Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Obudafan:

Azt írtad, hogy a közjegyzőnek : "Hatósági döntéseket kell meghoznia. "

A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.
Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni.

Nem kellett volna megtagadni a közreműködést a feltételek miatt, észlelni-e kellett a bibit, mert felolvasta a szerződést.

„Vagyis belefoglalta volna a közokiratba, hogy a bank lelőhet engem, ha nem fizetek.”

Vagyis nem olvastad el, amit írtam („amely nem nyilvánvalóan okszerűtlen mérlegelés alapján”).
Mellesleg ha ezt belefoglalja, akkor az okozati összefüggés fog hiányozni, mert ettől még aligha gondolhatja bárki, hogy bárkit szabadon lelőhet.

Obudafan :

Tehát ezt észlei, azt viszont az nem róható fel neki ha nem észleli, hogy valami jogellenes-e vagy a törvény egyes rendelkezéseibe ütközik?

Ycal!

„amely nem nyilvánvalóan okszerűtlen mérlegelés alapján”

Megpróbálom közérthető nyelvere fordítani.

A joggyakorlat kettős mércével méri az embereket.

Hétköznapi emberekre a főszabály, hogy a jogszabályok nem ismerete nem mentesít a felelősségre vonás alól. Tehát neked betéve tudnod kell a tízezernyi jogszabályt és az szerint kell élned. Ha nem a szabályoknak megfelelően viselkedsz, számolnod kell a jogkövetkezményekkel.

Ha azonban a jogalkotó félreérthető gumiszabályt alkot, nem tartozik felelősséggel.
A Hatóság, a Bíróság és a Közjegyző szintén saját legjobb belátása alapján alkalmazhatja a szabályokat, behunyhatja a szemét vagy tévedhet a jogszabályok értelmezése során. Személyi felelősség minimális.

A lelövés, mint szankció kölcsönszerződésbe foglalása, szerintem már a közjegyző felelősségét is felvetné. Szerintem még ObudaFan védőbeszéde sem oldozná fel, mert a lelövésből okszerűen csakis életellenes cselekményre lehet következtetni, amely köztudottan büntetendő.
Ez persze csak az én jogértelmezésem, amely nem szükségképpen azonos egy kiművelt jogászéval.

Ha azonban a szankció egy fontnyi hús kivágása lenne bármely testrészedből, akkor a közjegyző számára okszerűen nem lenne következtethető, hogy éppen a szívedre illetve az életedre pályázik a Bank, tehát a közjegyző mosná kezeit és szentesítené a szerződést.

„Tehát ezt észlei, azt viszont az nem róható fel neki ha nem észleli, hogy valami jogellenes-e vagy a törvény egyes rendelkezéseibe ütközik?”

Ha nyilvánvaló, hogy jogellenes, akkor felróható. Ha pedig nem nyilvánvaló, akkor nem róható fel.

Obudafan:

Köszönöm a válaszokat.

A közjegyzői felelősség csak hab lenne a tortán, nem akarlak tovább fárasztani ezzel.

Az eredeti semmisnek tartott kikötéssekre kapott válaszok is teljesen elégségesek.

Mégegyszer köszönöm az eddigi válaszaid Rosa nevében is.

Tisztelt Szakértők!

