Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)


pazs # 2012.08.01. 16:24

(sóhaj) nagyon megátalkodott vagyok, de szerintem nem kell tudnom, hogy hogy képzi a bank a hirdetményben közölt kamatlábat ahhoz, hogy eldöntsem, egyértelmű-e (egy árlistánál sem kell tudnom, hogy a nyersanyag világpiaci ára, a munkások sztrájkhajlandósága vagy az ügyvezető kialvatlansága miatt annyi, amennyi), úgyhogy Gubával sem értek egyet.
Sok sikert.

Ycal # 2012.08.01. 16:12

Pazs:

Akkor az utolsó szó jogán gubától kölcsönzök,mert jobban egyenlőre nem tudom megfogalmazni , ő viszont okosabb ,mint én:

Mivel arról semmit nem tudunk,hogy a Hirdetményben közölt kamatlábat ,hogyan képzi a bank ,így nem egyértelmű a kamatláb meghatározása , mert egy szerződéskötéskor még nem ismert jövőbeni hirdetményhez való kötés önmagában nem ad támpontot.

pazs # 2012.08.01. 14:52

Nem megmásíthatatlan a véleményem, engem meg lehet győzni, kérdezz meg bárkit :) na jó, bárkit, aki valaha beszélt velem, de egyelőre nem sikerült meggyőznöd, hogy nem volt egyértelműen meghatározva a kamatod. A szavak általános jelentésére alapozom a véleményem és veled ellentétben nekem nem célom, hog meggyőzzelek, mert annyira azért nem érdekel a téma, hogy ingyen gondolkozzak rajta és érveket gyűjtsek. Elmondtam a véleményem, tőlem ennyi telik most, ha nem fogadod el, a te bajod, nekem nem fáj. Ha majd lesz sok időm, akkor kitúrom neked a Ptk-ból a hivatkozást, bár nem értem, mi köze az ügyedhez.

Arról meg nem vagyok meggyőződve, hogy Dr.Attika odavetett fél mondatából megértetted az érvényes-hatályos problémát, de mindegy.

Úgyhogy részemről kiszállok.

Ycal # 2012.08.01. 14:43

Pazs:

"Miért kéne nekem ehhez támpontot adni?"

Mert érdekelne, hogy mire alapozod a megmásíthatatlan véleményed.

Ycal # 2012.08.01. 14:41

pazs:

Én azért jövök a jogira a kérdéseimmel, mert nem vagyok biztos abban, amit állítok.

Hozok egy általam törvényekkel alátámasztott állítást és várom, hogy ha nincs igazam, akkor elfogadható magyarázattal megcáfolja valaki.

De azt nem tudom elfogadni, hogy "szerintem", meg "akkor is" és hasonló vélemények.

Én meggyőzhető vagyok érvekkel, hogy nincs igazam.

Lásd Dr.Attika érvényes-hatályos problematika....

De semmi komkrét dolgot, hivatkozást, neadj isten , BH-t , LB állásfoglalást nem hallok tőled, csak azt , hogy :

"szerintem meg akkor is így van"

Ez a helyzet a 13/93 3. (l) kikötéssel, ami szerinted a Ptk-ban megatlálható.

Már 3x kérdetm, hogy mond meg, hogy hol van pontosan, de erre sem vagy hajlandó.

Én pontos információt szeretnék..... de lehet, hogy ez nagy kérés......

pazs # 2012.08.01. 14:24

Miért kéne nekem ehhez támpontot adni? Attól még egyértelműen meg van határozva, hogy a szerződés aláírásakor még nem ismert ez a szám, ebben van nézeteltérésünk. (Csak tudnám, mit érsz el azzal, hogy ESETLEG meggyőzöl minket). Ja, és értem, mit próbálsz leírni, csak nem értek vele egyet.

Ycal # 2012.08.01. 13:34

„Én végig arról beszélek, hogy az induló éves ügyleti kamat meghatározása nélkül necces a kölcsönszerződés létrejötte.”
Kacsa meg én meg végig arról beszélünk, hogy esetedben meg volt határozva az induló éves ügyleti kamat. Egyértelműen. De innentől kezdve körbe-körbe járunk.

pazs: guba vagy megértette , hogy mit próbálok leírni vagy okos enged.....

