Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Nem zárja ki, de nem is jelenti azt, hogy semmis. Márpedig ha te szeretnél semmisségre hivatkozni, neked kellene ezt alátámasztani. Egyébként a más jogágak normái rendszerint külön jelzik, ha a saját jogágbeli szankciójuk mellett semmisséget is kívánnak a velük ellentétes kikötéshez jogkövetkezményként kapcsolni.

(Emellett én is úgy gondolom, hogy amit a rendelet nyilvántartáson ért, és amit a szerződés ezen ért, az nem ugyanaz. De hát nem ismerem részleteiben a szerződésedet.)

Egyébként jelen esetben aligha állapodhattatok meg a bankkal abban, hogy majd ő a saját könyveiben, saját beszámolójában, saját társasági adóbevallásában a te szerződésedet milyen módon fogja értékelni. És ha ebben megállapodtatok volna a szerződésben, ennek a rendelkezésnek a kiesésével is gond nélkül teljesíthető a szerződés.

Köszi, Obudafan...mint már mondtam, nem hiszem, hogy erre a hivatkozásra szükségem lenne, ha csak ezért lenne semmis a szerződés, az régen rossz lenne.....vagyis jó :-)

De most már értem, hogy miért gondoljátok azt , nincs különösebb probléma azzal, ha a bank nem tudja egy adott kölcsönnel összekapcsolni a devizát (mert csak portfólió szinten van jelen....)

Sherlock is tudja, hogy ezzel bibi van, mert nem idegen tőle a banküzem :-) csak lapít....

Ezt írod:
"egy könyvelő nálam nyilván jobban meg tudna ítélni"

A bankot a Ptk.-n és a Hpt. kívül a Számviteli törvény is köti.

...............................................

Most beidézek valamit egy könyvelőtől:

Hát ezért kérem én a főkönyvi könyveléssel egyező könyvelési analitikát az egyedi kölcsönügyletemről a szerződés kötés időpontjától a mai napig,

• a kötelezettségekről és a pénzügyi teljesíté-

sekről külön-külön,

• havi bontásban,
• jogcímenként, azaz tőke, kamat, kezelési ksg,

késedelmi kamat, stb...részletezve (és összesen)

• CHF-ben és Ft-ban külön-külön
• az alkalmazott árfolyam feltüntetésével !

Ugyanis ez a könyvelési analitika.
Ha meg MINTHA deviza, azaz MINTHACHF, akkor ugye természetesen ebben is meg kell lennie!

Ennek meg kell lennie a számviteli törvény szerint!!

Mindegy mit hablatyol a szerződésben, meg a
leveleiben, ezeknek az adatoknak meg kell lenni minden szerződéshez egyedileg.

Ezek mérleg adatok az adott szerződéssel kapcsolatban!

Könyvelni Magyarországon Ft-ban kell, hacsak nem jelentkeztek be a devizában történő könyvelésre! De nem, mert a honlapjukon Ft-ban szerepel az éves beszámoló!

Tehát akkor:

Ft-ban mindennek meg kell lennie egy adott kölcsönszerződéssel kapcsolatos minden gazdasági eseményről, a kötelezettség előírásáról és a pénzügyi teljesítésről(kölcsön folyósítás, tőke , kamat , kezelési ksg , késedelmi kamat .....,mert úgy kell könyvelni, forintban!!!

Mivel devizaként is nyilván kell tartania, akkor annak a deviza nyilvántartásnak is meg kell lenni ugyan úgy, ahogy feljebb leírtam a FT-nál, minden devizás eseménynek meg kell lenni a deviza nyilvántartásban!

És az árfolyamnak is meg kell lenni, amivel a FT összegeket ki kell számítania ahhoz, hogy Ft-ban könyvelni tudjon jogcímenként!

Tehát: analitikus nyilvántartást kell vezetnie Ft-ban, hogy tudjon könyvelni!
És analitikus nyilvántartást kell vezetni devizában, hogy a Ft összege meglegyen, hogy könyvelni tudjon, mert ugye devizát nem tud könyvelni, csak Ft-ot!

......................................

Ha ezek nincsenek meg, akkor vagy megszegi a törvényt vagy valójában sosem volt köze a kölcsönnek a devizához.....

Talán most már látjátok annak az okát, hogy miért rugóznak olyan sokan a deviza témán....

