Fizetési meghagyás S.O.S.

Köszönöm a segitséget ez elég meggyöző volt!

Ha nem veszi át és nem mond ellent, akkor nem lesz polgári per, hanem kapsz egy jogerősített fizetési meghagyást, és beadhatod a végrehajtás iránti kérelmedet.
Ha ellentmond? akkor lesz polgári per. Ha nem veszi át az idézést, az ő baja, nem tud személyesen védekezni.
Látatlanban különösen nem latolgatok esélyt.

És ha nem veszi át a levelet,de kézbesitettnek kell tekinteni.És nincs reakció?Jön nekem levél a következő lépesröl?Azaz polgári perröl amire be kell
fizetni az illetéket?És az arra szóló idézést,hogy kapja meg?
Egy vesztes polgári pernek mennyi a költsége?Átlag!
Maga szerit van esélyem?

Ajánlott, tértivevényes levélben. Ha nem keresi, akkor a kézbesítés második megkísérlésétől számított 5. napon kézbesítettnek kell tekinteni.

Kedves ObudaFan!
És miután benyújtottam a fizetési meghagyást a bíróság ájnlott levélben küldi ki az adósnak a felszólitást?És ha nem nyit ajtót vagy nem veszi fel a levelet akkor mi történik? Mit kell csinálni,hogy
ne tudja húzni az időt?
Nagyon tud hazudni a néni,már tapasztaltam!

„És ha nem ismeri el a tartozást?Akkor polgári peres eljárás következik?”

Igen.

„Leirná,hogy kell elkezdeni egy ilyen FIZETÉSI MEGHAGYÁST.”

Az adós lakóhelye szerinti helyi bíróságon kell benyújtani a formanyomtatványt és leróni az illetéket, vagy az erre szóló nyomtatvány kitöltésével költségkedvezményt kérni.

„És a nyomtatványon kihagyhatom az adós szül.idejét és
sz.azonositoját?
”

Igen.

Kedves ObudaFan!
Remélem az én kérdésemre reagált!
És ha nem ismeri el a tartozást?Akkor polgári peres eljárás következik?
Leirná,hogy kell elkezdeni egy ilyen FIZETÉSI MEGHAGYÁST.
És a nyomtatványon kihagyhatom az adós szül.idejét és
sz.azonositoját?
Még annyit az egyik szomszéd megsugta,hogy 80e a nyugdija az adósomnak.
Válaszát elöre is köszönöm!

Elégnek elég. A kérdés csak az lesz, hogy lesz-e miből végrehajtani. Bár, ha a lakás az övé, akkor azért valószínűleg igen.

Tisztelt ügyvéd Úr/Nő!
Érdeklödni szeretnék.A sztori az,hogy a szomszéd néni
átjöt egy kis kölcsönér.Már 30e Ftnal tartottunk mikor elkezdtem követelni a pénzem.De csak halogatta mindenféle kifogással.Gyorsan irtam egy szerzödést alá is irta neve cime szül.hely.De nem irtunk szül.időt meg személyi azonositót.Még annyit,hogy kiderült az egész lépcsöháznak tartozik.Ezért most a FIZETÉSI MEGHAGYÁSSAL probbálkoznék.
Szóval elég egy ilyen szerzödés?2 tanu van!de család tag.
Van esélyem,hogy visszakapjam a pénzem?
Elöre is köszönöm a segitséget!

Kaptam ,parkolasi fizetesi meghagyast, egyszer amikor mar kuldtek csekket elkuldtem nekik az adasvetelit(amit le is adtam okmanyirodaban) hogy mar reg nem az en tulajdonomban van az auto, erre kuldtek egy valasz levelet hogy eszrevetelemet elfogadjak nincs semmi kovetelesuk felem.. most ezutan jott ez a fizetesi meghagyas... most ellentmondok ,mindenfelekep perre alakul vagy van ra esely hogy gyoz a jozan esz es a tenyek?:)

És még valami: mint munkaviszony keretében alkalmazott jogtanácsos bíróság előtti eljárás során külön meghatalmazást ugye nem kell csatolnom?

Teljesen mindegy, csak ahol a bélyeget lerovod, azt írja alá két tanú is.

