Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

"Ezt véglegesen csak kormányzati szinten lehetne, de a kormány, a fogyasztóvédelem, ügyészség stb. tették idáig amit tettek – a nagy semmit."...

Blikk-duma. Na, jó, tudom, ez annál komolyabb. Akkor 168 óra.

"Marad az egyéni út. Ügyvédek nem nagyon vállalnak deviza hiteles ügyet, aki vállal, sajnos olyan díjazásért, amit egy anyagilag lenullázott hiteles nem nagyon tud finanszírozni, főleg abban a tudatban, hogy az ügy kimenetele kétes, mert ha igazad is van, a bírók nem mernek a hiteles javára ítéletet hozni."...

Ja. Talán mert nincs is mindig igazuk. Vagy éppen mert a keresetet olyan ősmarha ügyvéd írta, aki olyan ősbirkákat kopaszt meg (igaza is van), akik elhiszik, hogy a szerződés csak addig kötelezi mindkét felet, amíg az egyik meg nem unja, a többi csak lárifári...

"Ha találnál is ügyvédet, vigyázni kell, mert nem tudhatod, hogy nem-e összejátszik a bankkal. Sajnos ilyenről is hallottam."...

Nem játszik-e össze a bankkal..., de mindegy. Én még nem hallottam ilyenről, érdekes. Azt elképzelhetőnek tartom, hogy ha sikerült is valakinek egy menőnek vélt alperesi pozícióból buknia a költségeket is, az másnap már az ügyvédje kapcsolati rendszerét kezdte (volna) vizsgálgatni, mert biztos a bank embere.

Már meg ne haragudj, de tegyük már fel, hogy a hiteleződ közölné veled, hogy bajban van, ezért némi veszteséget leszel kénytelen lenyelni, ugyan járulj már hozzá, hogy módosíthassátok a szerződést ,- természetesen a te hátrányodra. Nem mennél bele, mi?
(...)

Rettenetesen öntudatos konzumidiótává vált itt mindenki.

..."Sajnos nem tudom mi van egy közjegyzői okiratban, mert nem találom a miénket az iratok között. Már írtam a közjegyzőnek, de nem is válaszolt, majd elmegyek, felkeresem személyesen."...

Egyébként a bank (a rohadék) ad másolatot, de kérhetsz a földhivataltól (másik rohadék) is, az olcsóbb.

ius latratus

„Már meg ne haragudj, de tegyük már fel, hogy a hiteleződ közölné veled, hogy bajban van, ezért némi veszteséget leszel kénytelen lenyelni, ugyan járulj már hozzá, hogy módosíthassátok a szerződést ,- természetesen a te hátrányodra. Nem mennél bele, mi?
(...)”

Ne haragudj, de kifejtenéd egy kicsit bővebben, hogy milyen bajban van a hitelezőm, és milyen veszteséget vagyok kénytelen lenyelni?

Ez egy felvetés volt.

Az volt, igen, de mint látod: már meg sem érti, már mindennek az az origója, hogy ő...

Kedves dio,

Amit leírtál, az volt eddig, de most már más a helyzet.

Leírom neked a jelenlegi forgató könyvet, mit lesz érdemes követni.

Miután elolvastad, ne várd, hogy ius latratus, Sherlock, KBS vagy valaki hozzá fog szólni, mert nem lesz érvük amivel megcáfolják a leírtakat, azt meg nem fogják elismerni, hogy igaz, amit leírok.

Amennyiben nem fizetsz, akkor a bank felmondja a szerződést, a közjegyző jelzem "jogellenesen" vh. záradékkal látja el az okoiratot.

Ebben az esetben a végrehajtással fenyegetett adósok számára van egy kevéssé ismert és hangoztatott jogorvoslati lehetőség is:

A végrehajtási záradék törlésének kérelme.

A kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani a végrehajtási záradékot kibocsátó közjegyzőhöz, aki el is bírálja. Elbírálja a saját, korábbi munkáját… Az eljárás ingyenes. Amikor végzés formájában megérkezik a közjegyzőtől a kérelem elutasítása, fellebbezni kell!. Az eljárás költsége 10.000.- Ft, a fellebbezést a közjegyzőnél kell benyújtani, aki azt az illetékes bíróságra továbbítja, ahol nemperes eljárás során döntenek.