Hitelszerződésemet elolvasva összefoglaltam annak értelmezésemben megkérdőjelezhető pontjait. Kérdésem az lenne, hogy a szerződés így megtámadható-e, illetve milyen egyéb lehetőségeink vannak (pl. semmisség)?
Kölcsönszerződésünk már egy 2006-ban kötött devizahitelt kiváltó, unit-linked életbiztosítással kombinált hitel, ami a „pénzügyi tanácsadó” ajánlása szerint jó lesz svájci frankban, mert még mindig olcsóbb, és a futamidő meg lett hosszabbítva.
A 6.789.823. Ft kiváltó hitel mellé, az egyéb felmerülő költségek rendezésére (értékbecslés, ügyvéd, stb.) még egy 300.000. Ft-os szabadfelhasználású hitelt is felvettünk, mert így kettébontva állítólag kedvezőbb – közben kiderült hogy ez sem igaz, de a szerződés szövegezése nagyon rejtélyes: „Kölcsönnyújtó, a jelen szerződésben meghatározott feltételekkel, Adós(ok) részére várhatóan 47.741,- CHF(azaz…) egyösszegű, hitelkiváltási célú és szabadfelhasználású kölcsönt nyújt azzal, hogy a kölcsön összege nem lehet több, mint 7.139.823,-Ft-nak (azaz…) a folyósítás napjára érvényes folyósítási árfolyamon számított svájci frank értéke.
A kölcsön folyósítását követően, annak napján, a kölcsönnyújtó, jelen Kölcsönszerződés elválaszthatatlan mellékletét, ezáltal kiegészítését képező, ún. Visszaigazoló levélben értesíti az Adós(oka)t a Kölcsön tényleges összegéről, svájci frankban és forintban egyaránt, valamint az első kamatperiódus havi törlesztő részletének összegéről, svájci frankban és forintban egyaránt.”
A hitel 2 részének folyósítása között 3 hónap eltérés van. A folyósítási árfolyamok eltérnek az MNB CHF adott napi középárfolyamoktól, 4 illetve 6 forinttal lefele. A szerződés nem rendelkezik a folyósítási árfolyamok számításáról. Az ún. Visszaigazoló levelet Bank nem küldte meg a kölcsön tényleges összegéről és az első kamatperiódus havi törlesztő részleteiről. Erről meggyőződendő, nemrég kértem a Bank munkatársától, aki „nem találta a rendszerben, de szívesen elkészítik, ha kérem”.
A szerződésben foglalt kamatlábnál félévente kiküldött ún. átárazó levelek mindegyike magasabb kamatlábat tartalmazott.
„A Kölcsön teljes hiteldíj mutatójának meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembe vételével, a forintban teljesítendő fizetések alapul vételével történt. E feltételek változása esetén a mutató értéke módosulhat. A teljes hiteldíj mutató a Kölcsön kamat-, illetve árfolyamkockázatát nem tükrözi…” Ellentmondást érzek, mintha a forinthitel és a devizahitel feltételei keverednének itt.
„Adós tudomásul veszi, hogy a Kölcsön igénybevételével együtt járó, az árfolyamváltozásokból eredő kockázatot teljes mértékben maga viseli. A Kölcsönnyújtó fenntartja magának a jogot, hogy amennyiben az árfolyamok kedvezőtlen változása, megítélése szerint, veszélyeztetné az Adós kölcsöntörlesztési képességét, a fennálló kölcsöntartozást forintra átváltsa, és az átváltás napjától a mindenkori Hirdetményben meghirdetett, a jelen Kölcsön céljának és típusának megfelelő forint kamatláb- és díjmértékek alapján számítsa ki a kamatot és a kezelési költséget. A kölcsöntartozás forintra történő átszámítása a Törlesztő árfolyamon történik.
A Kölcsönnyújtó az általa kezdeményezett átváltásról az Adóst egyoldalú nyilatkozattal értesíti, amely értesítés tartalmazza az átváltást követően érvényes, forintban kifejezett tőketartozást, valamint a jelen Kölcsönszerződés rendelkezései és az új forint kamatláb figyelembe vételével kiszámított új törlesztő részleteket is. Adós köteles a Kölcsönnyújtó részére átadni az így módosuló fizetési kötelezettségre vonatkozó egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozatát – közjegyzői okiratba foglaltan – a Kölcsönnyújtó által elvégzett átváltásról szóló nyilatkozat kézhez vételét követő 30 napon belül.” Véleményem szerint ezzel a Bank a devizahitel megfelelőségét tagadja, az esetleges átváltás körülményei, feltételei nincsenek meghatározva.
A Kölcsönszerződésben feleségem Adóstársam, a Jelzálogszerződésben csak én vagyok Zálogkötelezett. Ezzel szemben a Közjegyzői okirat engem 1.sz. zálogkötelezettnek, feleségemet 2. sz. zálogkötelezettnek nevezi. Ráadásul a Jelzálogszerződésben az alábbi mondat található: „A Zálogkötelezett(ek) és esetleges Haszonélvező(k) kijelenti(k), hogy magyar állampolgárok.” – Ekkor még feleségem külföldi állampolgár volt, ez a Kölcsönszerződésben is szerepelt. A Kölcsönszerződés/Jelzálogszerződés/Közjegyzői okirat között van-e olyan sorrendiség, ami ezt az ellentmondást feloldhatja, vagy semmisnek nyilvánítható a szerződés.
„Zálogkötelezett(ek) és az esetleges Haszonélvező(k) kijelentik, hogy a Zálogtárgy(ak)at életvitelszerűen kizárólag saját maga/maguk, illetve családja/családjuk (házastársa, gyermekei) és hozzátartozói használják, arra mással nem kötött(ek) sem ingyenes, sem ellenérték fejében bérleti vagy egyéb használati megállapodást. Kötelezettséget vállal(nak) arra, hogy a Kölcsönszerződésből eredő tartozásai(k) megfizetéséig a Zálogtárgy(ak)ba az azt jelenleg használó személyeken és hozzátartozóin kívül életvitelszerű tartózkodásra mást nem fogad(nak) be.” – Ennek kikötése nem jogellenes?

