Rokon a tanácselnök......

A bíróság hivatalból ügyel arra, hogy kizárt bíró vagy bíróság az eljárásban ne vegyen részt.
A bíró a bíróság vezetôjének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok forog fenn; a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelôsséggel tartozik.
Kizárási ok esetén a kizárást a bíróság vezetôje hivatalból kezdeményezi.
A kizárási okot a fél is bejelentheti. E bejelentésnek az eljárás bármely szakában helye van, az egyszerű elfogultságot azonban a fél a tárgyalás megkezdése után csupán akkor érvényesítheti, ha nyomban valószínûsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényrôl csak a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és a tudomásszerzés után az okot nyomban bejelenti.
Ha a bíró a reá vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, vagy saját mellôzéséhez maga is hozzájárult, más tanács, illetôleg bíró kijelölése iránt a bíróság vezetôje is intézkedhetik. Ilyen esetben a kizárás tárgyában külön határozatot hozni nem kell.
Ha a kizárás kérdését igazgatási ügykörben nem intézik el, a bíró kizárása felôl ugyanannak a bíróságnak ugyanazon a fokon eljáró másik tanácsa tárgyaláson kívül is határozhat.
Ha ugyanannak a bíróságnak nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, vagy ha a kizárási ok az egész bíróságra kiterjed, a kizárás kérdésében a másodfokú bíróság, a megyei bíróságot mint másodfokú bíróságot és a munkaügyi bíróságot érintô ok esetében az ítélôtábla határoz.
Ha a bejelentést nem maga a bíró tette, nyilatkozatát döntés elôtt be kell szerezni.
A kizárást kimondó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a kizárás megtagadása miatt pedig csak abban a fellebbezésben lehet panaszt tenni, amely az ügy érdemében hozott határozat ellen irányul.
Az a bíró, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, bejelentésének elintézéséig a perben nem járhat el. Minden más esetben az érintett bíró továbbra is eljárhat ugyan, de ha nem egyszerű elfogultságról, hanem abszolút kizárási okról van szó, a bejelentés elintézéséig az érdemi határozat hozatalában nem vehet részt. Ha ugyanaz a fél ugyanabban a perben a kizárás megtagadása után tesz újabb bejelentést a bíró ellen, ez a korlátozás sem érvényesül.
Ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban a perben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, ôt a kizárást megtagadó határozatban pénzbírsággal lehet sújtani.

Tisztességes eljárás esetén illik hivatalból bejelenteni a kizárási okot.

Az elsőfokú bíróság előtt folyó tulajdonjogi perben a három alperes egyikét (I. r. –t) olyan ügyvédi iroda képviselte, melynek vezetője testvére egy, a másodfokú bíróságon dolgozó tanácselnöknek, X-nek. Fellebbezés folytán e bíróságra kerül az ügy, X tanácselnök kapja meg azt. A másodfokú tárgyalást közvetlenül megelőző perekben derül ki a fenti helyzet – a felek már megkapták az idézést. Mi a teendője a másodfokú bíróságnak?