Most jönne a hőbörgés, hogy milyen jogszabálysértésről beszélek.
Az itt van:
Vht. 23/C. § (Kjt. 112/C. §) Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza:

3. a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,

Az LB megállapította (BH2003.326), hogy az olyan atipikus hitelkeretszerződésekben, mint a devizaalapú szerződések, amiben nincs a kölcsön pontos összege meghatározva.( az a szerződéskötéskor még nem ismert, csak a folyósítás napján válik ismerté) a következő esetben látható el vh záradékkal:

"A tartozása mennyisége is megállapítható, feltéve: a „Bank” mint végrehajtást kérő igazolja azt a szerződésben meghatározott módon, az üzleti könyvei és nyilvántartásai alapján. Ez utóbbi megfelelően
igazoltnak akkor fogadható el, ha az üzleti könyvek és nyilvántartások vonatkozó adatait közokiratba foglaltan terjeszti elő a végrehajtást kérő."

Erre hivatkoznak a közjegyzők is, csak hogy van egy kis bibi.

"végrehajtást kérő igazolja azt a szerződésben meghatározott módon"

Igaz, hogy szerződésben benne, van , hogy a bank nyilvántartásában és könyveiben szereplő adatokat az adós elfogadja, de sajnos a feltétel tisztességtelen, mégpedig:

a 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet és annak mögöttes, uniós szabálya: 93/13 EGK irányelv értelmében minden esetben tisztességtelennek minősül:

1. § (1) A fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely:

2. kizárólagosan a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e;
3. kizárja, vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon, vagy a felek közötti megállapodáson alapuló igényérvényesítési lehetőségeit, kivéve, ha azt

egyben más, jogszabályban meg-határozott vitarendezési móddal helyettesíti;

10. a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg.

A b pont esetében analógiát alkalmazva:
Ha tisztességtelen az, hogy az egyik fél jogosult annak megállapítására, hogy saját teljesítése szerződésszerű-e, akkor tisztességtelen az is, ha
az egyik fél jogosult a másik fél teljesítése szerződésszerűségének megítélésére.

Az i pont esetében a fogyasztó jogszabályon alapuló igényérvényesítési lehetőségeinek korlátozását jelenti, ha azok száma /a lehetőségek száma/
csökken: A szerződési feltétel nem teszi lehetővé az adós számára, hogy végrehajtási peren kívül vitassa a bank könyvei és nyilvántartásai alapján
kiszámított tartozás összegét.

A j pont szerint viszgálva az említett szerződési feltétel megváltoztatja a felek perbeli jogállását /az adóst kényszeríti felperesi pozícióba/,
ebből következően a bizonyítási terhet, ill. azt, hogy bizonyíthatatlanság esetén annak következményei melyik fél terhére esnek, az adós hátrányára
rendezi.

A hivatkozott kikötés már 2003-ban is tisztességtelen volt, de az LB döntésben egyrészt érvényesült a kérelemhez kötöttség elve, másrészt a tisztességtelen kikötés csak feltételesen volt érvénytelen: megtámadható volt, de nem semmis.

2006. márciusában viszont változott a Ptk. a 209/A.§./2/ kimondja:
Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre
meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis.

Így 2006.márciusa óta a tisztességtelen feltételek (ipso iure) semmisek, azokra jogot alapítani nem lehet( olyan mintha ott sem lenne) így a kölcsön összege nem határozható meg a szerződés szerint vagyis 2006 márciusa óta az ilyen atipikus hitelkeretszerződéseket tartalmazó közjegyzői okiratok nem láthatók el végrehajtási záradékkal a közjegyzők által , csak bírósági peres úton érvényesíthetők az ilyen követelések.

Ha az adós erre hivatkozik a nemperes eljárásban, akkor a bírónak vh.záradékot törölnie kell.
Egyrészt, mert az adós mindenre hivatkozhat, amire egy peres eljárásban lehetősége lenne, valamint a semmisség megállapításéhoz nem kell külön pert indítani.

Európai Bíróság 2009 júniusában kimondta, hogy a nemzeti bíróság hivatalból köteles vizsgálni a fogyasztó és az eladó vagy a szolgáltató között megkötött szerződésben alkalmazott valamely feltétel
tisztességtelen jellegét, amennyiben rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges ténybeli és jogi elemek.

