Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Nem értem, mit kellene nézni rajta. Ez a "bankbarát" meg szerintem szánalmas. Még egy politikustól is.

Na nekem az egész kúriásosdiból a következő jött le: Vannak jogszabályok kishazánkban, amelyek többek között a bankok és ügyfeleik közötti jogviszonyt szabályozzák. Ügyfélnek nem tetszik valami, bankkal nem tud megegyezn

• > perel.

Első fokon bíróság (sic!) banknak ad igazat. Ügyfél tovább megy. Másodfok ügyfélnek ad igazat. Bank fordul kúriához, hogy ugyan már döntse el, hogy melyik töketlen bíróságnak van igaza. Már az is eleve nonszensz, hogy ugyanabban az ügyben két különböző bíróság teljesen másként dönt! És a fostos kúria semmibe véve a jogszabályokat úgy dönt, hogy az ügyfélnek kuss van, mert a pénz a banknál van. Ennyi, kész, vége. Persze meg lehet érteni őket is, hiszen egy ellentétes döntés nagy csapás lenne a bankrendszerre és ezt nem lehet annyiban hagyni. De az izlandiak megcsinálták, mégis működik a gazdaságuk. A horvátok is megcsinálták, ott sem esett szét az ország. Csakhogy a magyar bíróságoknak nem a jogszabályok dirigálnak, hanem azok, akiknél dagad a zseb a pénztől.

Az egész elméleted ott borul, hogy már az első meg a másodfok sem ad igazat az ügyfélnek. Az az összes ügynek a sajtó által hájpolt tizede. (De még azok is csak látszólagos győzelmek, a nagy részük nem érinti érdemben a tartozás összegét.)

Az meg, hogy mit csináltak az izlandiak meg a horvátok egyrészt ugyanolyan hazugság, mint az adatvédelmi agyrém, másrészt Magyarországon a magyar jogszabályokat kell figyelembe venniük a bíróságoknak.

Tisztelt Fórumozók !
Tudom, az úgynevezett "józan paraszti ész" fogalma manapság már mindenkit zavar, de laikusként, mindamellett érintettként nem hagy nyugodni a kérdés: Ha drágalátos bankjaink 145 Ft-ért vettek és utána adtak nekem egy svájci frankot, - mostanra 260' körül ér a frank, - így ők jártak jól több mint egy százassal frankonként! Nem pediglen én rosszabbul! - Mert ugye a frankot nem adták a kezünkbe! Az náluk maradt 145-ért, ami most 260! Hát hogy a pics@@ba bennünket szivatnak?! "Húha jól jártak velünk! Nem ül itt szinte mindenki fordítva a lovon?!!!

Az indexen jelent meg az alábbi hír:

http://index.hu/…a_birosagra/

"Kósa Lajos bírálta, csalódáskeltőnek nevezte a Kúria határozatát, azt pedig, hogy „teljesen szokatlan módon” az Európai Bírósághoz fordult, gyáva, rossz, konfliktuskerülő lépésként, időhúzásként értékelte, ami csak a bankoknak kedvez, írja az MTI.
Szerinte ezeknek a kérdéseknek nincs nemzetközi vonatkozása, hiszen a Kúriának Magyarországon magyar joganyag alapján, magyar szereplők között született szerződésekről kellene döntést hoznia. A legfőbb bírói fórumnak mielőbb határoznia kellene, ez a dolga, "ezért tartjuk fenn ezt a rendszert" – mondta Kósa.
„Majd ezentúl, ha a bíróság valamilyen ügyben kényelmetlenül érzi magát, akkor rögtön Strasbourghoz fog fordulni?” – tette fel a kérdést a Fidesz alelnöke, aki szerint ezzel elbizonytalanodik a magyarországi jogszolgáltatás."

Nagyon megerőltettem magam, de nem találtam benne egyetlen olyan (fél)mondatot sem, ami igaz lenne.

Az a fontos, hogy minden európai bíróságot strasbourginak hívnak a köznyelvben.

Senki nem fordult Strasbourghoz. Kósának ismét halvány fogalma sincs arról, amiről beszél. Persze, nem ő az egyetlen.

„Tisztelt "bankbarát" Kollégák! KBS, ObudaFan!”

Attika, azt gondolom, hogy sajnos neked ennyi maradt itt. Mivel jogi érveid nincsenek, minősítgetsz mindenkit, akinek vannak.

„Ajánlom figyelmetekbe az alábbi beszélgetést.”

Wellmann elképesztően türelmes ember.

Egyébként a bírói döntések kritizálhatóságának nagy híve vagyok, de az én véleményem szerint ha egy kolléga nyilvánvalóan szakmaiatlan módon teszi ezt meg, az súlyos etikai aggályokat vet fel. Akkor is, ha egy volt főbíró fiáról van szó.