Kedves András!
Újabb kérdés merült fel: a fizetési meghagyás nyomtatványt a szükséges példányszámban eredetiben, vagy másotaban kell benyújtani?
Ha másolat is jó, akkor az eredeti példányon feltüntetem az illetékbélyeget, és az illetékbélyeggel ellátott példányt másolom, vagy a másolt példányokon külön feltűntetem, hogy az illeték az eredeti példányon bélyegben leróva?
Segítségét köszönöm!

Mint annyi minden máson, ezen sem veszünk össze! :-)

Az rendben van, hogy a joggyakorlat nem követi ezt a BH-t, de pusztán a BH szövegéből szerintem az következne, hogy kell.

Csak azt tudom erre mondani, hogy kb. 3 éven át voltam sokadállásban jogtanácsos az alkotmánybírósági munka mellett, és egy csomó fmh-ban meg perben eljártam, de soha egyetlen esetben sem kértek tőlem munkaszerződést stb. A cégbejegyzés más, mivel az ellenjegyzéshez kötött, ezért ott kell.

A BH valóban egy cégeljárással kapcsolatban született, de a jogtanácsosi képviseletről szól, így szerintem minden eljárásban alkalmazható.

Kedves Gombolyag Kollega!

Az Obudafan által bekopizott BH. a cégbejegyzésre vonatkozik, ami ellenjegyzéshez kötött. Egy FMH-hoz nem kell munkaszerződést stb. csatolni. Üdv:

BH2000. 411
A jogi képviselő meghatalmazásának szabálytalansága esetén nem sért jogszabályt a cégbíróság, ha a bírósági iratokat nem a jogi képviselőnek, hanem a cég képviselőjének (ügyvezető) kézbesíti [Pp. 97. §, 1983. évi 3. tvr. 2. §, 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 25. § (1) bek., 7/1983. (VIII. 25.) IM r. 2. §, 16. § (1) bek.].
Az elsőfokú cégbíróság 1998. április 1-jén kelt végzésével elutasította az S. L. Kereskedelmi Korlátot Felelősségű Társaság cégbejegyzés iránti kérelmét, mert a cég hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget. A hiánypótló végzés arra irányult, hogy a bejegyzést kérő csatolja a társasági szerződést ellenjegyző jogtanácsos munkaszerződését, és pótszerződésben jelölje meg, hogy a két ügyvezető közül melyik gyakorolja a munkáltatói jogokat. A hiánypótló végzést, illetve az elutasító végzést az elsőfokú bíróság a kft. egyik ügyvezetőjének küldte meg.
A bejegyzést kérő e végzés ellen a törvényes határidőn belül igazolási kérelmet terjesztett elő. Előadta, hogy a hiánypótló végzést nem kapta kézhez szabályszerűen, így a bejegyzési kérelem elutasítása nem jogszerű. Arra az esetre, ha a cégbíróság a kérelmének nem adna helyt, fellebbezési kérelmet is előterjesztett, mivel a kézbesítés álláspontja szerint nem volt szabályszerű, hiszen a végzést nem a jogi képviselő kapta kézhez. Egyben csatolta a jogi képviselet ellátására vonatkozó eseti munkaszerződést és a társasági szerződés - a hiánypótló végzéseknek megfelelő tartalmú - módosítását.
Az elsőfokú cégbíróság 1998. május 21-én kelt végzésével az igazolási kérelmet elutasította. Kifejtette: mind a hiánypótló végzést, mind a bejegyzési kérelmet elutasító végzést az ügyvezető a társaság székhelyén, illetve lakcímén szabályszerűen átvette.
A bejegyzést kérő fellebbezést kiegészítő beadványában a Pp. 97. §-ára hivatkozva kérte a bejegyzési kérelmet elutasító végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára történő utasítását. Hangsúlyozta, képviseleti jogosultsága a megbízással vegyes meghatalmazással igazolást nyert.
A bejegyzési kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen járt el akkor, amikor a céget annak igazolására hívta fel, hogy a meghatalmazott jogtanácsos munkaviszony keretében látja el a cég képviseletét. A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. tvr. 2. §-a azt tartalmazza, hogy a jogtanácsos a jogi tevékenységet

1. gazdálkodó szervezetnél [Ptk. 685. § c) pont] munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony), vagy
2. jogtanácsosi irodában fejti ki.