A szükséges ténybeli és jogi elemeket az adós fellebbezési kérelme tartalmazza.
Az eljáró bírót köti az LB által kiadott 2/2011. (XII. 12.) számú PK vélemény nemperes eljársban is:

A jogalkotó egyes esetekben - kizárva a bírói mérlegelést - kifejezetten is meghatározta azokat a konkrét feltételeket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek vagy az ellenkező bizonyításig tisztességtelennek minősülnek.
A 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet - nem taxatív módon - olyan szerződési feltételeket nevesít, amelyek minden esetben tisztességtelennek minősülnek (Korm. rendelet 1.§). (fent részletezve.)

Vagyis vissza áll a világ rendje és a bank felperesként peres eljárásban bizonyíthatja a bíróságon a követelése jogosságát.
Ami nem lehet majd nehéz , ilyen makulátlan szerződésekkel :-)

Édes, jó Istenem...

kedves KBS,

Zanzásítva kifejtenéd nemtetszésed tárgyát?

Ha esetleg a végrehajtási záradék visszavonása iránti kérelem dolog nem tetszene a közjegyzőkkel kapcsolatban:

1994. LIII.

A közjegyző által elrendelt végrehajtás során igénybe vehető jogorvoslatokra vonatkozó különös rendelkezések

224/A. § Ha a bírósági végrehajtás elrendelése a közjegyző hatáskörébe tartozik, e rész rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

1. a végrehajtást elrendelő bíróságon a közjegyzőt, a végrehajtást elrendelő bíróság által hozott határozat alatt a közjegyző által hozott határozatot kell érteni;

b)514 a közjegyző határozata elleni fellebbezést a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék bírálja el.

Ycal

Rágom amit írtál a közjegyzői záradékolás jogellenességéről.

Lehet, sőt biztos, hogy a közjegyző a kjt szerint nem záradékolhatta volna az okiratot, ezért azok végrehajtás alapjául nem szolgálhatnak. De én abban is biztos vagyok, hogy a bank nem adja fel ilyen könnyen a végrehajtás foganatosítását, és talál majd más megoldást.

A Kölcsönszerződésben benne van a „Szerződésszegés esetei” rész, ami rögtön azzal kezdődik:

„A bank jogosult a jelen kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani és a teljes kölcsöntartozást, járulékaival együtt lejárttá tenni, az Adós pedig köteles a felmondással esedékessé tett tartozást a felmondás közlésével egyidejűleg – ha abban más határidő nem szerepel – a Banknak megfizetni, ha Adós(ok) vagy a Készfizető kezes súlyos szerződésszegést követ el.
Súlyos szerződésszegésnek minősülnek a PTK 525.§.-ában valamint a jelen szerződésben, valamint az Üzletszabályzatban foglalt esetek, így különösen:

• ha az Adós a jelen szerződésben foglalt bármely fizetési kötelezettségét nem teljesíti”

Erre hivatkozva a bank elmegy a bíróságra, ott kéri a végrehajtási lap kiállítását, és már mehet is a végrehajtás. (szerintem)

Én úgy gondolom, hogy ha ez a jogellenes záradékolás járható út lenne a devizahiteleseknek, majd hoznak egy új törvényt (akár visszamenőlegest is), ami feljogosítja a bankot a végrehajtás foganatosítására. Itt a bank a király, mindent elér és mindent megtehet.
Én óvatosságra intenélek ezzel kapcsolatban, mielőtt belemennél bármibe. Jól körbe kell járni minden opciót, mert nagy a tét.

Megint csak az tudom ismételni, hogy a bankok „deviza” hitelezés gyakorlata ellen már annyi törvénytelenséget összegyűjtöttek, hogy egy is elég lenne, hogy érvénytelenítsék az összes hitelszerződést, de még mindíg csak itt tartunk, hogy kínlódunk, és reménykedünk, hogy egyszer egy bíró (lesz olyan bátor) ezt ki is fogja mondani.
Üdv.

dio55:

Én nem mondtam, hogy a bank nem mondhatja fel a szerződést, csak annyit mondok, hogy ha felmondja a szerződést, akkor jogszerűen csak bíróság előtt követelhet , miután bizonyította a követelése jogosságát, ha a bíróság megállapítja , hogy jogos a követelése, akkor én leszek az első, aki kifizeti az utolsó fillérig. Feltéve, hogy bizonyította........

