Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Obudafan:

"Feltevést azt valamire alapozni kell. Közös feltevést közösen kell valamire alapozni. Ha a felek előre tudják, hogy bizonyos körülmények rendkívül bizonytalanok, akkor azzal kapcsolatban nem alapoznak semmire, nincsenek feltevéseik."

Ezzel azt akarod mondani, hogy a bank a hitel megkötésekor nem rendelkezett gazdasági előrejelzéssel?()
Fogalma nem volt a jövőbeni kockázatokról , de veled aláíratott egy kockázatfeltáró nyilatkozatot, hogy ismertette veled a kockázatot?
Mit ismertetett veled, ha téged idézne:"bizonyos körülmények rendkívül bizonytalanok, akkor azzal kapcsolatban nem alapoznak semmire"

Én inkább úgy mondanám, hogy a bank gazdasági előrejelzése, amihez a hitelezését formálta, az LB szerint sem , kell , hogy pontos legyen.
De attól még az egy feltevés, ami tévesnek bizonyul.

Amennyiben ez az előrejelzés nem fedi a valóságot, akkor közös téves feltevés 210(3), banki dokumentációval alátámasztva , ha fedi, de veled nem közölte, hogy ő tisztában van az árfolyam emelkedésssel, akkor 210(1)?

Nem ezt mondtam. A CHF-HUF árfolyam jövőbeli alakulása a szerződéskötéskor bizonytalan volt, azt a feleknek is bizonytalannak kellett tekinteniük, ezért arra feltevést alapozni nem lehetett.

musilan!

Végtörlesztés után, kártérítési pernek nevezném.
Hiszen akkor már egy felmondott szerződés lesz a kezedben.

ObudaFan!

Miért ne lehetne?
Az életben maradás alapvető feltétele bizonyos mértékű kockázat vállalása.
Az emberek sokszor bizonytalan tényezőkre alapítanak feltevéseket, amelyek szintén bizonytalanok lesznek.

pl.: A kolontári emberek arra a feltevésre alapozták házaik építését, hogy remélhetőleg a zagytározó nem fogja elönteni a településüket. Az eljáró hivatalok is eszerint adták ki az engedélyeket.
A katasztrófa bekövetkezte után már mindenki tudja, hogy ez a feltevésük téves volt, és ezért túl nagy árat kellett fizetniük.

vagy
Pl.: Senki nem tagadja meg a munkába járást olyan indokkal, hogy egy teherautó sofőr az erőfölényével visszaélve eltaposhatja munkába menet. Remélem nem adok ötletet teherautó sofőröknek. Nem lenne logikus cselekedet börtönbüntetéssel is sújtható bűntett elkövetni. Főleg indíték nélkül.

Nézzük a kölcsönszerződést:
A kölcsönszerződésemben van egy elejtett mondat, amely utal a CHF-HUF árfolyamra.
„Ha az CHF HUN árfolyamának nagymértékű változása miatt /legalább 5 %-os változás/..., akkor az Adós köteles 30 naptári napon belül a bank számára pótfedezetet biztosítani.”

Másképpen fogalmazva:
A felek feltételezik, hogy a CHF-HUF árfolyama nem fog 5%-nál nagyobb mértékben emelkedni. Ha mégis jobban emelkedne, akkor az adós köteles emelni a fogadás tétjét. Köteles a szerencsejátékba bevonni az elzálogosított ingatlanon felül pl. a kocsiját (a lovát és/vagy a legkedvesebb leányát) is.

A kölcsönszerződésben a szerencse elemek dominálnak a kiszámíthatóság helyett, ezért nevezem fogadásnak.

Az én feltevésem az volt, hogy az árfolyam csökkenni fog, de 5%-nál nagyobb emelkedésre semmiképp nem számítottam. Másképp nem fogadtam volna el a bank feltételeit.
Értelemszerűen nem az volt a célom, hogy földönfutóvá váljak.

