Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Nagy segítségre lenne szükségem a családunk ingatlanjára hamis papirokkal és munkáltatói igazolással felvett a volt főnököm hitelt.Az özvegyi jog ami védi a házat azt is aláhamisította és 7 milliót felvetett egy emberrel hamis munkáltatói igazolással.A Törvényszék kimondta hogy hamis a papír érvénytelen.Most ott tartunk az ügyvédünk hiába próbál bármit másodfokon is a banknak adnak igazat.Ha nem fizetünk 40 milliót 3-an akkor kirakják testvéreméket és édesapámat a házból ,ez a korrekt rendes bank a Raiffeisen ilyenkor hova lehet még fordulni?Nagyon fontos a válasz életek forognak kockán sajnos anyukám már nem él nem akarom édesapámat is elveszíteni.

Hat nagyon nem mindegy.

Ok es okozat...

Sok deviza alapi kolcsonnel rendelkezo sokaig fizetett , aztan mikor ugy erezte, hogy atvartek, de nem kicsit, akkor kerdore vonta a bankjat, aki nagy ivben szart ra.
Ezutan kezdett el nem fizetni, mondvan akkor deritsuk ki mennyit kellene jogszweuen fozetni es majd ezutan folytatom a fizetest.

Eznagyon nem ugyanaz, hogy nem fizetem a kolcsont, aztan utana elkezdek mindenfelet kitalalni....

De szerinted ez is mindegy gondolom....a masodik kerdesre magint nem valaszoltal :)

„Az nem lehet , hogy sok ados eloszor lett onerzetes es utana kezdett el nemf izetni es nem forditva?”
De nem ám! (Nem mintha nem lenne mindegy.)

De lenne egy kerdesem ezzel a jogszabalyokbol kovetkezo dogmatikaval, kapcsolatban.

Milyen banki ajanlatot fogadott el az ados ebben az esetben es hogyan hasonlitotta ossze a bankok ajanlatait?

Mert ebben az ertelmezesben a bank ajanlata a kovetkezo:

A kolcson osszege maximum 1 millio forintnak a folyositas napjan megfelelo devizaosszeg.
A kolcson kamata a folyositas napjan ervenyes kamat.
A fizetendo torleszto reszlet ugyancsak a folyositas napjan kiszamitando devizaosszeg.

Megmondom oszinten en ezek alapjan nem tudnam a bankok ajanlatait osszehasonlitani es kivalasztani a legolcsobb ajanlatot, de megcsak sorba se tudnam rendezni a torlesztoreszlet nagysaga szerint. :)

Biztos bennem van a hiba, mert onerzetes es tajekozatlan vagyok...

Marmint most arra gondolsz, hogy a Hpt-t ugy kell ertelmezni, hogy a "szerzodes tartalmazza a szerzodes, targyat es a torlesztoreszlet osszeget" kifejezes valojaban azt jelenti, hogy " tartalmazza a szamitasi metodust ami alapjan majd kiszamithatova valik"?

Az nem lehet , hogy sok ados eloszor lett onerzetes es utana kezdett el nemf izetni es nem forditva?

Nem, nincs az az érzésem. Előre szóltam, hogy ez a várható eredmény, mert ez következik a jogszabályokból, a dogmatikából és a gyakorlatból.

OFF
Nem utálom a devizahiteleseket, mert akkor magamat is utálnám; én is tartozom ilyen szerződés alapján.
Az viszont tényleg igaz, hogy rosszul viselem a nemfizető, ám önérzetes adóst, és a hiénákat is.
ON

A Hpt. 213. § (1) bekezdés a) pontja szerinti követelmény – figyelemmel a jelen jogegységi határozat indokolásának III/1. c) és d) pontjában foglaltakra – akkor teljesül, ha a III/2. pont szerinti szerződés legalább a kirovó pénznem megjelölését (pl. svájci frank, euró, japán jen) tartalmazza.

Hpt. 213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

1. a szerződés tárgyát

Vagyis mostantól a kölcsön tárgya nem egy pénzösszeg, hanem egy pénznem.