Csúnya személyeskedés, de nem bírom megállni: ifj. Lomniczinek egy szavát nem hallottam akkor, amikor az id. Lomniczi vezette felülvizsgálati tanács adóügyekben gyakorlatilag érvek nélkül - sőt egyszer egyszer kifejezetten logikailag hibás érveléssel - sorozatban hagyta helyben a hatóság hibás, pénzbehajtásra törekvő gyakorlatát. Gondolok itt az áfa-levonási ügyekre, és az egyéni cég átalakulásához kapcsolódó adóterhekre.

Ha már áfa-levonás: az a csúnya Európai Bíróság valahogy úgy tűnik, jobban képviseli a magyar vállalkozások érdekeit, mint a magyar hatóságok.

Ami a másik kérdést illeti, úgy tűnik, hogy ha egy kolléga elkezdi magát alkotmányjogásznak neveztetni, akkor tőle sok jóra már nem számíthatunk.

:)

Dr. Kolláth György kolléga is kinevezte magát alkotmányjogásznak, azóta ő a mérték Kálmán Olga ATV-s műsorában. Ifj. Lomniczi Zoltán kolléga csak példát vett róla.

Ifj. Lomnici "egyszerű emberként" keresi a választ.

Ez talán azt jelentheti, hogy ő maga is úgy értékeli, hogy a politikusi énje ebben a kérdésben kirekesztette magából a jogász énjét.

„Dr. Kolláth György kolléga is kinevezte magát alkotmányjogásznak, azóta ő a mérték Kálmán Olga ATV-s műsorában. Ifj. Lomniczi Zoltán kolléga csak példát vett róla.”

Mintha egy fokkal kevésbé szájbarágós módon én is ezt írtam volna.

Való igaz.

Egy kis karácsonyi ajándék :P

http://www.lb.hu/…je-hatarozat

A Hpt. 213. § (1) bekezdése értelmében az a)-g) pontoknak nem megfelelő tartalmú szerződés semmis. E felsorolásban vannak olyan pontok, amelyek az egész szerződés érvénytelenségét eredményezhetik, például, ha a szerződés tárgya, a THM mértéke, illetve a törlesztőrészletek nagysága nincs a szerződésben rögzítve. Más pontok, így pl. a d) pont részleges érvénytelenséget eredményez, mivel a törvényi követelményeknek nem megfelelő tartalmú szerződéses rendelkezések a szerződés jól körülhatárolható részét érintik.

Ezt honnan vették, hogy a d, pont csak részleges semmisséget eredményez?

Melyik része lesz semmis?

(
nem tartalmazza:

4. azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,)

Hogy határolod be a hiányzó részt?

De ez a rész sem piskóta:

A deviza alapú kölcsön mögött – figyelemmel a pénzügyi intézményekre vonatkozó közjogi jellegű szabályokra – devizaforrás áll. Annak vizsgálata, hogy egy konkrét szerződés mögött van-e devizaforrás lehetetlen és egyben szükségtelen is a perekben.

Miért nem jelentkezel bírónak? Hiszen te okosabb vagy és jobban érted a jogot, mint legalább 26 kúriai bíró.

KBS:

Sajnos nem lenne esélyem , mert Én csak utánad jönnék a sorban :)

Egyébként csak józan paraszti ésszel is nehezen felfogható dolgokat emeltem ki, aminek nincs köze a joghoz....

"Annak vizsgálata, hogy egy konkrét szerződés mögött van-e devizaforrás lehetetlen és egyben szükségtelen is a perekben."

Várom már a következő jogegységit:

"Annak vizsgálata, hogy egy visszaeső bűnözőnek egy konkrét esetben volt-e lehetősége elkövetni azt, amivel megvádolták szükségtelen a perekben."

Igen, tudom, a focihoz is mindenki ért.

„Annak vizsgálata, hogy egy konkrét szerződés mögött van-e devizaforrás lehetetlen és egyben szükségtelen is a perekben. ”

Mivel egyetlen bank így működik. Banküzemi szinten jelenik meg a deviza.

„Melyik része lesz semmis?

(
nem tartalmazza:

azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,)

Hogy határolod be a hiányzó részt?”

Azt hinné az ember, hogy ez még az elfogult devizahiteles számára is világos, de a jegyzőkönyv kedvéért: a szerződésnek az a része, amely lehetővé teszi a hiteldíj megváltoztatását. (És hogy a fölösleges vitáknak talán-talán elejét vegyük, a jogkövetkezmény, amennyiben ez lehetséges a szerződés ezen részének az orvoslása.)

"Azt hinné az ember, hogy ez még az elfogult devizahiteles számára is világos, de a jegyzőkönyv kedvéért: a szerződésnek az a része, amely lehetővé teszi a hiteldíj megváltoztatását."

Vagyis , akkor azt mondod, hogy amennyiben ez a rész nem felel meg a vele szemben támasztott követelésnek, akkor nem semmis lesz a szerződés, hanem kihagyjuk az egészet a szerződésből és kvázi FIX kamatozásúvá tesszük?