Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Ycal!

„2010. január végéig folytatja az egyhetes EUR/CHF devizaswap-műveleteket ”

Ez nem ad választ arra a kérdésre, hogy most 2011-ben ki manipulálja a, tartja magasan a CHF/HUF árfolyamot.
Ez annyit igazol, hogy a bankok tonnaszám váltják oda-vissza a devizákat, ezzel nyilván hatással vannak az árfolyam ingadozásra.
Az lett volna a nagy durranás, ha bizonyítható lenne, hogy a bankok jelen pillanatban is szándékosan felvásárolják a CHF-et.

Az alábbi idézetet olvasva bennem az évezred pilótajátéka körvonalazódik.

Nyilasi Attila szavaiban lesz az igazság:
„Amennyiben a finanszírozó valutában felvett hiteleket más pénznemben használják fel és költik el, akkor az átváltás a finanszírozó valuta gyengülésének irányába hat. Például a svájci frank alapú hiteleket forintban folyósítva használták fel, hiszen a hitelből vásárolt lakások, autók vételárát forintban kellett kifizetni, így a hitelek felhasználása valamilyen formában svájci frank átváltását eredményezte forintra, amely frank gyengítő és forint erősítő hatást generált. Az alacsony kamatú dollár, jen, frank hitelfelvételek így évekig gyengítették ezen finanszírozó valuták árfolyamát. Míg a hitelek törlesztéséhez ezzel ellentétes átváltások szükségesek, azaz forint törlesztőrészleteket kell frankra visszaváltani, mely forint gyengítő és frank erősítő hatásokat generál. ”
Forrás: http://nyilasi.tozsdeforum.hu/

Keselyű!

„Talán Karesz nem szeretné hogy újra megverjék.”

Karesznak fokozott személyi védelem járna!!!

A magyarországi bankfiókok bezzeg meg tudják szervezni saját védelmüket néhány ezer fegyveres biztonsági őr foglalkoztatásával.

A határőrizetnél szolgált katonákból jutna a PSZÁF-hoz is, meg a GVH-hoz is, nem csak a NAV-hoz.

A BRFK szívesen adna embert, ha másért nem, hát bajtársi szolidaritásból.

2011.05.27. A végső megoldás – Halálba hajszolta a devizahitel -
„Kedden öngyilkos lett S. István rendőr alezredes, aki négy gyermeket hagyott maga után. A Bors információi szerint S. István azért vetett véget életének, mert nem tudta fizetni svájcifrank alapú hitelének megnövekedett törlesztőrészleteit. A megyei kapitányság tagjai arról beszélnek, hogy a férfi súlyos anyagi problémái miatt lőtte fejbe magát, s a helyszínelők is arról suttogtak, hogy a számláira borulva találták meg az alezredes vérbe fagyott holttestét.”
Teljes cikk: http://www.borsonline.hu/news.php?…

Nandiboy:

Te leírtad a válasz a kérdésedre:

Amit idéztél abból kiindúlva:

Amikor ment a nagy hitelezés , akkor nyagyobb volt a kihelyezés(gyengít) , mint a törlesztés(erősít) ezért nyomta lefelé az árat.

Mikor megfordult a trend megszünt a hitelezés(gyengít) , túlsúlyba került a visszafizetés(erősít) ez vitte el az árfolyamot.

Gondolj vissza egy éve mindenből az folyt, hogy többet törlesztünk , mint amennyi hitelt felveszünk.

De ezt ugye már kezdetben minden bank tudta, hogy nem lehet állandóan több hitelt kihelyezni, mint amennyit vissza törlesztenek.Mert nem lesz kinek.

Ycal!

Én inkább azt emeltem volna ki,hogy" a fogyasztóvédelmi követelményeknek azonban gyakran nem".Talán itt lehetne valamit megpróbálni.Semmi nem védte meg a hitelfelvevőket a nyakló nélküli kamatemeléstől.Ez a védelem valószínű a PSZÁF feladata lett volna,de valamiért nem akarták megtenni.

Sziasztok.

Ehez a mondathoz mit szólnak az ügyvéd urak?

Helytálló ez a megállapítás?

A kölcsönszerződéssel egy időben, illetve annak lejárta előtt kötött opciós szerződés a Ptk. 255. § (2) bekezdésének megkerülésére irányul, ezért a Ptk.
200. § (2) bekezdése alapján semmis.

