Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Franciska69

Ez már egy űtős anyag lehet egy korábban itt a Fórumon YCAl által levezetett kártérítés megalapozásához!

ÍDÉZET egy korábbi érveléséből

Ycal # e-mail 2013.01.18. 15:23
ius latratus:
„Mit szólnál, ha azt mondanám, hogy Ptk. 312. §-ának (3) bekezdése értelmében....

A Ptk. 312. §-ának (1) bekezdése szabályozza a teljesítés lehetetlenné válását. Eszerint, ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszőnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért
a mulasztó felelős. Természetesen a felelősség elhárítása érdekében a felek igyekeznek is ezt a klauzulát alkalmazni, ám ez csak
több-kevesebb sikerrel jár, mert a perek nem kis százalékában valamelyik peres fél felelőssége valamilyen mértékben mégiscsak megállapítást nyer. Éppen ezért mondja ki azt is a Ptk. 312. §-ának (2)-(3) bekezdése,hogy amennyiben a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés
elmaradása miatt kártérítést követelhet, ha pedig a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult
felelős, a kötelezett szabadul a tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését.”

Tovább szőve YCAL érveit a vétő fél ( BANKOK) ezek szerint felismerték(hették), hogy a CHF árfolyama nőni fog
A VÉTŐ fél ( BANK) tudta, hogy saját hatáskörében eljárva majd szépen kiszélesíti a kamatmarzsot minden marhaságra hivatkozva ( CDS, egyébb refinanszírozási kltg stb maszatolások)

ERGO….:)

"Sok deviza alapú hiteles gondolja és gondolta már eddig is, hogy a bankok nagyon is jól tudták azt, hogy milyen irányba és milyen mértékben várható a svájci frank árfolyamának elmozdulása, de bizonyítékot nem sokan találtak erre.

Eddig....."

http://www.hitelesmagyar.com/…olyambecsles

Ennyit a bíróságokról: a bíró nálam összekeverte a kamatot az árfolyamváltozással. Azt gondolta, hogy az árfolyamváltozás, az kamatfelár a referencia kamaton. Elég vicces

Köszi a válaszokat, sokkal többre nem számítottam :).Százalék szerint még nem hasonlítottam össze. És arra sem emlékszem, hogy a folyósítás melyik árfolyam alapján történt, meg kell nézni. Én egyébként nem perelnék, csak megpróbálnám csökkenteni a tartozást egyezkedéssel. Ehhez persze megvárnék valami releváns ítéletet, addigra viszont visszafizetjük a hitelt, és nem tudom visszamenőleg meddig lehetne érvényesíteni. Mindegy, csak kíváncsi voltam véleményekre.

Esztera:

Alapesetben szerintem nem tisztességtelen, abban az esetben, ha a folyósításkor is "számlakonverziós árfolyamon" számolták ki a deiza tőkepsszeget.....(mert akkor a tőkrész is kevesebbre jött ki, mintha "sima" árfolyamot használtak volna)

Minden bank saját maga állapíthat meg árfolyamot, ha nincs neki, akkor kell az MNB-s árfolyamot használni.

Viszont , ha felvételkor kissebb volt a %-os különbség a "sima" és a számlakonverziós árfolyam között, mint jelenleg, akkor már lehet tiszetességtelen.........

Nem abból olvastam ki, ezen már régóta gondolkozom. De semmit nem találtam ilyen esettel kapcsolatban. Meg még az is kérdés, hogy ha tisztességtelen lenne, és más árfolyamon kellett volna számítani, akkor milyen árfolyamon? Ez nem túl nagy tétel, de azért kíváncsi vagyok.

Ezt ebból a döntésből aligha olvashattad ki.

Az a feltétel lehet tisztességtelen egy autóhitel szerződésnél, hogy a törlesztőrészletet számlakonverziós árfolyamon számítják, ami magasabb, mint a sima vétel-eladási árfolyam, és emellett a THM-ben is jelölnek meg jutalékot az átváltásra? Vagy esetleg ez a kettő ugyanaz lehet? Nem tudtam a szerződésből kihámozni, az egyik feltételt az ÁSZF tartalmazza, a másikat maga a szerződés.

