Tudod, már rég kerestem volna, ha lenne valaki aki elvállalná.........sikerdíjért :-)
Nem tudom, milyen indíttatásból feltételezed , hogy nem igazak az állításaim.
Ha adsz egy címet, akkor szivesen elküldöm, a beszkennelt szerződést , a levelet és a kivonatot :-)
"az előteljesítés szabályait lehet alkalmazni "
Ugye ezt te magad sem hiszed el?
Szerződésről szólt a kérdés, a szerződés tartalmáról és nem a szerződés teljesítéséről.
Valamint erről:
210. § (1) Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.
(4) Akit a másik fél megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozatot megtámadhatja. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.
Gondolom a kamat és a törlesztőrészlet elég lényeges egy kölcsönnél :-)
Sikerdíjért. Ezt. :O)
Annyi erővel közepes összeggel megtehetsz egy hintalovat az epsomi derbin.
Köszönöm KBS az építő jellegű hozzászólást.
Sikerült már letisztázni magadban a kamat, mint éves százalékban megadott érték és a kamat,mint a törlesztörészlet egyik komponense közötti különbséget?
Egyszer már jól hozott a hintaló a PBT-nél Plazma Tv vs. Súlyos gondatlanság ügyben :-)
(Tudom ott szerencsém volt, megfogtam a négylábú ló heréjét.
Még mindig várom,hogy hol van leírva az éves kamat számításának módja a szerződésekben.
Örülök azért KBS, hogy nem veszett még ki a betyár becsület" és megpróbálod Sherlockot kimosdatni a szerencsétlen kijelentéséből.....
kfgabri:
Elképzelhetőnek tartod, hogy a banknak az adós felé fennálló könyvelt és a nyilvántartott követelése eltér egymástól?
Vagyis, lehetséges-e ,hogy más összeg szerepel a könyvelésben és más a nyilvántartásban, mint követelés, egy adott kölcsönnél?
Sziasztok!Nem tudom,hogy itt a fórumom hány ember rendelkezik deviza alapú lakáshitellel, de egy dolgot jó ha tudtok.Az 1996. évi CXII törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 210. paragrafusa kimondja,hogy csak a kamat jellegű kezelési költséget lehet deviza alapon elszámolni.Én ezt szóvá tettem a bank felé, erre visszaírtak,hogy az a törvény,-ami 1996.óta "él",csak 2011.november 15.óta hatályos.
Ha van köztetek ügyvéd,légyszi mondjátok már el,hogy lehet egy 5 éve megírt törvény 5 évvel a megírása után hatályba?
Nekem nincs ügyvédi diplomám, de a józan paraszti eszem azt súgja,hogy ez csak a bank vetítése,és az engem visszamenőlegesen megillető pénz visszatartása.
Ha valaki tud bármilyen infót ezzel kapcsolatban, akkor kérem írja meg.
Köszi előre is mindenkinek!
Kedves Fórumozók!
2008-ban CHF alapú hitelt vettem fel lakásvásárlásra.Sajnos a törleszt? részletek a 2X-re emelkedtek, a fizum meg csökken 30%-ka
Mechanic:
Mert ez a módosítás csak 2011 novemberben került bele , addig nem volt 5a pont.
(5a) A fogyasztóval kötött deviza alapú hitel-, vagy kölcsön szerződések esetében a pénzügyi intézmény kizárólag azokat a költségeket és díjakat számíthatja fel devizában, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a deviza forrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ide értve a kamat jellegű kezelési költséget és a deviza alapú hitel- vagy kölcsöntartozás mindenkori összegéhez igazodó hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással kapcsolatos költséget, amennyiben a hitelintézetet terhelő biztosítási díj is deviza alapú. Nem számolható fel a fogyasztó számára devizában a szerződéskötéssel, a levelezéssel, a kimutatások és igazolások előállításával, az ügyfelek látogatásával, a hitel monitoringgal, a felmondással, a fedezet értékbecslésével és cseréjével, a szerződés módosításával, a nem a deviza alapú hitel- vagy kölcsöntartozás mindenkori összegéhez igazodó hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással, továbbá a hitelszerződés ügyintézésével és a kapcsolódó hitelszámla lezárásával kapcsolatos díj és költség.