Kedves limma! Devizahitel, igen és igazad van, a jövedelmi viszonyaim annyiban változtak, hogy sokkal kevesebb a keresetem, sajnos. Cég nevére kellett volna a hitelt felvennem és akkor csődöt jelenthetnék.....
El vagyok szomorodva, mert az tény, hogy amikor a hitelre szükségem volt, megkaptam, vissza is kell fizetnem, de azért az, hogy már lassan két millióval több a tartozásom, mint mikor felvettem, szerintem törvénysértő anélkül is, hogy ezt agyon kellene bizonyítani. Természetes, hogy fizetek kamatot, de 10 millió forintot vettem fel, több éve fizetem és közel 12 millió most a tartozásom. Elnézést kérek, hogy megkésve válaszoltam.

Irreálisan magas a haszonszerzés a bankok részéről, ennyi erővel az "uzsora hiteleket" sem kellene támadni, szerinte, mert sajnos kb ott tartok, mintha u.n. magánhitelt vettem volna fel. Az uzsora kölcsönökre vonatkozó jogszabály-helyeket alkalmaznám a bankokkal szemben is.

mérleg66

Ma már cég tulajdonosként is csak úgy kapnál hitelt, hogy ha magánszemélyként kezességet vállalsz a cégként felvett hitelért. Teljes magán vagyonoddal kellene helyt állnod.

http://index.hu/…k_rettegnek/

„A kölcsönszerződéssel egy időben, illetve annak lejárta előtt kötött opciós szerződés a Ptk. 255. § (2) bekezdésének megkerülésére irányul, ezért a Ptk.
200. § (2) bekezdése alapján semmis.”

http://www.itelotabla.hu/…K_2009_1.pdf

http://www.itelotabla.hu/…K_2009_2.pdf

Obudafan:

Igen a PK₂-es doksiból vettem.

Ezt szem előtt tartva , hogyan értékelendő a következő szerződési kikötés?

"A jogosult kielégítési jogát annak megnyíltától számított 18 hónapon belül bírósági végrehajtás mellőzésével úgy is gyakorolhatja, hogy a zálogtárgyat maga értékesíti, vagy a zálogtárgy értékesítésére záloghitel nyújtásával, vagy árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek a zálogtárgy értékesítésére megbízást ad."

A kielégítési jog megnyiltával(szerződés felmondása) a bank tulajdon jogot szerez az ingatlan felett?
Ha nem, akkor a bank értékesíthet valamit, ami nem az ő tulajdona?

Így:

Ptk. 257. § (2) Ha a zálogtárgynak hivatalosan jegyzett piaci ára van, vagy ha a jogosult záloghitel nyújtásával üzletszerűen foglalkozik - a zálogjoggal biztosított követelései tekintetében ideértve minden hitelintézetet -, a felek az (1) bekezdésben foglalt feltételekkel abban is megállapodhatnak, hogy a jogosult a zálogtárgyat bírósági végrehajtás mellőzésével maga is értékesítheti.

Obudafan:

Az értékesíésre vonatkoznak a:

Magyar közlöny 2010/52-es számában lévő:

A Kormány 114/2010. (IV. 13.) Korm. rendelete
a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló
12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról

szóló rendelkezések?

PL:

„8/A. § (1) A lakóingatlant az ingatlan fekvése szerint illetékes állami adóhatóság (a továbbiakban: adóhatóság) útján,
az állami adóhatóság által üzemeltetett Elektronikus Árverési Felületen (a továb biak ban: EÁF) kell értékesíteni.

http://www.vg.hu/…eknek-358047

keselyű:

Szerinted a Corvinus docense olvassa a fórumokat? :-)

csak én látok hasonlóságot a véleményezésre bemásolt levél és a cikkben ismertetett lehetőség között.

Én csak azt akartam ismét jelezni Neked,hogy szerintem (és a cikk szerint mások szerint is)a felszámított kamat csökkentése iránti igény védhető lenne,leveledben erre kellene fókuszálni.Ha szeretnéd semmissé nyilvánítani a szerződést a szegedi ügy alapján lehet hogy az is megoldható.Én mindenképpen megvárnám a LB döntését,már csak néhány nap.

