Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Milyen kártérítésre, jó ember?!

Üdvözlök mindenkit.

Leírnám a velünk történteket és véleményt szeretnék kérni mit tegyünk.
Sajnos én egyszerű munkás vagyok,nem értek igazán az ilyen jogi dolgokhoz.
A "történetünk"
2007-ben felvettünk 1.200.000Ft-ot 23.000Ft-os törlesztő részlettel.7évre fix törlesztő részlettel.
1évvel ezelőtt kaptunk egy levelet,hogy megváltozik a törlesztőnk mert a deviza árfolyam bla bla.
így lett 47.000Ft.-
Ma kaptunk egy levelet,hogy lejárt a fix törlesztő részletű kölcsönünk,és a fent maradó összeget 12hónap alatt 405chf/hónappal törlesszük le(ez kb 105e Ft szerintük a mai napon).
OTP-be bementünk ott mondták,hogy vagy fizetjük,vagy kitolhatjuk a futamidőd 2évre és akkor kb 163chf/hó fizetjük.
Kérdeztem hogy mennyit is vettünk fel erre azt mondták 8100chf-et.Mondom forintban?? Erre azt nem tudják megmondani.Elszámolást is kértem,erre azt mondták nem járt le a hitel így nincs elszámolás.
Elküldtem őket szebb égtájra,majd kijöttem.
A hónap végéig kell választ adnom.
Nyílván 105e FT-ot nem tudok havonta kifizetni,de valamit lépnem kell.
Ha valakinek van ötlete kérem segítsen.nyugodt ember vagyok de ezen most nagyon kiborultam.
Köszönöm előre is.

H.Mihály

„Mondom forintban?? ”
Az nagyjából mindegy. Egyébként te nem emlékszel? (Pedig nekik több tízezer ügyük van, neked meg ez az egy.)

Jó estét! Anno már jártam itt. Akkor a bank részéről két aláírás hiányával próbálkoztam volna. Azonban úgy gondoltam, hogy biztosra megyek és figyelek/keresgélek még.Most találtam egy érdekes dolgot a hitelszerződésemben. Anno anyukám halálával örököltem az autóhitelem. Minap nézegettem és két dolgot vettem észre. Elsőnek azt, hogy a kereskedő és a Merkantil bank "képviselőjének" aláírása egyforma. Másodszor utánanéztem és a kereskedőmnek nem volt aláírási joga!Tehát:"Józan paraszti ésszel" egy olyan szerződést vettem át ami nem volt jogszerű, tehát nincs.Ezen az úton vajon eredményes lenne elindulnom? Köszönöm, hogy elolvastátok! Zsuzsa

Na bumm, most mi lesz?

Az árfolyamrést kilőtték, mert tisztességtelen :-)

http://index.hu/…_nagy_napja/

A tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető a szerződés, ezért dönteni kellett arról, miként tartható érvényben a szerződés. Az Európai Bíróság április 30-ai ítélete szerint pótolható a jogszerűtlen szerződés feltétel valami mással. A Kúria szerint a "fizetés helyén érvényben lévő árfolyamnak" a magyar jogban kizárólag egy árfolyam, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott hivatalos árfolyam tekinthető. Mind a kölcsön folyósításakor, mind az egyes törlesztőrészletek megfizetésekor a vételi és eladási árfolyam helyett a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyama vált a szerződés részévé.

Ezt melyik diszpozitív nemzeti rendelkezésből vezették le?

De az is érdekes, hogy pótolhatja-e a bíróság a felek akaratát is?
(A bank biztos nem kívánta az MNB árfolyamot alkalmazni, az adós még talán hajlott is volna rá, ha lett volna ilyen lehetőség és az kedvezőbb neki... )

Merre tovább?

Nem kellene a semmis szerződés fogalmát ezek után törölni a jogból?

Van egyáltalán valami amit ezek után a bíróság ne tudna pótolni, hogy érvényben tartsa a szerződést?

