Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Nincs szó semmiféle globális kockázatviselésről, mivel csak a saját kölcsöne kockázatát viseli, de a kiragadott mondatok sem azt jelentik, amit ki akarsz hozni belőlük. Azért nem kapcsolhatók közvetlenül a kölcsönhöz, mert a treasury sosem nullázza magát, ezért nem lehet tudni, hogy mekkora volt a deviza bekerülési értéke.(értsd: ha egy tartályba felváltva öntesz bele olcsó és drága vizet, nem fogod tudni megmondani, hogy melyik vizet vetted ki)

Off

Ezzel a sok hülyeséggel amúgy arról akarsz meggyőzni, hogy amit láttam, azt nem láttam.

On

Sherlock,

"a treasury sosem nullázza magát, ezért nem lehet tudni, hogy mekkora volt a deviza bekerülési értéke."

Na ne etess már, hát hogy a kék égbe ne lehetne tudni :-)

Bár én nem végeztem PSZF-et, de azt tudom, hogy a könyvelés mindig pontosan és precízen meg kell, hogy mutassa, hogy milyen bekerülési értékű devizából mennyi van a portfólióban. De ha épp kiveszel pl 1 eurot, akkor lekönyvelés után azt is meg kell tudnod mondani, hogy milyen értéken került ki.....és mennyi maradt az összes többiből.....

Mit értesz saját kölcsönének kockázatán?

Azt, hogy ha a lejáró swap megújítási költsége emelkedik, akkor azt arra az adósra verik rá, akinek épp abban az időszakban van a kamatperiódus fordulója?

Obudafan:

"Az adósnak azt a kockázatot kell viselnie, amit szerződésben vállalt."

Akkor másképp kérdezem, a bank az adósra telepítheti-e jogszerűen a csak globálisan (portfólió szinten) jelentkező és behatárolható forrásköltség emelkedést?

De, hogy értsd a problémám, a banknak egy vállalati ügyfél számára 300.000.000 CHF-re van szüksége, de ezt csak a források szűkössége miatt magas költséggel tudja előteremteni.

Ez a CHF összeg bekerül a Sherlock által is említett "víztartályba", mivel portfólió szinten kezeli a dolgot.

Ebből kifolyólag a banknak emelkedtek a forrásköltségei, tehát minden deviza alapú kölcsönnel rendelkezőnek, akinek az elkövetkező 3 hónapban lesz a kamatperiódus fordulónapja rádob 1% kamatot, mondván emelkedtek a forrásköltségek.....

Sherlock:

Ugye jól tudom, hogy Fx-swap esetén, már megkötéskor megállapodnak a lejáratkori árfolyamban?

Ha ez igaz és te tényleg ott voltál és láttad amit láttál, akkor elmondanád, hogy hová kerül az az összeg, ami olyankor keletkezik, mikor a megegyezés szerint lejáratkori árfolyam alacsonyabb a tényleges napi árfolyamnál?
Mert ugye az adóstól napi árfolyamon szedi be a bank a törlesztést, de ő kevesebbet fizet a forrásért....az meg az elnöki bónuszba, mert talált pénz amivel a bank előre nem kalkulálhat.

hogy megértsd:

A swap megállapodás szerint 6 hónap múlva 200HUF/CHF-en számolnak el....

De közben a CHF árfolyama 210HUF masszívan....

Mi történik a beszedett 10 HUF/CHF különbözettel, ami ugye elvileg a forrásköltséget csökkenti?

Sherlock:

Bocs a költői kérdésért, remélem nem remegett tőle a lábad :-)

Tudom, hogy a bankok ezeket a plusz bevételeket "nettó kamat bevétel"-ként kezelik......

Igazad van, jobban tudod.

Sherlock:

Mond nyugodtan, hogy tudjuk...

Egy újszülöttnek minden vicc új, szóval lehet, kitárgyaltátok már, bár nem úgy tünik...

A bankok tényleg forintlikviditásban úsztak - és baromi kényelmesen FX-SWAP ügyletekkel konvertálták a forintjukat a hiányzó devizaforrássá. Ezt a Budapest Bank nekem írásba is adta. Ügyesek. :)

Álláspontom szerint ez viszont a bank saját üzleti kockázati körébe esö esemény, ennek költségét én nem vagyok hajlandó viselni.