Keselyű:

Remélem nem bántalak meg, de lehet, hogy valamin átsiklottál a levél csak az egyoldalú kamatemeléseket tekinti semmisnek és az alap szerződést érvényesnek,de lehetőséget kínál a referencia kamathoz kötésre is.
És azt taglalja, hogy miért semmis a kamatemelés.

Akkor megint lemaradtam:-((Bocs.

Obudafan, guba:

Ujra aktuális a PTK210(3)

Az LB kimondta: "nem várható el, hogy a pénzintézetek évtizedekre előre lássák a kockázatokat."

(gondolom, akkor ezt az adóstól sem várhatják el)

http://index.hu/…dositasokra/

Ezek szerint megvan a közös téves feltevés.

(Rosszul ítéltük meg a deviza alapú hitel kockázatait én is és a bank is)

Azt hiszem ez pont fennált a szerződéskötés előtt. :-)

Ha feltétlenül jelentenie kell az LB mai megállapításnak a te ügyedben valamit, akkor épp az ellenkezőjét jelenti.

Ez az LB nem esett jól az emésztésemnek.

A bíróság gyevi törvények alapján foglalt állást. És mosta kezeit.
Ha valaki többet szeretne tudni a gyevi törvényekről:
http://www.szentkeresztplebania.hu/…veny_02.html

Hogy miért gondolom így? Idézem a http://index.hu/…gyar/2011/09 cikk vonatkozó szavait:
„A Partiscum-ügy kapcsán sem azt kifogásolta a másodfokú bíróság, hogy a szerződési feltételek törvénybe ütköznek, hanem azt, hogy maguk a törvények nem etikusak.”

A Ptk. szabályai alapján a jó erkölcsbe ütköző egyoldalú szerződés módosítást semmissé lehetne tenni.
A hitelintézeti törvény alapján azonban, a bankoknak van olyan kivételes jogosultsága, hogy számukra megengedett az egyoldalú szerződésmódosítás kapcsán a kockázatok ügyfelekre terhelése.

A Legfelsőbb bírósági döntés tökéletesen rámutatott, arra, hogy a bankok működését milyen törvények: gyevi törvények szabályozzák.

Miért várnánk mást? A bankokat szabályozó törvényt a Bankszövetség által delegált szakértők készítették elő.

Idézek a bankszövetség honlapjáról:
http://www.bankszovetseg.hu/…tes_2010.pdf
„A múlt évi munka legfontosabb területeiből a következőket kell kiemelni (részleteiben a
következő fejezetekben érintjük ezeket a kérdéseket):
az egyoldalú szerződésmódosítás újraszabályozása (a Hpt. 210.§-ának egy végrehajthatatlan, az ügyfeleknek és a bankoknak is roppant terhes módosítása), majd
az ezt felváltó Magatartási Kódex, és a Hpt. újabb módosítása;”

Ycal!

„Az LB kimondta: nem várható el, hogy a pénzintézetek évtizedekre előre lássák a kockázatokat.
(gondolom, akkor ezt az adóstól sem várhatják el)”

Szerintem jó irányban tapogatózol.

Nekem erről a Vis major jogintézménye jut eszembe.
Talán éppen ezt szabályozza a Ptk. 210.§ (3) bek.?

„Az ítélet kimondja viszont azt is: kizárólag olyan körülmények vehetőek figyelembe az egyoldalú szerződésmódosításnál, melyek bekövetkeztére egyik szerződő félnek sem lehet közvetlen befolyása,”

Az LB feladta a leckét a nyomorult adósoknak.
Vajon ki tudja bizonyítani, hogy van-e befolyása a banknak akár a deviza árfolyamra, akár az országkockázatra?

Lehet tippelni, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda hány évre fogja titkosítani a vonatkozó anyagokat, az eljárási gyakorlata alapján?

Obudafan:

"Ha feltétlenül jelentenie kell az LB mai megállapításnak a te ügyedben valamit, akkor épp az ellenkezőjét jelenti."

Ezt kifejtenéd?

Nem tudom követni az okfejtésed.

Feltevést azt valamire alapozni kell. Közös feltevést közösen kell valamire alapozni. Ha a felek előre tudják, hogy bizonyos körülmények rendkívül bizonytalanok, akkor azzal kapcsolatban nem alapoznak semmire, nincsenek feltevéseik.

Kedves Fórumosok!

Szerintetek lehet olyat, hogy végtörlesztek és utána indítok egy semmisségi pert?

Köszönöm!
m.