KBS te ilyenkor mikor ilyen jogi indoklásokat olvasol , akkor nincs egy olyan érzésed, hogy OK, OK utálom a
"devizahiteleseket" , de ez azért ez már nekem is sok, amit művelnek a bankok érdekében?

Sziasztok, lenne egy kérdésem , mert nekem úgy tűnik a Kúria új jogegységije ellentétes a 6/2013-as jogegységivel:

Egy kis erdekesseg az új 1/2016 PJE-bol:

"A 6/2013. PJE határozat indokolása ugyan utalt a kölcsön összegének és törlesztő részleteinek meghatározására, a Kúria azonban részletesen nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a jogegységi határozat indokolása III/2. a) pontjában ismertetett deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződési konstrukció alá vonható szerződések... "

A 6/2013 pje III/2.a pontja ugyanakkor ezt irja:

A jogegységi határozat egyedi szerződések, szerződési rendelkezések érvényességének vizsgálatára nem alkalmas, hanem csak annak elemzésére, hogy a deviza alapú kölcsönszerződés 1. pontban ismertetett konstrukciója polgári jogi szempontból érvényes-e.

Most akkor melyik pont is definialja a deviza alapu konstrukciot a 6/2013 pje-ben a III.1 ahogy maga a jogegységi említi vagy a III.2 amit az új 1/2016-os jogegységi említ????

Azt most hagyjuk is, hogy újabban már a lerovó pénzösszegből számítjuk a kirótt tartozást :-)

"a kölcsön összegét forintban (lerovó pénznem) határozza meg, feltéve, hogy az így meghatározott kölcsönösszeg devizában (kirovó pénznem) kifejezett egyenértéke pontosan kiszámítható az átszámítás szerződésben rögzített későbbi időpontjában, ennek hiányában a folyósításkor, az akkor irányadó árfolyam figyelembe vételével."

Eddig Grosschmidra, Szladitsra és Bátor Viktorra hivatkozva tartoztunk a devizával.

Most ezzel is teljesen szembe megy a Kúria, hogy érvényesek legyenek a szerződések...

Ezt Gárdos cikkéből másolom, aki ugye ennek a kirovó-lerovó elméletnek a szószólója:

"Grosschmid egyértelműen állást foglal a mellett, hogy ezen összegnek csupán a teljesítés tekintetében és nem a tartozás vonatkozásában van relevanciája, ezért is nevezi a lerovó pénznemet „leolvasandó, leszámlálandó, szolgáltatandó” összegnek.[29] „A kirovó összeget úgy vesszük, mint amely maga a bevégzett substancia, nem csupán mértéke valamely más substanciának.”[30]"

Hogy sumákság-e vagy sem, az csak akkor derül ki, beszélsz velük :-)

Viszont bármit ígérnek , először kérd írásban :))))))

Köszönöm, gondoltam, hogy valami sumákság lesz.

Ami azt illeti, nem írják, hogy ezzel a teljes tartozást kiegyenlítettnek tekintik. Csak azt, hogy ha ezt az összeget a megadott határidőre kifizeted, akkor részesülhetsz a kedvezményben, amelynek a részleteit egyelőre nem kötik az orrodra.

Tiszteletem!

Érdeklődni szeretnék, hogy a képen látható írományt, hogyan kell értelmezni?

http://kepfeltoltes.hu/…ltes.hu_.jpg

Erdekegyeztetes:

Nekem akkor megvalaszolhatnad az utolso kerdesem segitsegkepp , mert itt senki sem akarja megtenni :)))))

Ekkora kóklereket :D

"téves heurisztikák blokkolása, ontológia gyengítése"
"deutero tanulás"
Jogi képviseletnél egy szó nincs a jogi képviseletről, de van wikipedia idézet.
VIsszaszármaztatás(!)
Az "árak" aloldal 404-es hiba.
Ügyvédi letét szolgáltatás, úgy hogy nincs arról információ, hogy ki a konkrét ügyvéd (Rétiék szeretik, mikor ügyvédek ilyenben közreműködnek)
Gmail cím... (ne mondjátok el senkinek, de lehet gmailen is saját domaint használni és akkor nincs ott a szám - a névben ami foglalt volt - és egy hangyányival kevésbé tűntök balfasznak)

De a legjobb: ugyanott lehet szekusokat kérni rendezvények biztosítására. :D

Hát srácok, feldobtátok! Főleg, hogy a Gázfutár Gázcseretelep ötösre értékelte a céget(?) facebookon.