A bátyám egyszer azt mondta:
„Figyelj ide Öcsém! Én ilyen feltételekkel, nem veszek fel hitelt. Még akkor sem vennék, ha a fejemhez pisztolyt nyomnának. Ilyet nem látott a világ. Ilyen feltételeket kikötni, hogy a Bank bármit úgy módosíthat, ahogy akar. Ez a pofátlanság csúcsa.
A szerződésből kiabál, hogy a Bank az ingatlanra hajt, nem a törlesztésre.”

Nos, lehetséges, hogy az idő a Bátyám feltevését igazolja.

Amikor 180 Ft volt az árfolyam, megkerestünk egy hiteltanácsadót, aki azt mondta:
„Csak a balga ember száll ki ilyen magas árfolyamnál. Buknál 25%-ot. Egyébként semmi sem indokolja, hogy ilyen magas legyen a HUF/CHF árfolyam. Legjobb kivárni, mert majd meglátod, hogy szépen vissza fog menni az árfolyam a 140 körüli szintre.”
Nos, a hiteltanácsadó feltevését közel három eltelt év alatt semmi nem igazolta.

Most, hogy 240 az árfolyam, kisebb balgaságnak tűnik 25% veszteséggel kiszállni, mint 66% veszteséggel tovább játszani a szerencsejátékot.

Az is egy feltevés, hogy ha tíz Bank összebeszél egy közös cél érdekében, akkor együttesen van akkora pénzügyi erejük, hogy felvásárolják egy nemzet összes valutáját.
Pl.: A Svájci Frankot felvásárolhatják azért, hogy emelkedjen az ára.
Mi lehet az indíték?
Pl.: A CHF-be fektetett pénz kb. 1000%-os megtérülést hozhat a nagy számban kihelyezett CHF alapon nyilvántartott, de valóságban nem CHF forrásból finanszírozott hitelállományból.

Obudafan:

"Nem ezt mondtam. A CHF-HUF árfolyam jövőbeli alakulása a szerződéskötéskor bizonytalan volt, azt a feleknek is bizonytalannak kellett tekinteniük, ezért arra feltevést alapozni nem lehetett."

A hitelfelvételkor a bank jövedelemvizsgálatot végzett, pénzért ,annak tudatában tette ezt, anyagi helyzetem (most idézlek:) jövőbeli alakulása a szerződéskötéskor bizonytalan volt, azt a feleknek is bizonytalannak kellett tekinteniük, ezért arra feltevést alapozni nem lehetett.

A bank erre alapozva nyujtotta nekem a hitelt nem?
A mai világban a munkahely semmiel nem biztosabb, mint egy árfolyam alakulás, sőt.

Hogy alapozhat a bank egy bizonytalan dologra?
Ha a bank a hitelnyújtást, arra alapozta , hogy 3 éve van munkám, akkor az árfolyamnál is alapozhatott feltevést az elmult 3 év árfolyamára vagy tévednék?

Ycal!

Bizonytalan dologra úgy alapozhatott feltevést, hogy minden bizonytalanságból származó kockázatot az adósokra hárított. Még olyan kockázatokat is amelyeket ügyesen befolyásolni képes, vagy éppen maga a devizahitelezés jellege automatikusan befolyásol. Ha a bankok szándékosan befolyásolják, akkor olyan a játék, mint az itt a piros hol a piros. Két-három menetig hagyják nyerni a játékost, majd emelik a tétet és végül üres zsebbel kénytelen hazamenni az áldozat. Mert a játékvezető ügyesebb. Mindig Ő dönti el, hogy hol a piros.

A devizahitelesek problémáját négy fő csoportra lehet osztani:

1. A munkahely elvesztése:
Lehet szélsőséges elméleteket gyártani arra vonatkozóan, hogy a válság kirobbanásában milyen szerepet játszottak a bankok, és ez hogyan hatott az adós munkahelyére. Ez azonban messze túlmutat egy polgári per keretein. A Bíróság szinte biztos, hogy az adós saját kockázat-vállalásaként ítélné meg a munkahely elvesztésének lehetőségét.

