Kedves Grave, és kedves Gerbera

Mindketten rettenetesen sokat segítettetek.

Külön borzasztó hálás köszönetem Grave-nak a privátban érkezett részletes okfejtésére, megkaptam, és természetesen tiszteletben tartom a szerzői jogait, ahogyan kérte.

Az ügyvédemnek elküldtem az okfejtést, nekem nagyon ütősnek tűnik.

Nagyon nagyon nagyon hálás köszönetem mindkettőjüknek!!!!!!!!!

HA a jelzálogjog érvényesítésére indult végrehajtás és az árverési hirdetményben szerepel ez a végrehajtási ügy, akkor az alábbiak szerint törölni kell az özvegyi haszonélvezeti jogot.
(Ezt legkönnyebben a végrehajtó tudja megnézni, hogy a faktoring vh.okiratához van-e közjegyzői okirat mellékelve, amiben a követelés biztosítéka az XY összegű jelzálogjog erre az ingatlanra.)

Alább a felhasznált jogszabályokat vázolom, a megírt teljes szöveget SzentMargit-nak e-mailben megküldöm, de azt itt nem akarom közzétenni. Kérem ő se másolja be ide.

.
Ptk. 7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]
(1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti
.a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; [...]

Ptk. 7:96. § [Felelősség a hagyatéki tartozásokért]
(1) Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. [...]

Vht. 137. §
(2) Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog [...] ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős [...].

A végrehajtási eljárás célja a követelés kielégítése.
Az elsőfokú bíróság téves jogértelmezése a végrehajtási eljárás célját meghiúsítja.

Alaptörvény 28. cikk
A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A [...] jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.
.

Ez persze fabatkát sem ér, ha valójában a zálogjogosult nem indított végrehajtást, mert pl. a követelés kifizetésre került (csak a tulajdonos nem töröltette a zálogjogot), vagy nem kapcsolódott be a másik végrehajtásba.

„Az özvegyi jog NEM szerződéssel keletkezett”
Ezt kreatívan is lehet kezelni, és ha az úgy a bíróságnak is tetszik, akkor teljesen jó. Itt például lehet úgy fogalmazni, hogy az özvegyi jog megnyílását a hagyatéki közjegyző állapította meg, és a hagyatéki végzés pótolja a haszonélvezeti jogot létesítő szerződést. Van úgy, hogy a bíróság benyalja.

Tisztelt Gerbera

Írta helyesen a jogszabályi helyet:

"nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog, ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették"

Valóban jelzálog jog keletkezése után, de NEM szerződéssel létesítették. Az özvegyi jog NEM szerződéssel keletkezett. Tehát ezt nem nézte be a bíróság.

Az új végrehajtási kifogást be fogom adni. Az ügyvéd is egyetértett vele, amikor elmondtam neki az Ön álláspontját. Ő is osztja az Ön okfejtését. Hálás köszönetem ezért Önnek.

A kérdéses bírósági végzés ellen is fogunk valamilyen fellebbezést beadni mi is, meg a végrehajtó is.

„Ezt az íratlan szabályt vette alapul a végrehajtó.”
Ez csak egy vélelem, meglehetősen ingatag lábakon.
„Az özvegyi jog pedig már akkor keletkezett, amikor megadták a hitelt”
Ezt eddig is tudtuk. Azonban az özvegyi jog a törvény erejénél fogva ját, tehát az alapításához nem szükséges a jelzálogjogosult beleegyezése. Azonban nem a Vht. (2) második fordulata szerint nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog, ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették. Nekem úgy tűnik, hogy a bíróság ezt benézte. A végrehajtónak kell fellebbeznie, és a másodfok meg fogja változtatni az elsőfokú döntést. Mindenesetre, az aggodalomra ad okot, hogy a végrehajtási jog nem a jelzálogjog rangsorába van bejegyezve.
Addig is add be te is pótlólag a kifogásodat. Az objektív határidő lejárta szerintem nem játszik, mivel a kifogásra okot adó körülmény vadonatúj, ráadásul az egész csak most jutott tudomásodra.
„Talán ingatlan maffia”
Ezt sürgősen felejtsd el! Ez itt egy jogi fórum!!!

