Jogi tanács kérése

Szép napot kedves fórumozok. A véleményükre lennék kíváncsi. Egy Pesti Bíróság 9.-évig tárgyal a ruhatárból eltűnt kabát ügyben. Megtárgyalta a Kúria is, majd Strassburgi Bíróság úgy döntött, a Magyar Bíróság megsértette alapvető emberi jogunkat, ezért 2500,eur kárpótlást fizetésére kötelezték Magyarországot. Csak hogy a elhuzodot tárgyalás miatt, a perköltség +szakértői díj összege 3,4 millió huf-ba került amit a NAV 2021,04.vont utoljára le nyugdíjam ból. Az lenne a kérdésem van e lehetőség a Bíróság-tól viszaperelni azt a perkölcséget egy ilyen elitélő perben.
Várom kedves fórumozok véleményét. Szép napot

Majd szerez másikat.

Torpillacska,

Polgári perben, első fokon, nem kötelező a jogi képviselő.
Ha nincs, intézze nélküle.

Tisztelt Ügyvédek! Ha adott egy ingatlanjogi per (már a perfelvételi tárgyalás megvolt csak felfüggesztették az eljárást) és a felperes megválik a jogi képviselőjétől, akkor továbbiakban is kötelező-e a jogi képviselő vagy magánszemélyként is maradhat-e a perben? Köszönettel!

Neked kell bizonyitanod hogy mi állt a hirdetésben!

Köszönöm a gyors választ!
Kikértem a Használtautó.hu-tól, mert ma reggelre törölték a hirdetést. Tudomásom szerint az ott szereplő hirdetések a törlés előtt mindenki számára publikusak voltak, akkor miért ne lehetne a törlés után is az. Más hirdetési oldalon is törlés után még szükség esetén hozzáférhető.
Most erre várom a választ. Biztosan emlékszem, hogy szerepelt benne a négy kerék meghajtás, ugyanis a szűrési feltételeket én állítom be.
Ami még elérhető a hirdetési oldalon " Parkoló " felületemen, az mind kizárólag négykerekes hirdetés. Biztos, hogy nem lesz könnyű menet, ráadásul sürget az átírási határidő is. Nem szívesen venném a nevemre, mert ezzel nő a tulajdonosok száma, ami nem előny az eladásnál.
Derültek ki azóta további kisebb költségű hibák, de az már betudható az én figyelmetlenségemnek.
Nem tudom mivel lehetne alátámasztani, hogy nekem fontos a négy kerék hajtás. Még száraz időben is elég pocsék az úthálózat ahol a munkám miatt közlekednem kell.
Köszönettel:
pinlas

pinlas56,

A hirdetés megvan? Benne volt, hogy ez egy négy kerék meghajtású autó?
Ha igen, akkor alapvetően árleszállítást kérhetsz (feltéve, ha a nem négy kerék meghajtású verzió alapvetően olcsóbb egyébként is).
Ha neked ez valamilyen egyéb okból fontos, akkor erre hivatkozva visszakérheted a vételárat, de tartok tőle, hogy vita esetén nem indulnál jó esélyekkel. Ha ugyanis neked ez valóban egy lényeges szempont, akkor a kellő gondossággal eljárás esetén erre rá kellett volna kérdezned, akár ellenőrizned az autó adatai alapján. Hiszen neked ez fontos.
De tekintve, hogy annak hirdette az eladó, és ez nem felel meg a valóságnak, és igazolni is tudod, hogy ez neked valamilyen okból fontos, kérheted a cserét (ami itt ugye nem lehetséges), vagy elállhatsz a szerződéstől.

A Ptk.-ban van egy olyan kitétel, hogy jelentéktelen hiba esetén elállni nem lehet. Értelmezés kérdése, hogy mennyire számít ez kis hibának - ezt jelentősen befolyásolhatja az az ok, ami miatt neked a négy kerék meghajtás szerinted ennyire fontos.

Tisztelt Mindenki !
Autóvásárlással kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni.
Magánszemélytől vásároltam autót a Használtautó.hu hirdetésoldalon, mint magánszemély. A keresési feltételek között szerepelt a négy kerék meghajtás valamint az automata sebességváltó, mert fontos szempont volt. A feladott hirdetések között szerepelt egy, aminek a leírásában is benne volt a négy kerék meghajtás. A Használtautó.hu oldalon a típushoz tartozó cikkeket elolvastam és azokban is csak négy kerék meghajtásúnak van említve.
Megnéztem az autót, kívülről-belülről a korának és az elmondottaknak megfelelő állapotban volt, megvettem. Automata váltó esetében fel sem merült bennem, hogy a hajtással külön kell foglalkoznom.
Másnap szervizre vittem és ott derült ki, amikor felemelték az autót, hogy köze sincs a négy kerék meghajtáshoz. Minden más rendben volt.
Kérdésem az, hogy elállhatok -e a szerződéstől és visszakérhetem-e a teljes vételárat.
Köszönettel:
pinlas

Sziasztok!

