Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Ne várj lehetetlent Sherlocktól. Joghallgatóként még járásbíróság, törvényszék közelébe sem kerülhetett, nem hogy a Kúria közelébe.

OFF
Igyekszem kíméletes lenni... Úgyhogy inkább nem mondom.
De akinek szeme van a látásra, látja, akinek füle van a hallásra, hallja.
ON

Attika:

Szerintem ez csak valami maradvány lehet....amióta Sherlock joghallgató státuszban van, annyi félévet, már pénzért sem lehet venni a jogin :P

„Bár ti is tisztában vagytok ezzel, de ezt majd csak 1-másfél év múlva fogjátok beismerni, mikor már ciki lesz tagadni....”
Én már semmin nem lepődnék meg. Azon se, ha megerőszakolnák a jogot, és visszamenőlegesen törvényt módosítanának, és azon se, ha a Kúria jogegységi tanácsa behajolna a kormánynak, és odatartaná neki azt a testrészét, amelyiket az kívánja.
De a véleményem változatlan marad: aki rossz szerződést köt, annak viselnie kell annak a kockázatát. Természetesen kaphat adományokat, hogy segítsenek rajta, ideértve a kormány adományait is - de ez nem jogi kérdés, hanem szociális és politikai.

KBS:

"De a véleményem változatlan marad: aki rossz szerződést köt, annak viselnie kell annak a kockázatát."

ezzel maximálisan egyetértünk...de remélem ezt a véleményt a bankkal szemben is fenntartod....nem csak az adósokra vonatkozik :)

Vagy a bankot meg kell menteni, ha esetlegesen rossz (semmis) szerződést köt? (amit Ő maga a saját hatalmasságában fogalmazott meg)

Én meg azt remélem, hogy ha Kúria meg is tette, az EU nem fog behódolni a bankok előtt.....

Ugyan már! Ha hajlanék ár, hogy méltányossági szempontokat egyáltalán figyelembe vegyek, akkor az nem a bankok mellett szólna. (De ilyesmire egyébként is csak egyezség terén hajlok - elvont jogkérdésben nem.)

Nem bírod megérteni: ezekben az ügyekben a bankoknak van igaza. Ha nagy ritkán ezzel ellentétes az ítélet (egyébként sokszor csak látszólag az), akkor az éppen azért van, mert a bíró jogon kívüli szempontokat érvényesített. (Tkp. előre megvolt az ítélete, és utólag keresett hozzá indoklást. Ahogyan te teszed.)

KBS:

Miért is van a bankoknak igaza?

Semmisek azok K. szerződések vagy nem semmisek?

Ne beszéljünk már itt félre....nincs olyan, hogy kis hiba kicsit semmis, nagy hiba nagyon semmis?

A bank bújtatott költséget érvényesített, ami rosszul mutatott volna, ha leírja ezért elrejtette a szerződésben....

Rég tudjuk, hogy te ezt nem érted. Kár is rajta vitatkozni, nem tartom feladatomnak, hogy meggyőzzelek.

Rég tudjuk, hogy eddig egy érvet sem sikerült felsorakoztatnod a "meggyőződésed" mellett....néha már azt sem értem, hogy te, hogy tudod elhinni azt amit írsz :-)

Ne személyeskedjetek. December 16-án a Kúria meghozza jogegységi határozatát. Ahhoz igazodjunk.Nyilván KBS is megteszi, mint "BHfüggő".

Nem hiszem, hogy a jogegységi meghozatalával csoda történik.

Csoda nem, de egyértelmű jogi helyzet keletkezik.

A kúria a jogot értelmezve hozott döntést...haha ez nagyon vicces...

ha a szerződés érvénytelen, akkor az érvényesítésre kell törekedni...ilyet hogy lehet??Ja utólag beleírni a szerződésbe...ekkora m.rh.kat!!!

HA a szerződés a Hpt alapján semmis, akkor semmis és kész, hogy lehetne az érvényesítésre törekedni..id..ták!!!

„ekkora m.rh.kat!!!”
Gondolom, nem zavar, hogy a Kúria összes bírájáról, de legalábbis a többségükről beszélsz.
A középső neved nem MMIV véletlenül?

Az összes az ezek szerint...Te is zavarsz

„A középső neved nem MMIV véletlenül?”
Tehát az.

