KFT ügyvezető újra...

Szia,

köszi a válaszokat, írtam az e-mailedre!
bye,
leader

A tulajdonosi pozició meg az ügyvezetői elvileg két külön dolog, tehét le lehet mondani az ügyvezetésről, és megmaradhatsz tulajdonosnak. Ha nem leszel ügyvezető - semmilyen felelősséged nincs, ezt tehát így is meg lehetne oldani. Bár hozzáteszem, hogy polgári jogi szempontból a felelősség úgy néz ki, hogy a cég nevében nyilatkozik az ügyvezető, és a cég felel - tehát a hitelezők nem az ügyvezetőt hajtják, hanem a cég vagyonát. Ha az ügyvezető "rosszulk muzsikál" és ezzel a cégnek kárt okoz - akkor a tulajdonosok leválthatjék és kötelezhetik kártárítésre - az ügyvezető tehát elsősorban a tulajdonosk felé felel, kifelé a hitelezők felé a cég a felelős.

Büntetőjogilag pedig egyénileg kell elbírálni a felelősséget, tehát a cselekvéssel elkövethető büncselekmények esetén az fele, aki tett valamit (nyilatkozott csalási szándékkal), a mulasztással is elkövethető bűncselkemények esetán pedig az, aki nem tett, de tennie kellet volna - tehát a passzivitás is gond lehet. De ezt hagyjuk inkább, mert ez elmélet ...

A törvényességi felügyleti eljárás azt jelenti nagyon egyszerűen, hogy minden cég köteles a törvényeknek megfelelően működni, és ha nem tud (vagy nem akar), akkor a Cégbíróság felhívja a törvényes működás helyreállítására - ha nem állítja helyre a rendes múködást, akkor több szankcióval sújthatja, ami a pénzbírságtólkezdve a tevéknység átmeneti felfüggesztésén túl a megszüntetésig terjedhet (utóbbira talán mág példa sem volt)

Visszatérve a kérdéseidre:

Én tárgyalnék arról, hogy vegye meg a részem - amíg nem veszi meg, addig nem hagynám kormányozni. Indítanám a törvényességi felügyleti eljárást, mondjuk visszahívom az ügyvezetésből, ha van rá jól fogható alapom, mint tulajdonos, a leveleket a legfontosabb ügyfeleknek stb. Bepróbálkoznék a kártérítési felelősséggel - ha van rá reálisan alap stb. - szóval ilyesmi irányba mennék el, de ezek csak találgatások...

Ha jó a cég, felajénlanám neki, hogy én veszem meg az ő részét - vagy ugyanennyiért vegye meg ő az enyémet

Vagy eladnám az üzletrészt harmadik személynek - és akkor ha akarja, elővásárlási joga alapján megveheti.

Hogy mivel veszed rá az alkura - az nem csak jogi kérdés, biztos tudod, hogy egy jó alku sose csak, vagy túlnyomórászt jogi kérdésekből áll össze, az általában csak a vége

"nem a biztos, hogy a Ptk-val van a baj, hanem ott lehetett a hiba, hogy patthelyzetes irányítást hoztatok létre"

:)) ez igaz, de alapvetően arra gondoltam, hogy a GT sokmindent alapos részletességgel szabályoz, erre az esetre viszont ezt nem érzékelem. Term. a GT nem tehet az ÜV-k között megromló viszonyról.
A törvényességi felügyeleti eljárás mit jelent, milyen szempontból állítja helyre a törvényességet?
Hogy tiszta legyen: megromlott a viszony, a cég működik, de szeretnék kiszállni, mert félek, hogy még akár büntetőjogilag is felelnem kell a kolágám hülyeségei miatt. Ugyanakkor nem akarom "ingyen" odavágni neki az üzletrészem. Tehát: ha ügyvezető vagyok, felelek mindenért (illetve ahogy korábban írtad....), ha lemondok, akkor újabb lapom ugrik. Ez a helyzet, és tudom, hogy nem a PTK okozta, hanem a saját hülyeségem, csak mindig könnyeb mást okolni.

Különben nagyon köszi a segítséget, először vagyok ezen a fórumon, és nagyon tetszik, jó hogy ilyen van. Ti (Te), akik ennyire értitek a dolgokat, ügyvédek vagytok? Vagy lesztek?

Szia,

kérhetsz egy törvényességi felügyeleti eljárást is a Cégbíróságon - amely kötelezni fogja a céget törvényes működés helyreállítására - konkrét határidőn belül. Egy olyan perben pedig, ahol a cég felperes, és eltérően nyilatkoznak az ügyvezetők a perindításról azt csinélnám, ha bíró lennék, hogy felfüggeszteném az eljárást, megkeresném a Cégbíróságot ezzel a probléméval, és a törvényes működés helyreállításig állna a per. Ez is egy megoldás.