Fedezetelvonó szerződéssel kapcsolatban lenne anyagi, illetve eljárásjogi kérdésem.

A fedezetelvonás ténye józan ész szerint nem kétséges, de tudjuk, néha más a józan ész és a Ptk., pláne a Pp. Az 1/2011. (VI. 15.) PK véleményben foglalt feltételek jó része nem kétséges: adós a tulajdonában álló ingatlant egyenesági rokonának ajándékozta, más ingatlan vagy ingó vagyona nincs, alkalmi, bejelentetlen munkákból él, így a fedezet egyértelműen az ingatlan lehetett volna.
A PK vélemény azt is hangsúlyozza, hogy az igénynek a fedezetelvonó szerződés megkötésének időpontjában már fenn kell állnia, ez is tiszta sor.
Az adóssal szemben 3 polgári per már réges-régen folyamatban volt (sérelemdíj iránt), hónapokkal, sőt évekkel az ajándékozást megelőzően, az elsőfokú ítéletek is megszülettek addig. Ezekből két per már jogerős, az egyiknél szinte biztos, hogy a jogerős ítélet időben megelőzte az ajándékozást.

És most jön a millió dolláros kérdés: a folyamatban lévő perek igénynek tekintendők-e a a fedezetelvonó szerződés szempontjából. (A józan ész szerint igen. Nyilván azért ajándékozta el az ingatlant, hogy arra ne lehessen bejegyeztetni a tartozást...) A PK. vélemény ezt mondja: "A kötelezettől jogot szerző személlyel (a továbbiakban: szerző féllel) szemben történő perindításkor már az is feltétel, hogy a jogosultnak a kötelezettel fennálló jogviszonyából származó követelése az igény állapotába kerüljön, azaz bírósági úton kikényszeríthető legyen."

Az eljárásjogi kérdés a következő lenne.

1. Az alperes a szerző, kedvezményezett lesz, akit ugye a PK. vélemény alapján tűrésre kötelezésre kell kérni a keresetben, a relatív hatálytalanság megállapítása mellett. Mi lesz az eredeti adós? II. rendű alperes? Őt mire kell perelni? Ha kell...
2. Mire irányul a kereset a még folyamatban lévő pör vonatkozásában? Hiszen itt ugye van egy igény, szintén sérelemdíj, X összeg, azonban lehetséges, hogy a bíróság kevesebbet ítél meg, ugyanakkor meg kell jelölni a pontos összeget. Avagy itt biztosítási intézkedést kell kérni?

Előre is köszönöm a tanácsokat, ötleteket.

Felesleges fáradozás...

Azért gondoljuk meg, hogy mekkora pénzről lehet itt szó.

Ha a szerződés szerinti vételár 20-30%-kal kisebb, mint ami a NAV által becsült piaci ár, a NAV úgyis diktálja majd, hogy mi legyen az illetékalap, mint azt Szomorú örökös is írta. Tegyük fel ezért, hogy 30%-kal olcsóbb árat írnak a szerződésbe a felek.

Az illeték 4%.

A 30% 4%-a lesz a megtakarítás, ha a csalás nem derül ki. Ez a tényleges vételár 1,2%-a.

A klasszikusokkal szólva: Nooooormális, Margit?

@gerbera317: "Ja, de: egy tuti tipp van: el kell hajtani az ilyen vevőt." abszolút egyetértek, de nekem nincs ráhatásom erre :)

((btw. a kölcsönszerződéses megoldást gondolom úgy lehetne kivitelezni elméletben, hogy eladó ad kölcsön egy szerződés alapján vevőnek (azt az összeget, amelyet nem akarnak adásvételibe foglalni) és ezen jogcímen tudja "visszakövetelni" vevőtől. Persze csak papíron ad kölcsön az eladó, valójában nem történik pénzmozgás vevő irányába.))

@szomorú
Tudom. Itt még látszik a téma eleje.
Itt csak ötletelni lehet, biztos tipp nem létezik. Ha valamelyik át akarja vágni a másikat, a másik azt nem tudja kivédeni.
Ja, de: egy tuti tipp van: el kell hajtani az ilyen vevőt.

gerbera317

„később visszakövetelheti a 'kölcsönadó', holott az ténylegesen a vételár része”

Én is ezt írtam rá, hogy veszélyes játék, de nem a kérdező volt az ötletgazda,
hanem KovacsGergo fórumtárs ajánlotta neki ezt a kölcsönszerződés dolgot.

