elbirtoklás

@1ugyfel
Ez így kicsivel több, mint 15 év.
Akkor már csk az a kérdés, hogy az elbirtokolt földterület önmagában kialakítható telek lehetne-e (amit osztap fórumtárs is kérdezett már tegnapelőtt), amihez a települési HÉSZ normatív szövege, vagy szabályozási terv melléklete nyújt támpontot, a nemzeti jogszabálytár önkormányzati rendelettárában megtalálod, ebben mi már nem tudunk segíteni.
Ha az elbirtokolt földterület területe kisebb, mint annak elhelyezkedése szerinti övezetre meghatározot legkisebb kialakítható telekméret, akkor nincs elbirtoklás, mivel sérül a Ptk. 5:47.§ (2) bekezdésében említett garanciáli követelmény. Hasonlóképp, ha előírt, hogy az újonnan kialakítandó telek közútkapcsolattal kell rendelkezzen (és ez az elbirtokolt résznek nincs meg), akkor szintén nincs elbirtoklás.

Köszönöm a tájékoztatást.
(Nem mentegetőzni szeretnék, de a két utolsó bejegyzés előttiek a Földhivataltól kapott szóbeli tájékoztatás alapján íródtak...)

eulimen,

„Ha az elbirtokolt földterület területe kisebb, mint annak elhelyezkedése szerinti övezetre meghatározot legkisebb kialakítható telekméret, akkor nincs elbirtoklás, mivel sérül a Ptk. 5:47.§ (2) bekezdésében említett garanciáli követelmény. Hasonlóképp, ha előírt, hogy az újonnan kialakítandó telek közútkapcsolattal kell rendelkezzen (és ez az elbirtokolt résznek nincs meg), akkor szintén nincs elbirtoklás.”

Nem úgy érted : az elbirtoklás UTÁN a szomszédnak MEGMARADÓ telekrész? Az elbirtokolt földterületet, ami a kérdező telkén van most kerítésen belül, nyilván nem akarja önálló telekként bejegyeztetni, hanem csak a sajátjához csapni.

@drbjozsef
nem tudom, mi a bírói és jogértelmezési gyakorlat a Ptk megosztható terminusára. Ha pl. egy 1100 m2-es telket szeretnék önmagában, a telek tulajdonosaként megosztani 100, ill. 1000 m2-es részekre, de a legkisebb kialakítható telekméret 700 m2, akkor nyilván nem oszthatom meg.
Viszont ha azt a 100m-2 es részt telekszomszédként elbirtoklással szerezném meg, akkor már nem számít, hogy megosztható lenne-e 100+1000m2-re?

„Viszont ha azt a 100m-2 es részt telekszomszédként elbirtoklással szerezném meg, akkor már nem számít, hogy megosztható lenne-e 100+1000m2-re?”

Szerintem nem számít. Telekrendezéssel átkerül a másikhoz, a lényeg, hogy mindkettő most keletkező "új" telek megfeleljen a szabályoknak.

„Viszont ha azt a 100m-2 es részt telekszomszédként elbirtoklással szerezném meg, akkor már nem számít, hogy megosztható lenne-e 100+1000m2-re?”

Nemcsak drbjozsef szerint, hanem a Ptk. Menyhárd-féle nagykommentárja szerint sem számít:
„Az ingatlanok elbirtoklását kizáró szabályként a Ptk. változatlanul úgy rendelkezik, hogy nem lehet megszerezni ingatlan tulajdonjogát akkor, ha az elbirtoklás feltételei a földnek csak egy részére állnak fenn, és a föld nem osztható meg. A föld megoszthatóságának feltételként való előírása nem jelenti azt, hogy csak önállóan kialakítható ingatlant lehet elbirtokolni. Ez a rendelkezés csupán azt akadályozza meg, hogy az elbirtoklás útján olyan ingatlan jöhessen létre, amely egyébként nem felel meg a telekalakítási szabályoknak. A bíróságot, amikor az elbirtoklással való tulajdonszerzést megállapítja, a telekalakítási szabályok is kötik, és az ítélet nem hozhat létre olyan helyzetet, amely a jogszabályokkal ellentétes. Így a szomszéd telekből is elbirtokolható olyan sáv, amely telekalakítással a másik ingatlanhoz kapcsolható, ha ennek eredményeként a területében csökkentett fennmaradó ingatlan egyébként önálló ingatlan marad (nem csökken például ennek eredményeként a területe a telekalakítási szabályokban előírt minimális területnagyság alá, vagy nem szűnik meg a kapcsolódása közúthoz). Mivel az ingatlanok az ingatlan-nyilvántartásban helyrajzi szám alatt és az ingatlan-nyilvántartási térkép által rögzítetten vannak nyilvántartva, továbbá a tulajdonjog tárgya az ingatlan-nyilvántartásba önálló ingatlanként és helyrajzi szám alatt felvett jószág lehet, elbirtoklással sem jöhet létre olyan ingatlantulajdon, ami az ingatlan-nyilvántartásban nincsen önálló ingatlanként nyilvántartva, vagy amelynek kialakítása nem felel meg a telekalakítási szabályoknak. Így ha csak az ingatlan egy részére állnak fenn az elbirtoklás feltételei, az elbirtoklással való tulajdonszerzés előkérdése lesz annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy az elbirtoklással érintett ingatlanrész önálló telekalakítással önálló ingatlanként kialakítható-e, és így az ingatlan-nyilvántartásba felvehető-e, vagy a telekhatárok módosításával (telekhatár-rendezés) az elbirtokló ingatlanához csatolható-e.”