Tudsz adni legalább egy támpontot, amiből csak megközeltően következteni lehet ezen egyértelműen meghatározott kamatláb folyósításkori értékére?

Ycal # 2012.08.01. 13:29

Wers:

Ott van árváltozás, az autógyárak minden évben lefelé próbálják gyömöszkölni az árakat.
De a fémalkatrészek, főként a színesfémek anyaghányada változik a tőzsdei árakk szerint. Ebben biztos lehetsz.

Igen van ráfordítás változás.
Ez kinek a kockázata a gyártóé, mert rosszul számította ki, hogy milyen áron éri meg neki vagy a megrendelőé?

pazs # 2012.08.01. 13:18

Én végig arról beszélek, hogy az induló éves ügyleti kamat meghatározása nélkül necces a kölcsönszerződés létrejötte.
Kacsa meg én meg végig arról beszélünk, hogy esetedben meg volt határozva az induló éves ügyleti kamat. Egyértelműen. De innentől kezdve körbe-körbe járunk.

Ycal # 2012.08.01. 13:14

„Véleményed szerint a lenti kikötéssel rendelkező szerződés "egyértelműen" meghatározza a kölcsön induló (első kamatperiódusban érvényes) kamatát, annak %-osan kifejezett értékét?”

Attól függ, hogy a Hirdetményben közölt kamatlábat hogy képzi. Ha semmit nem tudunk róla, akkor nem egyértelmű, mert ez így önmagában nem ad támpontot.

Hallelúja...

Guba:

2 napja próbálom 25 féle képpen leírni, hogy a Hirdetményben szereplő kamatláb meghatározásának mikéntje , annak összetétele, csak a bank által ismert.Üzleti titok.

spaniel # 2012.08.01. 12:36

Köszönöm szépen!

guba" # 2012.08.01. 12:36

Véleményed szerint a lenti kikötéssel rendelkező szerződés "egyértelműen" meghatározza a kölcsön induló (első kamatperiódusban érvényes) kamatát, annak %-osan kifejezett értékét?

Attól függ, hogy a Hirdetményben közölt kamatlábat hogy képzi. Ha semmit nem tudunk róla, akkor nem egyértelmű, mert ez így önmagában nem ad támpontot.

Ycal # 2012.08.01. 12:34

spaniel:

Ott , ahol jelenleg az "új hozzászólás"-t látod, ott fog megjelenni az "új téma", ha visszalépsz egy szintet.

spaniel # 2012.08.01. 12:34

Segítsetek már ??!

wers # 2012.08.01. 12:28

Ycal, ott van árváltozás, az autógyárak minden évben lefelé próbálják gyömöszkölni az árakat.
De a fémalkatrészek, főként a színesfémek anyaghányada változik a tőzsdei árakk szerint. Ebben biztos lehetsz.

Ycal # 2012.08.01. 12:27

pazs:

Te és Kacsa1111 próbálta az ellenérték meghatározásának hiányát ezekkel a szerződésekkel megmagyarázni.

Nem én akaratam bemenni az erdőbe.

Én végig arról beszélek, hogy az induló éves ügyleti kamat meghatározása nélkül necces a kölcsönszerződés létrejötte.

Ycal # 2012.08.01. 12:27

pazs:

Te és Kacsa1111 próbálta az ellenérték meghatározásának hiányát ezekkel a szerződésekkel megmagyarázni.

Nem én akaratam bemenni az erdőbe.

Én végig arról beszélek, hogy az induló éves ügyleti kamat meghatározása nélkül necces a kölcsönszerződés létrejötte.

spaniel # 2012.08.01. 12:27

Essen már meg valakinek a szíve rajtam!!

Hogy kell új témakört nyitni? -egyszerűen nem találom!

Ycal # 2012.08.01. 12:22

Wers:

„amiben sok-sok évre előre minden ár fixálva van...egy cégnek ez éri meg”

Ki az az eszement, aki manapság sok-sok évre fixáras szerződést köt? Pl. alumínium, acél, réz stb. területen havi árak vannak. Tegnap még x Ft, ma már nem. Szerződésben a tőzsdei árakhoz kötik.

