Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

@enzo2:
Az, hogy mi miatt támadható érdemben a szerződés azt a szerződés elolvasása után lehet megmondani.
Amit már így is meg lehet mondani:

• Neked kell perelni, mert a bank nem fog egyezkedni, max akkor ha kész keresetlevéllel mész be hozzájuk az ügyvédeddel a hónod alatt.
• A bank közlése ugyan hivatalos, de egy esetleges végrehajtáskor a nagyobb összeget fogják záradékolni, mivel ez szerepel a kj okiraton.
• A kj okirat valószínűleg semmis, mivel valótlan adat szerepel benne, de ezt neked kell bizonyítanod.

Először a következőt tenném:

• Fogadnék ügyvédet
• Megtámadnám az ügyvéddel a kj-nél a záradékát, valótlanságra hivatkozva ~15e ft illeték
• Ha elutasítja a kj (90% hogy igen) akkor is a kj okiratot támadnám bíróságon ügyvéddel, minimális az illeték (21e ft)
• Ha a bíróság megsemmisíti a záradékot, akkor le lehet venni a jelzálogot az ingatlanról.
• Onnantól a bank sokkal kezesebben egyezkedik, tapasztalatok szerint ha a teljes forinttőkét és min jgyb alapkamatot kapnak nem vitatnak semmit.

Ezzel a metodikával a Budapest Bank, a K&H, a Raiffeisen és az ERSTE tuti támadható, pici módosítással az Unicredit is.

Üdv!
Tanácsot szeretnék kérni jelzálog alapú devizahitel (lakáshitel)-szerződésemmel kapcsolatban. A tavalyi forintosítási-láz idején olvastam át alaposabban a 2008-as szerződésemet és akkor vettem észre, hogy az szerepel benne: a bank 4 millió Ft-ot bocsát rendelkezésemre 33046 CHF értékben. A napokban kértem és kaptam a bankomtól hiteltörténeti kimutatást és abban az áll, hogy a szerződéskötés napjától (2008. augusztus 27.) 26900 CHF-al tartozom feléjük. A gond az, hogy ha tényleg 33046 CHF értékben kaptam volna 4 millió Ft-ot, akkor azt 121 HUF/CHF árfolyamon kellett volna kapnom, de ez képtelenség, hiszen az MNB hivatalos árfolyama szerint is 2008. augusztus 27-én 146,19 HUF/CHF volt az árfolyam. Tehát az a feltételezésem, hogy annak idején elírták a szerződésben a CHF-összeget. Kérdésem: 1. Jelentheti-e ez azt, hogy semmisnek tekinthető a szerződésem (nemcsak részben, hanem teljes egészében, hiszen a 4 millió Ft képezte a szerződés alapját és ennek a forintösszegnek a svájci frank alapú feloldása rossz)? 2. Ha nem is semmis a szerződés, de még megtámadható erre az elírásra alapozva? 3. Ha semmis, akkor az eredeti állapot visszaállítása érdekében (azaz a 4 millió Ft visszafizetéséhez) kérhetem, hogy vegyék számításba az eddig befizetett törlesztőrészleteimet (tőketörlesztésre visszafizettem eddig már 2 millió Ft-ot + kamatra 2,1 millió Ft-ot, és még így is tartozok a bank szerint 4,3 millió Ft-al)? Előre is köszönöm a segítő válaszokat. 1 éve töprengek ezen a dolgon és nem tudom, mit tegyek.

furkesz:

Ha valoban ervenyes az eredeti szerzodes, akkor Valszeg nehez lesz megszabadulNi a banktol es ki Kell fizetned amit kovetel.
Akkor van eselyed megszabadulni az egesz nyugtol, ha bizonyitod, hogy a szerzodes ervenytelen, de legjobb lenna, ha AZT tudnad bizonyitani, hogy letre sem jott.

Bobo27:

Szerintem a banknak a biztositasi szerzodeshez semmi koze.
Ez a szerzodes kozted es a biztosito kozott jott letre, nem a bankkal allsz jogviszonyban ebbol a szempontbol. Igy a biztositonal Kell kerned a helyesbitest.
De majd KBS megmondja a tutit. A bank max. "teljesitesi seged" ebben az ugyletben.

Persze a biztositonak siman megeri hulyesegekre hivatkozni.