Viszont ami még érdekesebb, az az , hogy ha nem volt átváltás, akkor hogyan szerepelhet deviza az ügyletben?

Átváltás, konverzió nélkül, hogy lett a devizából forint?

Ezt azért már elég sokszor elmagyarázták neked. Persze, aki nem akarja megérteni, az nem is fogja.

KBS:

Most a rendelkezésre bocsátás nélküli rendelkezésre bocsátásról vagy a Ptk 231 megerőszakolásáról beszélsz?

Elszámolásról beszélek. A felek részletesen szabályozták, hogyan határozzák meg a fizetendő törlesztőrészletek összegét. Ennyi.
Innen kezdve csak a hülye lovagol azon, hogy "dehátnemiskaptamfrankot". Tényleg nem. Nem is állítja senki, hogy kaptál.

KBS:

"Elszámolásról beszélek. A felek részletesen szabályozták, hogyan határozzák meg a fizetendő törlesztőrészletek összegét. Ennyi."

Nem ezt herélte most ki a Kúria?

A kölcsön összegének és a törlesztőrészletek összegének a meghatározását?

Semmis szerződésnél miért is számít, hogy a szerződésben a bank milyen feltételeket diktált?

KBS:

"Innen kezdve csak a hülye lovagol azon, hogy "dehátnemiskaptamfrankot". Tényleg nem. Nem is állítja senki, hogy kaptál."

Akkor semmis szerződés esetén , hogy fogja azt állítani a bank, hogy frankot kaptam?

Vagy akkor már csak forintot fog követelni?

Eddig is forintot követelt.

KBS:

"Eddig is forintot követelt."

Mekkora forint összeget?

KBS:

Elég sokat olvasgattam mostanában kölcsön témában, de mindenhol ilyen és ehhez hasonló dolgokat olvasok róla:

"jelentősége van annak, hogy nem „tulajdonba adás”-t, hanem „rendelkezésre bocsátás”-t ír elő a Ptk. A kölcsön ugyanis hitelviszony létrehozására irányul, vagyis az adós más pénzét használhatja. A kölcsön összegének „rendelkezésre bocsátása” inkább azt jelenti, hogy az adóst olyan helyzetbe kell hozni, amikor a pénzösszeggel valamilyen módon (átutalás, vásárlás lebonyolítása vagy szolgáltatás igénybe vétele adott összeghatárig) rendelkezhet."

Kezdem azt hinni, hogy a Kúria azért akarja minden áron érvényben tartani ezeket a szerződéseket, mert semmisség esetén bukna a "deviza alapúság" és kiderülne, hogy a király meztelen... de amíg a szerződéseket sikerül érvényben tartani, addig lehet lobogtatni, hogy "megállapodtunk"....

Ugyan; nem tűnt fel, hogy az utóbbi 2(?) évben mindig a legmagasabb szintű bírói fórumok mentek szembe az autópályádon? (Amellett a fórum népe is, de te ide azért jársz, hogy valaki igazat adjon, nem jogi állásfoglalásért)

Sherlock:
„nem tűnt fel, hogy az utóbbi 2(?) évben mindig a legmagasabb szintű bírói fórumok mentek szembe az autópályádon”

Szembe??????

Nekem az tűnt fel inkább, hogy mögöttem vannak jól lemaradva....de egyirányba haladunk :-)

Azt hiszem, hogy mióta itt vagyok a fórumon , azóta azt mantráztam, hogy az "árfolyamrés" költség és semmis miatt a szerződés...

Kb. másfél évig voltam miatta lehülyézve..... aztán költség lett, de azóta legújabban már tisztességtelen is lett a felszámolása.....

Vagy rosszul látom a dolgokat?

Nagyszerű! Mekkorát nyert vele Kásler! 14 és fél millió forintos tőkére majdnem 90 ezret. Megvan az fél százalék is! Gratulálok!