2. Jövedelmi helyzet alakulása:
Itt egyértelműen felelősnek látom a bankokat.
Ha a Bank vette a fáradtságot megvizsgálni, hogy az adós jövedelmi helyzete milyen mértékű havi törlesztéshez elegendő, akkor hogyan kínálhatott olyan kölcsönszerződés konstrukciót, amellyel a havi törlesztő részlet a duplájára emelkedett? Ilyen szerződés alkalmas arra, hogy az adós szorult, kiszolgáltatott helyzetbe kerüljön és nélkülözésnek tegye ki.

3. A devizaárfolyam emelkedése:
Nekünk adósoknak nincs rálátásunk, hogy mi okozza az árfolyam emelkedést. A médiában elhangzottak ellentmondásosak. Közismert, hogy a bankok és jelentős pénzügyi erővel rendelkező befektetői érdekek akár közvetlenül, akár közvetett módon (a médián keresztül) hatással vannak a devizaárfolyamokra, de a Bíróság számára ezt bizonyítani is kell. Bizonyíték híján ez csak egy állítás marad, ami alapján nem születhet adósok számára kedvező ítélet. Bizonyítás hiányában a Bíróság azt fogja megállapítani, hogy az árfolyamkockázat vállalása az adós egyéni kockázatvállalása.

4. Kamat emelése:
Ezt a veszteséget tartom a leg-igazságtalanabbnak.
A bankok nem részletezik, az alkalmazott emelés összetevőit és számításának képletét. Erről szemérmesen hallgatnak, így később nehezebb kártérítésért folyamodni.
A kamatnak amúgy a szerződés szerint csökkenni kellene, a CHF-LIBOR csökkenésének megfelelően.
Ha a bank pl. 20 alvállalkozó bevonásával jut pénzhez, az az Ő kockázata és költsége kellene legyen, de mindenképpen az adós felelősségvállalásán kívül eső tényező. Tehát a forrásköltség CHF-LIBOR felett eső részét jogszerűen nem lenne szabad az adós nyakába rakni, azt a banknak kellene magára vállalnia.
Ha a kamatemelés kockázati felárból adódik, az azt jelenti, hogy XYZ adósok nemfizetését akarva-akaratlanul a becsületesen fizető adósok nyakába varrják. „Azt a lovat ütik, amelyik húz.”
Kamatemeléssel kapcsolatban már született egy Bankot elmarasztaló bírósági döntés BH 1995/414. A döntés óta azonban megváltozott a jogszabályi háttér, tehát a 275/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet szabályait is szem előtt kell tartani.

Segítenétek ebben?

Ha a törlesztőrészlet 70%-os emelkedése miatt , érdekbeli vagy gazdasági lehetetlenülést jelentek be és a bíróság ezt ki is mondja. Akkor a kölcsönszerződés megszünésével (követelés) a jelzálog szerződés is megszünik?

Ptk.259. §
(3) A zálogjog megszűnik, ha a követelés megszűnik, vagy a zálogjog átruházása nélkül átszáll, kivéve, ha a törvény rendelkezése értelmében a zálogjog a megtérítési követelés biztosítására fennmarad.

Vagy a bank viszi a házat és elfelejtjük egymást?

Érdekbeli lehetetlenülés

A szolgáltatás és így a teljesítés lehetetlenüléséhez vezet az is, ha azt az élet józan felfogása szerint a tisztesség és a méltányosság elvének figyelembevételével nem lehet elvárni. A jóhiszemű joggyakorlás és kötelezettségteljesítés elvéből következik, hogy az adós csak addig a határig köteles a teljesítés céljából erőfeszítéseket tenni, ameddig ezt tőle a méltányosság szerint el lehet várni. Ilyenkor beszélhetünk a kötelem túlnehezültségéről.