Az én perem erre fog koncentrálni. Sajnos rettenetes sokáig nem találtam ügyvédet, aki meg most csinálja, az vérprofi, de lassú (sokat kell várni egy-egy lépésre), így csak most indul a per.
A formai hiba hegyek csak hab a tortán. A BB egyébként hihetetlen agresszívan hárít.

Tud valaki Veszprémi ügyvédet,aki Deviza Hitel Pert vállal?

„"Az adósnak azt a kockázatot kell viselnie, amit szerződésben vállalt."

Akkor másképp kérdezem, a bank az adósra telepítheti-e jogszerűen a csak globálisan (portfólió szinten) jelentkező és behatárolható forrásköltség emelkedést?

De, hogy értsd a problémám, a banknak egy vállalati ügyfél számára 300.000.000 CHF-re van szüksége, de ezt csak a források szűkössége miatt magas költséggel tudja előteremteni.

Ez a CHF összeg bekerül a Sherlock által is említett "víztartályba", mivel portfólió szinten kezeli a dolgot.

Ebből kifolyólag a banknak emelkedtek a forrásköltségei, tehát minden deviza alapú kölcsönnel rendelkezőnek, akinek az elkövetkező 3 hónapban lesz a kamatperiódus fordulónapja rádob 1% kamatot, mondván emelkedtek a forrásköltségek.....”

Nem máshogy kérdezted, hanem teljesen mást kérdeztél. Ez ugyanis nem az árfolyamváltozás problémája, hanem az egyoldalú kamatemelés problémája. Arról meg van egy PK vélemény, hogy mikor lehet az ügyfélre terhelni és mikor nem.

Megjegyzem, nem fogok itt most visszaolvasni, de szerintem én ebben a topicban is leírtam már a PK vélemény megjelenése előtt, hogy az egyoldalú módosítások megtámadására jóval nagyobb esélyt látok, mint annak a megtámadására, hogy ki viseli az árfolyamkockázatot.

Obudafan:

Igazad van kicsit elkanyarodtunk.....bocs.

De mentségemre legyen szólva, Sherlock miatt kanyarodtam...az árfolyam drágulásról szóló kérdésre adott válaszában , "forrásdrágulásról" beszél.

Teszek egy utolsó kísérletet:

Tisztességes-e ASZF-ként kikötni az árfolyamfüggést olyan esetben , mikor annak egy része csak egy virtuális kockázatként jelentkezik..... mert ugye FX-swap esetében , mikor nem a tényleges, hanem a kötéskor megállapított árfolyamon kell visszafizetni a forrást, akkor ott GAP keletkezik az adós teljesítési árfolyama és a forrás visszafizetési árfolyama között....ami vagy csökkenti a megújítás költségét vagy nyereségként jelentkezik....

CHF alapú személyi kölcsönre vonatkozó üzletszabályzatot a bank évi több alkalommal módosítja. Azonban 2008-tól a mai napig folyamatosan hatályban van az a pontja, hogy amennyiben a deviza árfolyama a felvétel időpontjához képest 20 %nál magasabb mértékben eltér, a bank az ügyfelet minden ügyfél év végén tájékoztatja a törlesztő részlet és/vagy futamidő emeléséről. Mivel 2010-ben a 2007. évihez képest igencsak eltért 20 %-nál magasabb mértékben, erről a bank az ügyfelet nem tájékoztatta. Ezzel megszegte az általa vállalt kötelezettséget, elzárta az adós elől a rendezés adós számára esetleg kedvezőbb módját?

Ycal

Szerintem ennek a tisztességhez meg a tisztességtelenséghez nem sok köze van, gyakorlatilag tőzsdéztetek. Ha a forint erősödött volna, akkor meg jól jártok.

Akkor már szerintem azzal lehetne valamit kezdeni, hogy a bankok nemigen tájékoztattak senkit azokról a technikákról, amikkel a kockázat maximalizálható, és egyik ilyen szerződésben sem volt ilyen lehetőség, holott ez egyébként az üzleti gyakorlatban ismert és szokásos. Ilyen veszteség maximalizáló technika az, ha egy bizonyos árfolyam elérése esetén a tartozást át kellene váltani automatikusan forintra.

Persze, kérdés, hogy a piacon elérhető forint megtakarítások mennyisége ezt engedte volna-e, meg persze ezzel az adósok az addig elért veszteséget szépen realizálták is volna a teljes fennmaradó hitelösszegre. De szerintem legalábbis a tájékoztatási és együttműködési kötelezettségbe esetleg beletartozhat, hogy egy ilyen lehetőséget a bank biztosítson, amivel aztán az ügyfél vagy él, vagy sem.