A segítő válaszokat előre is köszönöm,
Üdvözlettel,
Károly

ez egy teljesen sztenderd jelzálogminta.
nema azt jelente, hogy Böbe néni nem szállhat meg nálad, hanem azt, hogy a zálogjogosulttal együtt kell működnöd.

plusz minden deviza alapú ingatlanfinanszírozás a folyósítás árfolyamával lép hatályba, ami deviza vételi árfolyam, a törlesztési pedig devizaeladási (nem számítva az árfolyamos tvmódosítást az mnb és a saját középárfolyamról). a folyósítással kapsz egy értesítőszerűségt, amivel üdvözölnek a klubban, felvázolva a referencia árfolyamod és kamatod, törlesztési terved.
összefoglalva: a konstrukciódban jogellenes nincs, az más kérdés, hogy van-e konkrét ügyfélpanaszod a pénzintézet eljárásában: pl. kértél doksit és nem kaptad meg, stb.

hát az értesítőt pont nem kaptam meg, ráadásul nem találják a rendszerben, tehát nincs

Jkaroy!

„illetve családja/családjuk (házastársa, gyermekei) és hozzátartozói használják, arra mással nem kötött(ek) sem ingyenes, sem ellenérték fejében bérleti vagy egyéb használati megállapodást”

Nyilván az a bank célja, hogy ha árverezik a lakást, ne hivatkozhasson senki arra, hogy a TV, a HI-FI, és egyéb ingóságok nem az adósoké.

De a bank logikája ez is lehetett:
Ha megszorulsz képes lennél kiadni a lakásod albérletbe. Te pedig meghúznád magad a híd alatt a válság idején. Aljas módon meg akarod védeni a lakásod. Több milliós veszteséget okoznál a Banknak, illetve a hozzá kötődő érdekcsoportnak, mert nem tudnák megvenni a lakásodat fél áron.
Te szívtelen ember, már látom rajtad, hogy képes lennél veszteségeket okozni a Banknak.
Ez tűrhetetlen. Ezt meg kell akadályozni. Ez ellen a leghatározottabban fel kell lépni. Tehát meg kell tiltani, hogy hasznosíthassad a lakásodat.

Köszönöm Nandiboy!
Teljesen kimerítő volt.
A szerződés többi részéről mit gondolsz?

Sziasztok,

Ne "haragudjatok" , hogy mostanában nem fárasztalak titeket.

Egy új problémába szaladtam bele a hitelemmel kapcsolatosan.

Kiderült, hogy 2008-ban , mikor a szerződést megkötöttem, nem írtam alá az úgynevezett
"kockázatfeltáró nyilatkozatot" , a bank sem találta az "anyagomban".

Az egyértelmű, hogy a bank törvényt sértett:

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2005. január elsejétől előírja, hogy lakossági devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén a pénzügyi intézménynek fel kell tárnia a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő árfolyamkockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél aláírásával igazolja. Ez az úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozat.

A kédésem, hogy ezzel a törvénysértéssel én mit tudok kezdeni?

Előre is köszönöm a válszokat.

Tisztelettel kérdem,devizaalapú hitel esetében történt-e kedvező bírósági ítélet az adós javára?
Esetleg olvasható, ha igen?

Mit értesz kedvező alatt?