Tisztelt Gerbera

A végrehajtó - saját elmondása szerint - onnan vette, hogy a 137.§ (2) alá tartozik, hogy a bankok nem adnak hitelt olyan lakásra, ahol van rajta valami teher, például haszonélvezet. A bankok csak akkor adnak haszonélvezettel terhelt lakásra hitelt, ha a haszonélvezetes is beszáll adóstársként a hitelbe. Ezt az íratlan szabályt vette alapul a végrehajtó.

(((Csakhogy jelen esetben a bank tényleg nem adott hitelt terhelt ingatlanra, mert a bank még akkor adta a hitelt, amikor nem volt rajta teher, nem volt rajta haszonélvezet. Az özvegyi jog pedig már akkor keletkezett, amikor megadták a hitelt.)))

Hogy hogy ment rá az özvegyi jog a terhelési tilalmas lakásra? Úgy, hogy a terhelési tilalom véd a haszélvezet bejegyzése ellen, de nem véd az özvegyi jog bejegyzése ellen. Ha tehát egy ingatlanon van egy terhelési tilalom, de megérkezik egy özvegyi jog, akkor simán rájegyzik, és ezt a banknak tűrnie kell. 109/1999 FVM rendelet 28. § (3). A bank nem járult tehát hozzá az özvegyi jog rájegyzéséhez, csak simán megtörtént. Ezzel sem volt tisztában amúgy a végrehajtó, és azt hitte, hogy akkor a bank hozzájárult, és akkor helyes a hirdetménye...

Nem nyújthatok be kifogást, mert a 3 hónapos objektív jogvesztő határidő eltelt. Erre az MBVK jgásza is figyelmeztetett, mert nekem is eszembe jutott ennek a lehetősége...

A bíróság, hogy mit logikázott..... Talán ingatlan maffia.... Talán a bírósági titkár rájött, hogy mennyire kurvára elbaszta azzal, hogy nem bírálta el 45 napon belül, meg mennyire kurvára elbaszta azzal, hogy nem függesztette fel az eljárást, és ha felfüggesztette volna, akkor z özvegyi jogos nem vesztette volna el az özvegyi jogát. Talán a bírósági titkár rájött, hogy az ő hibájából vesztette az özvegyi jogát, és utólag akár lelkiismeretfurdalásból, akár a felelősségre vonást megelőzendő, akár az őt kártérítésre beperelést megelőzendő gondolta egy huszárvágással kompenzálni a hibát, és úgymond visszadja az ő hibájából elveszett özvegyi jogot. Csakhogy ezzel a foslavinájával kétszer akkora kárt okoz, mint amekkorát helyre akar hozni...

Igazából azt kellene megtudni, hogy a végrehajtó honnan vette a 137. § (2) szerinti körülményt. Jó volna tudni, hogyan alapíthatott harmadik személy haszonélvezeti jogot a terhelési tilalom ellenére. Mert ha a bank engedélyével, akkor az nyilván kikötötte, hogy a kielégítési jogát ez nem korlátozhatja. Ebban az esetben viszont a végrehajtó hirdetménye jogszerű volt.
Ismerni kéne a bíróság álláspontját. Nemcsak a döntését, hanem annak az indoklását is. Az is lehet, hogy a bíróság k. benézte a dolgot, és a másodfok majd szépen helyreteszi. De inkább ne találgassunk.
Végső soron, te, az árverési vevő is benyújthatsz végrehajtási kifogást az árverési jegyzőkönyv ellen. Hiába vagy vele elkésve, a késedelmed menthető, mivel az a körülmény, ami alapján megtámadhatod az árverést, csak most keletkezett. A kifogásodban kérheted az árverés megsemmisítését arra hivatkozva, hogy azt egy nem létező (t.i. megsemmisített) árverési hirdetmény alapján tartották meg. Persze, csak okosan, kérve, hogy a kifogásod elbírálását függesszék fel a haszonélvező kifogásának jogerőre emelkedéséig, illetve az ott másodfokon hozott döntés tartalmától tegyék függővé. Például, ha a másodfok helyreteszi az elsőfok tévedését, akkor te rögtön elállhatsz a saját kifogásodtól. Stb. stb. stb.