A 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet 16. §-ának (1) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], az állami költségvetési szerv, a társadalmi szervezet és az egyesület a különleges szakismeretet igénylő ügyben eseti megbízást adhat más - az előbbiekben felsorolt - szerv jogtanácsosának. A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében is akként foglalt állást, hogy a képviseleti és az ellenjegyzési jogosultságot a társaság képviselője és a jogtanácsos között létrejött munkaszerződés igazolja. A fellebbezési eljárásban csatolt eseti munkaszerződés - tartalma szerint - nem munkaviszony létesítésére irányul, így az elsőfokú bíróság jogszerű végzésének megváltoztatására a Legfelsőbb Bíróság nem látott lehetőséget. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy mivel a cég jogi képviselője által a bejegyzési eljárásban becsatolt meghatalmazás nem volt szabályszerű, ezért az elsőfokú bíróság helyesen, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt el akkor, amikor a hiánypótló, illetve a bejegyzési kérelmet elutasító végzését a cég képviselőjének kézbesítette. Így nem sértette meg az időközben hatályon kívül helyezett, de a jelen ügyben még alkalmazandó 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 25. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 97. §-ában foglaltakat.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Cgf. II. 31.742/1998. sz.)

Kedves András!
Köszönöm gyors válaszát!

Kedves Gombolyag Kollega!

A legtöbb bíróság beéri az fmh-n a képviselet feltüntetésével (XY jogtanácsos), de láttam már olyat, ahol kérték az igazolvány másolatát is. Külön eljárási illeték természetesen nincs a képviselet után, miként ilyen az ügyvédeknél sem létezik. Ez egy gyakorlatias pálya, csak könyvből nem lehet megtanulni, akár az autóvezetést. Majd belejön! Üdv:

Kedves Ügyvéd Úr!
Segítségét kérem az alábbi kérdésben:
Jogtanácsosi névjegyzékbe való felvételem folymatban van. (Egy gazdasági társaság alkalmazásában állok néhány hete.) Mivel a névjegyzékbe való felvételem és a jogtanácsosi igazolvány kiadása még nem történt meg, fizetési meghagyás bíróságra történő beadását megelőzően általános meghatalmazást nyújtottam be a helyi bíróságra.
A bíróság által kibocsátott végzésben 18 ezer forint eljárási illeték lerovására hívnak fel.
A kérdésem: amennyiben a jogtanácsosi igazolványt megkapom, úgy a gyakorlatban hogyan történik a képviselet igazolása? Az igazolvány másolatát kell csatolnom minden egyes ügyben, vagy a fizetési meghagyás nyomtatványán kell jelölni a képviseleti jogosultságot? És igazolvány birtokában kell-e külön eljárási illetéket fizetni?
Elnézést, ha esetleg értetlennek tűnök, de nincs gyakorlatom a témában.
Köszönöm a gyors választ.

Ami már akkor is hatályos volt, az a felszólításra irányadó 60 napos jogvesztő határidő. Ha ilyen felszólítás nem volt, akkor érdemes lenne ellentmondani. Azért is, mert a bíróság elleni kártérítési igény viszon nem fog megállni szerintem.

1. Bocs, elírtam, természetesen Pp.
2. Ez már érdekes információ, előtte nem volt semmilyen határidő? Ha bemegyek a munkahelyemre, majd megnézem a Complexben a korábbi verziót.
3. Ez okés. Akkor mégegyszer: 3 bírság van, egy ebből tényleg jogtalan, volt jegyem. A gond, hogy mivel lejárt az elévülés, kidobtam a jegyet, így ezt úgyse tudnám bizonyítani. Kérdezem tehát mégegyszer, ilyen esetben lehet-e kárigényem a bírósággal szemben (természetesen csak akkor, ha volt határidő 2008. decemberében is).
4. Ez annyira színvonaltalan hozzászólás, hogy nem értem, hogy diplomás ember, egy segítségkérésre való jogi fórumban hogy írhat ilyet. Ha nem kíván segíteni, ennek rendkívül egyszerű a módja: ne tegye. De megítélni engem 0, azaz 0 információ alapján, nem éppen jogászra vall. Na mindegy, el van nézve, elvégre ajándék tanácsnak ne nézd a fogát:)

1. A Ptk. 317. §-ában szó nincs semmiféle hatéridőről.
2. A Pp. 317. § aktuális szövege január 1-jétől hatályos, nem kell alkalmazni a 2008. decemberében indult eljárásra.
3. Ha késedelmeskedett volna a bíróság, az semmiben nem érinti a te tartozásodat.
4. Nehogy nmár még neked álljon felljebb! Járj gyalog!