Valszeg a szerzodesbol egyertelmuen kiderul, hogy a szerzodes melyik ingatlanra szol, egy hazszam eliras nem hiszem, hogy eleg lenne a nemfizeteshez.
Ha nem fizet a biztosito, menj el a PBT-hez. Valszeg neked adnak majd igazat es kotelezik a biztositot a fizetesre.

Mint ahogy Gondolom emiatt a jelzalogjog sem ugrik...(menj be a foldhivatalhoz es kerd ki a tulajdonlapot, ha szerencsed van akkor nem Lett a jelzalogjog bejegyezve, na jo ezt csak viccnek szantam)

Viszont a rosszhir szamodra, hogy ennek az elirasnak magara a kolcsonszerzodesre semmilyen hatasa nincs.

Jó napot!

A segítségüket szeretném kérni egy devizahitel szerződéssel kapcsolatban. Egy vízkár miatt levelet kaptam a biztosítótól, hogy nem áll módjukban kifizetni a kárigényem amíg ezt nem rendezem a bankkal! : Ugyanis a helyszíni szemle során azt tapasztalták, hogy a házszám nem egyezik a szerzősben szerepelttel. Kérdem Én ha ez így van mire (minek) fizettem eddig??? No, de a lényeg, hogy a banki hitel szerződésben valóban xy házszám szerepel ami mára xx-re változott viszont mindez jóval a szerződéskötés előtt történt így az rossz címre köttetett! Valaki egyértelműen hibázott anno, a kérdésem az lenne, hogy ebből nekem lehet-e további kellemetlenségem ha nem intézkedem vagy támadható-e emiatt a "bank" ill. a szerződés!?

Válaszukat, tisztelettel Köszönöm!
bobo27

EndreV:

„Ha egy termék jogszabályokkal nem támasztható alá, akkor arról hogyan lehetséges jogi tájékoztatást adni és annak jogi következményeiről beszélni?”

Ezt a reszet sosem fogom megerteni, hogy honnan Jon nalad....

Ha en neked leirom egy papirra a makoshusleves receptjet es izvilagat, akkor te azt otthon El tudod mondani a csaladnak?
Vagy csak azok az etelek leteznek, amik a szakacskonyvben vannak?

Vagy nem , mert egyis szakacskonyben sem szerepel?

A kozjegyzo is ezt csinalta, egy neki elkuldott szerzodes tervezetet felolvasott, make megkerdezte, hogy erted-e es van-e kerdesed esetleg.

A szerzodes lenyege penzkolcson a felolvasott feltetelekkel.
A jogi kovetkezmenyekrol is esett szo, ha nem fizeted a kolcsont, akkor a bank viszi a hazad.

Az mar mas teszta, hogy a kozremukodest Meg kellett volna tagadnia, de nem azert mert jogilag nem vopt pontosan definialva.

Viszont a kuria is ugy kezdi, hogy a PTK 523 szerinti szerzodes, Vagyis ha ugy tetszik meg jogilag is definialva van.
Penzosszeg visszafizetese reszletekben kamat elleneben.

A masik amit sokszor mondtam mar, az is abszurd, hogy a Kuria 3 ev alatt Nagy nehezen kitalalja, hogy hogyan is definialja ezt a szerzodestipust es most ugy akarja venni, hogy Minden fogyasztonak akkor es OTT ezt kellett , hogy jelentse.Ez egy kicsit nonszensz.
Valamint teljesen szembemegy a PTK 207-tel.... de Ez is egy masik tortenet.

Ne AZT keresd, hogy mi definialta jogilag , han, higy Mi tiltotta....

Mert Ez kicsit olyan amit csinalsz, mintha en mernok letemre AZT mondanam, hogy:

Van egy jo megoldasom, keresni kellene hozza egy hibat....

Vagy kifejlesztenenek egy tokeletes gyogyszert aminek meg nincs meg a betegsege.

Szóval fojttatnám, az előző bejegyzésem hoz, mivel 2007 benn vetem fel később a bank próbálkozót szerződésmódosítással, mármint a közjegyzői okirat újra írásával, de én nem mentem bele.
Késöv is voltak rafinált huzásaki de egyiket sem írtam alá, most járom végig a jogi fórumot, amit meg reklamáltam, mert nem értették meg mit akarok, (békéltető hoz be adtam tisztában vagyok, vele kit képvisel a testület) amit visszaküldtem nekik nem nagyon nem tetszik nekik, hogy még mindig az eredeti szerződésem érvényes.