De lassan ez is feleslegessé válik, mert az árfolyamváltozás lehetséges mértéke egyik szerződésben sem szerepel......

Ycal

Küldök egy linket, olvasd el (ha még nem olvastad), hátha találsz benne valami hasznosat, és küldök egy másikat is a devizahiteles bírósági perek lefolytatásának mikéntjéről. Nem elrettentési szándékkal küldöm, hanem azért, hogy tudd, mire készülj, ha bevállalsz egy pert a bankkal. Az eddigi devizahiteles/ bank perben még nem volt egy olyan bátor bíró, aki bankot elmarasztaló ítéletet mert volna hozni. Abban már született bírósági ítélet a devizahitelesek javára, hogy a kezelési költséget jogellenesen számolja a bank devizában, de ez nem elég - ez csak morzsa - mert az egész hitelezés egy nagy átverés volt. A kezelési költségről is küldök linket.
De nyugi, én sem törődök bele az átverésbe, és nem tud eltéríteni semmi a szándékomtól. Nyertem már pert közüzemi szolgáltatóval szemben úgy, hogy nekem nem volt ügyvédem, magamat védtem. Ez egy kicsit bonyolultabb ügy, de ami a leglényegesebb, hogy a jog itt nem számít, csak egy: kinek az érdeke (ezt egy ügyvéd mondta). És hát a bank érdeke az, hogy devizahiteles ebben a játszmában nem lehet nyerő.

http://www.feherkemeny.hu/…gy-utasitjak

http://www.devizaados.eu/…ervrendszere

http://kp.hu/…iard-forint/

dio:

Köszi a linkeket ismerem őket.

De van bírósági döntés nem is akármilyen :-)

Igaz nem devizaalapú/elszámolású hitelekre, de azt amit ez a döntés megfogalmaz az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban, az nem termékfüggő.

De ezt valahogy senki nem szokta emlegetni :-)

Nem elég azt kikötni a banknak, hogy mikor emelhet , azt is meg kell mondania , hogy mennyivel.
A szerződésekbe vetett bizalom szenvedne súlyos sérelmet, ha az alacsony díjtétel mellett és erre
tekintettel létrejött szerződésben kikötött díjat a jogosult akár többszörösére is felemelhetné anélkül, hogy az emelés feltételeiben az ellenérdekű féllel előzetesen megegyezne.

Az, hogy a Hpt, nem tartalmaz a mérték meghatározási kikötést, az nem jelenti azt, hogy ez a határozat ne jelenthetne hivatkozási alapot mondjuk a kamatemelések miatt.

