Fizetési meghagyás S.O.S.

Sziasztok!

Fővállalkozóként kötöttem egy alvállalkozói szerződést. A szerződés szerint a fizetési határidő a teljesítést követő 20. banki nap. A teljesítési igazoláson és a számlán azonban a teljesítést követő 20. naptári nap szerepel. Az egyértelműség kedvéért:
Teljesítés dátuma: február 28.
Fizetési határidő a szerződés szerint: március 29. (szombatok, vasárnapok és március 15. nélkül)
Fizetési határidő a teljesítési igazolás szerint: március 20.

A teljesítés megtörtént, az erről szóló igazolást aláírtuk, a számlát átvettem még előző hó végén. Sajnos ideiglenesen pénzzarvarba kerültem, és időközben meg is romlott a kapcsolatom az alvállalkozóval (főként korábbi fizetési késedelmek miatt).

Szerintetek mit tehet, ha nem fizetek márc. 20-ig, illetve márc. 29-ig? Melyik dátum számít?

Rám terhelheti a behajtás költségét (per, végrehajtó, stb.)?
Kérhet kamatot?
Lehet, hogy emiatt nem kapok igazolást a bankomtól, hogy "számláján sorban állás nem volt", ami a Közbeszerzésekhez kell?
Lehet, hogy csőd / felszámolási eljárást indítanak a cégem ellen?
Lehet, hogy végrehajtót küldenek?
Lehet, hogy felkerülök valami fekete listára?

Köszi:
Robi

Szerintem az elismert márc. 20. számít.
Lehet belőle felszámolás.
Kamatot kérhet, eljárási költséget kérhet.

Az alábbi fizetési meghagyás ügyben kérem a jogi tanácsot:

• egy kft gépkocsi vásárlásánál voltam kezes. A kocsit részletre vásárolták. 2008-ban a kocsit lefoglalta az adóhatóság, majd a kft felszámolásra került. Ellenem, mint kezes ellen a gépjármű forgalmazója fizetési meghagyást bocsátott ki 2011-ben, aminek én 15 napon belül ellentmondtam, így átalakult az ügy polgári perré. A polgári pert a bíróság jogerősen megszüntette, mert a felperes a bíróság felhívására határidőre nem nyújtotta be az iratokat.

A napokban ugyanezen okból, ugyanezen gépjármű forgalmazó cég újból, 2. alkalommal benyújtotta ellenem a fizetési meghagyást. Kérdésem, hogy ugyanazon okból lehet 2. fizetési meghagyást benyújtani?

Igen.

Acél

Valahogy ekként a jogszabály: "Ugyanazon felek ugyanazon jogalapból egymás ellen a későbbiekben nem indíthatnak eljárást, ha a bíróság azt előzőekben már elbírálta."

Nálad a per előzőekben más okból szünt meg.

• laikus hozzászóló

Kedves Hozzáértők!

Ha egy szolgáltató indított FMH-t, akkor ugye ő köteles jogi képviselővel elektronikus úton beadni azt... A közjegyző 3 munkanapon belül köteles kiküldeni a kötelezettnek. (??)
A kapott FMH-n a benyújtási dátum ápr. 10., a postára adás dátuma pedig ápr. 18. volt. Bőven túllépte a kedves közjegyző a 3 munkanapot. Ilyenkor lehet-e a tv-re hivatkozva vmit tenni??

Köszönet a válaszokért!

Adósként? Örülj neki, ennyivel is később lesz jogerős.
(Eszem megáll, hova tűnt az embereknek a minimális erkölcsi érzéke is!)

A törvényszöveget olvasva nekem az jön le, hogy a kibocsátás és a kézbesítés eltérő jelentésű fogalmak.

Tisztelt fórumozók!
Ha rossz fórum témát választottam, akkor előre is el nézést.
A jelenlegi barátnőm tartozik az egyik mobil cégnek.
( Ki fizetni nem tudja.Bár most lehet hogy lesz munka helye; akkor természetes más lesz a helyzet. )
Már több felszólítást kapott és úgy néz ki, hamarosan behajtásra kerül az összeg.
Kb. 2 hónapja be jelentkezett édesanyámhoz.
( Hosszú és bonyolult lenne le írni miért kellett. A lényeg hogy édesanyám lakása a hivatalos lakcíme. )
Azt szeretném meg tudni; ha behajtásra kerül a sor, akkor el vihetnek olyan dolgokat is a lakásból, amiket nem a barátnőm vitt oda? - bár ruhán és egy hifin kívül más dolga nincs ott...
A válaszokat előre is köszönöm.

üdv.: janpier

Azt vihetik el(bár akkor sem elviszik, hanem felírják hogy ott van, arra az esetre ha árverésre kerül a sor), amiről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdona. Ha olyan vagyontárgyról valószínűsítik ami nem az adósé, akkor a tulajdonos igénypert indíthat, hogy visszakapja.

Köszönöm szépen a választ.
üdv.: janpier

Üdvözlöm!

A kérdésem az lenne, hogy van egy állandó és egy tartózkodási lakcímem is, ebben az esetben ha fizetési meghagyást bocsát ki a jegyző, azt melyik lakcímre érkezik? Tehát melyik jegyző teszi azt meg.Az állandó lakcímem vidéken van, a tartózkodási Budapesten. Ez azért érdekes mert ha az állandó lakcím szerinti (vidéken), arról nagy valószínűséggel nem értesülök időben, így cselekedni sem tudok, pl gépjármű foglalás megelőzése miatt. Ehhez kapcsolódóan még kérdezném, ha az állandó lakcímemre állítja ki a jegyző, de a tartózkodási is be van jelentve az okmányirodába, hibázik-e a jegyző, és lehet-e valamit tenni?

