Elidegenítési és megterhelési tilalom


botoxdoctor # 2008.06.05. 10:13

Sziasztok! Az alábbi szerintem nagyon érdekes kérdésem lenne: be lehet-e jegyeztetni elidegenítési és terhelési tilalmat egy ingatlanra abban, az esetben, ha nem történik tulajdonosváltás? Még mielőtt kapásból igennel válaszolna valaki az alábbi Ptk paragrafust ajánlanám a figyelmébe:

114. § (1) Ha jogszabály vagy bírósági határozat a rendelkezés jogát kizárja vagy korlátozza, az e tilalommal, illetőleg korlátozással ellentétes rendelkezés semmis.
(2) Az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.

Álláspontom szerint a Ptk. szerint az elidegenítési és megterhelési tilalmat tehát csak a követelés biztosítására (pl. jelzálogjog, hitel, életjáradék stb.) és az adásvétellel együttesen lehet bejegyeztetni. Persze ez ellentmondana a józan ésszel, mert ebben az esetben mindig kellene egy adásvételnek történnie, de segítsetek a megoldásban.

bigdady # 2008.06.05. 10:17

Nekem a bank rakott rá akkor az most nem érvényes hisz nem történt tulajdonváltás.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.06.05. 10:22

Mi a problémád? A földhivatal megtagadta a tilalom bejegyzését, mert az nem tulajdonátruházás alkalmával terhelte volna meg az ingatlant?

botoxdoctor # 2008.06.05. 10:42

Az a problémám, hogy az előbbi Ptk. szerinti paragrafus arról szól, hogy csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni az elidegenítés és megterhelés jogát. Mármost: az elidegenítési és megterhelési tilalom az a jog korlátozása ill. kizárása..

Ebben az esetben pedig a Ptk-ba ütközik, ha "csak úgy tulajdonosváltás nélkül" valaki bejegyegyeztetni akarja az elidegenítési és megterhelés tilalmat az iny-ba. Nem tudom értelmezni ezt a Ptk paragrafust, hiszen ebben az esetben nem lehetne mondjuk magánkölcsönt felvenni egy másik személytől, mert nincs tulajdonjog átruházás.. Érthető a probléma?

Kovács_Béla_Sándor # 2008.06.05. 10:50

Ja, hogy elméleti jellegű...

Dr. Mohos Gábor ügyvéd (törölt felhasználó) # 2008.06.05. 10:53

botoxdoctornak: olvassa el az inytv.-t.

botoxdoctor # 2008.06.05. 10:59

Kedves KBS! Nem elméleti jellegű!! Felhívtam a földhivatalt, és ott azt mondták, hogy nem kell a tulajdonos váltás.. De mi van akkor, ha a Ptk-ra való hivatkozással elutasítanak?? Mi van akor ha van mondjuk 2 cég az egyik hitelt ad a másiknak, és be akarja jegyeztetni a jelzálogjogot és az elidegenítési és megterhelési tilalmat??? Szeirntem ez külön eset ettól, ha valaki mondjuk banktól vesz fel hitelt, mert hát az pénzintézet.. Kíváncsi vagyok a megoldásra. Mégegyszer: lehet-e bejegyeztetni a tilalmat cégek közötti (tehát nem bankos) magánjogi ügyletre a Ptk rendelkezéssel szemben akkor ha nincs tulajdonosváltás?? Mi a garancia arra, hogy a földhivatal nem utasítja el, vagy ha érvénytelenség van, akkor nem törli a fh.

Dr. Mohos Gábor ügyvéd (törölt felhasználó) # 2008.06.05. 11:00

nem lehet, az inytv. rendelkezik így

Egyjogász # 2008.06.05. 11:03

Egy ismerősöm most jár ingatlan szakjogászira, pont erről beszéltek, hogy - bár a Ptk. ezen rendelkezése teljesen egyértelmű - sok ügyvéd és földhivatal sem ismeri. Erre figyelemmel a tulajdonjog átruházása után létrejött, jelzálogjogot biztosító szerződésben a jelzálogjogot nem lehet elidegenítési és terhelési tilalommal biztosítani, ill. ha mégis biztosítják, ez érvénytelen.