EndreV:

„akkor a bank ad nekem 10,5 millát, én pedig nekik annyi devizát, amennyit ők adtak anno nekem 2008 januárjában, csak mai árfolyamon. Nos, így forintban 16,5 milliót kellene visszafizetnem, amivel szerintem még mindig jól szállnék ki. A kettő közötti különbség 6 millió,”

Azt azert NE feledd, hogy a bank egybol adott neked 10 millat vagyis te a folyositastol kamatfizetesre is koteles leszel a 10 milla utan...te pedig ebbol a szempontbol 0-rol indultal.

Vagyis ha mondjuk pl: 4%-os kamattal szamolunank, akkor a kezdeti 42ezres torlesztod EPP fedezne a 10 millara fizetendo havi kamatot.
(Sot a szerzodest szerint te eddig csak kamatot fizettel a turelmi ido miatt vagyis kvazi a chf toke tartozasod nem is igazan csokkent)

Igy az elszamolasnal valojaban 10 millanak megfelelo CHF+ kamatai minusz altalad befizetett osszeg + kamatai lesz a szamitas modja.

Hogy ertsd:

1 EV:
60.000 CHF (10 milla) +4% kamat 400.000e - 460.000 + 4%(18.000)
Vagyis egy EV utan kb. 78.000 e forinttal (500 CHF-el) fog a tartozasod csokkenni es nem 478e forinttal (3000 CHF-el)

(De ha az ervenyes szerzodest ami szerint a banknak meghatarozott kamat jar es azt nezzuk,hogy elmondasod szerint eddig a turelmi ido miatt nem is fizettel vissza toket, akkor az elallas utan a teljes felvett CHF tokevel tartozol, de mar napi arfolyamon)

Gondolom a felvett 10 milliora az eddigieken felul Meg 16 millat kifizetni az elallas utan, az mar nem olyan Jo uzlet.

furkesz123

Keresd Dr. Krizsa Lajost.

premike

Ptk.234. § és Hpt. 213. §

Ycal

A bank valóban köthetett olyan tartalmú szerződést, amelyiknek később jogilag azt a nevet adták a törvényalkotók, hogy deviza alapú kölcsön, de ezt az egyezséget a pénzintézet csak a saját maga által készített szerződésbe foglalhatta volna bele, közjegyzői okiratba nem kérhette volna a megfogalmazását. A legtöbb esetben 3 db szerződése van a „devizásoknak”: jelzálogszerződés, kölcsönszerződés és közjegyzői okirat. Az első kettőbe a szerződési szabadság alapján bármi belefoglalható, viszont a közjegyzői okiratba csak olyan, ami jogszabállyal alátámasztható. Ugyanis a Közjegyzői törvény teljesen világosan kimondja, hogy az okirat elkészítésekor a közjegyzőnek kötelessége, hogy: „tájékoztassa a felet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről” [(Ktv. 120. § (1)b)]

Ha egy termék jogszabályokkal nem támasztható alá, akkor arról hogyan lehetséges jogi tájékoztatást adni és annak jogi következményeiről beszélni?

A deviza alapú szerződés jogi meghatározásának időpontja előtt kötött ügyletek alkalmával a közjegyző ugyan beszélhetett freestyle-ban a termék sajátosságairól, de jogi értelemben semmiképpen sem, hanem csak saját kútfőből meríthetett, szubjektív elgondolásait fogalmazhatta meg. Ez viszont a bíróságon nem állja meg a helyét, mert ez annyit ér, mintha magánemberként a sarki kocsmában poharazás mellett beszélt volna róla.

A másik: „A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.” [3. § (1)]

Azt hiszem, ezt nem kell magyarázni. A tisztességtelenséget minden bank esetében megállapította a bíróság, ezért történt az elszámolás. (A színházi mivoltját most ne feszegessük.) Ezt a gazemberséget a jogban magasan képzett közjegyzőknek is tisztán látniuk kellett volna, ezért a szerződések okiratba foglalását meg kellett volna tagadniuk. (Ha egy-két közjegyző érintettségéről beszélhetnénk, akkor a tévedés magyarázata talán elfogadható lenne, de itt több száz hivatalos személyről van szó, akiknek egyik legfőbb feladatuk pontosan a jogviták megelőzése lenne.)

Mivel az ügyfelek nem kaptak a közjegyzőktől a termékről jogi felvilágosítást, és a szerződést a tisztességtelensége ellenére okiratba foglalták, így ezen okoknál fogva az ügylet jogilag létre sem jött.

