Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Trob:

Szerintem ez:

„Az új Polgári Törvénykönyv az elévülést megszakító körülmények között már nem említi a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítást. Míg eddig minden egyes írásbeli felszólítás megszakította az elévülési időt, azaz az elévülési idő mindegy egyes alkalommal meghosszabbodott 5 évvel, ez a törvényi lehetőség a jövőben már nem adott. Hasonlóan nem szakítja meg az elévülést a jövőben, ha engedményezés történik, és erről a kötelezettet értesítik.
”

Gondolom a bank az utobbi 5 evben kuldott levelet.

Az alábbiról csak most szereztem tudomást.

Az OTP, amely pénzügyi intézménynél az én kölcsönszerződésem is van, nem lett volna jogosult devizaalapú szerződéskötésre!

Minden termék forgalmazása engedélyköteles, ami igaz a pénzügyi termékekre is. Az engedélyt mindig az az állami szerv adja ki, amelyiknek a profiljába vág az adott termék. Például élelmiszerekre az OÉTI, műszaki termékekre MKEH, gyógyszerekre az OGYÉI, stb. A banki termékekre korábban a PSZÁF adta ki az engedélyeket, de ez a szervezet megszűnt, s jogkörüket 2013. okt. 01-jével az MNB vette át.

Nézzük meg az OTP devizaalapú hitelekre vonatkozó Üzletszabályzatának releváns részét: „Az OTP Jelzálogbank Zrt. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2002. január 10. napján I-17/2002. számú tevékenységi engedélyben, valamint az azt kiegészítő 2005. február 3. napján kelt, E-I-29/2005. számú engedélyben foglalt felhatalmazása alapján jogosult devizában nyilvántartott lakáscélú és szabad felhasználású jelzálogtípusú hiteleket nyújtani. Jelen Üzletszabályzat a devizában nyilvántartott lakáscélú és szabad felhasználású, konzorciális formában nyújtott OTP Hitelek igénybevételének feltételeit tartalmazza.”

Ez a második oldal 1. pontjában olvasható: http://www.batorprogram.hu/…009%2001.pdf

Itt pedig a PSZÁF E-I-29/2005. számú engedélyéből kiemelve a lényeg: „Megállapítom, hogy a jelzáloghitel-intézet a felügyelet I-17/2002., I-90/2002. és I-1409/2004. számú határozataiban engedélyezett tevékenységek forintban történő végzésén túlmenően tevékenységét valutában, devizában is jogosult végezni.

A jelzáloghitel-intézet kérelmére megállapítom, hogy a részére engedélyezett tevékenységek keretei között devizában pénzkölcsön nyújtására, továbbá az OTP Bank Rt. által devizában nyújtott pénzkölcsön megvásárlására jogosult.”

A teljes iromány: magyartokepiac.hu/cikk?53216

Tehát, az engedély szerint az OTP a forintkölcsönökön túl csak devizában nyújthatott volna kölcsönt [devizakölcsön-szerződés 2014/77 törvény 2. § (1) d)], itt szó sincs deviza nyilvántartású vagy devizaalapú kölcsönről.

[Azért az igen érdekes, hogy az OTP Üzletszabályzatában megemlített két engedély közül a „devizások” számára lényegtelenebb (I-17/2002) megtalálható az MNB honlapján, viszont az E-I-29/2005. nem. Persze az biztosan csak véletlen, hogy a 2005-ös dokument nincs fent, a három évvel korábbi meg igen.]

Elsőre azt hittem, óriási felfedezést tettem, aztán továbbkutakodásom során szembesültem vele, hogy erre már évekkel ezelőtt rájöttek a szakemberek: facebook.com/permalink.php?id=580620625289735&story_fbid=655345004483963

Csak azt nem értem, hogy a Kúria ezt miért nem vette figyelembe. Nem lett volna róla tudomása?

Talán az egyedi perekben érvként fel lehet sorakoztatni, és minden bizonnyal nem csak az OTP Banknál fordul elő ez a "hiba", hanem más pénzügyi intézményeknél is.

Ycal,

el tudod mondani, mi akadályozza az eredményes hivatkozást az elévülésre?