Fogalmam sincs, miért szeretnéd egy összegben, a mai árfolyamon kifizetni a teljes tartozást. Annak a lehetetlenülésnek ugyanis ez lenne a jogkövetkezménye.

Ptk. 312. § (1) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik.
319. § (2) A szerződés megszüntetése esetében a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár.

Obudafan:

Miért ne lenne jó ,én forintot kaptam, amire a bank forintszámlát nyitott, de chf-ben tart nyilván.
Tehát nekem a kapott forintot kellene visszaadnom, de az már a bank jogalap nélküli gazdagodása lenne.
Ugyanis a kamatokban megfizetett CDS felár miatt,(Azért olyan drága a hitel, mint tudjuk)- ezt ugyebár azért fizeti, aki fizeti, hogy vis major esetén alanyváltozás legyen kötelezetti oldalon - lehetetlenülés vagyis a visszafizetés meghiúsulása esetén a biztosító kifizeti az eredeti hitelezőt. Így viszont a banknak sincs kötelezettsége.

Sziasztok!
Mi a véleményetek?
A Demokratában megjelent Lentner-interjút jogi érveléssé tudnánk konvertálni :)
Ki lát lehetőséget? Jogászoknak mi a véleményük?
köszönöm!
üdv Lacus 81

https://digitalstand.hu/olvaso/4396#2
Demokrata 2011.szeptember 28.
A kaszinókapitalizmus megbukott - Interjú Lentner Csabával

A párizsi Sorbonne Egyetem doktori iskolájának a kutatóprofesszora Dr. Lentner Csaba által a holnapi Demokratában megjelenő nyilatkozatából idézek:
A cikkből részlet itt olvasható ( FONTOS el kell olvasni, nem vagyunk felelőtlenek illetve nem is voltunk soha):

https://digitalstand.hu/olvaso/4396#2
Demokrata 2011.szeptember 28.
A kaszinókapitalizmus megbukott - Interjú Lentner Csabával
”Az a hitelezés amit svájci-frank alapúnak mondanak, valójában fedezet nélküli hazárdjáték volt. A bankok szerencsejátékot űztek és rajtavesztettek. A rendszer bedőlésért elsődlegesen ők a felelősek- Mondta a Demokratának Lentner Csaba közgazdász.

Kérdés: -A devizahitelek drámája szinte sorstragédia lett. Hogy jutottunk idáig?

Dr.Lentner: - Tisztázzunk valamit mindjárt az elején! Teljességgel téves és helytelen a szóban forgó problémakör esetében devizahitelről beszélni. Ez ugyanis nem az!

Kérdés: - Hanem mi ?

Dr.Lentner: - Gigantikus átverés. A svájci jegybank legfrissebb adatai azt igazolják, hogy a külföldi bankok Magyarországon működő leánybankjai az általuk nyújtott hiteleket nem refinanszíroztatták frankkal, nem vettek föl valós bankközi frankhitelt és nem bocsátottak ki frankalapú kötvényeket sem. A Svájci Nemzeti Bank pénzkibocsátása ugyanis nem növekedett olyan mértékben, amilyen mértékben szükséges lett volna ezen csereügyletekhez. Egyszerűen nincs annyi frank a piacon, amennyi a frankalapúnak mondott hitelek fedezete kellene legyen....
A világ átlagos éves GDP-je 60 ezer milliárd dollár, ebből a svájci gazdaság 491 milliárdot termel meg, vagyis a világ egészéhez viszonyítva jelentéktelen hányadot. Hogy tudott volna ennyi pénzt kibocsátani a Svájci Nemzeti Bank? A svájci gazdaság teljesítménye nem is lenne eléd ehhez. Az a hitelezés, amit svájcifrank-alapúnak mondanak, valójában fedezet nélküli hazárdjáték volt.
Kérdés: - Akkor mire alapozták a bankok ezeket a hiteleket ?