BH1995/414

A felek között kialakult ez a jogviszony polgári jogviszony, annak alanyai egymásnak mellérendeltek és egyenrangúak. A polgári jogi jogviszony alanyai a szerződést egybehangzó nyilatkozattal kötik, és a Ptk.
240. §-ának (1) bekezdése szerint azt ekként is módosíthatják.
Természetszerűleg nincsen annak jogi akadálya, hogy bármelyik fél előzetes hozzájárulását adja a szerződés jövőbeli módosításához - úgy az ár, mint a díj tekintetében -, ennek érvényességéhez viszont az szükséges, hogy a felek megállapodjanak abban, hogy milyen körülmények megváltozása milyen vonatkozásban, illetve milyen mértékben szolgálhat a szerződésmódosítás alapjául anélkül, hogy a másik fél részéről újabb jognyilatkozatra lenne szükség. A polgári jogi jogviszony természetére figyelemmel az ellenérdekű fél egyoldalú nyilatkozatra való felhatalmazása csak ilyen feltételek
mellett lehet érvényes. A perbeli szerződés 3. pontja tartalmaz ugyan felhatalmazást az alperes részére a szerződés egyoldalú módosítására, nem tartalmazza azonban, hogy milyen körülmények milyen irányú változása szolgálhat alapul erre a díjemelésre, és azt sem, hogy az milyen mértékű lehet. Enélkül viszont hiányoznak azok a lényeges feltételek, amelyekben való előzetes közös megállapodás a szerződés „egyoldalú” módosítását eredményezhetné. Abban az esetben, ha a díjváltoztatásra az említett
feltételeknek akár a szerződésben, akár a féllel előzetesen közölt üzleti feltételekben való előzetes kikötése nélkül jogosult lenne a bank, ez számára olyan indokolatlan egyoldalú előnyt jelentene, amely a polgári jogviszonyoktól idegen. A felperest
a pénzpiacon az alperesi ajánlat kiválasztásánál és elfogadásánál nyilvánvalóan motiválta a garanciadíjnak az ajánlatban megjelölt mértéke. A szerződésekbe vetett bizalom szenvedne súlyos sérelmet, ha az alacsony díjtétel mellett és erre
tekintettel létrejött szerződésben kikötött díjat a jogosult akár többszörösére is felemelhetné anélkül, hogy az emelés feltételeiben az ellenérdekű féllel előzetesen megegyezne. Egyértelmű, hogy amennyiben a díj jövőbeli emelésének
feltételei, körülményei, mértéke a másik szerződő fél előtt ismeretesek és ezek tudomásulvételével járul hozzá a szerződés jövőbeli módosításához, ez esetben az alperesi bank részéről valóban elegendő lenne a felperes értesítése a díj módosítására okot adó körülmények bekövetkezéséről és az ehhez igazodó díj módosításáról. Ennek hiányában viszont a
szerződés az alperes részéről egyoldalúan nem módosítható;
.
.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét - a fenti indokolásbeli változtatással - a Pp. 253. §-ának
(2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. I. 30. 732/1993. sz.)

Ycal

Igen, a HPT előírta (mert már hatálytalan ez a paragrafus), hogy meg kellett volna becsülni a költségeket, de ez kimaradt a szerződésekből – mint annyi minden. Mikor megkötöttük a hitelszerződét, nem mondták, hogy most fizetünk havonta 55ezret, de öt év múlva 90ezret fogunk - mert akkor köszönjük, nem kérjük a hitelt. Egy neves ügyvéd, akinek több devizahiteles pere van folyamatban, Ő már a kezdetekben is (amikor elkezdődtek a devizahiteles peres ügyek) ezzel is érvelt, és hangoztatta, de azt nem tudom, hogy a bíróságon sikerült-e elérni valamit ezzel.

213. § A hitelfelvevő a szerződést megtámadhatja, ha a fogyasztási kölcsönszerződés nem tartalmazza:

1. a hiteldíj százalékos értékét,
2. azoknak a feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható,
3. a hiteldíj számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést

Egyébként én a semmisségre utazok, mert a mi szerződésünkben még THM sincs, pedig jogszabály írta elő. THM nélkül a szerződés semmis.

Ezt a két linket tegnap találtam. Az elsőben tömören és érthetően minden benne van a magyar „deviza alapu” hitelezésről. No comment. (csak annyi, hogy hánynom kell)

Amikor meghallgattam, megvígasztalódtam, hogy akadnak még (meghatározó személyiségek) akiket nem tudtak a bankok meghülyíteni a devizahitelesbaromsággal.

http://www.civilkontroll.com/node/174

http://www.mszfszk.hu/index.php?…

Tisztelt KBS,

Ezt a Közjegyzők Közlönyének 2011/4-es számában találtam egy köszjegyző általi záradékolásról szóló cikk bírói döntéseket összefoglaló részében.

Véleménye szerint van lehetőség nemperes eljárásban egy szerződés, nyilatkozat(közjegyzői okirat) semmisségét vizsgálni?