(Úgy látom, elég mélyen beleástad magad a jogba, és meggyőző módon ki is szoktad fejteni az álláspontodat, ezért kérdezem.)

köszi

Trob:

Ha hivatkozok az elévülésre, azt milyen valószínűséggel ítéli meg a bíró?

Igen hivatkozhatsz.
Szerintem semmilyen, az elévülés ennél, azért bonyolultabb.

Sziasztok, úgy látom vagytok itt ketten is, akiktől érdemes kérdezni.

Mit gondoltok arról, hogy létre nem jött szerződés rendezése során alapkamattal kell elszámolni, vagy anélkül, csak a tőkével oda-vissza? Mindkettőre olvastam már meggyőző érveket.

Ha a bíróság egy 2008-as szerződést most nyilvánít létre nem jötté, akkor lehet hivatkozni elévülésre?

Ha igen, akkor ugye az történik, hogy az eredetileg folyósított "kölcsön" tőkéje évül el, de az azóta visszafizetett összegek az elévült (tehát be nem hajtható, de jogos) követelés összegét csökkentik? (És nem pedig tételenként vizsgálandók az egyes oda-vissza fizetett összegek.)

Ha hivatkozok az elévülésre, azt milyen valószínűséggel ítéli meg a bíró?

ui:
Aki az elállás vs. többi normális megoldás vitája helyett első körben érdemesebb azt megkeresni, hogy melyik megoldás a legjobb neked. Ez pedig a létre nem jöttség, mert annak vannak a számodra legkedvezőbb következményei. És csak ezután érdemes erre a legjobb megoldásra jogi érveket keresni. Az meg van bőven. Népiesen: előbb megyünk ki a WC-re, és csak azután...

Önsorsrontó dolog az egyszerű és praktikus jogi érvek helyett megkeresni azokat a kifacsart érveket, amik az elállás helyességéről győznek meg, csak azért, mert Gulya Tibor Isten (Viktor szaván csüngenek így egyes néprétegek) szerint milyen jó, hogy elállásnál nem kell perelni. (Aztán a következő mondatban már mondja is, hogy hogyan kell perelni.)

A piros festék, zöld festék esetét folytatva: Mindenféle indirekt trükkökkel elérjük, hogy vitatkozzon velem az eladó arról, hogy a szerintem világos zöld festékről ő mondja ki, hogy az sötétzöld, és aztán lecsapunk rá, hogy "Háhá, naugye, hogy nem piros!" Erre a bíróság meg könnyen mondja, hogy az érvelésed szerint te sötétzöld festéket akartál, ezért kapsz egy kis árengedményt, mert a világoszöld kicsit különbözik tőle. Pedig ha azzal indítasz, hogy pirosat akartál, egy perc alatt kiderül, hogy nem azt kaptál, és vége az egésznek, minden vissza. És se a világoszöld, se a sötétzöld festéket nem kellene a falra kenned, hanem mehetnél piros festékért a másik a boltba a pénzeddel.

Á, rájöttem, hogy igazából ezt a magam szórakoztatására írtam, mert valakit nem kell erről meggyőzni, valakit meg nem lehet... :)

Mintha éppen az elszámolással kapcsolatban fordult volna egy bíró az Alkotmánybírósághoz.
Vagy nem?
Na, addig is: per felfüggesztve. Pedig már annyira flottul ment minden...
Szedte-vette-teremtette!
:)

Ycal

Én is nevetnék, ha más ilyet írna. :)

Természetesen tisztában vagyok vele, hogy valójában mit is csináltak a közjegyzők. Azt írták bele az okiratba, amit a bankok eléjük raktak, és szerződéskötéskor nem történt semmiféle jogi tájékoztatás, csak szó szerint felolvasták a dokument tartalmát.

Csak ugye ilyet a bíróságon nem szabad mondani, hanem azzal kell többek közt érvelni, hogy az alapos, a témában rendkívül felkészült közjegyző, aki látszólag jogi szempontból igen magas színvonalon adott tájékoztatást, valójában fals információkat közölt velem, aminek egyik ékes bizonyítéka az elszámolási törvény.