Az adósnak csak egyetlen hitele volt, az OTP-s. És egyetlen jelzálogjoga. És egyetlen terhelési tilalma. És egyetlen közjegyzői valami, és az a hitelszerződésre hivatkozik. Tehát ez szerintem mind ugyanaz, tehát hogy az OTP.

Idézet az árverési hirdetményből:

A végrehajtást dr. xxx xxx közjegyző xxx/Ü/xxx/2016/3 számú határozata alapján dr. xxx xxx közjegyző a(z) xxx/Ü/xxx/2016/2 számon kiállított végrehajtható okirattal rendelte el, KÖLCSÖNSZERZŐDÉS címen fennálló xxx Ft főkövetelés és járulékai behajtása iránt.

Az nem derül ki, hogy ki a kölcsönszerződés jogosultja, de olyan óriási a szám, hogy nem lehet más, mint az OTP Faktoring. Vagyis hogy a jelzálogjogos lakáshitel.

@SzentMargit:
Az árverési hirdetményben szerepel az OTP Jelzálogbank Zrt.?
Lehet addigra a jelzálogbank engedményezte a követelést a faktoringra (szokták) - az OTP Faktoring Zrt. követelésének biztosítéka a jelzálogjog?
Ezt legkönnyebben a végrehajtó tudja megnézni, hogy a faktoring vh.okiratához van-e közjegyzői okirat mellékelve, amiben a követelés biztosítéka az XY összegű jelzálogjog erre az ingatlanra.

5. bejegyző határozat, érkezési idő: 42501/2003.03.19
törlő határozat: 70498/2018.12.21
Jelzálogjog xxxxx
jogosult:
név: OTP JELZÁLOGBANK ZRT. törzsszám: xxxx
cím : 1051 BUDAPEST Nádor utca 21.

6. bejegyző határozat, érkezési idő: 42501/2003.03.19
törlő határozat: 70498/2018.12.21
Elidegenítési és terhelési tilalom xxxxx
jogosult:
név: OTP JELZÁLOGBANK ZRT. törzsszám: xxxx
cím : 1051 BUDAPEST Nádor utca 21.

18. bejegyző határozat, érkezési idő: 30472/2015.01.08
törlő határozat: 70498/2018.12.21
Özvegyi jog xxxxx

19. bejegyző határozat, érkezési idő: 38626/2017.03.06
törlő határozat: 70498/2018.12.21
Végrehajtási jog xxx FT és járulékai erejéig.
xxx önálló bírósági végrehajtó (xxx xxx xxx xxx)
Vh.szám: xxx.V.1801/2016/9.
jogosult:
név: OTP FAKTORING KÖVETELÉSKEZELŐ ZRT. törzsszám: xxx
cím: 1066 BUDAPEST Mozsár utca 8.

20. bejegyző határozat, érkezési idő: 59648/2018.09.19
törlő határozat: 70498/2018.12.21
Árverés kitűzése xxx
xxx
xxx
jogosult:
név: OTP FAKTORING KÖVETELÉSKEZELŐ ZRT. törzsszám: xxx
cím: 1066 BUDAPEST Mozsár utca 8.

Az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja valószínűleg megegyezik a jelzálogjog jogosultjával, a bejegyző határozatszám azonossága miatt.

De a kérdés valóban az, hogy ennek a két bejegyzésnek (5+6.) ki a jogosultja - és ez a jogosult (a zálogjoggal biztosított követelés behajtása érdekében) indított végrehajtást, az árverési hirdetményben végrehajtást kérőként szerepel-e?
Ha igen, akkor talán van fény az alagút végén...

A végrehajtói ügyszámban az évszám micsoda? Valószínűleg 2017 vagy 2016, de jobb azt nem sejteni, hanem tudni. És a terhelési tilalomnak ki a jogosultja?

