Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

„olyan nincs, hogy valakinek saját árfolyama van”

Pedig van, minden kereskedelmi banknak saját árfolyama van (volt és lesz)

Úgy gondoltam, hogy akkor könnyebben meglátnák a problémákat, hogy összevissza folyósítanak, kitalált árfolyamokkal manipulálnak stb. Ebben az esetben tisztességtelenségi alapon is megfoghatóak lennének.

Ugyanis olyan nincs, hogy OTP által képzett árfolyam, meg saját eladási árfolyam, stb...kitalált hablatyok

Egy árfolyamot a kereslet-kínálat találkozása határoz meg, illetve hoz létre, a devizapiacon, vagy tőzsdén, teljesen mindegy. Az alkalmazott árfolyamok kitalációk. Ha átváltanák a forintot CHF-re, akkor azt csak devizapiacon, az ott kialakult áron tudnák megtenni, kitalált árfolyam, olyan nincs, hogy valakinek saját árfolyama van

én egyszer próbáltam elmagyaráztatni hogyan számolták ki az esedékes kezelési költséget, kb. olyan választ kaptam, mint a Beethoven 2-ben Emili, mikor figyelemelterelés gyanánt az apjától azt kérdezi, hogyan születik a gyerek, majd a kislány megszólal legyintve: Apa, ugye te sem érted ezt igazán

Akkor nagy szerencse, hogy nem teszik...

Tician

„Halkan megsúgom, ha a bírók értenék a deviza alapú hitelezést, akkor rég az összes bankos rács mögött lenne”

Semmi szükség, hogy a Bírók értsék a Deviza alapú mutyikat- ez a közgazdászok dolga

Ellenben, ha az ítélkezésnél nem csak a Hpt – t Ptk esetleg a 93/13 vennék alapul, hanem a

2001. évi CXX. törvény (Tpt.)

Akkor már lehetne is kiírni az új pályázatokat BÖRTÖNÖK építésére!:)

ők nyilván a másik oldalt nem értik...illetve úgy tesznek mintha nem értenék

A felülvizsgálati kérelemben megint előadják, hogy ha az árfolyam az adósnak kedvező irányba mozdul, akkor meg megtakarítás keletkezik...ja persze, de azt nem írták oda, hogy attól az árfolyamrés megmarad, mivel ugyanúgy eladásin szedik be a pénzt, az árfolyamrés ugyanúgy megmarad, ezért ezzel ők az árfolyamréssel kevesebbet veszítenek!

halkan kérdezem, a bankosok értik?

Halkan megsúgom, ha a bírók értenék a deviza alapú hitelezést, akkor rég az összes bankos rács mögött lenne

Én nem értem?

Ha-ha

KBS

„Nem Parabellum?”

Köszönöm a RENDKÍVÜL konstruktív hozzászólást …

Akkor Preambulum

Így már jó lesz KBS????:)

Nézd el Nekem is kérlek, hogy szegény YCAL-hoz hasonlóan szintén csak egy okoskodó hülye gyerek vagyok, aki lehet, hogy tényleg parabellumot akart írni, mert a Három muskétást olvasta véletlenül el Alexandre Dumas- tól és nem Verica Trstenjak Főtanácsnok indítványát…

Nem érted. De nem is neked írták. A lényeg, hogy a bírók értsék.

Ez az OTP kérelem a Kúriához elég érdekes, ráadásul nem is mindig állít igazat. Folyamatosan azt írják, hogy a THM-ben figyelembe vették az árfolyamrést, akkor miért kellenne külön feltüntetni?!

1. A THM-ben akkor tüntette volna fel az árfolyamrést, ha az árfolyamváltozást is feltünteti, ugyanis a kettőt nem különböztették meg, hanem egy kalap alá vették. Az árfolyamváltozás feltüntetése ellen meg tiltakoztak, hogy nem feladatuk az árfolyamváltozás becslése.
2. A THM-et a forint összegekkel számolják, a forint összeget pedig a vételi árfolyammal váltották, illetve számolták, úhogy a THM-ben nincs benne a vételi-eladási közötti különbség, azaz az árfolyamrés!

„Melyik ez a Preabellum???”

:O)

Nem Parabellum?

"Ne szólj szám, nem fáj szerszám" :-)"

„Melyik ez a Preabellum???”

:O)

Nem Parabellum?