Megszületett a Kúria jogegységi határozata. Ezért kár volt ülésezni. Gondolom most a jogalkotó fog lépni. TÖRVÉNY FOGJA KIMONDANI AZ IGAZAT.
http://www.lb.hu/…kozlemenye-0

„Csoda nem, de egyértelmű jogi helyzet keletkezik.”

Attika, sajnos én nem látom az egyértelmű jogi helyzetet...

Az első pontban a Kúria 5-8 év elteltével definiálja, hogy szerződéskötéskor mit is kellett, hogy jelentsen a deviza alapú kölcsön....mert ez eddig ezek szerint nem volt egyértelmű....(vagyis a szerződéskötéskor a deviza alapú kölcsönnek nem volt "általánosan elfogadott jelentése")

Ilyen esetekben mi lesz a Ptk. 207-tel? :))))
(szerintem ezt ki is dobhatnánk a kukába, majd megmondja azután a bíróság, hogy min , mit kell érteni és kész...tiszta kabaré, a jobbik fajtából...)

A magyar is van olyan értelmes nép, mint az angol, ahol úgy írják, hogy hegedű ás úgy ejtik, hogy zongora (copyright dr. prof. Nádas-Markos György).

207. § (1) A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.
(2) Ha az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés tartalma az (1) bekezdésben foglalt szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel meghatározójával szerződő fél, illetve a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.

1., Mondtuk.

2., Mondtuk.

3., Mondtuk, ráadásul több BH is van a témában.

4., Az 1/2010. 3 éve mondja, ahogy egy csomó BH is.

5., Igazából ez is következik az 1/2010-ből; a jogszabályból valamivel kevésbé, de contra legemnek nem mondanám, főleg hogy az Alaptörvény jogértelmezéséhez nagyon passzol.

6., Ezen meglepődtem, de az uniós hűség elvéből igazából gond nélkül levezethető.

7., Ezt meg legalább 2 éve mondjuk itt is, Wellmann is egy jó ideje.

Összefoglalva: nem sok újat hozott, a szélsőséges kilengések ellen nyújthat védelmet (amire azért bőven van példa). Pitiéknek és a többi szélhámosnak ez nyilván nem fog tetszeni, pedig alapvetően méltányos a fogyasztóra nézve is.

"pedig alapvetően méltányos a fogyasztóra nézve is."

Sherlock:

Te el is hiszed, amit leírsz vagy csak simán nem szeretsz igazat mondani? :-)

És mi lesz a 207-tel? :-P

4. Ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető.

7. A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolja a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértő hatását. Nem alkalmas jogi eszköz azonban arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változásoknak azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan – csak az egyik fél számára hátrányosan – érintő következményeit orvosolja. Ha ezeket a hátrányos következményeket a jogalkotó bizonyos körben jogszabállyal rendezte, a jogalkotói beavatkozás e körben az egyedi bírói mérlegelést kizárja.

Szerintetek ez a 7-es pont nem üti a 4-es pontot....rendezte a jogalkotó a hátrányos jogkövetkezményt? (itt most az adósra vagy a bankra hátrányos)

Igen, rendezte.....a Hpt. felsorolja a semmisség eseteit...

Az EU fogy véd. irányelve pedig azt mondja, hogy semmisségnél, kihagyhatja a semmis részeket és érvényessé teheti a megmaradt fogyasztói szerződést, de nem írhat bele a fogyasztói szerződésbe.

Akkor mire tud törekedni szegény bíró, mikor a Kúria leírta, hogy ilyenkor nem mérlegelhet?

Te pont olyan vagy mint az elvált apukák/anyukák, akik váláskor nem kapták meg a gyerek felügyeleti jogát, aztán elkezdték hihetetlen módon kíművelni magukat a jog tudományából, majd nekiálltak másoknak is segíteni. Velük is az a helyzet, hogy évtizedes "gyakorlat" után még kevésbé értenek a joghoz, mint az elején, mert akkor még volt egy természetes jogérzékük, amit ezzel a célhoz kötött igazságkereséssel tönkretettek. (vö. aki nincs velük, az ellenség)

Ezt akár én is írhattam volna. (Lehet, hogy holnap már én írtam. ;) )