Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

KBS, Sherlock:

Vegre 5 ev alatt sikerult odaig eljutni, hogy marcius 1-re ki van tuzve az elso targyalas idopontja.
Ptk. 239/A. §-a alapján inditott per a szerzodes letre nem jottenek megallapitasara.
Nemsokara kiderul, hogy kinek lesz igaza azokban a kerdesekben, amikkel kapcsolatban itt mindig le lettem hulyezve.

drb:
Egyebken en sem kenyszer hatasa alatt irtam ala a szerzodest, megis arra hivatkozok, hogy letre sem jott a felek kozott a szerzodes, mert egy vagy tobb lenyeges feltetel tekinteteben nem volt konszenzus a felek kozott....

KBS, Sherlock:

Vegre 5 ev alatt sikerult odaig eljutni, hogy marcius 1-re ki van tuzve az elso targyalas idopontja.
Ptk. 239/A. §-a alapján inditott per a szerzodes letre nem jottenek megallapitasara.
Nemsokara kiderul, hogy kinek lesz igaza azokban a kerdesekben, amikkel kapcsolatban itt mindig le lettem hulyezve.

drb:
Egyebken en sem kenyszer hatasa alatt irtam ala a szerzodest, megis arra hivatkozok, hogy letre sem jott a felek kozott a szerzodes, mert egy vagy tobb lenyeges feltetel tekinteteben nem volt konszenzus a felek kozott....

KBS, Sherlock:

Vegre 5 ev alatt sikerult odaig eljutni, hogy marcius 1-re ki van tuzve az elso targyalas idopontja.
Ptk. 239/A. §-a alapján inditott per a szerzodes letre nem jottenek megallapitasara.
Nemsokara kiderul, hogy kinek lesz igaza azokban a kerdesekben, amikkel kapcsolatban itt mindig le lettem hulyezve.

drb:
Egyebken en sem kenyszer hatasa alatt irtam ala a szerzodest, megis arra hivatkozok, hogy letre sem jott a felek kozott a szerzodes, mert egy vagy tobb lenyeges feltetel tekinteteben nem volt konszenzus a felek kozott....

KBS, Sherlock:

Vegre 5 ev alatt sikerult odaig eljutni, hogy marcius 1-re ki van tuzve az elso targyalas idopontja.
Ptk. 239/A. §-a alapján inditott per a szerzodes letre nem jottenek megallapitasara.
Nemsokara kiderul, hogy kinek lesz igaza azokban a kerdesekben, amikkel kapcsolatban itt mindig le lettem hulyezve.

drb:
Egyebken en sem kenyszer hatasa alatt irtam ala a szerzodest, megis arra hivatkozok, hogy letre sem jott a felek kozott a szerzodes, mert egy vagy tobb lenyeges feltetel tekinteteben nem volt konszenzus a felek kozott....

drb:

Te eddig melyik orszagban eltel?

Hallottal mar olyanrol, EU fogyasztovedelmi iranyelvek meg,hogy valaki alairta a deviza alapu szerzodest es utana a birosag kimondta, hogy semmis a szerzodes vagy epp letre sem jott? :)

A faktoring eleg hires rola, hogy nem sok devizas pert nyert meg a birosagon mikor azt kellett volna bizonyitania, hogy az alairt szerzodes a jogszabalyoknak is megfelel es ervenyes.....

Csak ennyi a baj diohejban :)

Ha teprah jaratosabb a jogban es birosagra kerult volna az ugy , most eselyes, hogy fele, 1/3-a lenne a "tartozas".

teprah,

nem értem. Aláírta. Ha nem kényszer alatt tette, akkor mi lenne a probléma?

teprah:

Így vakon,

A fizetési felszólításnak 2011-ben ellent kellett volna mondani, amit valszeg az adós ügyvédje megtett, így az nem emelkedett jogerőre, míg az adóstárs valszeg ezt nem tette meg, így őt VH-zni lehetett.

Ha a fizetési felszólításnak (FMH) ellent mondanak, akkor a banknak kell menni bíróságra és ott az igazát bizonyítani.
Ha nem mondanak neki ellent, akkor azt "jogosnak ítélik" így mindntől függetlenül VH-zható.

A faktoringnak meg elég, hogy valakitől jön befelé a lóvé, ezért valszeg a másik adós ellen nem índított pert.