5. bejegyző határozat, érkezési idő: 42501/2003.03.19
törlő határozat: 70498/2018.12.21
Jelzálogjog xxxxx

6. bejegyző határozat, érkezési idő: 42501/2003.03.19
törlő határozat: 70498/2018.12.21
Elidegenítési és terhelési tilalom xxxxx

18. bejegyző határozat, érkezési idő: 30472/2015.01.08
törlő határozat: 70498/2018.12.21
Özvegyi jog xxxxx

19. bejegyző határozat, érkezési idő: 38626/2017.03.06
törlő határozat: 70498/2018.12.21
Végrehajtási jog xxx FT és járulékai erejéig.
xxx önálló bírósági végrehajtó (xxx xxx xxx xxx)
Vh.szám: xxx.V.xxxx/xxxx/x.
jogosult:
név: OTP FAKTORING KÖVETELÉSKEZELŐ ZRT. törzsszám: xxx
cím: 1066 BUDAPEST Mozsár utca 8.

20. bejegyző határozat, érkezési idő: 59648/2018.09.19
törlő határozat: 70498/2018.12.21
Árverés kitűzése xxx
xxx
xxx
jogosult:
név: OTP FAKTORING KÖVETELÉSKEZELŐ ZRT. törzsszám: xxx
cím: 1066 BUDAPEST Mozsár utca 8.

ennyike

xxx adóssal szemben folyamatban lévő végrehajtási eljárásban meghozta az alábbi

végzést

A bíróság xxx egyéb érdekelt végrehajtási kifogásának helyt ad és xxx önálló bírósági végrehajtó xxx sorszám alatti ingatlanárverési hirdetményét megsemmisíti.

Kötelezi a bíróság a végrehajtót, hogy jelen végzés jogerőre emelkedését követő 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg a végrehajtói letéti számlájára 33.210,- (Harmincháromezer-kettőszáztíz) forintot.

Megállapítja a bíróság, hogy a felmerült 15.000,- (Tizenötezer) forint eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül a xxx Törvényszékhez címzett, de a xxx Járásbíróságon írásban három egyező példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

Indoklás

xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx, megállapította ugyanakkor, hogy az egyéb érdekelt jogszabály erejénél fogva szerzett az ingatlanon haszonélvezeti jogot, amely az ingatlant megszerző árverési vevő tulajdonjogát fenti szakaszok alapján korlátozza.

xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx xxx.

van ügyvédre. Nincs ötlete. Azt mondta, életében nem látott ilyet. A végrehajtó azt mondta, hogy életében nem látott ilyet. Az MBVK jogásza azt mondta, ilyenre még soha nem volt példa. Mindjárt jövök a pontos idézetekkel.

De ez most ne tartson 9 napig! A végzés január 28-i átvételével még jó lehetsz.
Megjegyzem, ha volt 20 milliód árverési vételárra, igazán lehetne néhány 10 ezred egy - nem csak ígérgető - ügyvédre.

Kedves Grave, kedves Gerbera, mindjárt. Kicsi idő előkeresni mindent, de rajta vagyok

@SzentMargit: Tulajdoni lap megvan?
Ha igen, akkor arról másold be ide a III.részben lévő bejegyzéseket (dátummal együtt), hogy lássuk milyen sorrendben történt a jelzálogjog, az özvegyi jog és a végrehajtási jog(ok) bejegyzése.

Pl.
12. bejegyző határozat, érkezési idő: 12345/2012.06.12
Önálló zálogjog

15. bejegyző határozat, érkezési idő: 23456/2016.01.23
Özvegyi jog

21. bejegyző határozat, érkezési idő: 34567/2018.02.05
Végrehajtási jog

Ha a bejegyzésnél olyan szöveg is van, hogy "utalás: III/6.", akkor azt is írd le az adott bejegyzésnél.

.
Ha nincs meg a tulajdoni lap, akkor szerezd meg és lásd fentieket.

A helyedben nem önérzeteskednék...
Akkor most vedd kezedbe azt a - te vonatkozásodban nem jogerős - végzést, és másold be ide a rendelkező részét (a kettőspont utáni néhány sort)!

Január 28-án kézbesítették.

Végzés, végrehajtási kifogás bíróság általi eldöntése. De ezt már számtalanszor írtam.