(Megjegyzés: a plazma tévé biztosítása nincs közjegyzői okiratba foglalva!)

Tapasztalataim szerint a speciális eset nem ritka, mert a termék alapjaiban hibás elemeket tartalmaz, így a szerződések tömkelegének számos egyedileg támadható pontja van az általános érvényűeken kívül is. Ilyen az én esetemben a türelmi idő felrúgása. 2007 decemberében kötöttem szerződést, de csak 2008 januárjának második felében folyósították a kölcsönt, így februárban indult a törlesztés. A kölcsönszerződés úgy szól, hogy 100 hónapos türelmi időt biztosítanak, ami alatt csak hiteldíjat (kezelési költség és ügyleti kamat) kell megfizetni, és éves kamatperiódus van, vagyis egy éven keresztül ugyanannyit kell fizetnem. A türelmi idő ez év májusában telne le. Mivel az éves periódus minden év január 05-re esik, illetve kezdődik az új, így ezen a napon állapították meg mindig az új törlesztő részletet. 2015. január 05-én is így történt, viszont február 01-jével már életbe lépett a forintosítás. A bank ott követett el hibát, hogy jan. 05-én még az aznapi devizaárfolyamon, illetve az előző évi ingadozás alapján állapította meg a következő évre szóló 75 ezres törlesztőt, holott már hónapok óta tudta, hogy 27 nap múlva a 2014. november 07-i árfolyam lép életbe a törvény szerint. Mivel a forintosításnak köszönhetően 11 ezerrel csökkent a törlesztőm (75 ezerről 64 ezerre), ugyanakkor a bank a szerződésben foglaltak miatt egy hónapon belül kétszer nem változtathatta meg a törlesztő mértékét, ezért a havi 11 ezres túlfizetést a tőketartozásból kezdte el vonni. Igen ám, viszont ezzel meg a türelmi időt rúgta fel, mert így a 100 hónap lecsökkent 84-re. Ezt a bank nagyon benézte.

A szerződéstől való elállás egyik indoka ez a szerződésszegés (Ptk. 2013. évi V. törvény 6:137. § - 6:140) lehet a számos mellett, de nézzük, miért is erőltetem ezt újra.

Tizenegy millió forintot vettem fel deviza alapon, és eddig közel tíz és fél milliót fizettem vissza, a hátralévő futamidő pedig jelenleg 12 év. Ha valóban úgy van, hogy a szerződéstől elálláskor a szolgáltatások visszajárnak, és én ezt most megteszem, akkor a bank ad nekem 10,5 millát, én pedig nekik annyi devizát, amennyit ők adtak anno nekem 2008 januárjában, csak mai árfolyamon. Nos, így forintban 16,5 milliót kellene visszafizetnem, amivel szerintem még mindig jól szállnék ki. A kettő közötti különbség 6 millió, és ha ezt elosztom a még hátralévő idővel (144 hónap), akkor a havi törlesztőm az OTP-nél havi 60 ezer lenne, más banknál 51 ezer, de ennyit még a cég is adna, amelyiknél több mint 10 éve dolgozom, ahol a kamat mértéke: jegybanki alapkamat+1% (tehát jelenleg 2,35%). Így a törlesztőm kezdetekben 42.645 ezer forint lenne. A deviza alapú kölcsönöm indulásakor a havi fizetnivaló 44.330 HUF volt, így az elállást követően visszaállna minden közel erre a kedvező szintre.

És még az is benne van a pakliban, hogy Gulya Tiboréknak igazuk van, és csak a különbözetet kell visszafizetni, vagyis mindössze 500 ezer forintot. (A bank 11 millát adott, én pedig 10 és felet csengettem vissza, így marad a félmillió HUF.)

Egy jogos és egyben poénos érv az elálláshoz:

A 2014. évi LXXVII. törvény értelmében a 2014. nov. 07-i MNB középárfolyamon kell az elszámolást elvégeznie a banknak (vagy az akkor elmúlt közel félév átlaga alapján, ha az kedvezőbb), viszont érdekes módon a pénzintézetnek a kölcsön folyósításkor érvényben lévő árfolyama alacsonyabb volt, mint az MNB középárfolyama (ilyen nagyon ritkán fordult elő, de esetemben pont így jött ki), ezért a megváltozott szerződés tartalma engem negatívan érint. 1959. évi IV. törvény 6 § (2): "Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a szerződéstől elállhat."