Kedves ügyvéd urak,
Megtudnátok nekem mondani,hogy egy 15 milliós perértéknél , mekkora az az egy főre jutó kereset határ,ami alatt megkapja az ember a illetékfeljegyzés lehetőségét?
A magyarország.hu-n ezt találtam:
A kedvezmény megadására különösen akkor kerülhet sor, ha a lerovandó illeték a fél és a házastársa, valamint a vele egy háztartásban élő, általa eltartott gyermekei előző adóévben elért egy főre jutó adóköteles jövedelme 25%-át meghaladja.
Elvileg 15 milliónál az illeték a max 900.000 FT.
Jól értelmezem, hogy ez azt jelenti,hogy évi nettó 4x900.000=3.600.000 forintos személyenkénti jövedelem alatt valószínűsíthetően magkapja a felperes?
Mondjuk nem vagyok férfi, de hátha tőlem is jó lesz a válasz :-).
Igen, add össze a család összes jövedelmét (előző évi adóalap) oszd el a család létszámával, és ha az így kapott szám negyede (25%) kisebb, mint a várható illeték összege, akkor jó eséllyel kapsz majd illetékfeljegyzési jogot.
Goodwitch
(A maximális peres illeték első fokon már másfél millió forint.)
(Az illetékfeljegyzési jog azért nem költségmentesség; ha veszítesz, pengethetsz keményen.)
De 15 milliós pertárgyértéknél akkor is csak 900.000 Ft, nem?
Goodwitch
Persze. Csak nem „a max 900.000 FT.”
(Az illetékfeljegyzési jog azért nem költségmentesség; ha veszítesz, pengethetsz keményen.)
Köszönöm, a válaszokat.
Sok veszteni valóm nincs, teljesen mindegy, hogy a 15 millára rápakolnak még 1-2 milliót egy esetleges vesztes per esetén.
Egyébként tudtátok, hogy az Erste olyan válaszleveleket küldözget az adósoknak, hogy az "árfolyamrés" (nem egyenlő az árfolyamváltozással) pénzügyileg nem értelmezhető fogalom?
Sziasztok,
Ha az okiratba foglalt szerződésben az áll, hogy a feltüntetett összeg csak tájékoztató jellegű és a tényleges összeg csak folyósításkor kerül megállapításra, akkor az okirtot a közjegyző elláthatja vh.záradékkal?
Nem ütközik a záradékolás a kjt-vel, mert nem tartalmazza a kötelezettség mennyiségét, összegét?
112. §(1) A közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza
Sziasztok,
Nem sok választ kaptam.
Azt megtudjátok, mondani, hogy mit jelent pontosan egy szerződésnél a "különálló melléklet" ?
Az a szerződés része vagy sem?
Kerves ügyvéd urak és ügyvéd jelöltek,
A banki szerződésben(ekben) van egy olyan rész hogy:
1. Az adós tudomásul veszi, hogy elszámolási vita, stb, esetén elogadja a bank könyveiben szereplő adatokról kiállított közjegyzői okiratot , mint hiteles bizonyítékot.
2.A felek kötelezik magukat, hogy hogy elszámolási vita, stb, esetén elogadja a bank könyveiben szereplő adatokról kiállított közjegyzői okiratot , mint hiteles aggálytalan bizonyítékot.
Jól gondolom, hogy ez a kikötés tisztességtelen a 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet (j) pontja szerint mert arra irányul, hogy egy esetleges per estén a bank a Pp. 164. §-ban meghatározott bizonyítási kötelezettségét az adós hátrányára változtassa meg.
1. § (1) A fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely:
Üdv Mindenkinek!
Most találtam rá erre a fórumra, ezért megosztom amit kiokoskodtam a témával kapcsolatban, hátha valaki tud kezdeni valamit vele.