YCAL

„Ahhoz amit az előbb írtam, itt az EB magyarázat:

A Bíróság álláspontja szerint ez a lehetőség, amennyiben a nemzeti bíróság rendelkezésére állna,
megszüntethetné azt a visszatartó erőt, amely az eladók vagy szolgáltatók tekintetében jelentkezik
az ilyen tisztességtelen feltételeknek a fogyasztók vonatkozásában való puszta és egyszerű
alkalmazhatatlansága következt… a a nemzeti bíróság jogosult lenne arra, hogy a tisztességtelen feltételek tartalmát módosítsa, az eladók vagy szolgáltatók továbbra is alkalmazni próbálnák e feltételeket annak tudatában, hogy még ha azok érvénytelenségét meg is állapítanák, a szerződést a bíróság a szükséges mértékben továbbra is kiegészíthetné oly módon, hogy az említett eladók vagy
szolgáltatók érdekei biztosítottak legyenek.”

Üdvőzítő, hogy Dr Bene Lajos ( a TV sztár) megszólalásig hasonló indoklással taposta a földbe a BANIFOT :)

Ezzel kapcsolatosan viszont van egy fontos kérdés ha már előkerült a C 472/10 előzetes döntéshozatali eljárás
Valamelyik preabelumában szerepel emlékeim szerint a 7 cikkejre vonatkozóan, hogy ugyan a EU ( Magyar) jogban nincs precedens értékű ítélkezés mint az USA-ban, ellenben a mindenkor eljáró Bíróságok figyelembe vehetnek korábbi, hasonló eljárások során, hasonló jogszabályba ütköző szolgáltatót elmarasztaló ítéletek kapcsán született ítéletekben megfogalmazottakat, amennyiben azok az asott jogszabályhely megfelelő értelmezésével lettek deklarálva!!

Melyik ez a Preabellum???

Franciska is elolvasta a cikket, és bízott benne, hogy a javára szolgál. Egy kilakoltatás előtt, a fűszál is remény.

Hülye fejemmel elolvastam a PTK kommentárt a 239-hez..

239. § (1) A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.

(2) Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.

A Ptk. korábbi rendelkezései fő szabálynak azt tekintették, hogy a szerződés részbeni érvénytelensége folytán az egész szerződés megdől, mert a szerződési akarat egységes. Lehetőség volt azonban arra, hogy ha a felek a szerződést az érvénytelen rész nélkül is megkötötték volna, akkor a szerződés többi része fennmaradjon.

A törvény 1977. évi módosítása lényeges változást e vonatkozásban nem hozott, azonban az 1993. november 1-jén hatályba lépett módosítás óta fő szabályként ma már részleges érvénytelenség esetén nem az egész szerződés dől meg, csak az érvénytelen kikötés.

A részleges érvénytelenség szabálya akkor érvényesül, ha

• az érvénytelenség csak a szerződés egyik (nem lényeges) elemére vonatkozik,
• a szerződés többi része érvényes és
• a felek a szerződést az érvénytelen rész nélkül is megkötötték volna.

Mint már említettük, a részleges érvénytelenség különbözik az érvénytelenségi ok kiküszöbölésétől. Részleges érvénytelenség esetén ugyanis a jogszabály azáltal tartja életben a szerződést, hogy annak egy részét a szerződésből kiemeli.
Az érvénytelenségi ok kiküszöbölésénél a teljes szerződés érvényessé válik azzal, hogy az alapul szolgáló érvénytelenségi okot szünteti meg a bíróság. Tény azonban, hogy mindkét módszer azt a célt szolgálja, hogy a felek eredeti, lényeges körülményekre vonatkozó megállapodása érvényes legyen.

Kövezettek meg , de én itt csak azt látom, hogy arra vonatkozik a törvény, ha valamit ki kellene hagyni a szerződésből......

Van egy nagyon rossz érzésem....nem akarjátok ti összemosni a Ptk 239-et a Ptk 237-tel?

237. § (1) Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.

(2) Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka - különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével - megszüntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről.

Üdvözletem!
Nem tudom, hogy jó helyre írok-e de nem tudok jobb helyet.Problémám van, de nagyon nagy.
2008-ban felvettem személyi kölcsönt(nem magamnak,hanem hogy édesapámnak segítsek)Mivel a duplájára emelkedett a törlesztő így nem tudta fizetni.Egy ideig küldték a leveleket és telefonáltak, hogy fizessek.Aztán ugye a fizetésemből vonták amit lehetett(ha jól tudom a 33%-át tudják csak)Aztán idő közben terhes lettem és elmentem tgyásra majd gyedre.Mivel ebből nem tudják vonni a tartozást mert nem számít jövedelemnek, így csak az maradt nekik hátra, hogy a leveleket küldözgetik, de a kamatokkal már egyre csak nő a visszafizetendő összeg.Most már az 1,2M hitelből több mint 2M lett úgy, hogy persze egy darabig tudtuk fizetni.Kérdésem az volna, hogy személyiségi jogokat sértett-e a bank mikor kiadta másik félnek az adataimat(DBH-nak) illetve, hogy igaz-e, hogy a bankoknak kellett volna bevállalniuk az infláció miatti különbözetet.
Segítségüket előre is köszönöm.