Tehát ennek alapján is jogosult vagyok az elállásra. A bank nyilván károgna, hogy őt törvény kötelezte a forintosításra, de ez engem nem nagyon érdekel, ha neki nem tetszik a jogos lépésem, akkor perelje be az államot :)

Bevállaljam az elállást?

Ja, hogy devizás ő is? Akkor nem szóltam...

S ahogy mindig, most is jobb lenne, ha a kérdező a konkrét problémáját adná elő.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, semmisségre vonatkozó fejezete.
Valójában bírósághoz kell fordulni az ilyen kéréssel.

Üdv Kedves Szakértők!

Lehet, hogy nem jó helyre írok, de sajnos nem találtam jobban témába vágó topicot.

Sok helyen olvastam már az a hivatkozást, hogy "a semmisséget a bíróság és más hatóság hivatalból köteles figyelembe venni".
Szeretnék segítséget kérni az ügyben, arra, hogy a "hivatal" a semmisséget hivatalból köteles figyelembe venni, hol találhatok pontos leírást, melyik jogszabály írja ezt elő?

Segítséget előre is köszönöm!

Üdvözlök mindenki, szeretnék sgitséget kérni.
Mint oly sokan én is bele kerültem ebe a slamasztikába a svájci frank kall, idáig fizetem igaz, hogy volt mikor volt késésem, de olyan nem volt, hogy ne fizetem volna bele. Most is van egy kis hátralékom, de fizetek bele most is. Tehát az volna a kérdésem, hogy tudnék ettől meg szabadulni, mert tönkre teszi az életemet olyan, mint ha egy uzsorás tol, vetem volna fel a pénzt. Anka idején az
OTP Ben nem is engedtek mást felvenni, közölték, hogy csak ezt a fajta hitelt fojosit Ják
Mert másra nem vagyok jogosult. Utólag már én is tudom, hogy jól átvertek, de kényszerhelyzet volt
Kelet a pénz utólag már tudom jobban jártam volna, ha uzsorást keresek, mer, már régen visszafizetem volna neki. tehát felvetem 2100000FT, amit frankban számolnak el és most azt akarják, hogy fizessek vissza 7milkot annak Elenére, hogy idáig is fizetem. Ha ez nem uzsora, akkor mi?

EndreV:

Igen túlzás, direkt sarkítottam, hogy jobban érzékelhető legyen.

„Azt állítod, hogy a deviza alapú kölcsön 2007-ben jogilag létezett, illetve az a termék, ami lényegében ennek megfelel: devizában nyújtott, de forintban törlesztett kölcsön.”

Nem.
Azt mondom, amit a Kúria is mondott, hogy 2007-ben nem tiltotta semmi, hogy ilyen tartalmú szerződést kössön a bank.
Azt keresd, hogy tiltotta-e valami ezt a fajta szerződést és ne azt, hogy jogszabályban pontosan nevesítve volt-e.

Nekem, annak idején volt egy biztosításom a plazma TV-re, ami abban az esetben fizetett, ha a TV megsérül, pl a gyerek hozzávág egy játékot.
Ez egy olyan termék volt, ami semmilyen jogszabályban nincs pontosan definiálva.
Akkor most ez a szerződés sem létezett?

Amit mondani, akarok és akartam egész idő alatt az csak annyi, hogy attól, hogy valamely szerződés típus nincs pontosan jogszabályban definiálva még lehet érvényesen létrejött.

„Annyi igaz, hogy ez ugyan kiolvasható a szerződésből”

A közjegyző felolvasta az okiratot és megkérdezte , hogy minden érthető-e.
Mi meg azt válaszoltuk, hogy igen.
Ezzel le lett zárva a dolog.
A közjegyző nem tartott senkinek előadást a termék tulajdonságairól.
Amiről kioktatást kaptunk, az az, hogy ha nem fizetünk rendesen, akkor mit tehet és tesz majd a bank. (De ez ugye benne van a szerződésben)
Hogy ez esetben van-e felelőssége vagy nincs, az más kérdés...