Tehát az adóstól csak akkor kaphatna pénz a faktoring, ha beperelné, megnyerné a pert és a bíróság VH-t rendelne el, akkor vihetnék a házat, tilthatnák a fizetést, stb.

Az adósztárstól valszeg kevesebbet vonnak , mint a VH-ban szereplő összeg kamata, így a tartozás a törlesztéstől fügetlenül egyre csak nő!

Sajnos már semmit nem tehetsz az ügyben, mert a tartozás utólagos vitatására 5 évig lett volna lehetőség.

A szerződés már rég nem játszik, mert nem azon alapul a tartozás, hanem a Kj. által kiállított és jogerőre emelkedett fizetési meghagyáson.

http://www.kuria-birosag.hu/…vi-hatarozat

Ha a leírt dolgok nem fedik a valóságot, akkor az azért lehet, mert a leírt történet elég foghíjas....

Ez a VH. szüneteltetés és a jelzálogfedezet, kissé furcsa, mert jelzálogfedezet esetén általában Kj. okirat van, ami záradékolható és VH-zható , ilyen esetben viszont nem fizetési meghagyást adnak ki, hanem Kj. által elrendelt VH. van.

Ha ez így rendben van, akkor ez elég gusztustalan.

A magyar jogrendszerben egyébként nincs semmi ilyen esetre, ami óvná a kisnyugdíjas pénzét? Aláírta kész, ennyi, amíg él elveszik a pénzét, "törvényesen"?

Köszönöm a szíves válaszait.

„Nekem elég fura, hogy 2011.06.07. és 2014.12.02 között mindösszesen 30 246. CHF- al emelkedett ez a tartozás. Ez brutális és felfoghatatlan”

Egyáltalán nem az.

A 91.000 CHF három év alatt ha 30.000 CHF-fel emelkedik, az körülbelül 10% kamat évente. Szerződés felmondása után az egyáltalán nem sok, sőt.

A többit a banknál és a faktornál lehetne megkérdezni, de igen csekély az esélye, hogy valami nagyobb gikszert elkövettek az engedményezésnél, vagy a számolásnál. Ha esetleg (de nem valószínűen) elszámolnak 5 frankkal valamit, az nem fogja érvénytelenné tenni az egészet.

Nincs ezen olyan sok rágnivaló, az adós nem fizetett, a kamat ketyegett (a kamatos kamat még alacsony kamatlábnál is pusztító tud lenni, ahogy telik az idő), a tartozás nőtt, még csak nem is olyan sokkal, mint lehetne.

Tisztelt Ügyvédúr!

Értem. Köszönöm.
Igen, nem vontak nagy összegeket a nyugdíjastól relatíve, de hat éven 33%... míg az adóson nem hajtanak semmit.

Nekem elég fura, hogy 2011.06.07. és 2014.12.02 között mindösszesen 30 246. CHF- al emelkedett ez a tartozás. Ez brutális és felfoghatatlan és azóta még több, miközben az adóstárs valójában négymillió mellé ment el(sajnos)társnak. A nyolcmilliót és annak kamatait, és annak mindenféle büntetését ha elutalták ab ovo egy tartozás kiegyenlítésre, miért az adóstárssal fizettetik meg, hiszen akkor olyan mintha ő törlesztett volna az 50%-ba abba a 8.938.352-ba.
És ami talán még furább, hogy vannak olyan pontok ebben a történetben, amiket egyáltalán nem értek.

• A Kölcsönszerződésben 2008. 08. 25.-én 90.952. CHF hitel van megjelölve, a Faktor cégtől 2015-ben kapott levélben már 92.934,22 CHF hitelfelvétel van feltüntetve.
• Az az eredeti kölcsönszerződésben ez a rész sehol sem szerepel: " "A kölcsönszerződés I.2.c pontjában foglaltaknak megfelelően a kölcsönből 8.938.352.- Ft-ot az adósáltal korábban felvett, 11773999-50913237 számú hiteltartozás kiegyenlítésére, a fennmaradt 4.411.648 Ft-ot pedig az adós lakossági folyószámlájára utaltuk. " Sehol. Ezt már csak a Faktor cég írta meg.
• Kölcsönszerződésben 2008. 08. 25.-én 90.952. CHF hitel van megjelölve, a Faktor cégtől 2015-ben kapott levélben már 92.934,22 CHF hitelfelvétel van feltüntetve.
• A Közjegyzői okirat "Devizában nyilvántartott jelzálog-típusú Kölcsönszerződés Kölcsönszámla számát" 11736006-98072200-xxxxxxxx. számon tartotta nyilván, míg az OTP Faktoring a 8 938 352 Ft kiegyenlítést a 11736006-95963036-xxxxxxxx sz. számon, a 4 411 648 Forintot pedig a 1177399-509xxxxx. sz. számon.

