Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Csak védi a védhetetlent...
Az összes közjegyző aki devizahitelt foglalt okiratba, vagy devizahiteles végrehajtást záradékolt magasan sáros.
Ha jól tudom kollektív per van a Közjegyzői Kamara ellen fél éve, bár nem tudok semmi pontosabb infót ez ügyben de marhára érdekel a kimenetele.
Egy adós igazán beperelhetné ill. fegyelmit indíthatna a közjegyzője ellen, ahol eskü alatt kellene a közjegyzőnek bevallania, hogy semmit sem csinált csak felolvasott egy 10 oldalas maszlagot, amit ő se hitt el, 80e ft-ért.

„Ha bemész hozzá, és kéred közokiratba foglalni, hogy debil vagy, simán megteszi. Na nem azt foglalja közokiratba, hogy debil vagy, hiszen ezt ő nem állapíthatja meg, hanem azt, hogy te ezt állítod magadról, és ezt kéred közokiratba foglalni.
Nem nem természetes a KJ-t köti a közjegyzői törvény.”

Ha beállítasz egy közjegyzőhöz azzal, hogy foglalja közokiratban, hogy te azt állítod magadról, hogy debil vagy, akkor ő annak eleget fog tenni. Mivel a kérésed nem ütközik sem jogszabályba, sem jogszabály megkerülésére nem irányul, illetőleg a célja nem tűnik tiltottnak vagy tisztességtelennek. Hanem egyszerűen csak ilyen napod van. Az erősen valószínű, hogy a kérésedet úgy foglalja közokiratba, hogy a saját észrevételét is hozzásfűzi, miszerint nem tűnsz debilnek. Ha te ehhez nem járulsz hozzá, akkor köteles a közokirat kiállítását megtagadni, de egyébként nem fogja.

Nem akarok jósolgatni, és főleg nem védeni a száját rongyosra olvasó közjegyzőt, de szerintem az a kollektív per nem lesz eredményes. Közokiratba foglalt valamit, amit nem talált aggályosnak, magyarán: az ügylet átment a Kjőtv. 3. § szűrőjén. Most inkább arra kéne gyúrni, hogy a bíróság szűrőjén már semmiképp ne menjen át az ügylet, különben nem lesz vh-megszüntetés sem.

Ycal, a bíró követelésével azt kezdesz, amit akarsz. Az eredeti kérdésed, amire bekapcsolódtam, ez volt: „Miért kérjen olyat az adós amiben nem is dönthet a bíróság?” Ha így látod, akkor ne kérje az adós, aztán lesz, ami lesz. Én eleve nem megszüntetés iránti pert indítottam volna, hanem a szerződést érvénytelenítése iránti pert, aminek sikere esetén a bíróság egyébként is megszüntetheti a végrehajtást, nagyjából így: "a bíróság a vh-t megszünteti, mert jogerős bírósági határozat megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre." Mennyivel egyszerűbb így a képlet, mint vh-megszüntetése iránti perben vizsgágatani (ha ugyan vizsgálhatja a bíróság), hogy a közjegyző előtt aláírt szerződés egyáltalán érvényes-e.

Gerbera, a probléma az, hogy közjegyző közhiteles okiratot készít. Azaz, ha bemész és azt állítod debil vagy, nem azt foglalja okiratba, hogy debil vagy, hanem, hogy te azt állítod, hogy debil vagy. Az előbbi egy tényállás, az utóbbi egy vélemény.

Minek után a Kásler-perből kiderült:
„A közjegyzői okirat a közjegyzőhelyettes előtt tett nyilatkozatot, illetőleg a neki bemutatott nyilvántartások tartalmát az általa észlelteknek megfelelően tartalmazza, így bűncselekmény nem valósult meg. Azt, hogy a közjegyző helyettesnek bemutatott nyilvántartások egyébként valóságosak, a közjegyzői okirat nem tanúsította közhitelesen, így közokirat hamisítás bűntette azok esetleges valótlansága esetén sem valósult meg.”
(Kásler a közjegyzőt vádolta meg okirat-hamisítással.)

Tehát az ügyész szerint a közjegyzői okirat, nem tanúsítja közhitelesen azt, hogy mennyivel tartozik az adós... Ugynis ez minden devizahitel alapja. Mert a hatályos PTK szerint pénzkölcsönért két dolog kérhető: a tőke és a kockázati tényező, azaz a kamat. Ezzel a nyomorult húzással akarta a bank a devizaösszeget az adós nyakába varrni, ÚGY hogy esze ágában sem volt devizát folyósítani, sőt, duplán megvágta az adóst (folyósításkor vételi, törlesztéskor eladási árfolyamon való számítás)

Érdekes akkor a közjegyző hogyan záradékol nemfizető adósok végrehajtásaiban?

Amúgy osztom azon véleményt, hogy az okirat nem közhiteles, mert:

• Az okirat keltének pillanatában a leendő Adósnak nincs tartozása, csak egy szerződés van, azaz mindkét fél kijelenti, hogy ügyletet KÍVÁNNAK kötni. Az adós kölcsönvenne, a bank kölcsönadna, pénzkölcsönt.
• A bank tehát pénzkölcsön jogcímen szeretne nyújtani szolgáltatást, de a pénzkölcsön tárgyát nem bocsátja az adós rendelkezésére (létre sem jön az ügylet, hiszen az adós nem kapta meg a kölcsön tárgyát)
• ... hanem ezzel ellentétben, a pénzkölcsön tárgyának VÉTELÁRÁT bocsátja az adós rendelkezésére
• Tehát a kölcsönadó nem pénzkölcsönt nyújt, így nem is számolhatna fel ügyleti kamatot (minden kamatbeszedésre irányuló kikötés kvázi semmisnek mondható)

Az okirat semmi mást nem bizonyít közhitelesen, csak azt:

• az adós kölcsönvenne XY devizát
• a bank kölcsönadna XY devizát
• a bank a kölcsönadást milyen feltételekkel tenné

Minekután maga az ügylet nem jön létre, a közjegyzői okirat nem más csak egy kinyilatkoztatás, amivel végrehajtást kezdeményezni - jogállamban - nem lenne szabad. Minden közjegyző aki záradékol ilyen követelést az minimum jogsértést követ el.