„12 A Banif Plus Bank által előre kidolgozott szerződés 29. pontja akként rendelkezett, hogy ha a szerződés az adós szerződésszegése vagy felróható magatartásának következtében bármely ok miatt kerül a futamidő lejárta előtt felmondásra, akkor a kamatokon és a költségeken kívül az adós az összes hátralévő törlesztőrészlet összegét is köteles megfizetni. A megfizetendő törlesztőrészletek a tőkeösszeg mellett ügyleti kamatrészt és biztosítási díjat is magukban foglaltak.
13 Csipai Cs. utoljára a 2008. februári törlesztőrészletet fizette meg. A Banif Plus Bank ezért felmondta a szerződést, és kérte az adóst az annak 29. pontja értelmében hátralévő törlesztőrészletek megfizetésére. Mivel Csipai Cs. nem tett eleget e kérelemnek, a Banif Plus Bank keresetet indított ellene, valamint – a családjog szabályaira alapozva – a felesége ellen.
14 A Pesti Központi Kerületi Bíróság mint elsőfokú bíróság az előtte folyamatban lévő eljárásban tájékoztatta a feleket, hogy úgy ítéli meg, hogy e 29. pont tisztességtelen”

Kedves Béla!
Részemről szó se volt arról, hogy nem akarom a tartózást visszafizetni! Tutira nem értem ki, mire hivatkozik. Nem is az én dolgom ezt megérteni. Csak annyit szeretnék, amit Te is írtál.
Ebben az esetben nem lennék a kilakoltatás szélén.

KBS

A harmadával kisebb tartozás valóban nem kis eredmény, sőt már majdnem annyi, amennyiről sokan beszélünk.

Azt szabad tudnom, hogy mi az amit remélesz, hogy elfogad majd a bíróság másodfokon? Elvesztettem a fonalat, az ítéletet meg nem olvastam szóról szóra végig, mivel csak részben lehet releváns nekem.

Ennek semmi köze a ti hivatkozásaitokhoz. Ez pont az, amire én is hivatkoztam. És nem fogadta el az első fokú bíróság. Csak reménykedem, hogy a másodfok elfogadja. De ha elfogada, az sem azzal a következménnyel jár, hogy nem kell a tartozást visszafizetni, sem azzal, hogy nem svájci frankban kell számolni. Csak a tartozás lesz kb. harmadával kisebb. Ami nem kis eredmény; szerintem nem is érhető el több.

Ez nem jött össze, akkor majd így, csak nem akartam ilyen hosszú posztot.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)

2013. február 21.(*)

„93/13/EGK irányelv – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Valamely feltétel tisztességtelen jellegének a nemzeti bíróság által hivatalból történő vizsgálata – Valamely feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróság azon kötelessége, hogy az ezen észlelésből eredő következtetések levonása előtt felhívja a feleket nyilatkozataik megtételére – A tisztességtelen jelleg vizsgálatakor figyelembe veendő szerződési feltételek”

A C‑472/11. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (jelenleg Fővárosi Törvényszék) (Magyarország) a Bírósághoz 2011. szeptember 16‑án érkezett, 2011. június 16‑i határozatával terjesztett elő az előtte

a Banif Plus Bank Zrt.

és

Csipai Csaba,

Csipai Viktória

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (első tanács),

tagjai: A. Tizzano tanácselnök, M. Ilešič, E. Levits, M. Safjan és M. Berger (előadó) bírák,

főtanácsnok: P. Mengozzi,

hivatalvezető: A. Impellizzeri tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2012. szeptember 12‑i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

• a Banif Plus Bank Zrt. képviseletében Héjja E. ügyvéd,
• a magyar kormány képviseletében Fehér M. Z. és Szíjjártó K., meghatalmazotti minőségben,
• a spanyol kormány képviseletében S. Martínez‑Lage Sobredo, meghatalmazotti minőségben,
• a szlovák kormány képviseletében M. Kianička, meghatalmazotti minőségben,
• az Európai Bizottság képviseletében Simon B. és M. van Beek, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o., a továbbiakban: irányelv) 6. és 7. cikkének értelmezésére irányul.

