tartozáselismerő nyilatkozat

Vht. 211. § (2) Ha a bíróság az okiratot a törvény megsértésével látta el végrehajtási záradékkal, a végrehajtási záradékot törölni kell.
Talán nem tűnt fel az évek során, de a vh-okirat kiállítása és a végrehajtás elrendelése egy és ugyanazon végrehajtási cselekmény kétféle körülírása. Tehát a fenti jogszabályi helyet úgy is megfogalmazhatták volna, hogy "ha a végrehajtást a törvény megsértésével rendelték el vh-záradékkal, a vh-záradékot törölni kell". A törvénysértést tehát a végrehajtás elrendelése körül kell elkövetni ahhoz, hogy utóbb a vh-záradékot törölni kelljen; tehát a Vht. 13-23/C. §-okban foglalt valamelyik szabályt kell megsérteni ahhoz, hogy az általad elérni kívánt jogkövetkezményt alkalmazni lehessen.
Tisztelettel megkérdezem ezért, hogy ha ez a célod, akkor miért a követelés keletkezése körül reszelgeted a szagos meleg levegőt, és miért nem az elrendelés körül? Miért a Ptk-t meg a Kjőtv-t akarod bevetni egy olyan kérdésben, ahol kizárólag a Vht. szabályai irányadók?

Csak egy példa. 2007. decemberében 703 CHF szerződés módosítási díjat jegyeznek. A kérdésemre, hogy milyen szerződésmódosítás történt nem tudnak válaszolni..... És ez még az egyik legkisebb tétel.

Volt folyósítás. Ennek a kínlódásomnak az lenne a lényege, hogy a bizonyítási terhet " visszafordítsam ". Ennek oka nagyon röviden az, hogy a bank illetve most már engedményes kb. 2-3 millióval többet követel mint ami járna, hogy igazán pontos legyek azt sem tudja az engedményes, hogy mi lett megfizetve mi nem jár neki.

A Vht.41. előtt szeretném ezt elérni egy végrehajtás záradék törlésével mert esetleges végrehajtás megszüntetésére illetve korlátozására irányuló peremben elég nehéz lenne nekem bizonyítani pláne úgy, hogy a végrehajtást kérő nem együttműködő a pontos összeg tisztázásában.

Ezt az utat rövidebbnek és költségmentesebbnek látom persze, ha van jogalapja. Bár mit veszthetek? MAx 10.000. forintot.

De most végső soron történt folyósítás, vagy sem? Mert ha nem volt, akkor a tartozás vitatását erre kellene alapozni, nem pedig erre a közjegyzős fin§reszelésre.
Ha viszont volt folyósítás, akkor az a tartozás bizony fennáll. Ha sikerül kihozni, hogy a szerződés hatálytalan, akkor is minimum jogcím nélküli gazdagodás történt.

Ez az. A közjegyzőnél található iratok között nem található meg az a tértivevény amely bizonyítaná, hogy a banknak a közjegyző megküldte az "adós " tartozás elismerő nyilatkozatát.

Aztán itt van még a következő döntés a Kúriától:

Legfelsőbb Bíróság az EBH2000.309. szám alatt közzétett határozatában egyértelműen állást foglalt – a tartozáselismerés jogkövetkezményei akkor fűződhetnek, ha a tartozás elismerése magyarázatot nem igénylő módon, kifejezetten és félreérthetetlenül történik. Ennek az elvárásnak csak az olyan tartozáselismerő nyilatkozat felel meg, amelyet már fennálló, összegszerűen meghatározott követelés tekintetében tettek meg.

„sehol nem található az a tértivevény,vagy bármely igazolás arról, hogy”
Már megint ez az "igazolás". Nem. A tértivevény az bizonyíték.

„a nyilatkozat megtételekor még maga a szerződés sem volt aláírva. A kölcsön folyósításának ( egyik ) feltétele a tartozás elismerő nyilatkozat megtétele volt”
A normális sorrend: 1. szerződés-aláírás 2. folyósítás 3. tartozás-elismerés (nem látom be, utóbbi miért kell). Szerinted ez történt: 1. tartozás-elismerés 2. szerződés-aláírás 3. folyósítás pedig nem is volt. Hát, meglehetősen előnytelen egy konstrukció...

Javítás......

..." a szerződést a banknak...."

Helyesen : a tartozás elismeréséről szóló okiratot.

„És mitől nem volt hatályos az a szerződés? Mert még nem történt meg a folyósítás?”

Mert a nyilatkozat megtételekor még maga a szerződés sem volt aláírva. A kölcsön folyósításának ( egyik ) feltétele a tartozás elismerő nyilatkozat megtétele volt. A szerződés tervezetet a közjegyzőnek a bank elektronikus úton megküldte annak aláírása után az adós az egyik példányt visszavitte a bankba majd ezután került sor a szerződés aláírására. A közjegyzői iratok között sehol nem található az a tértivevény,vagy bármely igazolás arról, hogy a közjegyző hivatalos úton küldte meg a szerződést a banknak.

Jól látom? A madár a közjegyző ellen akar fordulni a tulajdon madársága miatt? Khmmm.
Egyébként a közjegyzőnek miből kellett volna felismernie, hogy a madár olyan nyilatkozatot tesz, amely jogvita keletkezéséhez vezethet, vagy amelynek nincs joghatása?
És mitől nem volt hatályos az a szerződés? Mert még nem történt meg a folyósítás?

Kedves drbjozsef!