Annyit kell tudjál, hogy nálam speciális eset volt.
A hiteltörténet feltárásakor kiderült, hogy vastagon sáros volt a bank, mert egymásnak ellentmondó infókat közölt a teljes futamidő alatt. Pld. 86e frankról szól a szerződés és az első év végi elszámoláskor azt írta 94e (84e helyett) frankkal tartozom. Továbbá a költségeket az iránymutatások ellenére is frankban írták elő etc.
Amúgy tele van a szerződésem vitatható pontokkal (a legkönnyebben támadható szerződések közé tartozik a BB)
Azóta egy ismerősünk is ezzel támad, nála nem volt kegyes a bank (OTP) perre kellett vigyék, volt két tárgyalás és a - bár csak hallomásból vannak infóim - elég gyenge érveket támasztott az Alperes.
Ha megvan a jogerős ítélet akkor indulhat a jelzálog földhivatali kényszertörlése. Utána ha nem akar megegyezni a bank, akkor az ő baja.

Ycal

Azt állítod, hogy a deviza alapú kölcsön 2007-ben jogilag létezett, illetve az a termék, ami lényegében ennek megfelel: devizában nyújtott, de forintban törlesztett kölcsön.

Én akárhogy kutakodtam, ilyet nem találtam. Csak egyszerűen megfogalmazott kölcsönszerződéssel találkoztam, aminek a leírása nem fedi le a deviza alapú kölcsönt. Álláspontom szerint, ha csak simán kölcsönről beszélt a közjegyző, mert más lehetősége nem volt, akkor arról, hogy devizában kapom a zsét, de forintban kell törlesztenem, meg sem említhette, legalábbis jogi értelemben. Annyi igaz, hogy ez ugyan kiolvasható a szerződésből, így elvileg beszélhetett róla, viszont csakis saját gondolatai szerint, mivel jogszabállyal nem tudta alátámasztani. Így hát jogi kioktatást és következmények lehetőségeiről esélye sem volt tájékoztatást adni, amit a szerint meg kellett volna tennie.

A hurkapálcikás példád szerintem nem helytálló, mert a Btk. nem így csoportosítja a gyilkosságokat. Gondold végig logikusan: hurkapálcával való gyilkolás hány alkalommal fordulhatott elő ez idáig az emberiség történetében, és még mennyi ilyen várható? Minden bizonnyal 5 esetet nem találnánk, és a jövőben sem számíthatnánk nagy elterjedésre. A másik, hogy az ilyen elkövetési forma erősen valószínűsíti, hogy a gyilkosság hirtelen felindulásból történt. Éppen hurkapálca volt kéznél, de lehetett volna horgolótű is vagy fakanál, ez a tárgyalás végkimenetele szempontjából szinte mindegy. Ha motoros fűrésszel kerülne sor gyilkosságra egy panelház 8. emeletén lévő garzonlakásban, az már nehezen lenne magyarázható hirtelen felindulással :)

A hurkapálca szintű részletezés túlzás, ez olyan, mintha a deviza alapú kölcsönöket devizanem szerint szétapróznánk. Annyi bizonyos, hogy az ilyen típusú kölcsönnyújtásra nagy számban lehetett számítani, amit a bevezetése előtt legalább rendelet szintjén szabályozni kellett volna. Ezt egyébként utólag még a bankok jogászai is elismerték.

Neked is köszönöm a közjegyzők támadási pontjainak megerősítését, illetve kibővítését!

ZollR

Köszönet a legutóbbi bejegyzésedért!

Pontosan azon gondolkoztam, hogy egy polgári jogon belül a kölcsönszerződések területén jártas ügyvéddel iratok egy szép levelet a közjegyzőnek, amiben az általad is megjelöltek alapján „támadunk.” Természetesen a bank kap róla egy másolatot. Ennek sikerében azért reménykedem, mert annak ellenére, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület maximálisan kiállt a bank mellett, a pénzügyi intézmény az érveim hatására (amelyek között még messze nem volt olyan komoly felvetés, mint a közjegyző felelősségének feszegetése) e hónaptól érthetetlen módon csökkentette a 75 ezer forintos havi törlesztő részletemet 44 ezerre, pedig a tavaly kiküldött törlesztési terv szerint idővel nemhogy csökkennie, hanem növekednie kellene a törlesztőnek. Erről semmilyen értesítőt nem küldtek, a számlatörténetemen vettem észre. Úgy látszik, berosáltak, pedig csak saját kútfőből írtam a PBT-nek, amely levelet a banknak is eljuttattam.