2 E kérelmet a Banif Plus Bank Zrt. (a továbbiakban: Banif Plus Bank) és a Csipai házaspár közötti, kölcsönszerződés alapján – e szerződésnek a hitelintézet által a futamidő lejárta előtt az adós felróható magatartása miatti felmondása esetén – járó pénzösszeg megfizetése tárgyában indult jogvita keretében terjesztették elő.
Jogi háttér

Az uniós jog

3 Az irányelv 3. cikkének (1) bekezdése a következőképpen határozza meg a tisztességtelen feltételt:

„Egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára.”

4 Valamely feltétel tisztességtelen jellegének vizsgálatát illetően az irányelv 4. cikkének (1) bekezdése kimondja:

„A 7. cikk sérelme nélkül, egy szerződési feltétel tisztességtelen jellegét azon áruk vagy szolgáltatások természetének a figyelembevételével kell megítélni, amelyekre vonatkozóan a szerződést kötötték, és hivatkozással a szerződés megkötésének időpontjában az akkor fennálló összes körülményre, amely a szerződés megkötését kísérte, valamint a szerződés minden egyéb feltételére vagy egy olyan másik szerződés feltételeire, amelytől e szerződés függ.”

5 Valamely feltétel tisztességtelen jellege megállapításának joghatásait illetően az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése ekképp rendelkezik:

„A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.”

6 Az irányelv 7. cikkének (1) bekezdése hozzáfűzi:

„A tagállamok a fogyasztók és a szakmai versenytársak érdekében gondoskodnak arról, hogy megfelelő és hatékony eszközök álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy megszüntessék az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását.”

A nemzeti jog

7 A Polgári Törvénykönyv 209. §‑ának (1) bekezdése értelmében „tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg”.

8 A Polgári Törvénykönyv 209/A. §‑ának (2) bekezdése kimondja, hogy az ilyen kikötés semmis.

9 A fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló, 1999. február 5‑i 18/1999 kormányrendelet 2. §‑ának j) pontja előírja:

„[…] az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a szerződési feltételt, amely

[…]

10. a fogyasztót túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére kötelezi, ha a fogyasztó nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít.”

10 A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 3. §‑ának (2) bekezdése értelmében a bíróság – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

11 2006. június 16‑án Csipai Cs. kölcsönszerződést kötött a Banif Plus Bankkal, amelynek lejártát 2012. június 15‑ben határozták meg.

12 A Banif Plus Bank által előre kidolgozott szerződés 29. pontja akként rendelkezett, hogy ha a szerződés az adós szerződésszegése vagy felróható magatartásának következtében bármely ok miatt kerül a futamidő lejárta előtt felmondásra, akkor a kamatokon és a költségeken kívül az adós az összes hátralévő törlesztőrészlet összegét is köteles megfizetni. A megfizetendő törlesztőrészletek a tőkeösszeg mellett ügyleti kamatrészt és biztosítási díjat is magukban foglaltak.

13 Csipai Cs. utoljára a 2008. februári törlesztőrészletet fizette meg. A Banif Plus Bank ezért felmondta a szerződést, és kérte az adóst az annak 29. pontja értelmében hátralévő törlesztőrészletek megfizetésére. Mivel Csipai Cs. nem tett eleget e kérelemnek, a Banif Plus Bank keresetet indított ellene, valamint – a családjog szabályaira alapozva – a felesége ellen.

14 A Pesti Központi Kerületi Bíróság mint elsőfokú bíróság az előtte folyamatban lévő eljárásban tájékoztatta a feleket, hogy úgy ítéli meg, hogy e 29. pont tisztességtelen, és felhívta őket, hogy ezzel kapcsolatban nyilatkozzanak. Csipai Cs. arra hivatkozott, hogy túlzottnak látja a Banif Plus Bank követelését, és csak a tőkeösszeget ismeri el alapos követelésnek. A Banif Plus Bank vitatta a szóban forgó feltétel tisztességtelen jellegét.