Tisztelt Bíróság! Egy jogilag igen magasan képzett személy, aki járásbírósági jogkörrel van felruházva, nem adott megfelelő tájékoztatást az általa közjegyzői okiratba foglalt termékről, ezért kérem az elmarasztalását, a kölcsönszerződés létre nem jöttének megállapítását, és a járulékos költségek nélküli elszámolást :)

A kettős árfolyammal és az aláírás nélküli elszámoló levéllel azért érvelek, mert ezek annak bizonyítékai, hogy a bankok figyelembe sem veszik a szabályokat. Örülnek, hogy a 2014/38-as 40-es és 77-es törvénnyel a kormány megmentette őket (legalábbis azt hiszik), és nagyívben tesznek arra, hogy a bennük foglaltakat nem lehet teljesíteni, és mivel mivel nyeregben érzik magukat, még arra is fittyet hánynak, hogy az általuk elkészített irományok hitelesek legyenek.

Ezt találtam: https://groups.google.com/forum/!topic/devizahitel/FFCDjoquebY

Rápillantottam újra az elszámoló levél formaiságára, és azt tapasztaltam, hogy nem csak aláírás nincs rajta, de még iktatószám se. Ugyanez a helyzet a legújabb törlesztési tervvel, amit tegnap kaptam kézhez. Így tulajdonképpen olyan papírfecnik alapján fizetek, amiken hivatalosnak nem mondható számok és betűk vannak.

A legújabb fondorlatom: most szövegelek egy újabb levelet az OTP-nek, amelyben az eddig közel 20 kérdésem közül az egyikben azt kívánom megtudakolni, hogy a szerződéskötés előtt megtárgyalták-e velem az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás (kamatemelés, költségemelés, díjemelés) alkalmazását. Erre bármit válaszolnak, ráb@__nak.

Ha igennel válaszolnak, akkor nem forintosíthatták volna a szerződésemet, ugyanis a 2014/38 a két pont vonatkozásában (árfolyamrés és egyoldalú szerződésmódosítás) csak a meg nem tárgyalt kölcsönszerződésekre vonatkozik, ez világosan benne van a törvényben [1. § (1), 1. § (1a), 3. § (1), 4. § (1), 5. § (1)]

Ebben az esetben a 2014/40-es és 77-es törvény sem alkalmazható, így visszatér az eredeti állapot, vagyis a Hpt. 213. § pontjai alapján ismét támadható válik a szerződés, főleg azért, mert ha a két fél megegyezése ellenére nem került bele a szerződésbe, az óriási gáz. (Az fasza lenne, ha most megírnák levelükben az igent, aminek a közjegyzői okiratban nyoma sincs.) De az már önmagában nagy érvágás lenne a banknak, hogy elvégezte az elszámolást annak ellenére, hogy nem tehette volna meg, és vissza kellene csinálnia az egészet. Ráadásul a törvény ki is mondja, hogy az elszámolás előtt a szerződések vizsgálatát el kell végezni.

Amennyiben nemmel válaszol a pénzügyi intézmény, annak következménye meg egyértelmű. Azért nagyon kíváncsi leszek, hogy ezt be meri-e vállalni a bank, mert szerintem ez a neccesebb :)

Bri,

Ha a jelzálog értéke fedezi a tartozást, akkor minden gond nélkül.

Ha nem fedezi, akkor itthon nincs, viszont ha Amerikában lennénk, akkor működne a dolog minden esetben, ott ugyanis a bank sara, ha a kölcsön összegét nem fedezi a jelzálog értéke.

Itt viszont mindent a számító, devizaspekuláns, szererncsejatékos adós áll mindent :)

Brí!

De. Árverezni fogják, de ha még marad tartozás, azt öntől fogják kérni.
És ez egy hosszadalmas, keserves eljárás. Jobb lenne, ha ön próbálná eladni, természetesen a bank hozzájárulását kérve! Ha marad tartozás, akkor ua, mint fent.

Tisztelt Okosabbak :)!

Devizahitel-jelzálogos.Van-e rá mód,hogy én át-adom az ingatlant az OTP-nek, Ők meg engem elfelejtenek?
A jelzálog nem erre lenne hivatva?

