Ugyanennek a paragrafusnak a második bekezdése úgy kezdődik, hogy “Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani…“. Ez a félmondat azt jelenti, hogy a Ptk 237. § második bekezdését csak abban a kivételes(!) esetben lehetne alkalmazni, amikor a főszabály nem(!) alkalmazható.
Ezzel szemben mit mondott a Kúria?
A főtanácsnok álláspontja kísértetiesen hasonlít a Kúria álláspontjára.
“A bíróságnak érvénytelen deviza alapú kölcsönszerződések esetében azért kell elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására törekednie, mert az esetek nagy részében ez a megoldás szolgálja mindkét szerződő fél, de főként az adósok érdekét, akiknek a még fennálló tartozása más érvénytelenségi jogkövetkezmény alkalmazása esetén egy összegben azonnal esedékessé válna.“
Amit a Főtanácsnok valószínűleg nem tud, az a Kúria különös jogfelfogása. A Kúria jogfelfogása szerint ugyanis azt a kérdést, hogy mi egy adott fogyasztó érdeke, nem döntheti el a fogyasztó. A Kúria 6/2013 PJE szerint a fogyasztók érdekét a bíróságok ítélik meg.
A főtanácsnok valószínűleg meglepődne, ha tudná, hogy a Kúria a magyar fogyasztókat gondnokság alá helyezte, és a fogyasztók érdekeinek a megítélését a bíróságok mérlegelési körébe helyezte.
Az európai jog szerint minden fogyasztó maga ítélheti meg a saját érdekeit. A bíróságoknak, pedig tiszteletben kell tartaniuk a fogyasztók döntéseit.
5. Összefoglalás
Az Európai Bíróság főtanácsnokának beadványa jól mutatja mennyire elmaradott a magyar igazságszolgáltatás Európában.
Az európai jog szerint az árfolyamrés költség.
Az európai jog szerint a bankok csak akkor teljesítik tájékoztatási kötelezettségüket, ha közérthetően elmagyarázzák a szerződések tartalmát.
Az európai jog szerint nem lehet a szerződéseket bírósági ítéletekkel korlátlanul kiegészíteni.
Magyarországnak mindaddig nincs esélye sikeres és erős országgá válnia, amíg a bíróságok figyelmen kívül hagyják az európai értékeket.
http://aztadom.co/…-16094-8.jpg
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) ismét semmissé nyilvánította azt a devizaalapú jelzáloghitel-szerződést, amelyet – nagy vihart kavart döntésével – a Kúria július elején tett érvényessé – derült ki a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület (PITEE) tegnapi közleményéből. (Az eljárásban az adóst a PITEE égisze alatt működő jogász - Dr. Lázár Dénes, PITEE - képviseli.)
A PITEE közleménye szerint: „A PKKB ítélete jól mutatja, hogy a Kúria júliusban egy korrupt döntést hozott.” A szervezet úgy látja, hogy a legfelső bírói fórum feleslegesen állította helyre visszamenőleg a szerződés érvényességét, mivel az OTP által kötött devizahitel-szerződések több okból is semmisek. A Kúria szereptévesztésben van, ha azt hiszi, az a feladata, hogy kijavítsa a bank szerződéseit – fogalmaz a PITEE, mely szerint „Magyarországon az igazságszolgáltatást olyan emberek vezetik, akik a hatalmi elit gazdasági érdekeit védik”.
Sherlock
No comment..
Egyébként egy jogász elmagyarázhatná hogy ha Magyarországon teljességgel ismeretlen jogi fogalom az angolszász precedensjog, akkor mégis milyen alapon hoz a Kúria vagy bárki "jogegységi határozatot"??
Ha nincs precedensjog, akkor minden ügyet külön kell tárgyalni, az egyedi körülményeket figyelembevéve
A cikkből kideről hogy milyen erők próbálnak befolyást gyakorolni a választópolgárok szavazatának 2/3-val megválasztott törvényes magyar kormányra
"Ewald Novotny osztrák jegybankelnök, az Európai Központi Bank (EKB) kormányzója szerint az EKB elnöke, Mario Draghi, az Európai Rendszerkockázati Testületet (ESRB) vezetőjeként igyekszik nyomást gyakorolni Budapestre annak érdekében, hogy a kormány ne hozzon egyoldalú döntést a devizahitelek forintosításáról – írja a Reuters a Der Standard osztrák napilap értesüléseire hivatkozva. Mario Draghi óva intette Magyarországot attól, hogy egyoldalú lépéseket tegyen az ügyben,"
Érdekes módon 1991-ben az nem okozott a magyar és europai jogászoknak, döntéshozóknak problémát hogy az OTP egyoldalúan és 20+ évre VISSZAMENŐLEG megemelte a szocializmusban 3%-os lakáshitel kamatokat 15+%-ra
Mik a fohyasztó érdekei?