Most jönne a járásbíróság, de ott csak azt lehet beadni, amit vitattam a PBT-nél. Ezért inkább az ügyvédi levelet választom, amit talán megúszok 50 ezerből. Ha a bank hajlandóságot fog mutatni, akkor nem kell Patrónuséknak 600 ezret legombolnom, vagy Kevinnek indulónak 200 ezret.

Mindenképpen jelezni fogom, hogy mire jutottam.

EndreV:

Eza termek jogilag nem letezett azt mondod.

Kozben ez nem igy van, mert a termek jogilag letezett, csak nem volt nevesitve, de attol meg jogilag kolcsonnek szamit.

Gondolj bele, ha en hurkapalcikaval megolok valakit, akkor engem nem lehet erte lecsukni, mert a BTK-ban nincs olyan, hogy "hurkapalcikaval elkovetett gyilkossag"?
Vagyis jogilag ez az elkovetesi mod nem letezik igy buntetni sem lehet miatta?

Sott, ha a rendor ezt leirja egy jegyzokonybe, akkor O most okiratot hamisit, mert a Btk nem nevesiti a hurkapalcaval tortenik gyilkossagot?

Amugy a kozjegyzovel kapcsolatban majdnem igazad van, foleg az aggalyosnak dologgal kapcsolatban, csak van ennel sokkal egyszerubb tamadasi pozicio is.

Pl: az okiratba foglalas elorirasa a bank reszerol tisztessegtelen volt, igy az ados akaratat tisztessegtelenul befolyasolva jutott az okirathoz....ezt a kozjegyzonek fel kellett volna ismernie....de ez egy ujabb tortenet.

Hozsánna és Áve Cézár!
Pontosan, azt hiszem 2 hónapja a KJtv-ből Ycal-lal kiszedtük az összes idevonatkozó jogszabályt, ami miatt a KJ-k meg kellett volna tagadják az okiratba foglalást a KJtv 3 és 121 alapján.
Azért is írtam azt, hogy jól kapirgálsz ha a KJ-t támadod.
Mivel a KJ a KJtv alapján egymaga járásbírósági hatáskörrel felruházott személy, megtámadhatod nála a záradékát. Ha nem fogadja el az érveket akkor 350e ft-os pertárgyértéken pert kell indítani a KJ okirat megsemmisítéséért és a jelzálogjog törléséért. Ez 21 rugó illeték. Ezt csináltam én, azzal, hogy nálam a KJ záradék megtámadása előtt a bank kötélnek állt és mindenféle herce-hurca nélkül elszámoltunk.
Kamatot kellett fizetnem és a kiszámolt tartozást elfogadta a bank, azzal a feltétellel, hogy a felét kérte azonnal (megállapodás + 8 nap), a maradékot törlesztem 2 évig havi 100 rugóval :) Így lett a 20 éves hitelből 10 éves, amit 8 évig devizahitelként kezeltünk. Bocs, kölcsön, hogy szakszerűek legyünk.
Én a tőke 90%-át visszafizettem már mivel a 8 évből 7-ben napi árfolyamon vettem a frankot. Volt egy év moratórium, amikor csak a kamatot fizettem.

ZollR

Rendben, ne vizsgáljunk minden körülményt, hanem koncentráljunk a lényegre, amin áll vagy bukik a deviza alapú kölcsönszerződés az én logikám szerint.

A két fél között [bank és magánszemély(ek)] megköttetett egy deviza alapú kölcsönszerződés, ami közjegyzői okiratba lett foglalva. A szerződés megnevezésétől tekintsünk el (de mondjuk azt, hogy meggymag), mert a tartalom a lényeg, és megállapítjuk, hogy egy olyan szerződéssel van dolgunk, amire vonatkozik a forintosítás, vagyis az egy deviza alapú kölcsönszerződés. Ez idáig a bank számára örvendetes lenne, csak a történet ott hibádzik, hogy ez a meggymag jogilag a szerződéskötéskor nem létezett, így a közjegyző nem foglalhatta volna közjegyzői okiratba, mert csak olyan dolog kerülhet bele egy ilyen magasrendű dokumentumba, ami jogszabállyal alá van támasztva. Ha két magánszemély kötne saját maguk által írt szerződést arról, hogy az egyik megtanítja a másikat 40 millió forint ellenében repülni, akkor az belefér a szerződési szabadságba, és legyünk nagyvonalúak, még az is, hogy a bank akármilyen megnevezésű termékről köt szintén saját maga által írt szerződést egy magánszeméllyel vagy vállalkozással. Viszont ilyeneket közjegyzői okiratba szigorúan tilos belefoglalni, mivel a Közjegyzőkre vonatkozó 1991. évi XLI. törvény 120. § (1) b) pontja világosan kijelenti, hogy: „A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy tájékoztassa a felet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről”

Ha egy termék jogilag nem létezik, akkor annak lényegéről és jogi következményeiről hogyan lehet beszélni? Természetesen sehogy, éppen ezért a közjegyzői okiratba foglalt ún. deviza alapú kölcsönszerződések létre sem jöttek.