Na, a téma kilencedik napján eljutottunk a tényállás tisztázásában idáig:
Bár a tulajdoni lapon van egy haszonélvezeti jog, a végrehajtó mégis beköltözhetően árverezte az ingatlant, mert a 137. (2) szerinti körülményt vélelmezte. Utólag ezt a vélelmet megdöntötték.
De még mindig, kilenc nap elteltéves sem tudjuk, hogy ez végrehajtási kifogás alapján, a foganatosító bíróság által került elbírálásra, vagy pedig perben, ítélettel. Utóbbinál az sem érdektelen, ki és ki ellen indította a pert. És az is még mindig kérdés, hogy a határozat hogyan és mikor jutott tudomásodra.
Gyorsan kapd össze magadat, és vakarózás helyett ezekre válaszolj, különben most már nagyon hamar kicsúszol minden jogvesztő határidőből (ha még nem történt volna meg)! És ne a kártérítésen meg szir-szar kárpótláson agyalj, mert nem a felelőst kell keresni, hanem a megoldást!

Tisztelt ityam

én leginkább nem kártérítést szeretnék, mert a kártérítésre nagyon rábaszok. Úgy megkártérítenek, hogy a fal adja a másikat.

Nekem az kellene, hogy kaszálják el a végrehajtási kifogást, úgy ahogy van, és a végrehajtó ne engem kártérítsen, hanem az özvegyi jogosat kártérítse azzal, hogy sajnálatosan lement az özvegyi joga, amikor nem lett volna szabad lemennie... (Vagy a bíróság kártérítse...de őt, és ne engem...)

Tisztelt Gerbera

pedig bizony isten. Most mit vár tőlem? Tényleg így van, esküszöm.

Tisztelt ityam

Jaja, az Ön logikája jó.... elvileg

csakhogy...

Beleöltem 20 millió Forintot, és ennek a pénznek a nagy része akkor is benne marad a lakásban, ha kártalanít valaki a végén. A pénzem benne lesz, de a lakásba nem léphetek többé be. Azért nem léphetek majd be, mert bár a tulajdonos én leszek, a földhivatal átírja, hogy a haszonélvező valaki más.

Mennyi kártérítést kaphatok, elvben? Van egy táblázat, hogy bizonyos életkorú emberek haszonélvezete mennyit ér. És ez a táblázat kb. 5 millió forintot mond az én esetemben. Ezt a táblázatot fogja mindenki használni. Tehát a 20 milliós befektetésemből visszakapok 5 milliót, és 15 millió bentragad úgy, hogy semmit se csinálhatok az elvileg az én ingatlanommal. Az enyém, de nem mehetek be életem végéig.

Aztán. Hiába perelem majd be a végrehajtót, a bíróság majd 3-5 év múlva mondja ki, hogy ennyi meg annyi a károm, és fizessen a végrehajtó. Ha szerencsém lesz.

Aztán. A bíróság 10x nagyobbat hibázott, mint a végrehajtó, és a bíróság nem fogja kimondani, hogy a bíróság hibázott és okozott kárt, és nem fog a bíróság kártérítést fizetni. Nem olyan egyszerű, hogy a végrehajtó hibázott. Igaz, hogy a végrehajtó hibázott, de ő időben a bíróság elé terjesztette az ügyet, hogy nézzék már meg, hogy hibázott-e, és ha igen, akkor állítsák már le a végrehajtást, mielőtt bárkinek is kára lenne. De a bíróság nem állította le.

Aztán. Ha én maradok a tulaj, de nem léphetek be, akkor ha a bent lakó adóósságot csinál, akkor majd rajtam hajtják be. Kifizetem, az megint adósságot csinál, megint rajtam hajtják be. Aztán a lakást állandóan újíttatgathatom fel. Ha nem újítom fel, akkor a bent lakó beperel, és megnyeri a pert.

Na, dióhéjban ez a bajom...

Én ugyan nem vagyok jogász, nem is tanultam soha, de ha a végrehajtó baszta el a dolgot, mert rossz feltételezéssel élt és ő tévesztett meg, akkor nem a végrehajtót kellene perelned, hogy az okozott károd megtérítse?

Bocsánat a belekotnyeleskedésért.