Az egész érthetetlen.
Nem elfogultságból, de nagyon úgy érzem valami nem stimmel ezzel a szerződéssel.

Nyilván ennyiből biztosat senki sem nagyon fog tudni mondani.

Az, hogy a forint összeg változik a CHF/HUF árfolyammal együtt, az gondolom, evidens. Ebből adódik valszeg a növekedés egy része. Tippem szerint a kisebb része.

A nagyobb része abból jöhet, hogy a hitelszerződésekben rendszerint egy külön kamatozást kötnek ki a szerződés felmondásának esetére. Tehát egy éves 5% kamatozású hitel, ha nem fizetés miatt felmondásra kerül, akkor a felmondástól számítva 20-25% kamat terhelheti, és ez kerül a végrehajtónak átadásra. Na, ez brutálisan tudja növelni a tartozást, a végrehajtó költségeitől függően akár 1,5-2 évente duplázni is a hátralékot (főleg, hogy közben a nyugdíjastól nyilván nem vontak túl nagy összegeket).

Nem biztos, hogy ez így rendben van, de ennyiből az állítható, hogy egyáltalán nem biztos, hogy hiba van.

Üdvözlet!
Az alábbi eset lenne, véleményt szeretnék.

Adott egy 2008-as svájci frank alapú devizakölcsön ingatlanfedezettel 13.350.000 forinttal.
Pontosan idézek: "A kölcsönszerződés I.2.c pontjában foglaltaknak megfelelően a kölcsönből 8.938.352.- Ft-ot az adós által korábban felvett, xxxxxx-xxxxxx számú hiteltartozás kiegyenlítésére, a fennmaradt 4.411.648 Ft-ot pedig az adós lakossági folyószámlájára utaltuk."
Fizikailag tehát az adós 4.411.648 Ft-ot vett fel, a többi ment a már meglévő hitele kiegyenlítésére.

Az adós nem fizet, a szerződést 2011.01.03-al felmondják.

• 2011.06.07. napon írt fizetési felszólításában a Faktoring 104 818.43 CHF-t követel, ez aznapi árfolyamon 22.726.731 Ft.
• 2011.06.23. napon írt fizetési felszólításukban a Faktoring 105 239.23 CHF ez aznapi árfolyamon 23.522. 020 Ft.

Itt 16 nap alatt, 795.289 Ft.-al emelkedett az összeg.
Nem írok további összegeket erről, de folyamatosan emelkedett.

Az adós ügyvédje kb. 3-4 éve intézett egy végrehajtás felfüggesztést, ami azóta is stabilan áll.
Az adós időközben elment szülni párszor, így tőle nem vonnak semmit, a sok tízmilliós ingatlanfedezet ugyanúgy ott áll, és az égvilágon nem történik semmi.
Azaz mégis. Az adóstárstól(nyugdíjas) azóta is, hat éve folyamatosan vonnak.
A legfrissebb számok pedig a következők:
A Faktorig szerint 2017.12.18.án a fennálló tartozás összesen: 40.194.286.-Ft
A végrehajtó 2017.11.24.ei elszámolása összesen a jutaléka nélkül: 41.294.552 Ft( Az ő "munkadíja" 2.338.110. Ft. Így a Faktoring és végrehajtó számai között 1.100.266.-Ft különbség van 25 nap eltéréssel.

Nekem ez az egész történet nem áll össze sem számilag, sem sehogy másként.
Hogyan lett a 13.350.000-ból 41.294.552?
Miért áll az ügy hosszú évek óta, miért nem történik a jelzálogfedezettel semmi, és miért van, hogy ugyanezt ügyvédet megkértem, hogy az adóstárs ügyében is intézzen egy végrehajtás felfüggesztést amit meg is ígért, de még sem történt semmi?
Az egész sztori arról szól, hogy egy nyugdíjas szív évek óta, mindenki más pedig vidáman megvan, és ennyi.