Köszönettel: Brigitta

Nem a miatt semmis a szerződésed enzo mert nem találnak az adatok. Bár egyébként én ezt nem venném annyira biztosra. Egy rendes országban egy ilyen kikötés simán érvénytelenségi ok. Mondjuk egy rendes országban nem is engednek ilyen szerződéseket kötni.
Hozzánk képest a Balkánnak minősülő Romániában is rendesebb volt a devizahitelek megítélése és szabályozása. Pld. RNB árfolyamos törlesztése, kamatkövetés stb, nem is volt náluk annyira csapás ez a devizahitel-sztory, mint nálunk.
Amúgy ökölszabály, hogy a bank senkihez nem fog odamenni és senkinek nem fog rendes elszámolást adni, csak akkor ha bíróság kényszeríti azt ki. Nevetséges, hogy elismeri mindenki, hogy ez csal egy szintetikus devizaváltás, ellenben valós árfolyam-különbözetet gombolnak le minden ügyfélről... és még mindenkinek 5-7% kamata van, miközben a forrásköltség 1% körüli.

Enzo:

Emiatt spec nem, de maradt még sok más, ami miatt igen :)

Így most már értem, köszönöm a válaszokat. Úgy vélem, most már okafogyottá vált a felvetésem, hogy nem annyi CHF szerepel a szerződésemben mint ahány forintot kaptam. Mivel emiatt nem tekinthető semmisnek, így meg sem tudom támadni a szerződést - jól ki van ez találva. Még egyszer köszönöm mindenki segítségét!

Enzo:

Amikor a 15%-kal megemelt osszeget a szerzodesbe beleirtak, Meg nem tudtak, hogy mennyi lesz folyositaskor a CHF tehat, nem a tenylegesen folyositott oszzeget emeltek Meg 15%-kal.
Valszeg a szerzodeskoteskor vagy az elbitalaskori arfolyamon vettek alapul es AZT emeltek Meg 15%-kal ezert ha idokozben csokkenteni az arfolyam, akkor a difference Meg nagyobb is mint 15%.

Enzo:

Amikor a 15%-kal megemelt osszeget a szerzodesbe beleirtak, Meg nem tudtak, hogy mennyi lesz folyositaskor a CHF tehat, nem a tenylegesen folyositott oszzeget emeltek Meg 15%-kal.
Valszeg a szerzodeskoteskor vagy az elbitalaskori arfolyamon vettek alapul es AZT emeltek Meg 15%-kal ezert ha idokozben csokkenteni az arfolyam, akkor a difference Meg nagyobb is mint 15%.

EndreV:

Nagyon jot mulattam azon Amit irtal :)

A kozjegyzovel ugyan nem vizsagalt semmit, a bank altal megkapott "tervezetet" copy-paste -el be masolta a sajat ket Soros mondokaja utan.
Felolvasta es tartotta a markat.

Ennyi tortent.
Elfogadom vagy sem, ez az igazsag.

Ezzel nem mondtal ujat, olvass vissza par evet a topikban.... Mar akkor is az volt az egyik problema felveetesem, hogy a deviza rendelkezesre bocsátása nem tortent Meg, ezert annak koveteles kolcson jogcimen nem jogos, bar ITT brlemagyaraztak a Szladits fele, angolfont-svajci frank peldat, de az kicsit masrol szol.

Amit nem ertek az az, hogy a dupla arfolyamon lovagolsz....ha csak egy MNB arfolyam Lett volna, akkor szerinted minden rendben lenne?
Mert abbol Amit leirsz ez Jon le.

Kicsit ugy erzem mintha a valodi problema nem is erdekelne.
A dupla arfolyamon dolog nekem arra hasonlit, mintha mi megegyeznenk , hogy adok neked piros festeket, de a vegen zoldet kapsz, es arrol akarnal vitazni, hogy pontosan a zoldnek mely arnyalata is ez valojaban.
Mikor a valodi problema, hogy te nem is zoldet kertel.

Te a forintositas torvenyrol beszelsz, en Meg AZT mondom, hogy ezek a szerzodesek letre sem jottek igy teljesen mindegy, hogy mely utolagos torveny alkalmaztak , mert nem lesz jelentosege mikor a birosag kimondta, hogy letre sem jott a szerzodes....

Ycal:

Valóban van egy 15%-os kitétel a szerződésemben, de mivel nem biztos, hogy jól értelmezem, idemásolom:

"I.1 Adós elfogadja azon tényt, hogy a nyilvántartásba vett devizaösszeg a jelen szerződés megkötése, valamint a folyósítás időpontja közti időszak alatt bekövetkezhető árfolyamváltozás miatt a finanszírozási igényhez képest 15%-al növelt mértékben kerül megállapításra. Ezen összeg tájékoztató jellegű, a tartozás tényleges összege a II./1 pontban írtak szerint kerül megállapításra."