Az más kérdés, hogy szerintem egy bank helyből felmondaná a hitelszerződést, ha erre figyelemmel az adós azt megtámadná, bár az érdekes, hogy a földhivatal az érvénytelenül kikötött elidegenítési és terhelési tilalmat miért jegyzi be.

A LB már régebben kimondta:

"A másodfokú bíróság jogszerűen állapította meg azt, hogy a felperes a keresetében alappal kéri a perbeli ingatlanra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törlését érvénytelenség címén, mert a bejegyzés alapjául szolgáló szerződésben az I. rendű alperes javára szóló, az ingatlan tulajdonosának rendelkezési jogát korlátozó jogosultság nem jött létre érvényesen a Ptk. 114. §-a (2) bekezdésében írt feltételek megvalósulása hiányában.

A hivatkozott törvényi rendelkezés helyes értelmezése - szemben az I. rendű alperes érvelésével - csak az lehet, hogy az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés megkötésekor kell az átruházónak (az ingatlan eladójának) vagy más személynek - az adott esetben az I. rendű alperesnek - rendelkeznie az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlanra vonatkozó olyan joggal, amelynek biztosítása céljából az elidegenítési és terhelési tilalom létesíthető, mintegy járulékos jogosultságként.

A II. rendű alperes javára szóló adásvételi szerződés érvényes megkötésekor a szerződés tárgyát képező perbeli ingatlanra vonatkozóan az I. rendű alperesnek nem volt olyan joga, így jelzálogjoga sem, amely elidegenítési és terhelési tilalommal biztosítható lett volna.

Az előzőekben kiemeltekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróságnak az ügy érdemében hozott jogszerű rendelkezését - a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával - hatályában fenntartotta."

botoxdoctor # 2008.06.05. 11:03

Melyik paragrafus rendelkezik így?? A Ptk. ellenére??

Egyjogász # 2008.06.05. 11:09

Nem értem a kérdésed, miért lenne a Ptk. ellenére?

Elidegenítési és terhelési tilalom
Vhr. 28. § (1) A szerződésen vagy végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat csak a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg lehet feljegyezni az átruházott egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre, illetve ezek eszmei hányadára.

botoxdoctor # 2008.06.05. 11:24

Szia Egyjogász! Még az előzőre írtam, nem neked, bocsi.. :)) Szerintem is egyértelmű a Ptk és a Vhr.!!! Ha nem a tulajdonoj ártuházásával egyidejűleg történik a elid. jog alapítása akkor Semmis, pont.

botoxdoctor # 2008.06.05. 11:26

A másik, hogy az Inytv alacsonyabb, csak ágazati jogszabály, mint az Ptk. Ergó a Ptk felülírja az Inytv-t..

botoxdoctor # 2008.06.06. 08:46

Akkor ezek szerint mindenkinek egyértelmű, hogy a földhivatalok jogellenesen, Ptk. ellenesen nélkül járnak el az elidegenítési és megterhelési tilalom bejegyzésénél. Emlékeim szerint a jogszabály ellenesen kötött szerződés semmis..

Ennél azért komolyabb ellenérvekre lettem volna kíváncsi. Mi lehet ennek a komoly érdektelenségnek az oka?? Senkit sem érdekel ez a téma?

Dr. Mohos Gábor ügyvéd (törölt felhasználó) # 2008.06.06. 08:50

mi a kérdés ?

Dr. Mohos Gábor ügyvéd (törölt felhasználó) # 2008.06.06. 09:04

mi jogellenes ?

botoxdoctor # 2008.06.06. 09:04

Ezek szerint egy ügyvéd sem csinálhat olyan szerződést amelyben jelzálogjog van és ennek a biztosítására elid. és megt. tilalom adásvétel nélkül mert semmis. Ezt azért érdemes híresztelni..