Dr.Lentner : - Nagy valószínűséggel úgynevezett swap ügyletekre.
Ezek olyan bonyolult konstrukciók, melyek során a pénzintézetek egymás között devizabetétet cserélnek, összekapcsolva az azonnali devizavételt és a határidős eladást. Ez a mi problémánk esetében azt jelentené, hogy a magyarországi bank rendelkezik forintforrásokkal, ezért eurót vásárol...
Meggyőződésem, hogy a szükséges átvilágítások olyan eredményeket hoznának, melyek alapjaiban megváltoztatnák az adósok szorongatott helyzetét, sok esetben akár büntetőjogi következményekkel is járhatnak a Bankok vonatkozásában. A rosszhiszeműség ugyanis nem győzőm hangsúlyozni, okkal vélelmezhető! Az ebből fakadó banki veszteségeket pedig a pénzintézeteknek házon belül kell orvosolniuk, azt semmi szín alatt nem terhelhetik rá az ügyfelekre, akik nem tudták, nem is tudhatták, hogy csapdába csalják őket!

Tehát kedves átvert becsapott hitelesek robbant a bomba, mert nincs frank, nincs CHF, nincs árfolyamkockázat!”

„Tehát nekem a kapott forintot kellene visszaadnom,”

Pont nem. A szerződés lehetetlenülése esetén megszűnik. A megszűnés a jövőre nézve (ex nunc) szünteti meg a szerződést, ebből adódóan viszont a jelenlegi árfolyamon kellene visszafizetni. Csak éppen egy összegben.

Obudafan:
Ugyanaz a kérdésem:
Ycal témájához:

"Pont nem. A szerződés lehetetlenülése esetén megszűnik. A megszűnés a jövőre nézve (ex nunc) szünteti meg a szerződést, ebből adódóan viszont a jelenlegi árfolyamon kellene visszafizetni. Csak éppen egy összegben."

Nem akarom a (Lacus81ről) az egész entner_interjú-t bemásolni. Kérdés, ha átverés volt és jelenleg is ez:
"Dr.Lentner: - Gigantikus átverés. A svájci jegybank legfrissebb adatai azt igazolják, hogy a külföldi bankok Magyarországon működő leánybankjai az általuk nyújtott hiteleket nem refinanszíroztatták frankkal, nem vettek föl valós bankközi frankhitelt és nem bocsátottak ki frankalapú kötvényeket sem. A Svájci Nemzeti Bank
pénzkibocsátása ugyanis nem növekedett olyan mértékben, amilyen mértékben szükséges lett volna ezen csereügyletekhez. Egyszerűen nincs annyi frank a piacon, amennyi a frankalapúnak mondott hitelek fedezete kellene legyen...."
"nincs frank, nincs CHF, nincs árfolyamkockázat!"

Ekkor az átverő bank nem viselheti a kárt?

Ekkor sincs "átverés", mert a szerződés egyértelmű: az aktuális chf-árfolyamon kell visszafizetni. Az egy más kérdés, hogy ebben az esetben a bank számára jóval kevésbé lenne sérelmes a clausula rebus sic stantibus alapján a szerződés módosítása akár bírói úton. De hát ehhez igazolni is kellene a cikk feltételezéseit. Egyébként arról fogalmam sincs, hogy a bankoknak a kölcsönszerződések finanszírozása vonatkozásában valójában milyen arányú a chf, de abban azért nagyjából biztos vagyok, hogy a forint az nem sok. És csak kicsit jobb, ha mondjuk euróban van finanszírozva. Az pedig, hogy pont swap ügyletek lettek volna a finanszírozás hátterében, nem tudom, miből következik.

Obudafan:

A második felvetésre nem találtam választ.