Köszönöm.

Suhanc:

Ez a lényeg:

"a bankkal kötött szerződésem"

Itt közütted és a bank között létre jött viszonyt kell vizsgálni.

2014. évi XXXVIII. törvény
a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről

E törvény alkalmazásában fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között létrejött deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett) vagy forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződés

fogyasztó: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdés 28. pontja szerinti fogyasztó,

2013. évi CCXXXVII. törvény
fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy;

Ha ebből magadra ismersz, akkor te fogyasztó vagy és a bankal kötött szerződésed fogyasztói kölcsönszerződés, függetenül attól, hogy magánszemély, cég vagy épp az egyház kapta az összeget az üdvözülésed elősegítésére :-)

Kedves Ycal!

Köszönöm válaszod. A tartozásom közjegyzői okiratban foglaltak szerint magánszemély irányában állt fenn. A bankkal kötött szerződésem is erre szól ( magánszemély megnevezve a szerződésben ) a kölcsön összegét a magánszemélynek utalta át a bank. Én egy fillért nem kaptam.

Ezért kérdeztem amit kérdeztem. Nekem nem egyértelmú. Vagy nem jól olvasom.

Suhanc, azt hiszem ez elég egyértelmű:

2014. évi XL. törvény

5 § (9) Ha a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnésére ugyanazon pénzügyi intézmény által biztosított
hitelkiváltás eredményeként került sor, és a hitelkiváltás céljából kötött fogyasztói kölcsönszerződésből
eredően a fogyasztónak a pénzügyi intézménnyel szemben tartozása áll fenn, a fogyasztói
követelést a hitelkiváltás céljából kötött fogyasztói kölcsönszerződésből eredően fennálló
hitelezői követelés terhére kell elszámolni.

Egyénként egy bank végrehajtási eljárásban tett valótlan nyilatkozatával követhet el csalást?

Szeretném megkérdezni, hogy a magánszemély által devizában, konkrét felhasználásra felvett kölcsön ( hitelkiváltás ) fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül-e a régi Htp szerint, így alkalmazható-e rá a DH törvény(ek)? A szerződés 2007.ben lett megkötve.

dropi:

Ahhoz, hogy az OPT ellen érvényesíts követelést, ahhoz először meg kell szünnie, a faktoringnál ugyanabból a jogviszonyból fennálló kötelezettségednek...

„A magyar szabályozás is a nemzetközi gyakorlatot követi. Az 1900-as Tervezet és a kúriai gyakorlat jelenik meg a Ptk. 329. § (3) bekezdésében, amely kimondja, hogy “a kötelezett az engedményessel szemben érvényesítheti azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket is, amelyek az engedményezővel szemben az értesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek.” A rendelkezés abból indul ki, hogy az engedményezés jogutódlást eredményez, de nem jelent szerződésmódosítást. Így tehát az engedményezés következtében nem változik meg az adós helyzete. Nem hivatkozhat azonban az adós az engedményező és az engedményes jogügyletéből származó kifogásra, például arra, hogy elévült az engedményesnek az a követelése, aminek fejében az engedményezés történt. A Ptk. az engedményezés absztrakt jellegéből kiindulva nem teszi lehetővé, hogy az adós az engedményes és az engedményező közötti szerződés érvénytelenségére hivatkozzon, mivel engedményezés esetén “az ügyleti tényállás kimerül a kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételében és annak az ügyleti ellenfél által való elfogadásában (Mtj. 947. § ), míg a kötelezés érvényessége függetlenítve van a jogcímtől (causa), vagyis – egész általánosságban szólva – attól, hogy minő jogi vagy gazdasági célt kívánnak a felek a kötelezettségvállalással elérni, valamint attól is, vajon (sic!) sikerült-e ezt a célt meg is valósítani.”72 Amennyiben tehát az engedményezési szerződés például jogszabályba ütközés miatt semmis, arra az adós nem hivatkozhat.