Kérdezz meg mondjuk egy autóipari beszállítót, hogy hány évre vállalta, hogy 10 Euroért szállítja az általa gyártott alkatrészt....

Valamiért jót tett az exportnak a gyenge forint :-)

wers # 2012.08.01. 12:17

amiben sok-sok évre előre minden ár fixálva van...egy cégnek ez éri meg

Ki az az eszement, aki manapság sok-sok évre fixáras szerződést köt? Pl. alumínium, acél, réz stb. területen havi árak vannak. Tegnap még x Ft, ma már nem. Szerződésben a tőzsdei árakhoz kötik.

pazs # 2012.08.01. 12:11

Az egyoldalú szerződésmódosítás teljesen más kérdés, mint az árlista szerinti szállítás. Ha nem hiszed el, hogy van ilyen, nekem nem fáj.
De persze megint én ülök fordítva a lovon, te mindenkinél okosabb vagy és jobban látod a dolgokat, megteszed, hogy majd beszámolsz a pered eredményéről?

Ycal # 2012.08.01. 12:06

Pazs,

Másidik olvasatra, az is kiderül a válaszodból, hogy megint fordítva ülsz a lovon.

Helyesen a jelenlegi bank adós modell az általad említett 2 cégre vetítve a következő:

Én adok neked 10 évre elegendő dolgot, amit te 10 év alatt kifizetsz.
Most nem tudom, hogy mennyibe kerül neked ez a dolog, de majd ha leszállítom megmondom.
Aztán megállapodunk abban is, hogy a továbbiakban én X időközönként megmondom, hogy te milyen egységáron kell kifizesd a kapott dolgot.

Szerintem minden cég ilyen szerződést szeretne, csak még nem tudja.......

Ycal # 2012.08.01. 11:51

Pazs:

igen, az. Teljesen szokványos esete például, hogy két cég megállapodik, hogy az egyik a a szállítás napján érvényes mindenkori árlistáján meghatározott áron szállít a másiknak egy adott időn keresztül meghatározott időközönként X mennyiségű dolgot.

Gondolom ezen szerződésben teljesen megszokott az egyoldalú szerződésmódosítás is :-)

Nem tudom, te hol dolgozol, nálunk ez úgy zajlik, hogy a "vevő" megversenyezteti a cégeket (quote) az elvégzendő feladatra és aki a legkedvezőbb árat adja az lesz a befutó.

Azzal megköti a szerződést ami az adott "ajánlat"-tal mindenben megegyezik és amiben sok-sok évre előre minden ár fixálva van...egy cégnek ez éri meg, nem a napi áron való beszerzés, mivel több hónapra előre forcast-ot kell készíteni.
A ráfordítások menedzselése napi árral nem igazán lehetséges.

(lásd: banki kamat SWAP ügyletek - kötéskor fixált lejárati árfolyammal )

Térjünk vissza a versenyszférából a banki szerződésekhez inkább.

Miért van az, hogy az EU tiltja, hogy fogyasztói szerződésben, hogy az ár(ellenérték) meghatározása a szállítás napján történjen?

Tudod 13/93EGK 3. (l)

pazs # 2012.08.01. 09:57

Kacsa helyett: igen, az. Teljesen szokványos esete például, hogy két cég megállapodik, hogy az egyik a a szállítás napján érvényes mindenkori árlistáján meghatározott áron szállít a másiknak egy adott időn keresztül meghatározott időközönként X mennyiségű dolgot.

Ycal # 2012.08.01. 09:25

Kacsa1111:

"sok sikert kívánok neked az életedben, de ilyen hozzáállással - attól tartok - sokban nem lesz részed! de mindenképpen kevesebben, mint amennyiben lehetne...üdv."

Nem lehet mindenki sikeres, utcaseprőnek is lenni kell....

Én válaszoltam minden feltett kérdésedre ellentétben veled "sikeres emberrel"...

Még mindig várom a válaszod....

Szerinted az egyértelmű meghatározás, hogy:
a vételárat én fogom meghatározni, kb. egy hónap múlva mégpedig úgy, hogy az az ár lesz, amit leírtam egy papírra előző nap.

Válaszod előre is köszönöm.