"II.1. A kölcsön folyósításának módja: az adásvételi szerződésben megadott számlára/számlákra történő egyösszegű átutalás. A Bank a kölcsönt - a jelen szerződésben írt ügyféligény alapján - minden esetben legfeljebb az 1/1. pontban írt forintösszegben folyósítja, de ezt a folyósítás napján érvényes, a Bank által alkalmazott és a Bank Hirdetményében hivatkozott számlakonverziós deviza vételi árfolyamon kiszámított CHF összegben tartja nyílván."

Én úgy értelmezem, hogy az I.1-ben tényleg azt írja, hogy 15%-kal megnövelt CHF összeget állapít meg részemre, de a II.1-ben éppen azt írja, hogy ezt a megemelt CHF összeget legfeljebb a kért forintösszegben (4 millió Ft) folyósítja.

Esetemben tehát továbbra sem értem, hogy ha a bank szerint 26900 (2016. február 29-i közlés szerint egészen pontosan 26943,28) CHF volt az általam kért 4 millió Ft deviza-értéke, akkor ezt megemelve 15%-kal még mindig csak 30948,77 CHF szerepelhetne a szerződésben - de akkor hogy jött ki nekik a 33046 CHF?

Végül is teljesen mindegy miért az eltérés...
A KJTV 3§ egyértelműen fogalmaz:
„(1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.
(2) Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.”

továbbá tekintettel a 121§-ra:
„A közjegyzői okirat elkészítésénél aggályos körülménynek kell tekinteni különösen, ha a fél a közjegyzői okiratba olyan rendelkezés felvételét kéri, amely jogvita keletkezéséhez vezethet, vagy amelynek nincs joghatása.”

Nem hiszem, hogy bármelyik kj is beleírta volna a kj okiratba, hogy tudomására hozom a feleknek, hogy a folyósított összegtől való bármilyen 1 centime eltérés is jogvitába vagy elszámolási vitába torkollhat. És mivel meg sem tagadták a kj-k a közreműködést az összes záradékot készítő kj vétséget követett el az okiratba foglaláskor.

Az első bejegyzésemben jeleztem, hogy az elszámolást és forintosítást nem szabadott volna megvalósítani, mert a 2014. évi XL. törvény 3. § (2) szerint a teljesítés napján érvényes árfolyamot kellett volna a bankoknak figyelembe venniük, de mivel ebből minden nap kettő van, így nem tiszta, melyik a mérvadó.

De most megtoldom még eggyel: az elszámoló-forintosító dokumentumok egyikén sincs aláírás! A törvény szerint az adósok a szerződésmódosítást (devizaalapú kölcsön forintosítása) a tértivevényesen kiküldött levelek kísérő elismervényein az aláírásukkal szentesítik, amennyiben 30 napon belül nem teszik meg kifogásaikat. Viszont ez a szerződésmódosítás nem lehet egyoldalú, főleg akkor nem, ha azt a pénzügyi intézmény kezdeményezi. A Hitelintézeti törvényben benne van, hogy ilyen dokumentumokat minimum két, a bank belső szabályzatában megjelölt munkatársnak kézjegyével el kell látni. Ha ez nem történik meg, akkor az a dokument olyan, mintha nem is lenne.

Rendkívül érdekes, hogy az elmúlt 8 évben az OTP-től érkezett mindegyik levél végén két banki dolgozó fénymásolt aláírása ott szerepel, viszont az elszámoló-forintosítón és az új törlesztési terven sehol semmi, még annyi megjegyzés sem, hogy ez az irat bélyegző és aláírás nélkül is érvényes.

Ennek magyarázata nagyon egyszerű: nincs olyan banki dolgozó, aki a nevét adná a valótlan adatokon alapuló gazemberséghez, és nyilván a pénzintézetek vezetői jóváhagyásával küldték így ki a leveleket.