Köszönöm válaszukat.

Közjegyző. Arra a címre küldi, amit a jogosult megadott neki. Bármelyik közjegyző eljárhat, ebben nincs illetékességi terület.

Köszönöm válaszod, csak attól félek hogy kiküldik az állandó lakcímre, és nem értesülök róla, így jogerős lesz. Pedig jó okom van ellenmondással élni, valószínűleg simán nyerném. Ha jogerőre emelkedik, akkor pedig veszélyben a kocsim 100-200 ezer forint miatt, amit nem is tartok jogosnak.

Miért, nem lakik ott senki?

Lakik, de tőle biztos nem fogok értesülni róla, pont azért van tartózkodási címem is, de gondolom hogy ajánlott levelet nem is venne át. Gyakorlatilag arra lettem volna kíváncsi, hogy a jegyzőnek nem kell lakcímnyilvántartásból adatokat lekérni, de ezek szerint nem , kiküldi oda, amit neki megadtak.
Ilyen esetben lehet valamit tenni? (Ha azért nem tudok ellentmondással éni, mert az állandóra küldték, a tartózkodási helyett, és az állandón nem is veszi át senki)

A közjegyző nem nyomoz. De az elmondottak szerint hiába is kérne adatot a KEKKH-től, ha egyszer elfelejtettél kijelentkezni.

Nem is akartam kijelentkezni, 2 lakcímem van. Gondoltam logikailag a tartózkodásira küldik, hiszen azért tartózkodási a neve.

Köszönöm még1* a segítségét, akkor marad a postai átirányítás, csak az 4500/3 hó. Ez az ügy már 7 éve húzódik , követelés kezelőről-követelés kezelőre, mindig elmondom hogy adják bíróságra, mert mi a kifogásom, de mindig eladják másnak a követelést. Félek hogy egyszer fizetési meghagyást nyújtanak be, és az nem talál meg. Kifizetni pedig nem akarom, mert teljesen madár lennék ha 2* fizetnék.

Sziasztok!

Elnézést kérek, ha ez már szóba került, de azért feltenném a kérdésem.

Nincs Magyarországon se állandó lakcímem se ideiglenes lakcímem. Ezzel szemben a volt ideiglenes lakcímemről (ami jelenleg még saját tulajdon, de sajnos volt barátnőm hitelével agyonterhelt, hamarosan árverezve lesz) most kaptam egy e-mailt, hogy a MOKK kiküldött a fizetési meghagyást. Ezt persze senki nem tudja átvenni, hiszen már nem lakom ott. De a lényeg, hogy nem tudom és nem is akarom felvenni jelenleg.

Az rendben, hogy a közjegyző kiküldte egy nem bejelentett lakcímre, mert nem ellenőrzi. De az vicc lenne, ha így jogerőre emelkedhetne (feltéve ha nem veszi át senki). Nincs erre valami szabály? Hallottam, hogy magánszemély egyébként is 6 hónapig élhet a kézbesítési vélelemmel szemben. De ilyen esetben is? Ennyi erővel direkt szórakozhat valaki azzal, hogy nem feltétlenül valós követelésekre küldözget ki FMH-kat külföldön dolgozó személyek ellen, aztán ha jogerős lesz kénytelen fizetni az "Adós".

Nem igazán, mert a végrehajtásról való tudomásszerzést követő 15 napon belül akkor is lehet kérni a kézbesítési vélelem megdöntését, ha egyébként eltelt a 6 hónap.

Sziasztok!
A Társasház ahol lakom, fizetési meghagyást adott ki ellenem közös költség tartozás címen. A tartozást nem is vitatom, de a fizetési meghagyáson rossz a cím. A nevem stimmel, de a lakás nem. Észrevételként szóvá tettem a közjegyzőnek, aki ellentmondásként értékelte és perré alakult az eljárás. Mire beadták az előkészítő okiratot mindent megváltoztattak benne és azon már a jó cím szerepel. Kérdésem lehet -e ilyet csinálni egy eljáráson belül? Nem kellett volna a rossz címre szóló fizetési meghagyást visszavonni és kiadatni a jó címre? Honnan tudhattam volna, hogy az összeg amit megjelöltek követelésként az valóban az én ingatlanomra szól -e vagy arra a címre amire kiadták?
Köszönöm a segítséget!

Most akkor vitattad vagy nem vitattad?

Ilyet lehet csinálni. Kár volt vitatni szerintem.

Egy Kft tartozik nekünk, a tartozásért egy magánszemély kézfizető kezességet vállalt. A Kft jelenleg felszámolás alatt áll, de lejárt már a 180 nap, és nem jelentettük be a felszámoló felé a tartozásunkat, mivel úgysem fizettek volna, természetesen a cégben már nem volt pénz. Abban a tudatban voltunk, hogy a kezes köteles lesz fizetni. Azonban a bíróságon szembesültünk vele, hogy a jogvesztés a kezessel szemben fennálló követelésünkre is vonatkozik. Úgy gondolom, hogy ide nem alkalmazható a csődtörvény, hiszen ez polgári ügy. De minden jogász azt mondja, hogy ez jogvesztés, és a bírói gyakorlat ezt támasztja alá. Polgári perben visszakövetelhető-e a tartozás a kezestől?