kölcsönszerzödés uzsorakamattal, jelzáloggal


the big cat # 2003.08.17. 07:49

Szó szerint a Ptk. csak az uzsorás szerződést említi, mégpedig ha valakivel kényszerrel, vagy sanyarú helyzetét kihasználva kötnek feltűnen értékaránytalan szerződést, akkor az uzsorás szerződés, és emiatt semmis. Lehet ilyen egy hitelszerződés is, ahol ugye az ellenszolgáltatás a kamat, és ha az megfelel a fenti körülményeknek akkor uzsorakamatnak is hívhatod.

Ezen túl létezik olyasmi, hogy a bíróság mérsékelheti a felek által túlzott mértékben megállapított kamatot. De ez csak abban az esetben lehetséges, ha a szerződés nem uzsorás szerződés, mivel akkor semmis, és in integrum restitutio-nakvan helye nem kamatmérséklésnek.

barna timea # 2003.08.16. 20:53

Üdvözlet mindenkinek.
Létezik olyan ,hogy uzsora kamat?
Jogilag mit jelent ez a kifejezés?
Tud valaki olyan helyet a neten ahol a ptk fent van?
Köszönettel:Feri

Leiterjakab # 2003.08.15. 14:13

Köszönöm a korrekciót, szerintem se tudná bizonyítani az adós, elég kilátástalan.


Leiterjakab

the big cat # 2003.08.15. 14:09

Én több dolgot is gondolok:

  1. Először is, ha az adós nem tudja bizonyítani a kisebb összeget, akkor semmi esélye, és jobban teszi, ha fizet, mert sem polgári per sem büntetőfeljelentés nem fogja megmenteni, csak még több költségbe veri.
  2. Nem rágalmazásért, hanem hamis vád veszélye miatt szoktak ismeretlen tettes ellen feljelentést tenni.
  3. Ez a szerződés nem azért semmis, mert leplezett, hanem mert uzsorás szerződés. Már, ha bizonyítani tudja. Ptk. 202. §
Leiterjakab # 2003.08.15. 07:11

a Ptk. 202.§ kerek-perec kimondja, hogy ha a szerzödö fél a szerzödés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltünöen aránytalan elönyt kötött ki, a szerzödés semmis. Ezese3tben pedig a jelzálogjogot is törölni kell, hiszen az egy nem létezö szerzödést biztosít, márpedig ebben az esetben a jelzálogjog járulékos jellegénél fogva nem jött létre.

Ugyanakkor ha nem tudja bizonyítani, hogy az átvett összeg nem felel meg a szerzödésben megnevezett összegnek, akkor nem sok esélye van. Ha még nem kezdödött meg a végrehajtás - de akkor is ha már igen - mindenképpen ügyvédet kellene felkeresni, bár szerintem egy ilyen ügyet nem szívesen vállalna senki, vagy legalábbis szerintem nem sokat lehet kihozni ebböl az ügyböl, ha nem tud az adós bizonyítani.

Esetleg büntetöjogi vonzata is lehet, szerintem feljelentést is kellene tenni - ha valóban kényszerítették az adóst vagy ha azóta kapott fenyegetö telefonokat stb., de én csak ismeretlen tettes ellen tennék feljelentést, nehogy a végén még engem vádoljanak rágalmazásért.

Az is eszembe jutott, hogy egy leplezett szerzödésröl van szó,nevezetesen egy kisebb összegü kölcsönszerzödést egy nagyobb összegüvel lepleztek, de lehet, hogy ez hülyeség.

Big cat, Te mit gondolsz?


Leiterjakab

gveszt (törölt felhasználó) # 2003.08.15. 05:54

A következö helyzetre keresem a megoldási lehetöségeket:
Egy magányszemély kölcsönt vett fel egy másik magánszemélytöl ügyvédi(!!!) ellenjegyzéssel. A ténylegesen átadott-átvett pénz sokkal kevesebb mint a szerzödésben szereplö, de az adós aláírta az átvételt, mert szorult helyzetben volt. A szerzödésben szereplö kamat piaci mértékünek látszik, de figyelembe véve a kölcsön tényleges és feltüntetett összege közti különbséget, a kamat valójában évi 200% felett van. Az adós ezt mégsem tudja kifizetni, ugyanakkor az ingatlanján jelzálog és elövásárlási jog bejegyzésére került sor biztosítékként.
Tudja-e valahogy igazolni, hogy mi volt az igazság? Ki tud-e mászni ebböl a hitelezö erösödö fenyegetései ellenére? Egészen pontosan mit jelent ha a hitelezö élni kíván jogaival, mennyi ideig tart a jogi procedura az ingatlan körül?