Ycal

A szerződéskötés folyamatát túl leegyszerűsíted. Nem úgy történik, hogy a közjegyző megnézi az adott ügyletet, majd ránézésre, ha jogszabály nem tiltja, akkor mehet a szöveg, pecsét, aláírás. Hanem az ügyet, terméket – főleg, ha teljesen új, a magyar gyakorlatban eddig ismeretlen esetről van szó – alaposan megvizsgálja, analizálja és jogszabályokkal alaposan körbebástyázza. Minden bizonnyal ez a „devizahitel” esetében is így történt, csak a bibi az alábbiakkal van.

1. a közjegyzők a vizsgálódásaik során tisztán látták, hogy hibás termékről van szó (ha jó lenne, nem lett volna szükség elszámolásra), ennek ellenére okiratba foglalták. A kérdés így felmerül: hogyan tudtak szakszerű, jogilag erős alapokon nyugvó tájékoztatást adni az ügyfeleknek egy több sebből vérző termékről? Nyilvánvalóan hazugságokkal. (Mindössze 2-3 közjegyző tagadta meg ennek a terméknek az okiratba foglalását, az összes többi, akit a bankok megkerestek, eladta a lelkét.)
2. visszatérek az alapgondolatra, hogy a kifejezéseknek miért van nagy jelentősége (bevallom, közgazdász ismerőseim az elmúlt napokban világosítottak fel erről): a legtöbb „devizaszerződésben”, akárcsak az enyémben az a kifejezés olvasható, hogy deviza nyilvántartású kölcsön, amit 2010-től úgy emlegettek, hogy deviza alapú hitel, majd 2014-ben devizaalapú kölcsönként iktattak törvénybe. Ezzel az a baj, hogy a kettő nem ugyanaz. A deviza nyilvántartás azt jelenti, hogy a bankban nincs ott a deviza, azt nem bocsátja rendelkezésre és nem konvertálja forintra. Tehát a kölcsön forintalapú, mindössze a nyilvántartása történik devizában. Ezzel szemben a devizaalap esetén a bankban ott van az idegen fizetőeszköz, az rákerül a számlára, majd onnan megtörténik a forintra konvertálása. Ez a kölcsönszerződési típus annyira egyedi, annyira sajátos jellegű, hogy a jogban ismert általános, kölcsönökre vonatkozó passzusok nem voltak rá önmagukban alkalmazhatóak.

A jogalkotó 2014-ben hiába hozott arról törvényt, hogy a devizaalapú kölcsön az valójában deviza nyilvántartású kölcsön, ha ez a közgazdaság tudománya szerint nem így van.

A szerződéskötéskor a 2014/LXXVII-es törvény nem volt életben, így az abban megfogalmazott devizaalapú kölcsön nem alkalmazható, ha azt a taktikát választjuk, hogy a szerződés létre sem jött, mert ilyenkor visszatérünk a kiindulási pontra (esetemben 2007. december). A bíróság csak azt veheti figyelembe, ami abban az időben létezett. Mivel a szerződésben deviza nyilvántartású kölcsön olvasható, és az jogilag akkor nem volt alátámasztható, csak közgazdaságtanilag, így a közjegyző csak ez utóbbi értelemben adhatott róla felvilágosítást. Később, 2014-ben hiába találták ki a nagyokosok, hogy a „devizahiteleseknek” tulajdonképpen devizaalapú kölcsönük van, ami definíciójuk szerint egyenlő a deviza nyilvántartású kölcsönnel, ha az közgazdaságtani szempontból ostobaság.

Tehát, van egy olyan termékünk, ami hibás, s ennek ellenére ezt a közjegyző okiratba foglalta, majd hogy eladhatóvá tegye, valótlan, elferdített jogi tájékoztatást adott róla az ügyfélnek, továbbá a törvényalkotó utólag két egymástól eltérő közgazdaságtani fogalmat mosott össze, hogy megpróbálja védhetővé tenni a sz@_t.

Az elállás estén történő elszámolásról meg annyit, hogy nagyon nehéz megmondani, a bíróság mit tart jogosnak. Ha például bebizonyosodik, hogy az ügyfelet iszonyatosan átverték (mondjuk a fent megfogalmazottakkal), és ő teljesen vétlen volt, akkor azt veszik alapul, ki mennyit adott a másiknak, és akié a kevesebb, az még átnyújtja a különbözetet, és mindezt nulla kamat és kezelési költség felszámítása mellett. Az a nagyon nem mindegy, hogy az elálló nyilatkozatban mi az indok, ha profin meg van szerkesztve, ütős érvek sorakoznak benne, akkor erre minden esély megvan.

