se az áram számlámon csak nagy nehézségekkel ismerem ki magam, pedig szerintem nem olyan nehéz a felfogásom. Vízszámlámat évek óta nem láttam (osztatlan közös), de feltételezem az se könnyebb nyári olvasmány.
Szóval én az átlagembert nem büntetném, mert nem elemzi ki minden egyes számláját minden hónapban. És a csatornahasználat olyan, amit igazából észre se veszel, csak van (bezzeg, ha eldugul...). Nincs fogyasztás, nincs "észrevehető" szolgáltatás. Az, hogy valaki nem fizet évekig gázszámlát, miközben azzal fűt, és főz, az azért nem életszerű. De az, hogy a csatornadíj a vízszámlával együtt jön, szerintem közel sem ugyanilyen magától értetődő az átlagembernek. Észre se veszi, ha az egyik hibádzik a számlán belül...

Ha úgy vette, hogy az ingatlan be volt kötve a szennyvízre is, és ez a szerződésben benne volt, akkor kétesélyes: a vízdíj számlákról ki kellett derülnie, hogy nem fizetett szennyvizet, és ezért egy bíró akár még úgy is dönthet, hogy a kérdezőt nem jutalmazza meg azzal, hogy a jogsértő magatartás következményeit tejles egészében a jogelődre hárítja.

Ez több, mint valószínűnek hangzik, és ilyen esetben akár a kötbér esetét is elfogadom.
Feltételezem, a kérdező következő kérdése akkor az lenne, ami az enyém : a használatot fizeti, hiszen az az ő költsége, de a rákötés és a kötbér összegét - tekintve, hogy ő feltehetőleg a szerződése szerint is egy összközműves ingatlant vásárolt - követelheti-e az elődjétől?
Szerintem igen.

Ami valószínűleg történt:

A kérdező nem mondja, hogy a 10+ éve épült ingatlan előtt volt-e a telken másik ház, amit lebontottak. Azt sem írja, hogy mennyi az a 10+ év. Azt sem, hogy ő építette vagy az, akitől megvette. Ennek fényében, ami valószínűleg történt:

A víz már hamarabb ott volt, arra a vízművel volt szerződés, kb. 70-es-80-as években legkésőbb. Utána valamikor megépítették a szennyvízrendszert, ami - főleg ha EU-s pénz volt benne - azt jelentette, hogy a bekötést a kerítés előtti tiszítóaknági kiépítették. Szinte biztos, hogy a régi tulaj még közműfejlesztési hozzájárulást is fizetett a helyi társulásnak. Ház állt rajta, amit elbontottak, eladták teleknek, majd épült egy új épület. A hozzászóló, vagy inkább az elődje vagy annak elődje rákötött a szennyvízre, de erről elfelejtett a vízműnek szólni, ezért nem lett a szerződés megkötve és nem számláztak.

A szolgáltató tudta nélküli igénybe vétel szabálytalan közműhasználatnak minősül, amiért kötbért kell fizetni. Ez ellen nem nagyon lehet ágálni, még akkor sem, ha a kérdező nem tudta, hogy nincs szerződés.

Valószínűleg nem egyszerre lett az a víz és csatorna bekötve.

Meg is történt, hiszen a vízművel szerződést kötött.
Hogy a fogyasztónak a kötelessége észrevenni, hogy az csak vízszolgáltatásra irányul, csatornára nem, az érdekes.
Végülis életszerű, hogy a fogyasztó ezt észrevegye, a szolgáltató meg nem, hiszen alig van köze ehhez az egészhez...

A fogyasztó kötelessége a szerződéskötés kezdeményezése. (Pontosabban a szerződés írásba foglalásáé.)

Érdemes olvasgatni a vízműtörvény 51. § (3)-at: „A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tekintetében, a víziközmű-szolgáltató és a lakossági felhasználó között a közszolgáltatási szerződés a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével is létrejön.”
https://njt.hu/…209-00-00.45#CI

A kötbérezést én is vitatnám. Ugyan a szerződés a törvény erejénél fogva létrejött, tehát a kérdező elvben leolvashatta volna a fogyasztását, kiszámolhatta volna a díját a nyilvános díjszabás alapján, és befizethette volna a vízműnek a cégkivonatból elérhető bankszámlára, számla nélkül is, de szerintem ez egy lakossági fogyasztótól nem elvárható magatartás. A vízmű ellenben évekig nem csinált semmit, pedig látniuk kellett, hogy a fogyasztó vizet fogyaszt, és a csatornára rá van kötve, mégsem keresték meg azzal, hogy kössön szerződést, nem küldtek neki számlákat, felszólításokat, amivel szerinem ők nem jártak el elvárhatóan, Ptk. 1:4. §.
Mivel a vízmű elmulasztott számlázni, felszólítani, stb, a fogyasztó reálisan nem tudhatta, hogy mennyivel és pontosan mikortól tartozik a vízműnek. (Még ha a fogyasztó a fogyasztást képes is lehetett volna kiszámolni, a számla esedékességét, amikortól a kötbér ketyeg, nem hiszem.) Ezzel a vízmű Ptk. 6:150. § szerint közbenső szerződésszegést követett el, ami a fogyasztó késedelmét kizárja. Ez kimentési ok a kötbér alól, Ptk. 6:186. § (1).

A kötbér jogszerűségét én megvizsgálnám. A bekötési díj: amikor bekötötték, nem kérték a díját? És egyáltalán: miért hiányos szerződést tettek eléd aláírásra? Itt nem csak a te mulasztásodról van szó. Tárgyalni kell arról, hogy a kötbérezésre egyrészt nem adtál okot, illetve nem te adtál okot, másrészt szerződéses alapja sincs.
Off Miből gondolod, hogy az itteni vélemények azok 'hivatalosak'? On