Persze, még ha igaz is, hogy ez a bank kötelezettsége lett volna, ami kérdéses, akkor is ott a kérdés, hogy vajon milyen jogi eszközzel tudja-e ezt egy adós a maga javára fordítani.

Mindenesetre ha muszáj lenne valamilyen irányba elindulni ezzel a problémával kapcsolatban, akkor én talán ezt tartanám még a legjobb érvnek eddig.

Obudafan:

"gyakorlatilag tőzsdéztetek"

Ha elfogadjuk amit mondasz, akkor felvetődik a kérdés, hogy az adós akarata kölcsönszerződés kötésére irányult-e vagy kiterjedt a "gyakorlatilag tőzsdézésre" is?

Megvolt-e a közös akarat vagy ebbe csak a bank kívánta bevonni az adóst?
(Ahogy írtad a "gyakorlati tőzsdézés" kockázatainak feltárása nélkül )

Mert ugye a tőzsdézésre már a Bszt. vonatkozik. Mi pedig nem fogyasztói szerződésről és nem vállalati finanszírozásról beszélünk....

Gondolom kockázat minimalizálásra gondoltál.....mert pont azt csinálta a bank, amit írtál maximalizálta a kockázatot.... :-)

Sherlock:

"nem tudná görgetni a treasury a forward lábat."

Kicsit utána olvastam a dolognak.....erősíts már meg, hogy a forward láb görgetésénél az "új" kontraktust már a jelenárfolyam és a számított jövőbeni árfolyam alapján kötik , de az eredeti kontraktus elszámolása is megtörténik......

„Gondolom kockázat minimalizálásra gondoltál.....mert pont azt csinálta a bank, amit írtál maximalizálta a kockázatot.... :-)”

Nem, persze én is rosszul fogalmaztam. A kockázat maximumának a meghatározása. Ami nem egyenlő a kockázat minimalizálásával.

Obudafan:

Igazad van, Én is rosszul fogalmaztam.

A kényes kérdést viszont átugrottad :P

"gyakorlatilag tőzsdéztetek"

Ha elfogadjuk amit mondasz, akkor felvetődik a kérdés, hogy az adós akarata kölcsönszerződés kötésére irányult-e vagy kiterjedt a "gyakorlatilag tőzsdézésre" is?
Megvolt-e a közös akarat vagy ebbe csak a bank kívánta bevonni az adóst?
(Ahogy írtad a "gyakorlati tőzsdézés" kockázatainak feltárása nélkül )
Mert ugye a tőzsdézésre már a Bszt. vonatkozik. Mi pedig nem fogyasztói szerződésről és nem vállalati finanszírozásról beszélünk....

„az adós akarata kölcsönszerződés kötésére irányult-e vagy kiterjedt a "gyakorlatilag tőzsdézésre" is?”
Bizony ki. Itt jön a képbe ugyanis a nyilatkozat elve.

„kockázatainak feltárása nélkül ”
Ezt már ezerszer megbeszéltük. Egyrészt a tőzsdei megbízáshoz sem feltétlenül kell a megbízót kioktatni a kockázatokról. Másrészt itt megkapta a kölcsönfölvevő a szükséges tájékoztatást, egy idő után ezt már külön íven íratták alá velük.

Még mindig javaslom: emeljetek szobrot a kezek és lábak nélkül is rendíthetetlenül tovább küzdő Fekete Lovagnak.

Üdv!
Kérem segítségetek, tapasztalataitok, véleményetek.