A deviza alapú hitelesek legnagyobb baja, hogy a bank az árfolyam költségére hivatkozva jócskán megemelte a havi törlesztő részleteket. A bank azzal védekezik, hogy a hitelesek aláírták, hogy vállalják az árfolyamkockázatot.
Csakhogy! Ez még nem jogosítja fel a bankot arra, hogy az árfolyam költséget igazolható ok és indok nélkül érvényesítse és ráterhelje a hitelesre.
Az 1996 évi CXII. tv. (HPT) XXI. Fejezet 131.§ (1) kimondja, hogy a bankok és pénzintézetek is a számviteli törvény hatálya alá tartoznak.
A 2000 évi. C. törvény a Számvitelről, szabályozza a nyilvántartásokat, könyvvezetést. ellenőrzést stb.:
A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem:
165. § (1) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.
Vagyis: hiába írták alá a hitelesek az árfolyamkockázat vállalását, a bank ezt csak akkor érvényesítheti és háríthatja át a hitelesekre, ha bizonylattal igazolni tudja, hogy neki a hiteles devizában meghatározott havi törlesztő részletéhez szükséges deviza beszerzése miatt X költsége keletkezett (a hitel folyósításakor úgyszintén).
Költség fogalma: a gazdasági tevékenység – és közvetve a nyereségszerzés – érdekében „feláldozott” haszon, általában pénzösszeg – ezt a pénzösszeget kell a banknak igazolni.
250/2000 évi (XII. 24.) korm. rend. (A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól):
E korm. rend. alapján a hitelintézeteknek havonta, negyedévente beszámolót kell készíteni a számlaösszefüggésekről, nyilvántartási számlákról, és ezt továbbítani kell a PSZAF és az MNB felé. Évente, független könyvvizsgálóval el kell készíttetni és közzé kell tenni az konszolidált jelentést. Nyilván, hogy az MNB, és a PSZAF tudnak (látják a nyilvántartásokból) erről a nagy átverésről, hogy azért lett a fél ország adósrabszolga, mert a hitelintézetek a nem létező árfolyamköltséget beszedik a hitelesektől.
Még a Stadler József is tudja, hogy bizonylat nélkül nincs költségelszámolás (ezért vannak és voltak a számlagyárak), kétlem, hogy a bankok ne tudnák, vagy ennyire hülyének lehet nézni a magyar embereket?
Még egyszer. Hiába írták alá a hitelesek az árfolyamkockázat vállalását, ezt a költséget a banknak igazolni kell, csak azután nyújthatja be a számlát a hitelesek felé. Máskülönben súlyosan megszegi a számviteli törvényt, és jogalap nélkül gazdagodik.
Mindezt azért írtam le, hátha a fórumot olvasók között lesz valaki aki hasznosítani tudja, esetleg ügyvéd.
El kell számoltatni a bankokat a számviteli törvény alapján, tudja-e bizonyítani, hogy a hitelek folyósításához, majd a törlesztő részletekhez rendelkezett-e, és milyen forrásból devizafedezettel.
Hogy az elszámoltatást melyik szervnél (ügyészség, rendőrség…) és hogyan kell kezdeményezni, vagy mi ennek a jogi menete, azt már jogász, ügyvéd tudja.
Ha jogállamban élünk, jogom van tudni, miért, és jogosan lettem-e (és a fél ország) adósrabszolga.
Elszámoltatni a bankokat a deviza alapú hitelezés gyakorlatáról és az extraprofitról!!!!!!!!!!!
Üdv Mindenkinek!
Most találtam rá erre a fórumra, ezért megosztom amit kiokoskodtam a témával kapcsolatban, hátha valaki tud kezdeni valamit vele.
A deviza alapú hitelesek legnagyobb baja, hogy a bank az árfolyam költségére hivatkozva jócskán megemelte a havi törlesztő részleteket. A bank azzal védekezik, hogy a hitelesek aláírták, hogy vállalják az árfolyamkockázatot.
Csakhogy! Ez még nem jogosítja fel a bankot arra, hogy az árfolyam költéget igazolható ok és indok nélkül érvényesítse és ráterhelje a hitelesre.
