Ronesz
2019.08.10. 08:11
Kedves Fórumozók.
Érdeklôdöm hogy polgári ügyben másodfokon milyen esetekben rendelik el az egyik fél személyes meghallgatását indítvány nélkül?Válaszokat köszönöm.
személyes megjelenésre idézés
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.08.10. 09:54
Nem fogod elhinni: ha szükségesnek tartják!
Mi a konkrét problémád?
rigoz
#
2019.08.11. 04:57
Tisztelt Ronesz!
A bíróság köteles a tényállást tisztázni, ehhez képest a felek indítványai és törvényben megengedett körben - különösen az ún. személyi állapot i perekben, ilyen például: a házasság felbontása, szülői felügyeleti joggal kapcsolatos perek, gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos perek, kapcsolattartási joggal kapcsolatos perek, gyermekelhelyezési perek, gyermektartás/rokontartás -, így különösen a kiskorú érdekében a szükséges bizonyítás lefolytatását hivatalból is elrendelheti, illetve felveheti.
Némit tudva az ügy előzményéről, valószínűleg nem véletlen akarják személyesen meghallgatni, hanem a tényállás teljes körű tisztázása céljából.
Az tehát valószínűleg Önnek előnyös, ha személyesen meg kívánják hallgatni.
Ha nem jelenik meg ennek ellenére, akkor akár elő is állíthatják, de a valószínűbb az, hogy ehelyett - úgy tekintve, hogy "a védekezés ezen módjáról lemondott" - a rendelkezésre álló adatok alapján döntenek, figyelemmel a másodfokú eljárás perorvoslati voltára, így arra is, hogy elsődlegesen annak nem a tényállás tisztázása, hanem az elsőfokú ítélet jogszerűségi felülbírálata a feladata.
A Fővárosi Törvényszéken az ilyen ügyeket a Szemán Felicitász (54.Pf.) tanácsa szokta tárgyalni, így ha az Ő tanácsa előtt van az ügye, akkor midnen bizonnyal okkal rendelte el a személyes meghallgatást, a személyes megjelenés terhével idézést, Ők ugyanis nagyon pedánsak és ügyelnek a részletekre.
Amennyiben kifogásolja ezt, a Pp. 156. § (1) bek. - 2018.01.01. előtt indult ügyben az rPp. 114. § alapján - szerint szóváteheti az eljárás szabálytalanságaként, amit a bíróság tanácsa, ha alaposnak tart, mellőzi a személyes megjelenés terhét, ha nem, akkor másodfokú határozatában vagy a fellebbezési eljárást megszüntető végzésben indokolja, hogy azzal miért nem értett egyet, azt miért mellőzte.