Egyébként konfabulálsz. Az én álláspontom például érdemben soha nem változott. Mindig azt mondtam, hogy nem lehet lényeges eredményt elérni ezekben a perekben. A teljes tartozás fél százalékos csökkentése nem fog meggyőzni róla, hogy tévedtem. (A puszta semmissé nyilvánítás sem.)

„Megvan az fél százalék is! ”
Ami egyébként korrelál a pártja választási eredményével is. :O)

Azért lett tisztességtelen az árfolyamrés, mert nem volt mögötte szolgáltatás....nem történt deviza átváltás/konverzió.

De most azért vagyok lehülyézve, mert felmerül bennem az, hogy ha valóban "vótdeviza" , akkor nem kellett volna átváltani?

Viszont, ha csak a SWAP ügyletből származó elcserélt deviza kötelezettség jelenti a "devótdevizát", amit mellesleg egy azonnali ellentétes spot ügylettel visszacserélt a bank a deviza alapú kölcsön kihelyezése előtt, akkor felmerül a kérdés, hogy:

1. A bank forrásszerzése része e a kölcsönügyletnek?
2. A Ha a "devótdeviza" eltűnt a kölcsönügylet előtt, akkor valóban "vótdeviza"?

KBS:

"Egyébként konfabulálsz. Az én álláspontom például érdemben soha nem változott. Mindig azt mondtam, hogy nem lehet lényeges eredményt elérni ezekben a perekben. A teljes tartozás fél százalékos csökkentése nem fog meggyőzni róla, hogy tévedtem. (A puszta semmissé nyilvánítás sem.)"

Emlékszel még honnan indult ez a deviza alapú dolog?

1. Minden kölcsön mögött deviza áll, amit a bank átváltott...ezért jogos az árfolyamrés alkalmazása....

Jelenleg már ki van lőve az átváltás.....

Miért gondolod, hogy ezután a "devótdeviza" dolog olyan biztos lábakon áll?????

Az egyik pillére a "devótdevizaátváltásforintra" már összeomlott.....

KBS, Sherlock:

Ha megnézitek a dolgot, akkor azt láthatjuk, hogy a Kúria egyféle vizsgálati szempontból megállapította, hogy az árfolyamrés beleírásával kell érvényessé nyilvánítani a szerződést.

Aztán egy új szemszögből vizsgálva, megállapította, hogy egy valójában tisztességtelen feltétel utólagos szerződésbe foglalásával tett érvényessé egy szerződést.

Szerintetek nem lehetséges ugyanezen metódus a "devótdevza" megállapítással?

„A deviza alapú kölcsön mögött – figyelemmel a pénzügyi intézményekre vonatkozó közjogi jellegű szabályokra – devizaforrás áll. Annak vizsgálata, hogy egy konkrét szerződés mögött van-e devizaforrás lehetetlen és egyben szükségtelen is a perekben.
”

Mi lesz , ha onnan közelítjük meg a dolgot, hogy meddig tart a a banki forrásszerzés és hol kezdődik a kölcsön?

Most már nem lehet letagadni, hogy csak közvetett módon lehet a devizát a kölcsönhöz rendelni, a közvetlen hozzárendelés az átváltás/konverzió hiánya miatt már nem lehetséges...

Engem ezek nem érdekelnek. engem az érdekel, lehet-e ezekkel a perekkel érdemben csökkenteni a teljes tartozást. A többi csak szemfényvesztés, marketing.

Jobb ügyhöz méltó a kitartásod. De ezekről a fejtegetéseidről mindig az a maxima jut eszembe: szarból nem lehet karikást fonni.

Ycal,

én jogi dolgokban nem vitatkozom veled. Ez egy megállapítás volt.

KBS:

„Engem ezek nem érdekelnek. engem az érdekel, lehet-e ezekkel a perekkel érdemben csökkenteni a teljes tartozást.”

Szerinted azzal csökken a tartozás, ha mondjuk a per végén kiderül, hogy (de csak feltételes módban nagyon halkan kimondva) mégis csak a folyósított forint lesz a tőketartozás, mert az adósnak nem sok köze van a bank forrásszerzéséhez?