Ha semmis a szerződés, akkor semmis a jelzálog is, mert a kettő összetartozik, a jelzálog a szerződés alapján jött létre. A banknak a semmis szerződés után meg van egy fedezetlen kinnlevősége.
Ezek után a bank törte volna össze magát az új szerződésért.
Róna Péter és Bánáti János: Perelhetők-e a bankok?
Róna Péter professzor, oxfordi egyetemi tanár, 10 évig New Yorki bankár elmondja a videoban hogy ezek nem hitelek. 2 fajta hitel van euroőában
Arra az "apró" tényre ki sem térnek hogy 2010 előtt nem is létezett "deviza alapú" hitel, akkor hoztak rá törvényt.
Csak Ft vagy devizatitel
Emiatt IS semmisek a 2010 előtti szerződések
Fóvárosi Itélőtábla 2014 január 29.-i jogerős döntése értelmében
"A felperesek és az alperes által 2008. március 25-én kötött kölcsönszerződés 3.5. pontjának az ügyleti kamat alperes általi egyoldalu módosítását lehetővé tevő kikötése érvénytelen."
"A szerződési feltétel tisztességtelenségének tehát uniós jogi alapon sui generes jogkövetkezménye van, mégpedig az, hogy az ilyen feltétel kimarad a szerződésből, és jogszabályváltozással az érvénytelenség nem orvosolható."
Az itélet rendelkező része scannelve:
„ezek nem hitelek.”
Tényleg nem. Kölcsönök.
A floodot Btk. tényállássá kellene tenni...
KBS:
"nem véletlen, hogy az adósok megmentői egy ideje pusztán az érvénytelenség megállapítását kérik. Nekik a biztos pernyertesség miatt talált pénz (és remek reklám). Az adós meg majd akkor ébred, amikor mégis csak fizetnie kell."
Szerinted ha a bíróság megállapítja az érvénytelenséget akkor, hogyan fognak elszámolni a felek, ha az adósnak fizetni kell a végén?
A szerződés szerint, amire a Kúria szerint "jogot alaptani nem lehet, joghatás kiváltására alkalmatlan" vagy a tényleges teljesítések szerint?
Nem értelmezhető a kérdésed.
KBS:
Dehogynem.... :-)
de hogy értsd:
Írunk egy szerződést, hogy kölcsönadok neked 10 milliót, de valójában csak 5 milliót adok...
Ha a bíróság semmissé nyilvánítja a szerződésünket, akkor neked a szerződés szerinti 10 millióval vagy a ténylegesen megkapott 5 millióval tartozol nekem?
Ez érthető - csak semmi köze a rovat témájához.
KBS:
Dehogy nincs....
Akkor úgy kérdezem, hogy legyen köze:
Ha a szerződés szerint Te CHF-et kaptál és azzal tartozol, de a valóságban a bank forintot folyósított és nem tud a forintfolyósításhoz CHF átváltást, konverziót, stb. kapcsolni és a bíróság semmissé nyilvánítja a szerződést, akkor mivel fog az adós tartozni?
A ténylegesen megkapott forinttal vagy a semmis szerződés szerinti CHF-fel?
Ez megint nem kérdés. Soha senki nem követelte az adósoktól, hogy frankban fizessenek. (Sőt, azt hiszem, nem is igen fogadták volna el tőlük.)
KBS:
Látom csak félreérteni tudod... :-)
De még egy utolsó próba:
Ha a bíróság semmissé nyilvánítja a szerződést, akkor mivel fog az adós tartozni?
A ténylegesen megkapott, rendelkezésére bocsátott forinttal vagy a semmis szerződés szerint nyilvántartott CHF összeg jelenárfolyamon kifejezett forint ellenértékével?