Üdv. Mindenkinek!
Kérdésem a következő: minden írásba foglalt anyagot átnéztem a devizahitelemmel kapcsolatban ("Világhitel" japán yen-ben-a legnagyobb átverés). Sehol nem szerepel, hogy mennyi yen-ben a tartozásom. Mindenhol azt látom, hogy 8.500.000 Ft-nak megfelelő yen. (csak úgy mellékesen, most 20.000.000 Ft). Én úgy gondolom, hogy ez
támadható jogilag.
Előre is köszönöm a választ.
Üdv: hancsa

Száz milliárdokat kell visszafizessenek a bankok a devizahiteleseknek!
2012. január 17. kedd, 11:14 Magyar-ÉSZ MOZGALOM
E-mail Nyomtatás PDF

Kásler kontra OTP Bank

Száz milliárdokat kell hogy visszafizessenek a bankok a devizahiteleseknek és a devizahitelekkel rendelkező önkormányzatoknak, egy bírósági ítélet alapján!

Az ítélet még nem jogerős. Az OTP Bank 2012 január 04-én fellebbezett a Békés Megyei Bíróság ítélete ellen, az ügy a Szegedi Ítélőtábla elé kerül.
Minden eddiginél nagyobb szükség van a nyilvánosság erejére, az emberek támogatására.

Kásler Árpád vagyok, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ) elnöke. Az ítélet közlése előtt ismertetni szeretném röviden a per előzményeit.

A BAÉSZ megalakulása óta , minden törvényes eszközt megragadott, hogy fényt derítsen az emberek és önkormányzatok, ezen keresztül az ország kirablását eredményező devizahitelek törvénytelenségére és csalására.

A bírósági eljárás kezdeményezése előtt, szervezetünk jogorvoslatért folyamodott a Fogyasztóvédelmi Hivatalhoz, a PSZÁF-oz, a Bankszövetséghez, valamint Miniszterelnöki Hivatalhoz. Ezen hivatalok sorra megállapították illetékességüknek hiányát ugyanúgy mint a Gyulai Városi Bíróság, amely továbbította az ügyet a Pesti Kerületi Bíróságnak, amely megállapította illetékességének hiányát úgyszintén. Az ügy a Legfelsőbb Bírósághoz került, aki a Gyulai Városi Bíróságot jelölte meg a tárgyalások lefolytatására, amely városi bíróság ismét megállapította illetékességének hiányát és a Békés Megyei Bírósághoz továbbította az ügyet, amely bíróság tárgyaláson kívül, egy személyes egyeztetésre hívatott be, az alperes bank részvétele nélkül, ahol arról tájékoztatott, hogy az ügynek per pillanat az tenne jót, ha szüneteltetnénk az eljárást.

Az igazsághoz és a bíróság ezen javaslata megértéséhez hozzátartozik az is, hogy elég sok módosító beadvány lett benyújtva a bírósághoz, amely beadványok száma és tartalma a stratégiánkat képezték.

Ezúttal szeretném kifejezni köszönetemet a jogászi segítségért, valamint mindazoknak akik a háttérből, a legmagasabb pozíciókból is, (MNB-Pénzügy Minisztérium) szállították a hasznos információkat, amelyek 29 hónapnyi küzdelem után, hozzásegítettek az első jelentős csata megnyeréséhez, de a háború megnyerése még hátra van.

Kijelenthető, hogy minden korábbi nehézség és néhány kifogásolható pont ellenére, egy tisztességes ítélet született, amely bizonyító értékkel bír arra nézve, hogy a bankok tévedésbe ejtették, tévedésbe tartották és ezáltal anyagi kárt okoztak a hitelfelvevőknek, vagyis a Ptk. szerinti súlyos és szándékos jogszabálysértéstkövettek el.

A legóvatosabb becslések szerint is közel 500 milliárd forintot csaltak ki így az emberektől és önkormányzatoktól. 2011 végén a fősodrású média igen halkan megjegyezte, hogy az elemzőket is meglepte az OTP ismételt rekord nyeresége.
Aki nem tudja, hogy hol keresse ezen nyereség egy részét, az ítéletből megtudhatja.
Az elmúlt időszakban nagyon kevesen hittek abban és nem ok nélkül, hogy jogi úton bármit is el lehetne érni Magyarországon a devizahitelekkel kapcsolatban. Ez az ítélet egy újabb reménysugár azoknak akik kiállnak igazukért és bizonyítékokkal megteremtik a feltételét annak, hogy a bíró azt tegye amire felesküdött, vagyis ítéletében érvényt szerezzen a jognak és a jogállamiságnak.