Ha egy paragrafussal továbbolvasunk, akkor ezzel találkozhatunk: „Ktv.121. § A közjegyzői okirat elkészítésénél aggályos körülménynek kell tekinteni különösen, ha a fél a közjegyzői okiratba olyan rendelkezés felvételét kéri, amely jogvita keletkezéséhez vezethet, vagy amelynek nincs joghatása.”

A deviza alapú kölcsönszerződések esetén az egyik fél (bank) olyat foglaltatott közokiratba, amely aggályos és jogvitára ad lehetőséget (azt hiszem, ezt nem kell bizonygatni.)

Nézzük, hogy mi lenne a közjegyző teendője aggályosság esetén:

„Ktv.3. § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.
(2) Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.”

Tehát a közjegyzők felelőssége nem vitás, így őket el kell marasztalni, az általuk szerkesztett okiratokat meg ki kell dobni.

Mivel meggyőzhető vagyok, így maradjunk a létre sem jött szerződésnél, amit – álláspontom szerint – a fenti érvelés is meglapozhat.

Az OTP Bankosok abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy nincs banki szerződésük, csak közjegyzői okiratuk, mert a pénzintézet megelégedett mindössze azzal, és ha azt kivesszük a kezükből, nincs mibe kapaszkodjanak. Más bank ugyan rendelkezik a közjegyzői okiraton kívül saját szerződéssel is, de ha megsemmisül a fő dokumentumuk, minden bizonnyal már nem lennének annyira bátrak, és elkezdenének egyezkedni az adóssal.

Ámen!

Még egy adalék, nem sértésként Endre, de az ügylet szempontjából lényegtelen dolgokon rugózol.
Ezt írod:
„A bevezetésben ez olvasható: „A Hitelező kötelezettséget vállal arra, hogy […] devizában nyilvántartott jelzáloghitelt nyújt…”

Itt hitelről beszél, ami nem kölcsön, a kettő mást-mást jelent. (Az a kutyát nem érdekli, hogy a hitelt devizában tartják nyilván, a hitelt nem lehet kölcsönbe adni, így visszaadni sem, az csak egy rendelkezésre tartás, és nem foglal magába jogokat és kötelezettségeket Ptk. 522.§.)

Az üzletszabályzat, amelyet a bank a szerződés részévé tett, a következőképpen fogalmaz az általános rendelkezések fejezetben:

„A devizában nyilvántartott OTP Lakáshitelt (a továbbiakban: lakáscélú devizahitel), valamint a devizában nyilvántartott szabad felhasználású, jelzálogtípusú Hitelt (a továbbiakban: jelzálogtípusú devizahitel (a továbbiakban együtt Devizahitel) az e célra szolgáló […] nyomtatványokon lehet igényelni.”

Itt ugyancsak hitellel találkozhatunk, nem kölcsönnel, a devizahitel kifejezéssel meg még messzebb kerülünk a deviza alapú kölcsöntől.”

Folyósított a bank?
Felvetted a pénzt?
Lakást vettél belőle?
Gyanítom mind3 kérdésre igen a válaszod. Amikor a kj okiratot aláírtad, akkor a bank még csak hitelt nyújtott, tehát semmi kivetnivaló nincs abban amit leírt a bank. Amikor folyósított és te elfogadtad a pénzt, akkor lett belőle kölcsön. Vonatkozik rád a forintosítás? Hát persze, hiszen neked devizakölcsönöd, nem pedig hiteled van, pontosan attól a naptól amikortól elfogadtad a bank pénzét.

Heyesbítés: Ha 2016. május 13-án lesz a tárgyalás, akkor a szerződéskötésemtől számítva nem 7 és 1/2 év, hanem 8 és fél év telik el, de ez az ügy szempontjából lényegtelen, csak a bennem lakozó igényesség követelte meg tőlem a pontosítást :)