15 2010. július 6‑i ítéletében a Pesti Központi Kerületi Bíróság kötelezte Csipai Cs.‑t a szerződés 29. pontja figyelmen kívül hagyásával kiszámított összegnek a Banif Plus Bank részére történő megfizetésére.

16 A Banif Plus Bank fellebbezést nyújtott be ezen ítélettel szemben. E körülményekre tekintettel a Fővárosi Bíróság úgy döntött, hogy felfüggeszti az eljárást, és a következő kérdéseket terjesztette előzetes döntéshozatal céljából a Bíróság elé:

„1) Megfelel‑e a nemzeti bíró eljárása [az] […] irányelv 7. cikk[e] (1) bekezdésének akkor, amikor a tisztességtelen szerződési feltétel észlelése esetén a felek erre irányuló kérelme hiányában tájékoztatja őket, hogy a peres felek kölcsönszerződésének általános szerződési feltételei 29. pontjának 4. mondata vonatkozásában semmisséget észlelt? A semmisség jogszabályba ütközésen alapul, és ez a jogszabály a […] 18/1999 Kormányrendelet 1. §[‑a] (1) bekezdés[ének] c) pontja és [2. §‑ának] j) pontja?

2. Az első kérdéshez kapcsolódóan indokolt‑e [a] peres fél felhívása, hogy tegyen nyilatkozatot a megjelölt szerződéses kikötéssel kapcsolatban, hogy az esetleges tisztességtelenség jogkövetkezményei levonhatók legyenek, és hogy [az] […] irányelv 6. cikk[ének] (1) bekezdésében megfogalmazott célok megvalósulhassanak?
3. A korábbiakhoz kapcsolódóan a tisztességtelen szerződési kikötés vizsgálata során indokolt‑e a szerződés valamennyi kikötésének vizsgálata, vagy kizárólag azon kikötések vizsgálata, amelyekre a fogyasztóval szerződő fél az igényét alapozza?”