BH1993. 511.
Az esetek nagy többségében a záradékolandó közjegyzői okirat pénzkövetelés teljesítésére irányul.
A bírósági gyakorlat ugyanakkor azt is megerősítette, hogy a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal akkor is ellátható, ha a kötelezettség tárgya meghatározott magatartás. A jelen ítéletben egyúttal a bíróság azt is megállapította, hogy a közjegyzői okiratban foglalt nyilatkozat semmisségét
vagy hatálytalanságát nemperes eljárásban is észlelheti, és a záradékolást megtagadhatja.
Az elsőfokú bíróság végzésével – csupán a Vht.-re hivatkozással – a közjegyzői okirat záradékolását megtagadta. A végzés ellen a végrehajtást kérő élt fellebbezéssel, a végzés megváltoztatását, a záradék kiállítását kérte. A másodfokú bíróság szerint a végzés érdemi felülbírálatra alkalmatlan volt. Az elsőfokú bíróság határozatából és az eljárás adataiból ugyanis nem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság döntését mire alapította. A másodfokú bíróság szerint a végrehajtást kérő a fellebbezésében helyesen utalt arra, hogy az 1991. évi XLI. törvény 112. §-a alapján a megfelelő kellékekkel rendelkező közjegyzői okirat alapján a meghatározott cselekményre (helyiség birtokba adására) irányuló végrehajtás elrendelésének helye van. A kérelem alapjául szolgáló okirat pedig ilyennek
tekinthető, vagyis ezt figyelembe véve a végrehajtás elrendelésének megtagadása nem tűnik alaposnak. Kétségesnek tűnt azonban a közjegyzői okiratba foglalt megállapodás hatályossága a tulajdonosi, illetve a helyiséggazdálkodási hatóság hozzájárulásának hiányában.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a nem peres eljárás keretében is indokolt esetben sor kell, hogy kerüljön a szerződés érvényességének vizsgálatára, az érvényesség hiánya ugyanis alapot adhat a záradékolás megtagadására. Ennek tisztázása azonban – a
felek meghallgatásával, a szükséges hozzájárulás esetleges megadásának igazolásával – nem történt meg. A fent kifejtettekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte.

Közjegyzők Közlönye 2011.4

Szép estét !

Tájékozottak vagytok a devizahiteles ügyekben vélhetően ..

Gondolom ismeritek DR. LÉHMANN GYÖRGY ügyvéd nyilvánosságra hozott véleményét..és ajánlatát..és irat mintáit..??

DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) e-mail: lehmann@invitel.hu ..itt minden megkérhető..ha nem lenne még meg..válaszban elküldi..

Véleméynetek erről ?

Lehet kezdeni vele valamit ?

köszönettel:
T.Laci

... elérhetőségem itt van...
az előbbi levélről lemaradt..

t.toroklaci@gmail.com

Üdv.:
T.Laci

Nem ismerjük.

Ismerem és nem osztom.

Sziasztok,

Volna egy nagy problémám:

OTP 2010-ig hatályos ASZF VII.3. pontja:

• „Ha az ügyfél az értesítés kifüggesztésétől számított 15 napon belül észrevételt nem tesz, kifogást nem emel, a változást részéről elfogadottnak kell tekinteni."

LB döntésben olvasható (Gfv.IX.30.040/2011/6) :

„A 2002. január 25-e és 2009. június 30-a között hatályos Üzletszabályzat VII.3. pontjával kapcsolatban is a másodfokú bírósággal értett egyet a Legfelsőbb Bíróság. Tény, hogy a Hpt. 2002. január 1-től hatályos 210. §-ának /4/ bekezdése szerint az Üzletszabályzat módosításának közzétételét a módosítás hatálybalépését megelőző 15 nappal kell hirdetményben közzétenni és csak 2009. augusztus 1-től jelöli meg a Hpt. 210. §-ának /4/ bekezdése a hirdetmény közzétételének időpontját a módosítás hatálybalépését megelőző 60 napban. Helytállóan mutatott tehát rá a felülvizsgálati kérelem arra, hogy a 2009. június 30-ig hatályban volt Üzletszabályzat VII.3 pontjában meghatározott 15 napos határidő megegyezett a Hpt. akkor hatályos 210. § /4/ bekezdésében írt 15 napos határidővel. A kereset azonban azt a határidőt sérelmezte, melyet az alapszabály VII.3. pontja a kifüggesztett hirdetménnyel kapcsolatos észrevételek megtételére, illetve a kifogások előterjesztésére az ügyfél számára biztosított. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az adott esetben a hirdetmény az Üzletszabályzatnak a kamatot, a díjat, vagy az egyéb feltételeket érintő, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítását tartalmazta éspedig egy olyan időszakban, amikor az Üzletszabályzat lehetővé tette, hogy e módosításokról a felek csak hirdetményi úton kapjanak értesítést. Erre tekintettel azt kell megállapítani, hogy az észrevételek megtételére, illetve a kifogások előterjesztésére előírt 15 napos határidő ésszerűtlenül rövid és tisztességtelen a kifüggesztéstől számított 15 napos határidő elteltével a változásnak az ügyfél által elfogadottként való minősítése a nyilatkozattételre megszabott határidő ésszerűtlenül rövid volta miatt. A jogerős ítélet tehát, a 18/1999.(II.5.) Korm. rendelet 2. § a) pontjának helyes alkalmazásán alapult.”