Igazad van és el is tudnám fogadni, ha a közjegyző igazoltan figyelmeztetné a tartozás elismerő nyilatkozatot tevő személyt, hogy ez így nem törvényes. Ha a figyelmeztetés ellenére továbbra is ragaszkodik hozzá ám legyen.

Gondolok itt a Kjtv. 221.§-ra amely azt írja, hogy .." A közjegyzői okirat elkészítésénél aggályos körülménynek kell tekinteni különösen, ha a fél a közjegyzői okiratba olyan rendelkezés felvételét kéri, amely jogvita keletkezéséhez vezethet, vagy amelynek nincs joghatása.

Egy nem hatályos szerződésnek van-e joghatása? Ez a kérdés lényege illetve az, hogy ha nem akkor a közjegyzőnek fel kellett volna ismernie és minimum figyelmeztetni erre a nyilatkozattevőt.

Miért kellett volna? Ő nem azt foglalta közokiratba, hogy a madár tartozik, hanem azt, hogy a madár azt nyilatkozza, hogy tartozik. Netán erre gondolsz: 3. § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen. (2) Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.?
Én ebben nem látok olyat, hogy neki észlelgetnie kell mindenfélét. Ha a kanári kéri a közjegyzőt, hogy foglalja írásba, miszerint kanári nyilatkozza, hogy ő barnakánya, akkor a közjegyző írásba foglalja, hogy "megjelent előttem kanári, és nyilatkozza, hogy ő barnakánya". Ha a közjegyző ezt furcsának találja, akkor hozzáfűzheti hogy "egyébként meglehetősen kanáris feje van", de erre nem feltétlenül köteles.

Nem látom be, mi tiltaná, hogy bárki is akár nem is létező tartozást ismerjen el. Nem kötelező azt, de ez egy szabad ország, bevállalni bármit is lehet.

Igazából nem a madarak érdekelnek, hanem a törvény. A közjegyzőnek a közokirat elkészítésekor nem kellett volna észlelni, hogy a tartozás elismerése egy még hatályba nem lépett szerződés kapcsán még nem létező tartozásra tették?

Ja, hát egy nem folyósított kölcsönről nem ismerjük el, hogy tartozunk vele. Vagy te ismersz ilyen madarat?

„És miért nem áll fenn (még) a tartozás?”

A szerződésben foglaltak szerint a szerződés még nem lépett hatályba a tartozás elismerésekor és a kölcsön összege nem volt az adós rendelkezésére átadva ( még zároltan sem )

„a tartozás még nem áll fenn a nyilatkozat megtételekor?”
És miért nem áll fenn (még) a tartozás?

Tisztelt fórumozók!

Kérdésem, hogy egy még nem hatályban lévő szerződés kapcsán lehet-e tartozáselismerő nyilatkozatot tenni illetve a közjegyzőnek kell-e észlelnie, hogy a tartozás még nem áll fenn a nyilatkozat megtételekor?

Üdvözletem!
Volna egy problémám. Nem tudom, lehet-e rá megoldást találni.
Előzmények:
2007 Májusában vettünk egy új gépjárművet, egy olyan márkakereskedésből, amely állítólag nem állíthatott ki banki szerződést. (Napokban adták ki azt a listát, amelyeken azok a kereskedések szerepeltek, amelyek jogvisonyban álltak a bankkal, és kiállíthattak szerződést.)

2009 Augusztusában, Önként visszaszolgáltattuk a gépjárművet, mivel már nem tudtuk fizetni a megemelkedett törlesztőrészleteket.

2010 Decemberében kiküldek egy ,,elszámolás' tájékoztatást felém. Amiben felszólítottak, hogy fizessem meg 8 napon belül egyben a fennálló összeget...

Mivel egy összegben nem tudtam eleget tenni a "kötelezettségnek" így egy Technikai Kölcsönszerződés jött létre a Bank és Én köztem, amiben volt egy 'Tartozáselismerő nyilatkozat.'
Ez 2011 Februárjában lett keltezve. (Bank részről ezen a nyilatkozaton pecsét, és aláírás nem volt, csak az én szignóm).

A kérdésem tehát a következő:
Indíthatok-e esetlegesen peres eljárást a 2007-ben 'készített' szerződésem ellen, vagy a 2011-es szerződés már felülírta az eredeti szerződést?

Valamint lenne még egy olyan kérdésem, hogy a Technikai kölcsönszerződést mivel nem bankban írtam alá, és ha nem banki alkalmazott és nem felhatalmazott hozta ki a szerződést, az érvényes-e?

( A technikai kölcsönszerződésen szerepel az aláírások között: a banki pecsét, pecsét mögött szignó, az én szignóm, és két tanú szignója amiből az egyik a tanú, maga aki hozta a szerződést, valamint egy körmölés a lap jobb alján)

Előre is köszönöm, és várom válaszukat.
Üdv

Köszönöm! Ezek szerint semmit nem tudok tenni.... Várhatok ugyan éveket, de sztem már sose lesz e miatt semmi sem a nevén... ha meg örököl... hát az is mikor lesz??? és vajon érdemben örököl vagy lehet semmit sem... kicsit elkeseredtem, de azért még egyszer köszönöm a válaszokat!
Üdv

Igen.(Bár sztem az a bekezdés felesleges, mert az 1. §-ból is következik; ott pont annak kellene szerepelnie, ha nem így lenne)

Az átmeneti tv. 50. § (1) miatt? Jó.

De ez nem tartozik az új ptk hatálya alá.

Az új Ptk. szerint az már nem szakítja meg az elévülést.

Várni hogy legyen valamije (öröklés, munka, stb.), legalább 5 évenként felszólítani, hogy fizessen, hogy ne évüljön el a követelés.