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
Az első és második kérdésről
17 A kérdést előterjesztő bíróság együttesen megvizsgálandó első és második kérdése lényegében arra irányul, hogy az irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell e értelmezni, hogy azokkal ellentétes, vagy – éppen ellenkezőleg – azok lehetővé teszik, hogy a valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróság tájékoztassa a feleket arról, hogy semmisségi ok fennállását észlelte, és felhívja őket az ezzel kapcsolatos nyilatkozataik megtételére.
18 Az ügyiratból kiderül, hogy e kérdések a nemzeti jog azon szabályának fennállásával függnek össze, mely szerint az a bíróság, amely hivatalból semmisségi okot észlelt, köteles erről tájékoztatni a feleket, és lehetőséget biztosítani számukra, hogy nyilatkozzanak az érintett jog szerinti érvényesség hiányának esetleges megállapításával kapcsolatban, amelynek hiányában e bíróság nem mondhatja ki a semmisséget.
19 E kérdések megválaszolásához emlékeztetni kell arra, hogy az irányelv által létrehozott védelmi rendszer valójában azon az elven alapszik, hogy a fogyasztó az eladóhoz vagy szolgáltatóhoz képest hátrányos helyzetben van, mind tárgyalási lehetőségei, mind pedig tájékozottsági szintje tekintetében, amely helyzet az eladó vagy szolgáltató által előzetesen meghatározott feltételek elfogadásához vezet, anélkül hogy a fogyasztó befolyásolni tudná ezek tartalmát (lásd többek között a C 40/08. sz. Asturcom Telecomunicaciones ügyben 2009. október 6 án hozott ítélet [EBHT 2009., I 9579. o.] 29. pontját és a C 618/10. sz. Banco Español de Crédito ügyben 2012. június 14 én hozott ítélet [az EBHT ban még nem tették közzé] 39. pontját).
20 E hátrányos helyzetre tekintettel az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve. Amint az az ítélkezési gyakorlatból következik, olyan kógens rendelkezésről van szó, amely arra irányul, hogy a szerződő felek jogai és kötelezettségei tekintetében a szerződés által megállapított formális egyensúlyt a szerződő felek egyenlőségét helyreállító, valódi egyensúllyal helyettesítse (lásd többek között a C 137/08. sz. VB Pénzügyi Lízing ügyben 2010. november 9 én hozott ítélet [EBHT 2010., I 10847. o.] 47. pontját és a fent hivatkozott Banco Español de Crédito ügyben hozott ítélet 40. pontját).
21 Az irányelv által elérni kívánt védelem biztosítása érdekében a Bíróság már több esetben hangsúlyozta, hogy a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató közötti egyenlőtlen helyzetet csak a szerződő feleken kívüli, pozitív beavatkozás egyenlítheti ki (lásd többek között a fent hivatkozott VB Pénzügyi Lízing ügyben hozott ítélet 48. pontját és a fent hivatkozott Banco Español de Crédito ügyben hozott ítélet 41. pontját).
22 E megfontolások fényében mondta ki a Bíróság, hogy a nemzeti bíróság hivatalból köteles vizsgálni az irányelv hatálya alá tartozó szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, ezzel ellensúlyozván a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató közötti egyenlőtlen helyzetet (lásd többek között a fent hivatkozott VB Pénzügyi Lízing ügyben hozott ítélet 49. pontját és a fent hivatkozott Banco Español de Crédito ügyben hozott ítélet 42. pontját).
23 Következésképpen az uniós jog által az érintett területen a nemzeti bíróságokra ruházott feladat nem korlátozódik annak puszta lehetőségére, hogy valamely szerződési feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegét megítéljék, hanem magában foglalja e kérdés hivatalból történő megítélésének kötelezettségét is, amennyiben a rendelkezésükre állnak az e tekintetben szükséges jogi és ténybeli elemek (lásd többek között a C 243/08. sz. Pannon GSM ügyben 2009. június 4 én hozott ítélet [EBHT 2009., I 4713. o.] 32. pontját és a fent hivatkozott Banco Español de Crédito ügyben hozott ítélet 43. pontját).
24 E tekintetben a Bíróság – a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató közötti kontradiktórius eljárás keretében eljáró nemzeti bíróság által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem elbírálása során – megállapította, hogy e bíróságnak hivatalból kell bizonyítást folytatnia annak megállapítása érdekében, hogy az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződés részét képező feltétel az irányelv hatálya alá tartozik e, és amennyiben igen, hivatalból kell értékelnie az ilyen feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegét (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott VB Pénzügyi Lízing ügyben hozott ítélet 56. pontját és a fent hivatkozott Banco Español de Crédito ügyben hozott ítélet 44. pontját).