Sziasztok,

Mi a teendő olyan esetben , ha a keresetben arra hivatkozol, hogy az ügy nem tartozik a DH. törvények hatálya alá, a bíróság mégis hiánypótlásra szólít fel, miszerint is a DH törvényben meghatározottak szerint kéri határozott kérelem előterjesztését.

Hogy értsétek:

A szerződés létre nem jöttére hivatkozol, de a bíróság arra kötelez, hogy a DH. szerint nyújtsd be a jogkövetkezmény levonására irányú kérelmet és ennek megfelelő elszámolást.

Indoklás szóban kb. annyi, hogy a létre nem jött szerződés == érvénytelen szerződés, így vonatkozik rá a DH. törvény.

Veled egyutt en is remelem , hogy Wellmann azt kivamja kerdezni, hogy deviza alapunak tekintheto-e a konstrukcio.

Cdak az ervenyes szo hasznalata , mar magaban is azt a benyomast kelti, higy a szerzodes ervenytelensege es nem adeviza alapusaga a kerdes.

KBS:

Csak probalok elore felni, olvasva a bankszovetseg Wellmannak irt levelet.

Direkt sarkitottam ki az egeszet....

Mivel az igazi kerdes valojaban, nem is annyira az ervenyesseg, mint inkabb a deviza alapusag.
Mert az hozza a profitot az arfolyamvaltozas reven.

"A kolcsonosszeg meghatarozasa szerint tehat a szerzodes devizakolcson szerzodes, a tartozas devizaban all fenn"

Pedig a Kuria a 6/2013-as PJE-ben csak annyit mondott, hogy ket meghatarozasi modot hasznalnak a bankok, es egyik sem utkozik a Ptk. 523-ba.

Ebbol a Bankszovetseg kihozta, hogy ami megfelel a Ptk 523-nak az ervenyes es deviza alapu.

Pedig a Kuria a III.1. pontban definilaja mi a deviza alapu konstrukcio.

Igy nem ordogtol valo arra szamitani amit irtam egy Igenlo valasz eseten...

Jaj.

Vagyis egy szimpla Kuria igennek, olyan vadhajtasai is lehetnek (vagy pont ez a cel), hogy tamadhatalanna teszi a szerodest, mert a kerdesben szereplo feltetel vizsgalata eleg lenne az ervenyesseg kimondasahoz.

Sziasztok,

Van egy kis problemam, a Kuria uj jogegysegi inditvanyaban feltett kerdessel.

„„Érvényes devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül-e az a szerződés, amelyben a forintban folyósítandó kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a felek megállapodása alapján a szerződés részét képező, a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum (pl. folyósítási értesítő, törlesztési terv) tartalmazza?””

A problema a kovetkezo:

Ahhoz, hogy a Kuria veletlenul igennel valaszoljon a kerdesre, ahhoz minden lehetseges ervenytelensegi okot meg kell vizsgalnia?

Mert , ha csak a kerdesben kiemelt feltetelre koncentralva igennel valaszol, akkor az azt eredmenyezne, hogy barmely esesetleges ervenytelensegi ok ellenere a Birosagnak ajogegysegi szerint ervenyesnek kellene kimondani a szerzodest.

Hogy ertsetek a problemam:

A Kuria igennel valaszol.

Aztan jon egy olyan szerzodes, amiben nem szerepel pl. a kamat merteke, de a birosagot koti a jogegysegi, hogy bizony az olyan szerzodes,amiben a forint osszeg van megadva es a devizaosszeget az ertesito tartalmazza, az ervenyes.

Nem mondjatok,hogy ez hulyeseg, mert innentol barmi miatt tamadnak a szerzodest,a bank nem csinalna mast,mint mutogatna a jogegysegire.
Miszerint:

"Az ilyen konstrukcioJu szerzodes ervenyes"

(Lasd a bankszovetseg Wellnannak irt levelet, ott a 6/2013-as jogegysegibol kiragadott PTK 523-rol szolo reszre mutogatnak. )

Itt a Bankszovetseg Wellmannak írt levele :)

A lenyege, amely szerzodes megfelel a Ptk 523-nak, az ervenyes es deviza alapu...

