Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Nem is volt kérdés a kirovó pénznem (és irreleváns is).

Hát igen.....jól elkalandoztunk.....

Amúgy az ominózus kikötésbe, mintha az lenne, hogy a frank megszűnése esetén, a bevezetendő új pénzegység lép a helyébe :-)

A lehetetlenülés és az eredeti állapot helyre állítás volt az eredeti téma :P

Sherlock!
Te tetted hozzászólásodban relevánsá a kirovó pénznemet.
"Nem lehetetlenül, a lerovó pénznem a teljesítési hely devizája lesz."

Én nem látom, hogy miért. Valaki fejtse már ki (aki érti).

„Nem is elévülésről, hanem lehetetlenülésről van szó.”
Helyettesítsd be.

„Ha nincs lehetetlenülés értékeltolódás miatt, akkor olyan, hogy lehet , hogy ugyanerre hivatkozva mondják, hogy az "eredeti állapot" nem állítható helyre mert nagy az értékeltolódás?”

???

"Nem is elévülésről, hanem lehetetlenülésről van szó.”
"Helyettesítsd be."

Ja, értem. Értsem, ahogy gondolod.

KBS:

Ha nincs lehetetlenülés értékeltolódás miatt, akkor olyan, hogy lehet , hogy ugyanerre hivatkozva mondják, hogy az "eredeti állapot" nem állítható helyre mert nagy az értékeltolódás?

???

Ok, akkor 2 részben talán érthetőbb...

Azt állítjátok, hogy a deviza alapú kölcsönszerződés nem tud lehetetlenülni....

Sherlock válasza:
"pénzkölcsön nem tud lehetetlenülni amíg a világon bármilyen fizetőeszköz létezik."

A kérdés, ez esetben:

A deviza alapú kölcsönszerződés semmissége esetén miért nem lehetséges az eredeti állapot helyreállítása? (amíg a világon bármilyen fizetőeszköz létezik)

Ezek leginkább olyan típusú kérdések, hogy ha a hangya elbírja a testsúlya kétszázszorosát, akkor hogy lehet, hogy annyira szeretem a tejeskávét?!

Teljesen olyan Sherlock :-)

Már csak meg kellene mondanod, hogy miért is tartja magát ez a nézet az eredeti állapot visszaállítással?

Aztán , hátha sikerül majd összekötnöd a két dolgot :P

(Bár jogásztól logikát várni..... :) )

Tényleg semmi köze a kettőnek egymáshoz. Még érintőlegesen se.

KBS,Sherlock:

Deviza alapú kölcsön esetén bizonyos esetekben beszélhetünk-e "érdekbeli" vagy "gazdasági" lehetetlenülésről?

Az érdekbeli lehetetlenülésnél az adós fizikailag képes lenne teljesíteni, de - Szladits megfogalmazásában - arról van szó, hogy a teljesítést "az adóstól az élet józan felfogása szerint, a tisztesség és a méltányosság elvének figyelembe vételével nem lehet elvárni".

Gazdasági lehetetlenülésnél -pedig a piaci viszonyok olyan mértékben változnak, amelyeknek a kereskedelmi kockázatát nem képes viselni az egyik fél.

Vagyis ha azt mondjuk, hogy nincs lehetetlenülés, kötelem túlnehezültség miatt, akkor nem mondhatjuk, hogy nem állítható vissza az eredeti állapot, azért mert a CHF árfolyam jelentősen emelkedett.....

Fordítva, ha olyan jelentős a CHF árfolyam emelkedés, hogy amiatt az eredeti állapot nem állítható vissza, akkor el kell fogadnunk, hogy elég jelentős a változás a szerződés lehetetlenüléséhez is......

Csak így függ össze a kettő, az kissé morbid lenne, ha kedvünk tartja, OK-ként fogadjuk el az árfolyam emelkedést, máskor pedig nem :P

„Fordítva, ha olyan jelentős a CHF árfolyam emelkedés, hogy amiatt az eredeti állapot nem állítható vissza, akkor el kell fogadnunk, hogy elég jelentős a változás a szerződés lehetetlenüléséhez is......”

Látom, sokat olvasol innen-onnan. Az eredeti irreverzibilitásra keress rá!

guba:

Viccelsz ,bolondozol? :)))))))))

Most Sherlock-ot idézem:

„pénzkölcsön nem tud lehetetlenülni amíg a világon bármilyen fizetőeszköz létezik.”

Hogy jön össze a pénzkölcsön és az "eredeti irreverzibilitás"?