25 Valamely feltétel tisztességtelen jellegének észleléséből levonandó következményeket illetően az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése megköveteli, hogy a tagállamok előírják, hogy az ilyen feltételek „a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint” ne jelentsenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve.
26 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy uniós szabályozás hiányában a jogalanyok uniós jogból származó jogainak a védelmét biztosító bírósági eljárási szabályok a tagállamok eljárási autonómiájának elve alapján azok belső jogrendjébe tartoznak. E szabályok azonban nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a hasonló belső jellegű esetekre vonatkozó szabályok (egyenértékűség elve), és nem tehetik a gyakorlatban lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását (tényleges érvényesülés elve) (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Asturcom Telecomunicaciones ügyben hozott ítélet 38. pontját és a fent hivatkozott Banco Español de Crédito ügyben hozott ítélet 46. pontját.
27 Az irányelv által a tisztességtelen feltétel szankcionálása tekintetében előírt védelem tényleges érvényesülésének biztosítására irányuló kötelezettséget illetően a Bíróság korábban már rámutatott arra, hogy a nemzeti bíróságnak minden, a nemzeti jog értelmében a szóban forgó feltétel tisztességtelen jellegének észleléséből eredő következményt le kell vonnia annak biztosítása céljából, hogy a szóban forgó feltétel ne jelentsen kötelezettséget a fogyasztóra nézve (a fent hivatkozott Asturcom Telecomunicaciones ügyben hozott ítélet 59. pontja). A Bíróság ugyanakkor rámutatott arra, hogy a nemzeti bíróságnak az irányelv alapján nem kell mellőznie a kérdéses feltétel alkalmazását, amennyiben a fogyasztó e bíróság általi kioktatást követően nem kíván hivatkozni a tisztességtelen jellegre és a kötelező erő hiányára (lásd a fent hivatkozott Pannon GSM ügyben hozott ítélet 33. és 35. pontját).
28 Ezen ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy az irányelv által előírt védelem teljes hatékonysága megköveteli, hogy a feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróság minden következményt levonhasson ezen észlelésből, anélkül hogy meg kellene várnia, hogy a jogairól tájékoztatott fogyasztó az említett feltétel megsemmisítését kérő nyilatkozatot tegyen.
29 Az uniós jog végrehajtása során azonban a nemzeti bíróságnak tiszteletben kell tartania a jogalanyok uniós jogból származó jogainak a hatékony bírói jogvédelmére vonatkozó követelményeket is, ahogyan ezt az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke biztosítja. E követelmények között szerepel a kontradiktórius eljárás elve, amely a védelemhez való jog része, és amely köti a bíróságot különösen akkor, ha hivatalból felhozott indok alapján bírálja el a jogvitát (lásd ebben az értelemben a C 89/08. P. sz., Bizottság kontra Írország és társai ügyben 2009. december 2 án hozott ítélet [EBHT 2009., I 11245. o.] 50. és 54. pontját).
30 A Bíróság így kimondta, hogy a kontradiktórius eljárás elve főszabály szerint nem csupán azt a jogot biztosítja az eljárásban részes felek mindegyike számára, hogy megismerjék és megvitassák az ellenérdekű fél által a bírósághoz benyújtott beadványokat és észrevételeket, hanem a felek azon jogát is magában foglalja, hogy tudomást szerezzenek a bíróság által hivatalból felhozott azon jogi természetű jogalapokról, amelyekre a határozatát alapítani szándékozik, és hogy azokat megvitassák. A Bíróság kiemelte, hogy a tisztességes eljáráshoz való joghoz kapcsolódó követelmények betartása érdekében ugyanis fontos, hogy a felek mind az olyan tényállási elemekről, mind pedig az olyan jogi kérdésekről tudomást szerezhessenek és megvitathassák azokat, amelyek az eljárás kimenete szempontjából meghatározóak (lásd a fent hivatkozott Bizottság kontra Írország és társai ügyben hozott ítélet 55. és 56. pontját).
31 Ebből következik, hogy abban az esetben, ha a nemzeti bíróság – azután, hogy a rendelkezésére álló, vagy az e célból általa hivatalból elrendelt bizonyításfelvételt követően tudomására jutott tényállási és jogi elemek alapján megállapította, hogy valamely feltétel az irányelv hatálya alá tartozik – az általa hivatalból lefolytatott értékelés során észleli e feltétel tisztességtelen jellegét, főszabály szerint köteles a peres feleket tájékoztatni erről, és felhívni őket arra, hogy a nemzeti eljárásjogi szabályokban erre vonatkozóan előírtak szerint, kontradiktórius eljárásban vitassák meg azokat.