Ha fizetnem kell a banknak, akkor az már a bank jogalap nélküli gazdagodása lenne.
Ugyanis a kamatokban megfizetett CDS felár miatt,(Azért olyan drága a hitel, mint tudjuk)- ezt ugyebár azért fizeti, aki fizeti, hogy vis major esetén alanyváltozás legyen kötelezetti oldalon - lehetetlenülés vagyis a visszafizetés meghiúsulása esetén a biztosító kifizeti az eredeti hitelezőt. Így viszont a banknak sincs kötelezettsége.

Erre mi a válasz?

Obudafan:

"Az pedig, hogy pont swap ügyletek lettek volna a finanszírozás hátterében, nem tudom, miből következik."

Szerintem ebből biztosan :-)

A Svájci Nemzeti Bank (SNB), az Európai Központi Bank (EKB), a Narodowy Bank Polski (NBP) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a rövid lejáratú svájci frank források piacának további javulása érdekében 2010. január végéig folytatja az egyhetes EUR/CHF devizaswap-műveleteket - olvasható az MNB honlapján.

Az MNB 2009. február 2-án csatlakozott az SNB szervezésében hetente végrehajtott EUR/CHF devizaswap (devizacsere)-műveletekhez, és ezekre építve hetente rendezi a svájci frank-euró devizaswap tendereket. Ezeken a hétfőn délelőttönként rendezett devizaswap tendereken a magyarországi bankok egyhetes lejáratra - 7 nap utáni visszacserélésre - igényelhetnek euróért cserébe svájci frankot az MNB-től.Az MNB svájci frank-eurótender iránt az utóbbi időben megcsappant az érdeklődés, már hat hete nem adtak be érvényes ajánlatot a bankok. Az utolsó sikeres tender augusztus 10-én volt, akkor 70 millió eurót cseréltek svájci frankra a bankok. A legnagyobb érdeklődés április 14-én volt, akkor 654 millió euróért igényeltek egy hétre svájci frankot a bankok.

A konstrukció azért született, mert a pénzügyi válság miatt az elmúlt év utolsó negyedévében a bankközi piacokon korábban olajozottan működő devizacsere ügyletek is akadozni kezdtek, vagy éppen leálltak. Ezekre a bankoknak szükségük volt, hiszen Magyarországon igen jelentős összegre rúgnak a hitelintézeti szektorban a svájci frank alapon nyújtott kölcsönök, amelyeket a bankok többsége euró hitelekből finanszírozott. A deviza-megfelelést a devizabetét-cserék, swap ügyletek biztosították. A Svájci Nemzeti Bank hasonló megállapodást kötött a lengyel központi bankkal is.

forrás: profitline.hu/hircentrum/hir/145248/Foly...devizaswap-muveletek

Bocs a működő link:

http://profitline.hu/…ap-muveletek

„lehetetlenülés vagyis a visszafizetés meghiúsulása esetén a biztosító kifizeti az eredeti hitelezőt. Így viszont a banknak sincs kötelezettsége.”

Nem hiszem, hogy túl sok olyan hitelbiztosítás lenne a magyar piacon, ahol biztosítási esemény lenne a kölcsönvevő puszta érdeksérelme. Innentől pedig ez az érv nem sokat ér.

„amelyeket a bankok többsége euró hitelekből finanszírozott. A deviza-megfelelést a devizabetét-cserék, swap ügyletek biztosították.”

Ebben az esetben elképzelhető, hogy a bankok kockázata részben az euró-árfolyam változásához és nem a frankárfolyam változásához kötődik, és így a kialakult helyzetben elképzelhető esetleg, hogy a bíróság esetleg módosítaná a szerződéseket, hogy legalább részben ne a frankárfolyam-változást, csak euró árfolyamváltozást viseljen az ügyfél is. Természetesen ebben az esetben is őrültség lehetetlenülésre hivatkozni, de a clausula rebus sic stantibus már esetleg megállhat. De azért ez sem valami biztos jogi érv, és aligha lenne a bizonyítás túl egyszerű.

Obudafan:

„lehetetlenülés vagyis a visszafizetés meghiúsulása esetén a biztosító kifizeti az eredeti hitelezőt. Így viszont a banknak sincs kötelezettsége.”

