Jogi tanács kérése

Laszlo9623

Megnyugtatlak, hogy senki az ég egy adta világon nem érdekel, hogy rajta vagy-e egy gimnáziumi tablón vagy sem. Azt nem tudod elérni, hogy a végzett diákok között ne tartsanak számon, innentől pedig egyáltalán semmi értelme az iskola álláspontjától úgy elhatárolódni, hogy a képedet kéred levenni.

Fiatal vagy még az ilyen kakaskodáshoz. Inkább koncentrálj arra, hogy a jelenlegi munkásságod és a jövőbeni eredményeid alapján ítéljenek meg.

Sali Judit

A saját rendszeredért te vagy a felelős, neked kell ellenőrizni, nem a szomszédnak. De ha a vízmérő akna az ő telkén van, és nem biztosít neked hozzáférést, akkor lehet keresnivalód vele szemben. Ha a tiéden, akkor meg miről beszélünk?

Ugyan.

Tisztelt Uram/ Hölgyem!

Osztatlan közös tulajdonban , a vizaknában van a két vízóra. Vízóra leolvasó közölte, hogy a mi csövünkből szivárog a víz. A szomszéd ezt látta pár hete, ( tanú van rá ) de nem figyelmeztetett engem. Hatalmas vízszámla keletkezett. Ha a szomszéd tudta, de nem szólt, jogom van-e, hogy a számlát ő rendezze, illetve járuljon hozzá a számlarendezéséhez.
Válaszát köszönöm:
Judit

Kedves Majordomus

Próbálkoztam már vele, azonban elküldtek azzal, hogy joguk van közszemlére tenni, hiszen a tabló készítésekor sem elleneztem. (2016.év)
Viszont azóta olyan vizekre evezett a gimnázium, olyan dolgokat hangoztat, amiktől én teljes mértékben elzárkózom.

Laszlo

Bemégy az igazgatóhoz és kéred a tablórol a képed levételét.

Teljesíteni fogja....

Köszönöm a hozzámszóló(!) fórumozoknak, különösen "osztap"-nak, hogy foglalkoztak problémáimmal. Sokat segítettek! Ha még lesznek gondjaim, jelentkezem.

Milyen törvényre és vagy adatvédelmi szabályozásra hivatkozva kérhetem arcképem és nevem utólagos törlését egy gimnáziumi tablóról?

Álláspontom nem egyezik az adott gimnázium számos fórumon történő megnyilvánulásaival, és ezek miátt magamra vonatkozóan negatívnak érzem, sőt kifejezetten káros, ha személyemet összekapcsolják az oktatási intézménnyel.

Lazar Otto,
2-ben: kellékszavatosságot, nem termékszavatosságot. Bocs.

KBS,
Érdekes. Azt várnám, hogy egy ilyen feltételt úgy kell alkalmazni, mint azt, amikor a felek a szerződésben nem szabályozott kérdésekre a Ptk-t rendelik alkalmazni. Azaz, ha más jogszabály a konkrét helyzetre nem ír elő kötelező jótállást, akkor nincs. Úgy tűnik, a bíróság nem így gondolta...

Lazar Otto,

1. Igen, szerződésben lehet a vevőnek kedvezőbb feltételekben megállapodni. Van keresnivalótok.
2. Szerintem megfelel. Ha viszont nincs ott, hogy hány évre vállal a 2 év jótállás után még termékszavatosságot az eladó, az gond. Ha nincs megegyezés, majd a bíróság eldönti, de nem biztos, hogy azzal akár az egyik fél is boldog lesz.

"Ez a rendelet szerintem csak az új építésekre vonatkozik, az 1. § alapján. A kérdező esete nem ez.

Ezért a szerződés feltételei maradnak a jótállásról és a kellékszavatosságról"

Lazar Otto

Évente átlagosan 2 tetőt újitok fel.

Én sem terjesztem a közgyűlés elé a szerződést,mert nem sok értelme lenne. A tulajdonosokat két dolog érdekli: minél olcsóbban,jó minőségben.

A felelősség viszont az enyém.
Nem azt a kivitelezőt bízom meg, aki 200 ezer firinttal olcsóbb de nem ismerem a munkáját,hanem azt aki 20 éve a szakmában van 10 db referenciamunkája van a környéken,s ebből hármat nekem végzett. Esetleg évekkel korábban,tehát tudom mire számíthatok.