32 Az alapjogvitában szereplő azon nemzeti szabály, amely szerint a semmisségi okot hivatalból észlelő bíróság köteles erről tájékoztatni a feleket, és lehetőséget biztosítani számukra, hogy nyilatkozzanak az érintett jog szerinti érvényesség hiányának esetleges megállapításával kapcsolatban, megfelel e követelménynek.
33 A feltétel tisztességtelen jellegének hivatalból történő észlelése esetén a felek kioktatására, valamint a nyilatkozattétel lehetőségének számukra való biztosítására irányuló kötelezettség végezetül nem tekinthető úgy, mint amely önmagában összeegyeztethetetlen az uniós jogrend által biztosított jogok tagállamok általi végrehajtását szabályozó tényleges érvényesülés elvével. Nem vitatott ugyanis, hogy ezen elvet többek között a nemzeti bírósági rendszer alapjául szolgáló olyan elvek figyelembevételével kell alkalmazni, mint például a védelemhez való jog, amelynek a kontradiktórius eljárás elve az egyik eleme (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Asturcom Telecomunicaciones ügyben hozott ítélet 39. pontját).
34 E körülmények között meg kell állapítani, hogy a kérdést előterjesztő bíróság az alapeljárásban a kontradiktórius eljárás elvét tiszteletben tartva és az irányelv által a fogyasztó számára előírt védelem tényleges érvényesülésének veszélyeztetése nélkül hívta fel mind az ezen eljárásban felperes pénzintézetet, mind pedig az alperes fogyasztót a vitatott szerződési feltétel tisztességtelen jellegére vonatkozó értékelésével kapcsolatos észrevételeik megtételére.
35 A fogyasztó számára az ezzel kapcsolatos nyilatkozat megtételére vonatkozóan biztosított e lehetőség megfelel a nemzeti bíróság azon, a jelen ítélet 25. pontjában felidézett kötelezettségének is, hogy adott esetben figyelembe vegye a fogyasztó által kifejezett szándékot, amikor a tisztességtelen feltétel kötelező ereje hiányának tudatában ez utóbbi mégis kijelenti, hogy tiltakozik ennek mellőzése ellen, ezáltal szabad és világos hozzájárulását adja a kérdéses feltételhez.
36 Következésképpen az első és a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy az irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságnak ahhoz, hogy levonhassa az ezen észlelésből származó következményeket, nem kell megvárnia, hogy a jogairól tájékoztatott fogyasztó az említett feltétel megsemmisítését kérő nyilatkozatot tegyen. Mindazonáltal a kontradiktórius eljárás elve főszabály szerint kötelezi a szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságot arra, hogy a peres feleket tájékoztassa erről, és lehetőséget biztosítson számukra, hogy a nemzeti eljárásjogi szabályokban erre vonatkozóan előírt eljárások szerint kontradiktórius eljárásban vitassák meg azokat.
A harmadik kérdésről
37 A kérdést előterjesztő bíróság harmadik kérdése arra irányul, hogy úgy kell e értelmezni az irányelvet, hogy a tisztességtelen szerződési feltétel vizsgálata során az lehetővé teszi a nemzeti bíróság számára, sőt kötelezi őt arra, hogy a szerződés valamennyi feltételét megvizsgálja, vagy – éppen ellenkezőleg – a vizsgálatát azon feltételekre kell korlátoznia, amelyeken az általa elbírálandó igény alapul.
38 Előzetesen meg kell jegyezni, hogy az ügyiratból kiderül, hogy az alapügyben a Banif Plus Bank által a Csipai házaspárral szemben indított kereset az általuk kötött kölcsönszerződés 29. pontján alapul, és hogy e feltétel tisztességtelen jellegének vagy annak hiányának meghatározása döntő jelentőségű a Banif Plus Bank által követelt különböző követelések megfizetése iránti kérelem tárgyában hozandó döntés szempontjából.
39 A harmadik kérdést tehát úgy kell értelmezni, hogy a kérdést előterjesztő bíróság azt szeretné tudni, hogy az igény alapját képező feltétel tisztességtelen jellegének értékelése során figyelembe lehet e vagy kell e venni a szerződés egyéb feltételeit.
40 Az irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében valamely szerződési feltétel abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára. Ugyanezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében ezt azon áruk vagy szolgáltatások természetének a figyelembevételével kell megítélni, amelyekre vonatkozóan a szerződést kötötték, és hivatkozással a szerződés megkötésének időpontjában az akkor fennálló összes körülményre, amely a szerződés megkötését kísérte, valamint a szerződés minden egyéb feltételére vagy egy olyan másik szerződés feltételeire, amelytől e szerződés függ.
41 A harmadik kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy a nemzeti bíróságnak az általa elbírálandó igény alapjául szolgáló szerződési feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegére vonatkozó értékelés céljából figyelembe kell vennie a szerződés minden egyéb feltételét.
A költségekről
42 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