Az 1996 évi CXII. tv. (HPT) XXI. Fejezet 131.§ (1) kimondja, hogy a bankok és pénzintézetek is a számviteli törvény hatálya alá tartoznak.
A 2000 évi. C. törvény a Számvitelről, szabályozza a nyilvántartásokat, könyvvezetést. ellenőrzést stb.:
A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem:
165. § (1) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.
Vagyis: hiába írták alá a hitelesek az árfolyamkockázat vállalását, a bank ezt csak akkor érvényesítheti és háríthatja át a hitelesekre, ha bizonylattal igazolni tudja, hogy neki a hiteles devizában meghatározott havi törlesztő részletéhez szükséges deviza beszerzése miatt X költsége keletkezett (a hitel folyósításakor úgyszintén).
Költség fogalma: a gazdasági tevékenység – és közvetve a nyereségszerzés – érdekében „feláldozott” haszon, általában pénzösszeg – ezt a pénzösszeget kell a banknak igazolni.
250/2000 évi (XII. 24.) korm. rend. (A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól):
E korm. rend. alapján a hitelintézeteknek havonta, negyedévente beszámolót kell készíteni a számlaösszefüggésekről, nyilvántartási számlákról, és ezt továbbítani kell a PSZAF és az MNB felé. Évente, független könyvvizsgálóval el kell készíttetni és közzé kell tenni az konszolidált jelentést. Nyilván, hogy az MNB, és a PSZAF tudnak (látják a nyilvántartásokból) erről a nagy átverésről, hogy azért lett a fél ország adósrabszolga, mert a hitelintézetek a nem létező árfolyamköltséget beszedik a hitelesektől.
Még a Stadler József is tudja, hogy bizonylat nélkül nincs költségelszámolás (ezért vannak és voltak a számlagyárak), kétlem, hogy a bankok ne tudnák, vagy ennyire hülyének lehet nézni a magyar embereket?
Még egyszer. Hiába írták alá a hitelesek az árfolyamkockázat vállalását, ezt a költséget a banknak igazolni kell, csak azután nyújthatja be a számlát a hitelesek felé. Máskülönben súlyosan megszegi a számviteli törvényt, és jogalap nélkül gazdagodik.
Mindezt azért írtam le, hátha a fórumot olvasók között lesz valaki aki hasznosítani tudja, esetleg ügyvéd.
El kell számoltatni a bankokat a számviteli törvény alapján, tudja-e bizonyítani, hogy a hitelek folyósításához, majd a törlesztő részletekhez rendelkezett-e, és milyen forrásból devizafedezettel.
Hogy az elszámoltatást melyik szervnél (ügyészség, rendőrség…) és hogyan kell kezdeményezni, vagy mi ennek a jogi menete, azt már jogász, ügyvéd tudja.
Ha jogállamban élünk, jogom van tudni, miért, és jogosan lettem-e (és a fél ország) adósrabszolga.
Elszámoltatni a bankokat a deviza alapú hitelezés gyakorlatáról és az extraprofitról!!!!!!!!!!!
Még vagy háromszor! Úgy nagyobb nyomatéka lesz.
dio:
A szerződési feltétel jogosíthja, miszerint a törlesztés napján meghatároott árfolyamon fizetsz.
Az, hogy ez nem tisztességtelen-e vagy mennyire felel meg a számviteli törvénynek az egy más kérdés :-)
Ycal!