Mi lenne, ha a bíróság mégis súlyos pénzek átadására kötelezne, és én ezt a közjegyzőtől egy másik peres eljárásban jogi úton követelném? Ha bizonyíthatóan ő volt a hunyó, akkor?

bobo27:

Az építési osztálytól tudsz kérni igazolást, hogy a régi házszám adott időpontban az új házszámra változott, de a megfelelő nyilvántartásokon még nem lett átvezetve. Vagy ingyenes, vagy vmi minimális illetéke van. Biztosítónak fizetni kell.

ZollR:

Már az 1,4 millió Ft egyszeri megfizetése is jobban hangzik, mint hogy még fizessek 4,3 milliót éveken keresztül...

Ycal:

Még egyszer átolvasom a szerződésem, mert nem emlékszem erre a 15%-os dologra. Viszont ha tényleg le van írva, akkor sem értem, hogy ha a bank szerint 26900 CHF felel meg a 4 millió Ft-nak, akkor miért nem a 15%-al nagyobb összeg, azaz 30935 CHF szerepelt az eredeti szerződésben, miért 33046 CHF (22%-al nagyobb)?

enzo:

A szerződésedben azt hiszem szerepel az is, hogy a szerződésben szereplő chf összeg egy 15%-kal megnövelt összeg. Ezért nem egyezik a valóban nyilvántartottal.

Az viszont egy jó kérdés és erre én is kiváncsi lennék, hogy ebben az esetben a CHF összeg tekinthető-e "hitelkeretnek" , amiből majd forintot fog a bank folyósítani.
Mert, ha igen, akkor a mellékes lesz a CHF , mert nem hitelkeretet, hanem az annak terhére igénybe vett forintot kellene a kölcsön tárgyának tekinteni, ugyanis hitelkeretet visszafizetni, csak kölcsönt.

Elszámoláskor minden megfizetett pénz számít.
Ha az ön ügyvédje le tudja nyomni a bank torkán vagy másik esetben ön megnyeri a pert és a bank elveszti az jelzálogjogát, akkor a bank vélelmezi, hogy nem fog fizetni a banknak, tehát motiválva lesz, hogy még öntől pénzt beszedjen.
Klasszikusan ilyenkor az ajánlat a következő:
Kapott 4 millió forintot, ami önnél van 8 éve tehát az nem kérdés, hogy ön kamatot fizeti. Kérdés, hogy mennyit.
Ha az ügyvédje bebizonyítja, hogy a szerződés létre sem jött, akkor azt jelenti, hogy 4 millió forint "tévedésből" van önnél (mivel a pénz jogcíme = kölcsön nem létezik, hiszen az ügyletet szentesítő szerződésről kimondja a bíróság, hogy létre sem jött).
Nem akarok pontosan számolni, de ha az előző 8 évben évi 4%-os jegybanki alapkamattal számolok akkor szerintem az nagyjából rendben van.
Tehát évi 4% mellett a 4 millió felkamatozik 5.5 millóra, amiből már ön megváltott 4.1-et. Akkor még 1.4 millióval tartozik.
Ha ezt egy összegben átadja 99%-ban biztos vagyok, hogy a bank nem fog kekeckedni. Ennél egy fokkal rosszabb ajánlat mondjuk a 12 hónapig havi 120e ft...

Köszönöm a tanácsot ZollR! És arra van esélyem, hogy ha eljutnék a közjegyzői okirat záradékának megsemmisítéséig és lekerül a jelzálog a lakásomról, akkor a bank (Erste) elfogadja, hogy beleszámítsa a visszafizetendő 4 millió Ft-ba az eddig befizetett 2 millió Ft-ot + 2,1 millió kamatot? Vagy ilyenkor csak az eddig törlesztett tőkerész (2 millió Ft) számít? Van erre valamilyen precedens?
Egyébként jó ötletnek tűnik az is, hogy egy ügyvéddel és keresetlevéllel megyek be, és felszólítom őket az egyezkedésre. A kérdés ebben az esetben is csak az, hogy esélyes-e az eddig befizetett több mint 4 millió Ft beleszámítása a visszafizetendő összegbe?