Tisztelt Ycal!

Ennek a "kellékhiánynak" van valami jogi megfelelője?Úgy értem, hogy van-e esetleg valahol definiálva, hogy a szerződés egy hiányossága mikor alaki hiba, vagy kellékhiány?

Pl. ráfoghatják-e az árfolyamrés hiányára, hogy formai hiba, ami utólag kiküszöbölhető?

Akkor kicsit átfogalmazom a kérdésem :-)

Ha a bíróság nem jogosult egy fogyasztói szerződés tisztességtelen feltételének kiegészítésére, akkor jogosult-e egy fogyasztói szerződés kellékhiányosságát pótolni?

Volna egy kérdésem.

A kölcsönfelvételnél a hitelminősítéskor, kinek milyen felelősége van?
Úgy értem amikor a Bank az ügyfelet elbírálja, mennyit tudd havonta fizetni, és mennyit tud felvenni.
Ilyenkor is csak az ügyfélnek van kockázata? A hitelminősítőnek nem kell vállalnia a felelőséget, és (főleg a devizahitelnél), csak az aznapi árfolyamon kellet számolnia és a esetleges jövőbeli árfolyam emelkedés-csökkenés -sel, nem kell számolnia?
Vagy hitelminősítés amit a bank kér annak sincs sok értelme, mert felelőssége a hitelbírálónak ebben az irányban sincs!

„Elolvastad egyáltalán miről szól a cikk???”
Én el. Franciska viszont aligha. Sic erat demonstrandum.

Rossz részt emeltél ki.

KBS

"Na ez az, Franciska, drága! Mikor ezeket a látszatsikereket (adósonként 15 ezer forint) úgy hirdetik, mint érdemi eredményt."

Elolvastad egyáltalán miről szól a cikk???

"A Raiffeisen Bank ugyanis tévesen úgy értelmezte a konverziós díj megtiltására vonatkozó jogszabályi szigorítást, hogy azt csak a jegybanki középárfolyam alkalmazása esetén kellene figyelembe vennie, saját banki középárfolyama esetén azonban nem. Emellett a bank szintén tévesen értékelte úgy a törvényt, hogy a konverziós díj megszüntetése csak a jogszabály kihirdetését követő 30. nap (2010. november 27.) után kötött szerződésekre vonatkozik. Valójában a jogszabály a konverzió díjmentességét az e határidőtől számított – akár korábbi szerződési időpontú – valamennyi hiteltörlesztésre vonatkozóan érvénybe léptette."

Tanulatlan és tudatlan, buta, bugyuta mérnöki agyam arra enged következtetni, hogy a PSZÁF azért vágta meg a bankot, mert a 2010-es jogszbályváltozás után sz.rt bele az egészbe és tovább sarcolta az adósokat az árfolyamrés, izé, akarom mondani konverziós díj folytatólagos rájuk terhelésével.

Ennek szerinted mi köze van ahhoz amiről mi beszélünk sikerekről?

Ahoz amit az előbb írtam, itt az EB magyarázat:

A Bíróság álláspontja szerint ez a lehetőség, amennyiben a nemzeti bíróság rendelkezésére állna,
megszüntethetné azt a visszatartó erőt, amely az eladók vagy szolgáltatók tekintetében jelentkezik
az ilyen tisztességtelen feltételeknek a fogyasztók vonatkozásában való puszta és egyszerű
alkalmazhatatlansága következtében. Emiatt e lehetőség nem tudna a fogyasztók számára olyan
hatékony védelmet biztosítani, mint amelyet a tisztességtelen feltételek alkalmazhatatlansága
eredményez. Ha a nemzeti bíróság jogosult lenne arra, hogy a tisztességtelen feltételek tartalmát
módosítsa, az eladók vagy szolgáltatók továbbra is alkalmazni próbálnák e feltételeket annak
tudatában, hogy még ha azok érvénytelenségét meg is állapítanák, a szerződést a bíróság a
szükséges mértékben továbbra is kiegészíthetné oly módon, hogy az említett eladók vagy
szolgáltatók érdekei biztosítottak legyenek.