Én úgy tudom, hogy a nem is olyan régen még elfogadott volt a bírósági gyakorlatban az értéken történő eredeti állapot visszaállítás....

„Az értékbeni in integrum restitutio alkalmazásának alapja, hogy a pénz a legfajlagosabb szolgáltatás, ebből következően minden szolgáltatás pénzben kifejezhető. Másrészt a pénz bármikor rendelkezésre áll, így annak elpusztulása nem következhet be. ”

Az a baj, hogy annak a sok mindennek, amit olvasol, a felét se érted. Ennek meg az az oka, hogy koncepciózusan olvasol: eszedben sincs elfogulatlan, átfogó gondolkodás eredményeképp kialakítani a véleményedet. Épp ellenkezőleg: van egy ab ovo - amúgy megalapozatlan - álláspontod, és ahhoz keresel utólag igazolást.

Nem kell különösebben szégyenkezned, még ügyvédek között elég elterjedt ez a módszer. De azt tudnod kell, hogy ez a módszer sem nem helyes, sem nem sikeres.

A gond az Béla, hogy Te , mint ügyvéd így látod,vélhetően ügyvédként így is cselekszel. Ügyvéd mindig az ügyfele érdekének megfelelően kell, hogy a jogi problémát megközelítse.

KBS:

Igazad lehet, biztos a tanácselnök urat is én győztem meg, hogy ilyeneket leírjon :-)

A kérdésnek a gyakorlat oldaláról történő megközelítése alapján,
általánosságban az állapítható meg, hogy a jogviszonyok tartóssága megnehezíti, vagy
ki is zárhatja az eredeti állapot helyreállítását. Ugyanez jellemzi az ún. használati
kötelmeket, valamint azon szolgáltatásokat, melyek valamilyen tevékenység
kifejtésére irányulnak. Ezért a bérleti, haszonbérleti, letéti, megbízási, fuvarozási,
szállítmányozási és vállalkozási, valamint tartási szerződések érvénytelensége esetén
indokolt más megoldás választása, míg az adásvétel, csere, kölcsönszerződéseknél
többnyire nincs akadálya az eredeti állapot helyreállításának.

http://www.itelotabla.hu/…9_1118_1.pdf

Az igazság az, hogy én először pro-és kontra érveket is elolvasok, és csak azután próbálom meg kialakítani azt az álláspontot, ami az én szerény józan paraszti eszemmel alátámasztható.....
Sajnos, ha ismernél tudnád, hogy amíg nem tartok védhetőnek egy álláspontot (lásd árfolyamrés problémakör , emlékszem mennyit hülyéztetek amiatt, hogy azt állítottam kitartóan, hogy az árfolyamrés költség?), addig nem hangoztatom, hanem kérdezek. Érvekkel meggyőzhető vagyok arról, hogy rossz az addigi elképzelésem....

Ja bocs lemaradt:

Veled és Sherlockkal ellentétben.....

„A gond az Béla, hogy Te , mint ügyvéd így látod,vélhetően ügyvédként így is cselekszel. Ügyvéd mindig az ügyfele érdekének megfelelően kell, hogy a jogi problémát megközelítse.”

Persze, kell produkálni az ügyfélnek. Csak az ügyféllel ellentétben te holnap is bemész a tárgyalóterembe, úgyhogy érdemes (lenne) tartani egy színvonalat.

De nézd KBS:

Itt van pro és kontra:

bankszövetség szerint a kölcsön használati kötelem, ezért nem lehet az eredeti állapotot helyreállítani:

http://www.bankszovetseg.hu/…dos-Nagy.pdf

Az ítélő tábla szerint nem az és helyre lehet állítani:

http://www.itelotabla.hu/…9_1118_1.pdf

Ti melyiket fogadnátok el megalapozott álláspontként?

„Ügyvéd mindig az ügyfele érdekének megfelelően kell, hogy a jogi problémát megközelítse.”
Az ügyfélnek eklatáns érdeke, hogy a jogi helyzetről helyes felvilágosítást kapjon, hogy a jogvita mikénti eldőléséről reális előrejelzést ismerjen meg. Ezért az eljáró ügyvédnek első körben az elfogulatlan jogász - tkp. a bíró - fejével kell gondolkodnia. Aztán esetleg jöhet a "mit lehet mégis tenni" kör.

Egyszerűen nem értem, mit akarsz. Mi köze ennek a lehetetlenüléshez?

KBS:

Reggel leírtam....

Jó látni, hogy senki nem mer állást foglalni, a feltett kérdésben :-)

Gyáva jogászok.