Messzemenő következtetéseket le nem vonva belőle, de említésre méltó, hogy az adott helyen ez volt az utolsó ítélet a Magyar Köztársaság Nevében.

• 2011december 8-án a bíróság ítéletében kimondta, hogy a devizahitel kezelési költségének devizában való megállapítása visszamenőleges hatállyal SEMMIS.

Indoklás:
A kezelési költségre vonatkozó szerződés kikötés tisztességtelen az alábbi okokból:

A kezelési költség a kölcsönügylettel kapcsolatban felmerülő adminisztrációért felszámított díj. Semmi sem indokolja, hogy CHF alapon legyen nyilvántartva, hiszen az árfolyam változás következtében a pénzügyi intézmény oldalán felmerülő, a technikai-személyi feltételek biztosítására fordított kiadások nem emelkednek. Ezzel szemben a hitelező bank a kezelési költség szerződéses összegét is CHF-ban tartja nyilván és az egyes törlesztőrészletek esedékessé válásakor az árfolyamváltozás figyelembe vételével számolja el. A szerződésben a III. pont első mondata rögzíti, hogy a kezelési költség is az árfolyamváltozásra figyelemmel terheli a hitel felvevőket.

Ez a szerződési feltétel tisztességtelen azért, mert a benne megállapított kezelési költség CHF-ban történő elszámolása a pénzintézet részéről haszonelemeket tartalmaz, burkolt ügyleti kamatként jelenik meg, így a fogyasztó hátrányára a másik félnek teljesen indokolatlan, egyoldalú előnyt biztosít. Ezért a bíróság ezen kikötés semmisségét is megállapította.

A bíróság megállapítja, hogy a III.2. Pontjának azon rendelkezése, amely szerint

• Az egyes fizetendő törlesztőrészletek forint összegét a Hitelező a Bank által alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza ELADÁSIárfolyamon határozza meg, SEMMIS.

A szerződést annak megkötésére visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilvánítja akként,………………………………………………………………………………………………………….
„Az egyes fizetendő törlesztőrészletek forint összegét a Hitelező a Bank által alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza VÉTELI árfolyamon határozza meg.”

Indoklás:
A Kölcsön összegét a pénzintézet a folyósítás időpontjában aktuális vételi árfolyamon szolgáltatta a hitelfelvevőknek. A vételi és eladási árfolyam közötti különbözet haszna ebben az esetben a pénzügyi intézménynél csapódik le, anélkül azonban, hogy e mögött bármilyen szolgáltatás állna.

A kölcsönszerződésnek ugyanis nem célja a deviza értékesítés, amelyhez a kérdéses haszonelem rendeltetésszerűen kapcsolódik, arra a felek szándéka nem terjed ki, a hitelnyújtó bank hasznának a kölcsönszerződés alapján pedig a megállapított kamatban, nem pedig a vételi és eladási árfolyam közti különbségben kell realizálódnia.

Tényleges szolgáltatás hiányában a bíróság szerint ez a haszon indokolatlan előny a hitelnyújtó bank oldalán, egyben a feltétel támasztójával szerződést kötő félre egyoldalú hátrány, amely a Ptk.209/A.§(2) bekezdése alapján a feltétel semmisségének megállapítását vonja maga után.

Ez kivonatolt része volt a 13 oldalas ítéletnek. Mindössze annyit fűznék hozzá illetve kérdeznék, hogy a milliárdos költségvetéssel rendelkező PSZÁF mit felügyelt ha ez a csalás hosszú éveken keresztül háborítatlanul működhetett? Ki és kik lesznek a felelősök a közel három ezer öngyilkosságért? Kik lesznek a felelősök a tönkre ment családokért? Mert egy háztartásból ha havi szinten csak 10-20 ezer forintot csaltak így ki a bankok, de a gyakorlatban ettől sokkal többet, akkor az a család néhány hónap után fizetési nehézségekbe ütközik majd fizetés képtelen lesz. Az ítélet tükrében egy 15 milliós hitel esetében milliós nagyságrendű összeggel károsította meg a bank a hitelfelvevőt. Ez bankoktól függően változó, az alkalmazott árfolyamok viszonylatában.