Ezek a vállalkozók nem jogászok,nem igazán érti a jótállás meg a kellékszavatosság fogalmát de garanciát azt igen.

Én minden tetőre egységesen 10 év garanciát kötök ki,éves tetőkarbantartással.
Minden évben bejárjuk a tetőt,pótolja a hányzó páraszellőzőket,az esetleges felválásokat szegőléceket javítja.

A kivitelezővel szemben a jótállás érvényesítése a közös képviselő feladata.

Tetszik vagy nem tetszik ezt meg kell oldana.

Kovács_Béla_Sándor,

Sajnos nem tudom "lefordítani" jogi nyelven megfogalmazott tanácsod. Ennek ellenére nagyon köszönöm, hogy foglalkoztál problémáimmal.

osztap:
Kedves barátom, köszönöm a készségedet, leveleim már az egy éves jótállási határidő után íródtak, addig csak szóban - akár közgyűlésen is.
Ugyanakkor a szerződésben 2 éves jótállást rögzítettek és ebbe az időtartamba számos levelem beleesik. Ahogyan - mint már írtam - ezen túl "szavatosság" szóhasználat szerepel - határidő nélkül.
1., Nem tudom, hogy vajon eltérhet-e a vállalkozó a jogszabály által meghatározott egy éves időtartamtól és önként vállalhat-e a vele szerződő félnek kedvezőbb határidőt vagy sem? Ha igen, akkor van keresnivaló, ha nincs, akkor nincs.
2., És megfelelő jogi ismeretek nélkül nem tudom értelmezni azt, hogy ez a szóhasználat megfelel-e az un. kellékszavatosságnak-e vagy sem?

„Kérdésem, felmerülhet-e a közös képviselő felelőssége?”
De fel ám. Ahogy írod, egy éven belül bejelentetted a hibát. Gondolom, a közös képviselőnek. Akkor még mindenképpen élt a szerződés szerinti jótállás. Nem intézkedett? Késedelme miatt a társasház nem tudta érvényesíteni a jótállást, ÉS kára keletkezett? Akkor bizony ezért felelős.
(Meg kéne nézni, hogy szó szerint mi van a szerződésben. Az egész szakaszt, ami a jótállásról meg kellékszavatosságról szól. Nehezen hinném, hogy nem derül ki, hogy a felek hány évre állapodtak meg a kellékszavatosságról. Azt lenne a logikus, hogy előbb van a 2 év jótállás, és utána még x év kellékszavatosság. És ha a fejezet címe jótállás és kellékszavatosság, és a jótállás le van írva, de a ksz. helyett "garancia" szerepel, akkor logikusan azt a kellékszavatosságra értették.)

„Ha nekem válaszoltál”
Osztapnak. De neked is tartogat tanulságot. :)

Bocsánat!
Valami fontost kifelejtettem...
Az 1 éves határidőn belül több emailben, fényképekkel illusztráltan bejelentettem a hibákat és kértem azok kijavítását.
Köszönöm az eddigi információkat!

Tisztelt Kovács_Béla_ Sándor!
Ha nekem válaszoltál, akkor jelzem, hogy egy szót sem értettem. Örülnék, ha hozzászólásodat jogban járatlan módon fogalmaznád meg - ha nekem szólt.
Előre is köszönöm!

Szigorúan véve igazad van (a meain stream értelmezés is ez),.
De ismert bírósági döntvény, amely azt a szerződéses feltételt, hogy "a vállalkozó a hatályos jogszabályok szerinti jótállást vállal" lazán úgy tekintette, hogy a felek a - konkrétan meg nem is jelölt - rendeletetet a jogviszonyukra alkalmazni rendelték. [A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20240/2014/3.]

drbjozsefnek... A túlzott bizalom, a jóhiszeműség és a hozzánemértés vezetett ide... "Alulképzettek" voltunk egy, a jogszabályokat és a lehetőségeket nagyon jól ismerő profival szemben, amikor is utólag derültek ki amik... No, meg most!

osztapnak... Igazad lehet! Az 1 év pedig már régebben lejárt...