Szüleim hitelt vettek fel kb 5 évvel ezelőtt, ahol a nevükön lévő ház a jelzálog, viszont a kedvezőbb feltételek miatt a hitelt a nevemre vették fel. Sajnos a hitelt bedőlt, anyukám betegség érte 80 %-os rokkant lett, apa kénytelen ápolni ezért bevételük jelentősen csökkent, valamit a törlesztőrészlet is rohamosan emelkedett ( EUR). Most a bank egy végrehajtónak adta az ügyet, aki az én fizetésem el kezdte letiltani, ez mint szép és jó csakhogy engem így megfojtanak, fiatal korom ellenére nem jutok egyről a kettőre, sőt valószínű az albérletem és a munkám is fel kell adnom, visszaköltözni szüleimhez falura ahol nincs munkalehetőség - ezáltal nyertek egyszeri 33%-ot a nettómból de valószínű életem végéig nem lesz esély további összegekre, saját maguk alatt is kivágják a fát. A letiltott összeg a fizetés 33%-a ami kb 40-ezer Ft-t semmivel se csökkenti az adósságot az így is nőni fog, életem végéig fizethetném így, ha fent tudnám tartani egyáltalán a munkahely lehetőségét a maradékból. A lakás értéke viszont messze meghaladja az adósságot még így is hogy a végrehajtó pofátlan összegeket terhelt rá, az 5 M hitelből visszafizetünk kb 2 milliót, most 8 at várnak tőlem, de mint említettem a havi letiltás csak kidobott pénz lesz, több a kamat! Mit lehetne tenni, hogy ezt mindenki belássa (mert nagyon könnyű tönkre tenni egy ember életét,) hogy ez tisztességtelen, teljesíthetetlen, embertelen feltételek! A lakás sajnos vidéken van, gondolom ezért nem kell a banknak, anno 20 M-ra értékelték, akkor miért nem viszik el most 8-ba ha az a jelzálog?? Én a saját életem akarom élni, egyről a kettőre jutni, de így elvesztem a munkahelyem, családra esélyem sincs, se autó, se lakás, fiatalon kivégeznek! Remélem mindenki átlátja a problémám, szüleim nem hibáztatom, ma is felvenném nekik ha így tudok rajtuk segíteni, szóval nem a gondolkodtál volna stb..-re vagyok kíváncsi, ők se tehetnek arról ami történt és a házról is lemondanak. Azok véleménye érdekel akik a leírás alapján átlátják ezt az őrületes csapdát, és segítséget tudnak nyújtani! Köszönöm!

KBS:

„az adós akarata kölcsönszerződés kötésére irányult-e vagy kiterjedt a "gyakorlatilag tőzsdézésre" is?”
Bizony ki. Itt jön a képbe ugyanis a nyilatkozat elve.

Hol is szerepel a kölcsönszerződésben a tőzsdézésre való utalás? Amiről nyilatkozott az adós? Megbízást esetleg nem adott rá?

KBS:

Ezt már ezerszer megbeszéltük. Egyrészt a tőzsdei megbízáshoz sem feltétlenül kell a megbízót kioktatni a kockázatokról.

Vigyázz KBS, rossz felé kanyarodsz...ahhoz, hogy a bank bárkinek tőzsdézéssel kapcsolatos szolgáltatást ajánljon sokkal komolyabb kockázatfeltárást kell végezni. Gondolom hallottál már a Bszt.-ről.....
(A tőzsdézéssel való kapcsolatba hozás ellen nem hiába kézzel-lábbal tiltakoznak a bankok)

Joe1

"Azok véleménye érdekel akik a leírás alapján átlátják ezt az őrületes csapdát, és segítséget tudnak nyújtani!"

Mennyi felesleges szöveg...
Őrületes csapda? Úgy érted: amit magadnak készítettél? Kérheted a végrehajtást kérőt némi fizetéskönnyítés megadására, de egyéb segítséget itt senki nem fog neked adni.

Ius Te még élsz? :-)

Joe1:

Ius-nak igaza van :-)
ITT ügyvédektől nem fogsz segítséget kapni az biztos :-)

De Én azért felvetném, hogy mi van , ha kiderülne, hogy semmis a szerződés amit a közjegyző vh. záradékkal látott el?
(Ugye a Kúria júliusi ítélete óta köztudott, hogy semmisek a szerződések , amíg a bíróság esetleg érvényessé nem nyilvánítja őket....)

Ilyenkor vajon be lehet perelni a közjegyzőt jogkörében okozott kár címén?

Joe:
Jobb lett volna, ha a felmondás előtt vagy egyből utána kezdesz el keresgélni.....

Mondjuk neked már elmondásod alapján mindegy, hogy 8 vagy 9 millát (8+ perköltség, ha mégis elbuknád a pert) nem fogsz tudni visszafizetni, ezért esetleg pereskedhetsz is :-)

Ius:

De ha egyszer ott a jelzálog, miért nem veszi a bank a nevére, vagy miért nem kezdik meg az árverést? Inkább tönkre teszik egy ember életét? vonják életem végéig a pénzt és majd utána viszik el a házat? Ezt mióta lehet megcsinálni?