A kihelyezett hitelek összességénél száz milliárdokra rúg a jogosulatlan tőke elvonás. Ezeket az összegeket a bankok kamatostól kell hogy visszafizessék. Azt sem szabad megengedni hogy a virtuális tőkébe úgymond jóváírják. Ezek kézzelfogható valós értékkel bíró összegek voltak, senkinek sem áll jogában rendelkezni felettük az Adósokon kívül. Majd ők eldöntik, hogy tőke törlesztésre fordítják vagy a család megélhetésére.

Az önkormányzatok esetében felmerül a kérdés, hogy azok a polgármesterek, akik nem kezdeményeznek bírósági eljárást ez ügyben, illetve nem kérik a hitelező bankot visszamenőleges elszámolásra, nem követnek-e el hűtlen kezelést az adófizetők vagyonával? Dehogynem!

Forrás: Kásler Árpád honlapja és a

Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete (BAÉSZ) valamint a

Rendszerváltó Mozgalom (RVMP)

Kásler Árpád a BAÉSZ elnöke
Kelt.,Gyulán 2012 január 10-én

Tisztelt Szakértők!

Az OTP Háttérműveleti Igazgatósága megküldte éves nyilvántartását (véletlenül sem egyenleget) lakáscélú jelzálog hitelemről, mely 2005. november 3-án köttetett 240 hónapra. Szerződésmódosítás azóta nem történt.

Szerintük a szerződés összege: 12.499,22 CHF
Törlesztőrészlet ezután: 128,99 CHF
Fennálló tőketartozás: 11.737,20 CHF

Ez azt jelenti, hogy 2005. novembere óta mintha csak 762,02 CHF-nek megfelelő forint került volna befizetésre, vagyis 61 hónap alatt 12,49 CHF/hó.
Vajon milyen elv alapján emelték meg a szerződött összeget 78,22 CHF-el, és hova, milyen címen könyvelték el a valós befizetéseket?

A maradék 179 hónapra x 128,99 CHF = 23.089,21 CHF kerül majd befizetésre, vagyis több, mint a felvett összeg duplája a végeredmény.

Ezzel szemben a valós Közjegyzői Okirat tanúsága szerint a kölcsön összege 12.421 CHF, a kezdő részlet is 57,11 CHF.
Ha csupán csak a kezdő 57,11 CHF x 61 hó = akkor is 3.483,71 CHF került befizetésre, de mint köztudott, jócskán megemelkedett a havi törlesztő részlet, mely akár a duplája is lehet mely befizetésre került.
Az OTP úgy jeleníti meg, hogy 61 hónap alatt csupán 762,02 CHF került befizetésre.

Forintban kifejezve: felvettem 2 millió forintot, melyből már levontak az elején mindenféle kezelési költség, ilyen olyan kamat címén 100 eFt-ot, tehát kézhez kaptam 1,9 mFt-ot.

Az igazolás fennálló tartozásról 2011. decemberében 2.103,833 Ft-ról szól. Tehát 61 hónap alatt nem hogy csökkent volna valamelyest, hanem növekedett a tartozásom, akkor ez azt sugalmazza nekem, hogy uzsoráról van szó.
Jelenleg 33.540 Ft/hó a törlesztő részlet (ami csak emelkedni fog), s ha 179 hónappal beszorzom, a végeredmény 6.003.660 Ft.
2 millió forintra ez szemmel láthatóan is jogtalan haszon.

Milyen lépéseket tehetek, és milyen jogcímen?

Üdvözlettel: Csöre

Te úgy tudod, hogy kamatmentes a kölcsönöd?

Kedves KBS.
A magam részéről teljesen és tökéletesesen megértem azt, amiről a kérdező írt.
Bemásolok ide egy linket. Érdemes átfutni.

http://nincsigazsag.freeblog.hu/…gyakorlatot/

én csak annyit kérdeznék, miért nem a szerződéskötés előtt szoroztál, amit megkaptad az ajánlatot?

Átérezni lehet, azt én is tudom. De megérteni nem, mert nincs értelme így számolni.

Annyi értelme van, hogy lássa, hogy a hitel nem befektetés és nem olcsó.

Mellesleg a linknek semmi köze a témához. Ügyes vagy, jól beugrattál, és szereztél egy kattintást ennek a remek kis blognak.

Bocs, kfgabri, természetesen nem neked szólt. Az előző sem.