Meg a szemet adosok, ki akarnak bujni a torveny alol, a szegeny torvenyesseg betartasara torekvo bankok karara, ezert Wellmann tegyen meg mindent ennek elkerulesere :)

http://hitelesmagyar.com/…mellklet.pdf

Üdvözlet!
Olyan kérdésem lenne, hogy felmondták a lakáslízing szerződésemet hátralék miatt. Nem értem az egészet, mert minden hónapban feladtam az esedékes törlesztő részletet. Most az a helyzet, hogy 15 napon belül fizessem ki a lejárt tartozást és 5 napon belül adjam át az ingatlant.Mit tudok tenni, hogy megmaradjon a lakásom?

Sherlock én is találtam egy technikai-jellegű problémát Wellmann kérdésével kapcsolatban:

Olyan szerződésekkel melyben a kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a felek megállapodása alapján a szerződés részét képező, a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum (pl. folyósítási értesítő, törlesztési terv) tartalmazza, hogy a konstrukció az nem DEVIZA->FORINT átszámítást, hanem FORINT->DEVIZA átszámítást kíván.

De ez esetben milyen árfolyamot kellene alkalmazni a FORINT->DEVIZA átszámításkor?

A szerződésekből a 2/2014 PJE törölte a vételi és eladási árfolyamot, de abban az esetben, ha a szerződésben csak forint összeg szerepel, a Ptk. 231. § (2) bekezdése diszpozitív szabályként nem alkalmazható.

Mert az törvényhely a devizaösszeg forintra váltását szabályozza, fordított esetben nem alkalmazható, mert hiányzik a törvényben előírt "más pénznemben meghatározott tartozás" melyet a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam alapulvételével kell átszámítani.

Orulok ZollR, hogy sikerult jol kijonnod a dologbol....
Ha esetleg abbol a "hulyeseg"-bol barmi is segitett, Amit ide a forumra beirtam, akkor mar megerte... :)

Ycal, több mint fél évvel ezelőtt kértem tanácsot akkor még tudatlanként azoktól akik most dobálnak. Akkor is lenézést volt pedig életem 2. v 3. kommentje volt itt a fórumon.
Emlékszem KBS válaszára: "Akkor vigye végig." Hát végigvitte, igaz csak félig mert a bank bedobta a kártyákat. Per előtt sikerült megegyezni, de még így is jól jöttem ki, sok milliót spóroltam, bár többet fizettem mint ha a pert megnyerem. De hát ez a peren kívüli egyezség lényege.
Sokszor olvastam itt, kioktató magas lovas dumát. Én értem, hogy egyes emberek szerint minden jogszerű, de nincs ezeknek az embereknek lelkiismerete? És mindig jön és jönni fog a szerecsenmosdatás a rendszer haszonélvezőitől, közjegyzőktől, banki ügyvédektől stb.
Az általuk devizás ügyvédnek titulált "kókler" aki még annyi tiszteletet sem érdemel részükről - mint a kirendelt védők akik köztudottan rablógyilkosokat védenek - soha nem mondanak ezzel szemben semmilyen rosszat más ügyvédtársaikra. Sok "devizás" ügyvédnél jártam mire megtaláltam azt akire rábíztam az ügyem, és sokuknak elmondtam, hogy itt-ott milyen jogi indoklást kaptam a devizás per sikertelensége ellen, és mind tisztelettel elmondta, hogy miért nem ért egyet és a kockázatot az ügyfél viseli, ellenben ha nem perelsz, ha nem egyezkedsz, ha nem próbálkozol akkor lefekszel a banknak.
Ahogy Ycal is mondja, sokat fejlődött a "devizás" taktika is, és sorra dőlnek be a bankok a perekbe, azok ellen a "kókler" ügyvédek ellen a bíróságon, akiket lenéznek. Végül is ők építenek karriert, és egyiktől sem sajnálom, mert mint megdolgozott érte, bármilyen kicsi sikert is tudott elérni.