Nem hiszem, hogy túl sok olyan hitelbiztosítás lenne a magyar piacon, ahol biztosítási esemény lenne a kölcsönvevő puszta érdeksérelme. Innentől pedig ez az érv nem sokat ér.

Én nem a magyar piacról beszélek, hanem az eredeti hitelező által kötött és hangoztatott CDS biztosításról, amit nem a bank kötött. Az az adós fizetésképtelenné válásakor fizet a biztosító.
Ha én fizetem, akkor én vagyok az adós.
lásd HVG:

A magyar CDS-árak (az a biztosítási felár, amelyet a befektető azért fizet, hogy adósának fizetésképtelenné válása esetén befektetett tőkéjét visszakapja, amit persze többnyire a hitelfelvevővel szemben érvényesítenek)

http://hvg.hu/…toplista_cma

Az máskérdés, hogy a lehetetlenülésabank hibájából jött létre a túlzó kamatemelés miatt, tehát te a bankkal szemben még kártárítést iskérhetsz.

A fizetésképtelenség is más meg az adós jelentős érdeksérelme is más. Amíg legalább a tartozás egy része az ingatlanból vagy az adós egyéb vagyonából végrehajtható, erre a részre nem fizetésképtelen az adós. Az adós köthetett volna biztosítást a svájci frank árfolyamának jelentős elmozdulására, vagy akár el is kerülhette volna, hogy olyan szerződést kössön, amiben ennek van kiszolgáltatva.

Obudafan:

Ptk. 312. § (1) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik.
319. § (2) A szerződés megszüntetése esetében a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár.

A pénzbeli szolgáltatás jár vissza a törvény szerint és nem a CHF nyilvántartás szerinti összeg.
(Lehet,hogy mikor ezt a törvényt hozták,még nem merült fel, hogy a felvett kölcsön összege nőhet is)
Pénzbeni szolgáltatás, pedig a kapott forint összeg volt.

Amit viszont s szerződés szerint chf árfolyamon kell elszámolni. Tehát lehetetlenülés esetén is ezen az árfolyamon kellene visszafizetni.

(Engem nem fogsz tudni meggyőzni az ellenkezőjéről. De ennél még nagyobb baj, hogy a bírót sem, ismerve a bírói gyakorlatot, meg úgy általában a szerződés megszűnésével kapcsolatos néhány ezer éves polgári jogi dogmatikát.)

Obudafan:

A szerződésben az áll, hogy a forint összeget folyósítás után CHF-ben kell nyilvántartani.

Erről mi a véleményed?

Lehetetlenülés bank hibájából , a kamatok ellenőrizhetetlen emelése és magasantatása miatt, eddig te is elismerted, hogy a kamatok miatt lehetséges a megtámadás.

6. A felróható lehetetlenülés
"Ptk. 312.§ (2) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet. (3) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul tartozása alól és követelheti kárának megtérítését."

Ha a szolgáltatás valamilyen, a szerződés megkötése
után bekövetkezett okból nem teljesíthető, a szerződés
lehetetlenüléséről beszélünk.

b) A szolgáltatás lehetetlenülése bekövetkezhet a jogosultnak felróhatóan is. Ilyenkor a kötelezett szabadul a kötelemből, valamint kártérítési igénnyel léphet fel melyben követelheti teljes szerződési érdekének (pontosabban az e mögött álló pénzértéknek) a kártérítés útján való kiegyenlítését (teljes kártérítés).

Ha volt gazdasági lehetetlenülés, az aligha a kamatok miatt következett be. Az árfolyamváltozás miatt következhetett be.

(„eddig te is elismerted, hogy a kamatok miatt lehetséges a megtámadás.” - ez meg a szokásos erős leegyszerűsítés, ami szintén hamis állítást eredményez, de ennek most sok jelentősége nincs.)