A válaszokat köszönöm.

Magam úgy vélem, hogy a kivitelezővel a társasház tulajdonosai közvetlenül nem voltak és nincsenek ma sem jogviszonyban. Kérdésem, felmerülhet-e a közös képviselő felelőssége?

A válaszokat előre is köszönöm!

„181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról”

Ez a rendelet szerintem csak az új építésekre vonatkozik, az 1. § alapján. A kérdező esete nem ez.

Ezért a szerződés feltételei maradnak a jótállásról és a kellékszavatosságról. A Ptk-ban erre szerintem csak egy év kellékszavatosság van, a 6:163. § alapján. Ez elég soványka. És mivel a szerződő fél a társasház, ami nem fogyasztó, ezért a fogyasztót védő szabályok nem játszanak.

Lazar Otto,

„a közös képviselő úgy gondolhatta, ”
Gondol? Ki ő nálatok, kapott valami ultimate felhatalmazást?

A közös képviselő a tulajdonosok által megbízott ügyintéző. De nem dönt semmiben. Ha meg akarjátok ismerni a szerződést, nem kellett volna megszavazni látatlanban. Hanem mondani, hogy mutassa meg. És hogy kerítsen még 2 árajánlatot (vagy inkább kerítsetek ti, mert amit ő hoz, az biztos drágább lesz, ha ez egy lezsírozott ügylet volt). Szóval tenni is kell, akkor, amikor lehet.
Utólag már így jártok. Mindenben a közgyűlés dönt, ha ész nélkül dönt, akkor olyan is lesz a működés.

„bizonyos esetekben a törvény írja elő neki. ”
Rendelet. :)

Tisztelt drbjozsef!

Amit megszavaztunk az az volt, hogy ki legyen a vállalkozó? Egy közül választhattunk javaslatára. A szerződés nem került közgyűlés elé, szerintem a közös képviselő úgy gondolhatta, hogy ez teljesen elegendő felhatalmazás részére a további intézkedésekre. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalma ismeretlen, csupán a vállalkozó díj kifizetésének dátuma ismert, amely arra utal, hogy a beruházást befejezettnek nyilvánította az átvevő. A tető inkább a be nem fejezett beruházás képét mutatja, noha a közös képviselő - szóban - többször kérte a hibák kijavítását. A helyzet semmit nem változott.

A "garancia" fogalma a jogban nem létezik.
Esetedben kellékszavatosság vagy jótállás lehet. Utóbbit vagy az eladó szerződésben vállalhatja, vagy bizonyos esetekben a törvény írja elő neki. Eltérő rendelkezés hiányában az utóbbitól a vevő/megbízó hátrányára eltérni nem lehet.
A ti esetetek ez. Törvény írja elő, azt nem írhatják felül szerződéssel rövidebb időre.

Mi az, hogy nem publikus? Ki fizette ki, a közös képviselő saját zsebből? Gondolom, nem. Akkor pedig közgyűlési határozat kellett a szerződéshez. Hogyan szavaztatok, vakon, a szerződés részleteinek ismerete nélkül?

Tisztelt Szakértő urak!

Nagyon szépen köszönöm a válaszokat, sokat segítettek - azonban a válaszok újabb kérdéseket vetnek fel.
Az egész felújítás (teljes tetőcsere) nagy homályban zajlott, a szerződésbe is csak majd 3 év után nyertem betekintést, mert az egyáltalán nem volt publikus, amit sokszor kifogásoltam is - eredmény nélkül, az közgyűlés elé soha nem került.
Külön jótállási jegy nem készült, de a szerződés egyik pontja foglalkozott a szavatosság és a jótállás kérdésével. Ez szerint a kivitelező 2 év jótállást, utána - határidő megjelölése nélkül - garanciát vállalt. Lehet, hogy tévedek, de a vonatkozó jogszabályt átolvasva az a benyomásom, hogy itt a fogalmakat a szerződő felek felcserélték és ha így van, akkor most ez esetben 10 éves jótállásra kötelezett a kivitelező és a hibák kijavítására elsőbbségi levélben kell a közös képviselőnek felszólítani a kivitelezőt.
A választ/válaszokat előre is nagyon köszönöm!