Az lenne a kérdésem, hogy ezen kitétel hiányában hogyan vált a szerződés részévé a módosított ASZF?

Ha a megváltozott kamatokat tartalmazó ASZF nem vált a szerződés részévé, akkor a bank jogosan szedett be emelt összegeket az adóstól?

Mivel nincs határidő szabva a módosítás elfogadásához, akár jelenleg is vitatható az ASZF módosítás, felmondható a szerződés?

Sziasztok!

Én laikus vagyok, de mint érintett és a B. Bankkal perben álló végig böngésztem a Ptk. 209. §-a kapcsán született döntéseket a bírósági határozatok tárából és azt látom, hogy a bíróságok álláspontja az, hogy deviza elszámolású forintban folyósített hitelek érvényesen léteznek. Az ilyen szerződés semmissége nem megállapítható, az eladási vételi árfolyammal való haszonszerzés tisztességtelen, a kamatemelés tisztességtelen és semmis, ha a bank egyoldalú kamatemelése nem párosul a hitelfelvevő oldalán azonnali felmondási joggal, eljáró bíróságok kikötése tisztességtelen és semmis, opciós szereződés 5 éven túli ismételt megkötése tisztességtelen és semmis, a kezelési költség devizában való nyilvántartása jogszerű, de a gazdasági válságból adódóan az ügyleti, a késedelmi kamat és a kezelési költség mértéke támadható. Mérséklése sikerrel kecsegtető. A felborult szerződési egyensúly bírósági kompenzálása kamatcsökkentés és kezelési költsék csökkentés révén reálisan kérhető.
Szerintem a 2008-2012 között született bírósági eseti döntéseket figyelembe véve kellene egy olyan univerzális útmutatást összeállítani ami segíti a bajbajutottakat és a pereskedni szándékozókat.
A bíróságok joggyakorlatát figyelembe véve illúziónak tartom azt, hogy kimondásra kerüljön az, hogy a devizaelszámolású hitelek, a deviza elszámolásból fakadóan érvénytelenek vagy színleltek.
Az szeretném még javasolni, hogy ha valaki bírósági határozatra hivatkozik adja meg a határozat pontos elérhetőségét, hogy más is hasznosítani tudja.

"A bíróságok joggyakorlatát figyelembe véve illúziónak tartom azt, hogy kimondásra kerüljön az, hogy a devizaelszámolású hitelek, a deviza elszámolásból fakadóan érvénytelenek vagy színleltek."

Hát igen, pedig sokan ebben az illúzióban élnek. Egyes részek azért lehetnek érvénytelenek, illetve lehet húzni az időt, az is valami. Jobb, mint a végrehajtás...

Kedves urak,

A szerződésemben találtam egy furcsa kitételt.

" A kölcsön éves kamatlába a folyósítás napján a Hírdetményben megállapított érték, melyet a bank a szerződéskötés napjára vonatkozóan tájékoztató jelleggel közöl: 5% "

Nem ütközik ez a Hpt 210 (2) pontjába?

210. § (2)A pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit és a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módját, következményeit is.

Létrejöhetett a szerződés a kamat egyértelmű meghatározása nélkül?

Nem, nem ütközik.
A Hirdetményben minden bizonnyal egyértelműen meg van határozva.
És létrejöhetett volna anélkül is.

"Nem, nem ütközik.
A Hirdetményben minden bizonnyal egyértelműen meg van határozva.
És létrejöhetett volna anélkül is."

Pazs:

A hirdetményben meg van határozva pontosan 5%, melyet "tájékoztató" jelleggel közöl is a bank.

A probléma, hogy szerződéskötéskor még nem ismert 3 héttel későbbi (folyósításkori) hírdetmény, mert a szerződés szerint a folyósításkori lesz a tényleges kamat..........

És az három hét múlva már nem 5% volt?