A kérdés az, hogy ez tényleg ennyire egyértelmű-e??

Dr. Mohos Gábor ügyvéd (törölt felhasználó) # 2008.06.06. 09:07

Igen. A bank javára bejegyzett jelzálogjog kapcsolódik a tul. jog átruházásához és így lehet elidegenítési tilalmat bejegyezni. De ha Gipsz Jakab ad kölcsön X.-nek, akkor Gipsz Jakab javára csak jelzálogjogot jegyeznek be a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan tulajdoni lapjára.

botoxdoctor # 2008.06.06. 09:09

Leírom mégegyszer: jogellenes az adásvételtől függetlenül az inyba bekerülő elidegenítési és megterhelési tilalom. Jogellenes és semmis! Ez azért érdekes, mert akkor a bankos szerződések is semmisek, legalábbis jogszerűen lehet rendelkezni az ingatlan felett a tilalom ellenére..

Egyjogász # 2008.06.06. 09:09

Nem érdektelenség, hozzá nem értés.

Nekem pont most van olyan ügyem, ahol egy ingatlan örököse eladta az ingatlant, mielőtt a földhivatal a közjegyzői végzés alapján a tulajdonjogát bejegyezte volna.

Természetesen a közjegyzői végzés széljegye megelőzte az adás-vételi szerződés széljegyét.

Ennek ellenére a földhivatal azt megelőzően bejegyezte a vevő tulajdonjogát, hogy az örökös tulajdonjogát a közjegyzői végzés alapján bejegyezte volna....

Az örökös pedig most kapott egy felhívást, hogy mi alapján kéri a tulajdonjog bejegyzését, mivel a bejegyzett tulaj nem az, aki a hagyatékátadó végzésben elhunytként szerepel.....

No comment...

Ehhez képest miért csodálkozol azon, hogy Földhivatali Mucuska a Ptk. egy speciális rendelkezését nem ismeri, amikor ezen az alább már hivatkozott szakjogászi képzésen több ügyvéd is igen elcsodálkozott.

Dr. Mohos Gábor ügyvéd (törölt felhasználó) # 2008.06.06. 09:16

Volt ilyen, hogy bejegyezték az elidegenítési tilalmat a tulajdonjog átruházásától függetlenül ?

botoxdoctor # 2008.06.06. 09:19

Akkor pontosítok: a bankos hitelügyletek, ahol nem történik tulajdonosváltás, csak as jelzálogjog és tilalom bejegyzése azok semmisek. Bár azon is el lehet vitatkozni, és gondolkozni, hogy az adásvételi után megkötött banki hitelszerződésekben lévő tilalom is semmis-e.

Az Egyjogász beírására: ez viszont ellentmond a sorrendiség elvének.. Teljesen jogellenes, ergó.

botoxdoctor # 2008.06.06. 09:35

bigdady például..

Kovács_Béla_Sándor # 2008.06.06. 11:16

Na bumm! Most mondd már, hogy elvileg el tudod adni a jelzáloggal terhelt ingatlanodat. Szerinted találsz vevőt? És ha találsz, milyen árat fog megadni? A jelzálogjogosultnak hol fáj az, hogy lesz egy dologi adós is az ügyletben?

office1 # 2008.06.06. 14:41

A jelzálog-hitelintézeteket az általuk alapított jelzálogjog (önálló zálogjog) biztosítékául a zálogjog megalapítása (megszerzése) időpontjától jogszabály alapján megilleti az elidegenítési és terheli tilalom az ingatlanon (ld.: 1997. évi XXX. tv. 5. § (2) bek.)
Itt nem játszik az érintett Ptk. rendelkezés, mivel ez nem szerződéssel alapított elidegenítési és terhelési tilalom, hanem jogszabályon alapuló, ergó nem kell hozzá a tulajdon átruházása.