Pontosan erről írtam, hogy a szerződési feltétel még nem jogosítja fel a bankot arra, hogy egyoldalúan felszámolja Neked a deviza szerzés költségét, de ö, a bank , a másik oldalon nem teljesít. A szerződés két vagy több személy kölcsönös, és egybehangzó, joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozata. A deviza alapú hitelszerződéseknél havonta Te odaadod a forintod (leszedi a bank a számládról) a banknak azért, hogy azon a bank devizát vegyen, de a bank az ő kötelezettségét nem teljesíti, azaz nem vesz devizát, így a nem létező költségét –amit Te megfizettél – simán zsebre vágja extra profitként. A hitel folyósításakor sem vett a forintban folyósított hiteledhez devizát, és ezeket nem létező banki műveleteket, az ezzel kapcsolatos banki költségeket (amit Neked a bank felszámol) kell (kellene) a bankokon számon kérni a számviteli törvény, és a bankokra vonatkozó végrehajtási rendelet, a 250/2000 korm. rend alapján, és megoldódna minden deviza hiteles gondja, mert kiderülne az átverés. Nem lennének adósrabszolgák, nem kellene kilakoltatni senkit, nem lennének a devizahitelek miatt öngyilkosságok, nem folytatom. Én, és a többi devizahiteles – gondolom Te is – megfizetünk mindent ami jogos, és amit vállaltam a szerződésben és vállalt a bank, de egy fillérrel se többet. Egyet nem tudok elviselni, ha hülyének néznek és átvernek.
Dio,
Rosszul fogalmaztam, nem mondtam, hogy jogosan csinálja vagy, hogy törvényesen, csak azt, hogy megteszi.
De ez mellékes, mert mára már tudjuk, hogy a közjegyzői vh.záradék kiadása nem jogszerű.
Miután ezt töröltetjük egy nemperes eljárás során, az adósnak megvan az alperesi pizíciója.
Ha a bank hozzá akar jutni a követeléséhez, akkor mehet bíróságra és ott bizonyíthatja, hogy mindent a szerződés szerint csinált. Helyre áll az élet rendje....aki követel az bizonyít.
Ycal
Sajnos nem tudom mi van egy közjegyzői okiratban, mert nem találom a miénket az iratok között. Már írtam a közjegyzőnek, de nem is válaszolt, majd elmegyek, felkeresem személyesen. 2004-es a hitelszerződésünk, már nem emlékszem, hogy pontosan mi történt a közjegyzőnél, készült-e okirat, és kaptunk-e belőle példányt.
Azt tudom, ha érvényes kölcsönszerződésed van a bankkal, addig nem teheted meg hogy nem fizeted a részleteket amíg bíróság ki nem mondja hogy nem kell fizetned, mert….Ha nincs bírósági ítélet a kezedben és nem fizetsz, akkor azt a bank egyoldalú szerződés felmondásnak veszi, és egy összegben követeli Tőled a hitelt tokkal vonóval.
Tudod az a tragédia, hogy itt a hitelesek főnek a saját levükben, egyenként próbálkozunk ki ki a maga módján és erejéből. Ezt véglegesen csak kormányzati szinten lehetne, de a kormány, a fogyasztóvédelem, ügyészség stb. tették idáig amit tettek – a nagy semmit. Pedig a képlet világos, a bankok a szerződésszegők, és jogalap nélkül szedik be a hitelesektől a nem létező árfolyam költséget. De ezt Te nem tudod bebizonyítani, nem mehetsz oda a bankba, hogy rakják ki eléd a nyilvántartásaikat és a könyvvelésüket mert át akarod vizsgálni. Ezt csak a fenti szervek tehetnék meg, és mivel a hitelintézetek számvitele eléggé speciális terület, nem mindenki ért a könyvvizsgálathoz. A jelek azt mutatják, hogy kormányzati segítségre már nem számíthatunk.
Marad az egyéni út. Ügyvédek nem nagyon vállalnak deviza hiteles ügyet, aki vállal, sajnos olyan díjazásért, amit egy anyagilag lenullázott hiteles nem nagyon tud finanszírozni, főleg abban a tudatban, hogy az ügy kimenetele kétes, mert ha igazad is van, a bírók nem mernek a hiteles javára ítéletet hozni. Ha találnál is ügyvédet, vigyázni kell, mert nem tudhatod, hogy nem-e összejátszik a bankkal. Sajnos ilyenről is hallottam.
Én próbáltam már parlamenti párt segítségét is kérni, de valódi segítséget nem kaptam. Noha hangoztatják, hogy a bankok bizonyíthatóan jogalap nélkül szedik be az árfolyamköltséget, de részükről ebben ki is merül az ügy megoldása. Szóval, nem egyszerű. De még nem adom fel.