A Ptk. nem szabályozza, hogy milyen összegig tehető felelőssé az engedményes az adósnak az engedményezővel szemben fennálló követeléseiért. A Ptk. 296. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését – ha jogszabály kivételt nem tesz – a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. Nem ad azonban a Ptk. választ arra a kérdésre, hogy amennyiben az adósnak az engedményezővel szemben az engedményezett követelésnél magasabb összegű lejárt követelése van, az beszámítható-e az engedményessel szemben. Mivel az engedményezés során kizárólag jogok szállnak át az engedményesre, így fogalmilag kizárt, hogy az adós beszámítás címén az engedményezett követelés ellenértékét meghaladó mértékű követeléssel forduljon az engedményessel szemben. Helyesen – bár érdemi indokolás nélkül – állapította meg ezért a bírói gyakorlat, hogy “a Ptk. 329. §-ának (3) bekezdése helyes értelmezéséből ugyanis az következik, hogy az alperes viszontkeresettel érvényesíthető ellenkövetelésének mértéke nem haladhatja meg azt az összeget, amit vele szemben a felperes engedményesként érvényesített. Csak az érhető el tehát, hogy a felperesnek mint a jogosult jogutódjának a követelése megszűnjék vele szemben, de nem tehető felelőssé olyan további, az eredeti kötelezettel szemben fennálló tartozásért, amelynek kötelezettje továbbra is az engedményező, adott esetben a beavatkozó maradt.”

Ycal:

Lehet, hogy nem fogalmaztam pontosan, érvénytelenség megállapítása iránt van folyamatban a per.

Felperes vagyok és így nem tehetem meg, hogy az elszámolást majd valamikor, valakivel elvégzem, mivel a kereseti kérelmet, mivel az említett az egyetlen alkalmazható jogkövetkezmény, csak úgy lehet benyújtani, ha az tételes elszámolást tartalmaz az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás vonatkozásában. Alperesként persze, más lenne a helyzet...

Az ügyben az alperes az OTP, mivel azt gondolom az alapkötelem vele jött létre és ezért vele is kell elszámolnom. Az engedményesnek pedig ilyen formában "nincs köze" ehhez, hiszen tartozásátvállalás nem történt, nem lett sem perbeli, sem egyéb szempontból az OTP jogutódja, csupán a követelés engedményezése történt. Ebben a tekintetben van nálam így egy kisebb képzavar, miért is kötelező a perben állás.

Azért köszönöm a válaszaid!

dropi:

A faktoringgal kell először leboxolnod az "érvénytelenségi" pert.

Aztán, ha a bíróság egállapítja, hogy a szerződés valóban nem jött létre, akkor majd jön a második lépésként jöhet az elszámolás.

Aztán, hogy ki, kinek, mit fizett vissza azt majd eldönti a bíróság.

Azt viszont nem értem, hogy "létre nem jött szerződés" esetém, miért kérsz hatályossá nyilvánítást.

1. nem kell ilyet kérned és a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint tudtok elszámolni.
2. Szerintem nem is lehet jétre nem jött szerződést hatályossá nyilvánítani.
3. Nem kevered a "létre nem jött" és a semmis (érvénytelen) szerződést véletlenül?

ObudaFan

A pontos kérelmem, hogy állapítsa meg a bíróság, hogy a szerződés az OTP-vel érvényesen nem jött létre. Határozathozatalig nyilvánítsa hatályossá a szerződést a bíróság, valamint kötelezze az OTP-t az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás x összeg erejéig történő megfizetésére (mellékelt elszámolás alapján).

Ycal

Köszönöm a válaszod. Azért nem értem ezt pontosan, mert a Ptk (régi) nagykommentár szerint (és értelmezésem szerint is:

„Az engedmény tárgya nem maga a jogviszony, hanem az abból eredő meghatározott követelés.”

Most akkor ennek ellenére vonjam perbe a faktoringot és kérjem tőle az eredetileg az OTP-től követelt összeget. Egyebekben találtam erre vonatkozóan eseti döntést is, amely szintén az álláspontomat erősítette, azonban a bíróság elutasítás terhe mellett hívott fel arra, hogy vonjam perbe a Faktoringot.

dropi:

" Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép. "

" a követelés átruházással történő megszerzéséhez az erre irányuló szerződés vagy jogcím valamint a követelés engedményezése is szükséges."

Vond be a faktoringot és vele kell leboxolnod, hogy érvényes vagy nem a szerződés... mert innentől olyan , mintha "vele kötötted volna" a szerződést, persze ezt idézőjelben értsd.

És mi a pontos kereseti kérelmed?

Nincs.

Nincs ügyvéded?