1. A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5 i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságnak ahhoz, hogy levonhassa az ezen észlelésből származó következményeket, nem kell megvárnia, hogy a jogairól tájékoztatott fogyasztó az említett feltétel megsemmisítését kérő nyilatkozatot tegyen. Mindazonáltal a kontradiktórius eljárás elve főszabály szerint kötelezi a szerződési feltétel tisztességtelen jellegét hivatalból észlelő nemzeti bíróságot arra, hogy a peres feleket tájékoztassa erről, és lehetőséget biztosítson számukra, hogy a nemzeti eljárásjogi szabályokban erre vonatkozóan előírt eljárások szerint kontradiktórius eljárásban vitassák meg azokat.
2. A nemzeti bíróságnak az általa elbírálandó igény alapjául szolgáló szerződési feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegére vonatkozó értékelés céljából figyelembe kell vennie a szerződés minden egyéb feltételét.

Aláírások

http://word.office.live.com/…ordView.aspx?…

Ezt még tényleg nem olvastam el, de mindjárt megteszem.

Milyen fagyos lett a hangulat,az utolsó posztom óta :)

Magyar bank ügyében döntött az EU bírósága!

http://www.vg.hu/…osaga-398283

Úgy legyen!!

Jól elrugózunk az OTP hülyeségén...

Ugyebár nehezményezi,hogy a bíróság a Hpt.213-at alkalmazta a Ptk 239 helyett.

Ugye azt senki nem vitatja,hogy a

Hpt. az speciális törvény,ami kifejezetten a banokkal kapcsolatos.

a Ptk. pedig általános.

Szerintem a Kúria egy mondattal jóváhagyja a másodfokot:

Lex specialis derogat legi generali

„ha ez kölcsönszerződéssel kapcsolatban felmerül, az már magában baj”

isten ments! vagyis annyiban, hogy eme ügyletek rendesen megkavar(hat)ják a piacot, aztán ártatlanul mentegetőznek, nem mi támadtuk x ország devizáját

Ha valaki azt hiszi, hogy az árfolyan tényleg egy adott ország belő intézkedésin múlik, az elég naiv. Igen messziről mozgatják a szálakat

wers mondja jól, ha ez kölcsönszerződéssel kapcsolatban felmerül, az már magában baj

Szerinted egy derivatív ügylet hogy jön létre?

„derivatív ügyletek mondanak valamit?”
hál istennek nem sokat, és mifelénk ez spekulációnak becézik

„Derívatív ügylet?Hmmm...azt is a kereslet-kínálat határozza meg, egy üzlet a derivatív termékeknél is csak akkor jön létre, ha annyiért vesz, amennyiért a másik elad..ennyi”

Szerintem ez komment nélkül is minősíti magát.

na ez a probléma, hogy van saját árfolyam, de mégsincs, és mégis van...olyan nincs, hogy saját árfolyam, azon nem kell átváltania, csak fiktív elszámolást csinál...a fiktív dolog az meg büntetendő...

Derívatív ügylet?Hmmm...azt is a kereslet-kínálat határozza meg, egy üzlet a derivatív termékeknél is csak akkor jön létre, ha annyiért vesz, amennyiért a másik elad..ennyi

Ezen felül, ha a bank derivatív spekulációval váltja át azt amit nekem a saját árfolyamán számol el...na azzal megint súlyos problémák vannak, devizaspekuláció stb. az a kölcsönszerződésnek nem része

„Egy árfolyamot a kereslet-kínálat találkozása határoz meg, illetve hoz létre, a devizapiacon, vagy tőzsdén, teljesen mindegy”

Persze; derivatív ügyletek mondanak valamit?