Imádni fog a bíró. Sőt, szerintem máris odáig van érted.

Hát, ha nem Szegeden megyek , ahol az árfolyamrés szerintem még mindig nem költség, akkor lehet, hogy sikerem lesz :-)

De ha mindezeket prezentálja a bank, akkor én jogkövető állampolgárként megfizetem a CHF ellenértéket :))))))

Meg fogod te fizetni anélkül is.

„De most már értem, hogy miért gondoljátok azt , nincs különösebb probléma azzal, ha a bank nem tudja egy adott kölcsönnel összekapcsolni a devizát (mert csak portfólió szinten van jelen....)”

Nem érted, mert a két dolognak semmi köze egymáshoz.

„A bankot a Ptk.-n és a Hpt. kívül a Számviteli törvény is köti.”

Amit ha megszeg, akkor majd megbünteti a NAV. Csak ez rajtad nem fog segíteni.

Obudafan:

"Nem érted, mert a két dolognak semmi köze egymáshoz."

Miért ne lenne köze?

Megesik. Ők is emberek, és sajnos, nem mindig a legjobb jogászok. Akinek van néhány évi peres tapasztalata, az mind tudna mesélni. (Szoktunk is :) )
De olyat még nem láttam, aki örül, ha a laikus nyakatekert és téves érvelését kell előbb értelmezni, aztán meg boncolgatni. Mert én itt a Fórumon rálegyinthetek, de nekik az ítéletben muszáj erre is kitérni.

KBS:

Igazad van.....nem is kellene mással foglalkozni, mint azzal az egyszerű érvvel, amit a bankok mondanak...
"Aláírta" az indoklás is egyszerű lenne "Megállapítom, hogy aláírta, fizessen naccsád!"

Roland:

Akkor a 6/2013-as PJE-t is berakhatod a dossziéba, sőt szerintem az első oldalra tedd, mert sokáig felül múlhatatlan lesz, amit a kirovó és lerovó pénznem zászlaja alatt összehoztak, nem is értem miért erőlködtek, mikor simán behivatkozhatták volna a Hitelintézeti Szemlében lévő cikket....

Ilyen pozitív kisugárzással nem veszíthetsz.

Ptk 523.§

Sherlock:

Valszeg x lesz a vége....

A megállapításit megnyerem, a marasztalásit viszont "elbukom", mert elszámolás után még lesz fennálló tartozásom.

Csak nem 24 millió, mint jelenleg, hanem 10-14 millió.
Ha eladom a lakást, akkor végre ki fogok tudni szállni ebből az egészből....
Az, hogy erre a CHF alapúságra ráment a családod, az csak részlet kérdés....

Remélem egyszer majd neked is hasonlóan pozitív lesz a kisugárzásod , mint nekem....

„Csak nem 24 millió, mint jelenleg, hanem 10-14 millió.”
A hályogkovács magabiztossága. :)

„Miért ne lenne köze?”

Miért lenne?

Segítséget szeretnék kérni.
Autó vásárláshoz deviza alapú (CHF)hitelt vettem fel 2009-ben 5 évre. 2013.novemberben semmisségre hivatkoztam, kb. 40 kérdést tettem fel a banknak. Erre részben válaszoltak. Közben kaptam egy fizetési felszólítást, mert októbertől nem fizettem. Decemberben újabb levelet írtam, december 30-án átvették. A mai napon sms-t kaptam, melyben értesítettek, hogy felmondásra került a hitelszerződésem. Mit tegyek?
Köszönök minden segítséget!

.”.A deviza alapú kölcsönszerződések létrehozatalával a bankok gyakorlatilag törvénysértést követtek el, erre ugyanis a bankok működését szabályozó pénzintézeti törvény Magyarországon, de egyébként a világ más országaiban sem ad felhatalmazást. A pénzintézeti törvény a bankok számára kölcsönszerződések megkötését teszi lehetővé, de azt, hogy ezek konkrétan milyen tipusú kölcsönszerződések lehetnek, a Polgári törvénykönyv 523. cikke határozza meg, ezt pedig a bankok figyelmen kívül hagyják, és egy általános szerződéselmélet alapján szentesítik a devizahitel alapú konstrukciókat. Ezt egyébként a Kúria is elismerte - a testület érvelése hemzseg a súlyos hibáktól, és korántsem biztos, hogy ez a kérdés annyira lezártnak tekinthető!.”.