Sajnos ha ketten vannak a cégben, akkor a másik kizárására irányuló per sem indítható - tehát az a lehetőség, hogy kizárjátok egymást ki van lőve...

Aztán ott van a lehetőség is, hogy ha valamelyik ügyvezető eljárása kárt okoz a cégnek, akkor - ha jelezted, hogy nem oké a dolog - utóbb a cég kártérítésre kötelezteheti az ügyveteőt, és emiatt le is válthatja. Lehet, hogy hagyni kell besétálni a csapdába - és akkor egyedül leszel ügyvezető.

Ha már a szabálysértési eljárás folyamatban van a céggel szemben, akkor azzal nem lehet mit tenni - az eseteleges büntetést állnia kell a cégnek, és oda el kell menni valakinek. Ha az egyik nem megy, akkor a másiknak - ha meg mind a a kettő elmegy, és össze-vissza nyilatkoztok, akkor a nem konzisztens nyialtkozatnak megfelelően állapítják majd meg a tényállást, és az alapján döntenek.

Egyábként konkrétan mi a bajotok egymással? Remélem valami nagy problémáról van szó - ha leírod, akkor lehet igazán véleményt mondani, mert ez így csak találgatás.

Ui.:

Ami pedig a tárgyalási alapot illeti: nem a biztos, hogy a Ptk-val van a baj, hanem ott lehetett a hiba, hogy patthelyzetes irányítást hoztatok létre, vagy pedig ott, hogy a bizalom közöttetek megrendült - ez utóbbit a PTK nem tudja garantálni

köszönöm a gyors választ!

Tehát el kell érni, hogy a szerződéses nyilatkozat ne legyen egyértelmű. De: amennyiben az egyik ügyvezető a társaság nevében pl polgári pert (vagy hatósági eljárást) kezdeményez, ugyanezt a bíróság felé kell jelezni?? Tovább: a Kft ellen szabálysértési eljárás van folyamatban, ÜV2 nem vesz részt az irányításban, jogilag viszont mindenért felelel. Nem hivatkozhat arrra, hogy sorry, de én nem így akartam...?Kicsit úgy érzem, hogy a PTK nem kelő alapossággal szabályozza ezt a kérdéskört, pedig biztos vagyok abban, hogy a helyzetem nagyonis gyakori. Sajnos az általad leírt patthelyzetet még mindig kicsit gyenge tárgyalási alapnak érzem, bár más (reális) lehetőséget magam sem látok.

Minden jót!

Szia,

Egymással le kell rendezni a dolgot minél előbb - ez a lényeg. Amúgy a szerződés megkötését megakadályozhatja, ha tudja, hogy kivel akar szerződni a másik ügyvezető, és felhívja a figyelmét a szerződéső partnernek arra, hogy nincs egyetértés az ügyvezetők (tulajdonosok között) ebben a kérdésben, és ezt le is írja még szerződéskötés előtt. Ekkor a szerződni kívánó harmadik személy utólag nem hivatkozhat arra, hogy ő nem tudott az ügyvezetpk közötti ellentmondásról. És mivel a szerződés létrejöttéhez - a cég teljes értékű nyilatkozatához - az feltétlenül szükséges, hogy a nyilatkozat egyazon kérdésben egyértelmű legyen, ezért a jóhiszeműség és a tisztesség, valamint az általában elvárható eljárás alapelvi szintű követelményei szerint jobban teszi ha nem szerződik addig, amíg a helyzet nem lesz egyértelmű.

A fenti magatartással el lehet érni egy patthelyzetet - ezt kell felodani úgy, hogy jussanak egyezségre, vagy vásárolják ki egymást - különben nem tudnak működni.

Üdv Mindenkinek,
Véleményetek szerint mi a helyzet akkor, ha a Kft.-nek két tagja (50-50% szavazat) van, akik ügyvezetők is, de valami oknál fogva nem azonos módon akarják vezetni a céget? Pl: megakadályozhatja az egyik ügyvezető egy szerződés megkötését stb.? (TSZ szerint önállóan, teljes körűen jogosultak cégjegyzésre) Egyáltalán, mi a megoldás ebben az esetben, hiszen ha ÜV1 tetszése szerint vezetheti a céget, akkor nem érdekelt abban, hogy ÜV2-től megvegye az üzletrészét (a pénzt úgyse osztalékként veszi ki), ÜV2-nek tehát van egy majdhogynem értéktelen üzletrésze???? HELPMEPLEASE!!!