„a kölcsönszerződés nem lenne színlelt szerződés? amiből később szintén lehet gond.”
Csak gond lehet belőle, hiszen később visszakövetelheti a 'kölcsönadó', holott az ténylegesen a vételár része. Kicsit is értelmes eladó nem megy bele ilyenbe.
Xar lehet felétek az ingatlan-kereslet, ha ilyen ajánlatot is fontolóra kell venned...

köszönöm mindenkinek a választ!
nagyjából énis arra jutottam, hogy egyik fél sem lehet 100%ig biztonságban ebben az ügyben, és egymás jóindulatától függnek.

KovacsGergo a kölcsönszerződés nem lenne színlelt szerződés? amiből később szintén lehet gond.

többnyire...
Ha kilóg a lóláb akkor nem.
.
Egyébként drb.. javaslata a legjobb.

A különbözetet kp ban.
Bukta akkor van ha bukik az eladás..

gerbera317

„Nem tudják úgy lepapírozni, hogy ha az egyik át akarja vágni a másikat, akkor a másik azt ki tudja védeni.
Ez kizárólag akkor működik, ha mindkét fél jószándékú.”

Pl. a teljes szerződésben szereplő összeg rendezésekor a „zsebbe fizetett” összegről írt eredeti papír mindkét példányát megsemmisítik közösen. De eléggé érdekes ügyvéd, aki egy ilyen ügyletben közreműködik és szemet húny a történet felett. Eleve ugyebár az ő munkadíja is többnyire a vételártól függ.

Nem tudják úgy lepapírozni, hogy ha az egyik át akarja vágni a másikat, akkor a másik azt ki tudja védeni. Ez kizárólag akkor működik, ha mindkét fél jószándékú. KBS tudna mesélni arról, hogy mennyire nem azok szoktak lenni.

KovacsGergo

Bocsi, nyilván elírás volt részemről.
Tehát a vevő visszakéri, mert csakis „kölcsönként” adta az eladónak?

Szomorú

Vevő a vevőnek? Atyaég! Ez ennyire azért nem bonyolult. Had ne magyarázzam már el :D

KovacsGergo

„a többiről kölcsönszerződést köttök”

Na ja, aztán a vevő utána visszakéri, mivel csakis „kölcsönként” adta a vevőnek? :-O

milanista

Az adásvételibe bírjátok a megbeszélt összeget, a többiről kölcsönszerződést köttök.

milanista,

Igen, van.
Az előszerződés aláírásával egyidejűleg a különbözetet odaadja neki kápéban.
Persze, ezzel meg a vevő kockáztatja azt, hogy ha valamilyen (akár az ő, akár az eladó) hibájából bukik az ügylet, akkor ezt a pénzt simán elveszíti, hiszen az eladó is letagadhatja, ahogy van.
Ha nincs hitel, vagy más bonyolító az ügyletben, és az előszerződést is kihagyják, akkor egyből a végleges szerződés aláírásával akár viszonylag keveset kockáztatnak.
Persze, a vevő kockáztatja azt, amit szomorú örökös is írt, mert az illetékkiszabás alapja a forgalmi érték, nem a szerződésben szereplő érték. Ha az nem tér el a NAV adatbázisának átlagától jelentősen, akkor nem foglalkoznak vele. Ha igen, még mindig lehet felmérést kérni, mert mondjuk le van pukkanva az ingatlan.

milanista

„Tud bármiféle papírt aláíratni eladó a vevővel, hogy "be legyen biztosítva" a szerződésben szereplő vételáron felül a valós vételárra is?”

Ha papír van róla, akkor akár ki is derülhet és akkor te is buksz, nem csak a vevő, én nem trükköznék vele. Egyrészt a benne rejlő csapdát te magad is leírtad. Másrészt én úgy tudom, hogy a NAV simán felülvizsgálhatja az eladási árat, ha úgy gondolják, hogy az túl alacsony - gyanút fognak, hogy trükközés áll a háttérben - és akkor a vevőnek a NAV által meghatározott értéken kell illetéket fizetnie a vásárolt ingatlan után.

„Az adóhatóságot illeti meg az a jog, hogy megállapítsa az illetékkiszabáshoz irányadó forgalmi értéket. Ehhez felhasználhatja a korábbi adásvételi szerződések adatait, az ingatlan energiatanúsítványában foglalt adatokat, a vevő nyilatkozatát és szükség esetén helyszíni szemlét is tarthat az ingatlanban.”

Forrás: http://nav.gov.hu/…an-adasvetel