KBS:

Az a legveszélyesebb, mikor valakinek már nincs mit vesztenie.....ezt kellene felfognod, hogy sokan nem azért perelnek, mert sok a szabadidejük és unatkoznak, hanem mert nincs más választásuk.

Mi történik akkor, ha valami csoda folytán neked lesz igazad?

Marad a jelenlegi tartozás.....ami 5 év alatt úgyis visszafizethetetlenné válna. Ha nem kapom meg a költségmentességet, akkor max. rádobnak még 10%-ot nem oszt , nem szoroz.....

Sherlock és Obudafan:

Sokszor a szememre hánytátok, hogy miért gondolom azt, hogy a deviza alapú hitelek felfutásakor a magyar bankok jól el voltak eresztve forintilag, nem állítom, hogy nem vontak be külföldi forrást, de az sem hiszem, hogy nagyrészt hitelből finanszíroztak volna.....

A 2008-as portfoliós cikk azért elgondolkodtató:

"A magyar bankrendszer úszik a forintlikviditásban, míg nagy devizaszükségletet jeleznek a különböző pénzpiaci adatok - jelezte a Portfolio.hu-nak Tóth Gyula. Az UniCredit Bank bécsi elemzője......"

http://www.portfolio.hu/…tes_info.php?…

Sherlock:

Azt már csak halkan merem megkérdezni, hogy ha a bank tudta, hogy mit csinál lévén "professzionális pénzügyi szolgáltató" , akkor az esetleges nagymértékű negatív változással is számolnia kellett nem?

(Már amennyiben elfogadjuk azt, hogy az adósnak, mint "laikusnak" is számolnia kellett a nagyarányú árfolyam elmozdulás lehetőségével )

Ekkor viszont a bank esetében nem lehet a forrás drágulás változás a rendes üzleti kockázatot meghaladó mértékű. Így ezen változást a bank jogosan nem érvényesíthetné, érvényesíthette volna....

Ahogy azt az LB munkaanyag is kiemelte:

"A rendes üzleti kockázatát azonban a fogyasztóra nem háríthatja át. "

A forrásdrágulás az adós kockázata, nem a banké. Amit te írsz az nagyjából azt jelenti, hogy szerinted nem csak a kockázatviselőnek kell számolnia a kockázattal.

Sherlock:

Tisztázzuk már, hogy akkor most milyen forrásdrágulási kockázatot is kell az adósnak viselni?

A bankok, a bíróság és az LB szerint se köthető a forrás a kölcsönhöz......

Ezek szerint az adósnak globális kockázatot kell viselni a banki forrásköltségek tekintetében?

Eddig mintha azt az álláspontot képviselted volna, hogy az adósnak semmi köze nincs ahhoz, hogy a bank milyen forrásból finanszírozta, finanszírozza a kölcsönét....

„A bankok, a bíróság és az LB szerint se köthető a forrás a kölcsönhöz......”

Most komolyan engem akarsz butítani?

Sherlock:

„Most komolyan engem akarsz butítani?”

Ennél jobban, hova? :))))

Azért nekem is van szívem, de ezt talán nem tőlem kellene megkérdezned :-)

Bankszövetség:

"A biztonságos és szabályoknak megfelelő (prudens) működést szolgáló banki háttér-tranzakciók
értelemszerűen nem külön-külön, ügyletenként, hanem a deviza-hitelállomány (portfolió) szintjén
valósulnak meg a banküzem ésszerű működésének követelményeihez igazodva. A devizaforrások
közvetlenül nem kapcsolhatók egy-egy kölcsönügylethez, sem összegüket, sem futamidejüket
tekintve,"

Továbbá emlékszel még erre a 6/2013 PJE mondatra:

"Annak vizsgálata, hogy egy konkrét szerződés mögött van-e devizaforrás lehetetlen és egyben szükségtelen is a perekben."

Vagyis a kérdés még mindig kérdés:

Az adósnak globális kockázatot kell viselni a banki forrásköltségek tekintetében?

„Az adósnak globális kockázatot kell viselni a banki forrásköltségek tekintetében?”

Az adósnak azt a kockázatot kell viselnie, amit szerződésben vállalt.