Pontosan ezekért a dolgokért mondják a devizahitelre, hogy "hibás termék" mert nem felel meg a pénzkölcsön definíciójának sem.
De kérdem én, ha hibás terméket kap az ügyfél, milyen már az, hogy kötelezem a termék megtartására, használatára (-> forintosítás).
Veszek egy kanalat 100ft-ért, kiderül, hogy hibás visszaviszem, azt mondják csak 50ft-ot ér, ezért hajlandóak kicserélni ha kiegészítem 100ft-ra, azaz adok még 50 ft-ot. Így vettem egy jó kanalat 150 ft-ért, miközben a kanál csak 100ft-ba kerül.
Na így lett az adósnak is a devizahitele olyan hitel, hogy felvett 10M ft-ot, kifizetett 4M ft-ot és még kérnek tőle 12M ft-ot és a kamatjait. Tehát a 10M ft-os hitel valójában nem 10M ft + kamatok, hanem 18M ft + kamatok...

@Gerbera

Bocsanat, megkovetlek.

En nem vettem eszre, hogy a telefonon onallositta magat, a kerdes a birora vonatkozott.

Miert ker olyat az adostol a biro amiben nem donthet?

Ez Lett volna az eredeti kerdes.

Tudom elirtam, de a tobbirol hozzaszolasombol AZT hittem kiderul, hogy a Biroval van problems, nem az adossal.

@Gerbera

Kozjegyzonek ugyben maradjunk annyiban, hogy nehez valamit aggalyosnak talalni, ha nem is vizsgaljuk, csak felolvassuk Amit a bank emailben atkuldott es atkotjuk nemzeti szinu szalaggal.

Az en okiratom elso mondata mar jogszabalyba utkozik es tisztessegtelen, megis ezt az egy mondatot maga a KJ fogalmazta.

„XY megjelent az irodaban, hogy a BANK KERESERE szorol-szora okiratba foglaltassa az alairt szerzodest.”

De ugye tudjuk, hogy mar maga a bank feltetele is tisztessegtelen volt, a KJ-nek ez megsem tunt fel....es nem tagadta Meg az okiratba foglalast, a Kjt 3. szakasza alapjan :)

Tisztelt fórum lakók.

Ha én kijelentkezek a lakásomból és csak kerületet adok meg a lakcím kártyámon, akkor csöves lettem? Így 5 év múlva elévül a hiteleim? Köszönöm.

Hogyne. Ha pedig a fővárost adod meg, akkor már két év alatt.

Köszönöm.:)

Deviza hiteleseknek is ezt kellene csinálni és voalá.:)

Ó, te jó Ég!

A deviza alapú hiteleket 2015. február 1-jével forintosították, amelynek eljárásmódjáról a 2014. évi XL. törvény ad egyértelmű útmutatást.

A 3. § (2) szerint a bankoknak a folyósított kölcsönt és a havi törlesztő részletet a folyósítás napján, illetve a törlesztő részlet teljesítésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett középárfolyamon kell elszámolni.

Ezzel csak az a baj, hogy minden munkanapon két érvényes árfolyam van! Minden munkanapon 11 óra után kerül meghatározásra az új árfolyam, ami másnap minimum 11 óráig érvényes.
A törvény nem azt írja, hogy a folyósítás napján, illetve törlesztő részlet megállapítása esetén a teljesítés napján közzétett középárfolyam alapján kell számolni, hanem az aznap érvényes árfolyamot kell figyelembe venni.

A középárfolyam közzététele egy munkanapon egy alkalommal történik csak, viszont érvényes árfolyam minden munkanapon kettő is van (a 11 óra előtti és a 11 óra utáni). Ezt telefonon el is mondta nekem az MNB ügyintézője, hogy így van.

Tehát, ha egy munkanapon két érvényes árfolyam van, akkor tulajdonképpen a forintosítást meg sem lehetett volna csinálni, hiszen a bankoknak nem volt arról szólóan útmutatójuk, hogy a két érvényes árfolyam közül melyiket kell figyelembe venniük.

Helyes a meglátásom?

Konkrét számadat alapján forintosítottak, előírták a bankoknak, hogy milyen összegen történhet ez, ha jól tudom.

A meglévő tőketartozás átváltásának árfolyamát határozták meg konkrétan (CHF: 256,47; EUR: 308,97; JPY: 2,163), az anno folyósított kölcsönt és a havi törlesztő részleteket az MNB középárfolyamán kellett visszaszámolniuk a bankoknak a korábbi saját árfolyamuk helyett.
Mint írtam, a naponta két érvényes árfolyam miatt ezt képtelenség megvalósítani.

EndreV:

Igazad is van es nincs is :)

A Magyar nyelv szepsege :)

Ha osszessegeben vizsgaljuk a mondatot, akkor az elso resz a teljesites napjarol szol, a torveny nem szerepel Meg a kozzetett szo, az MNB naponta csak egy arfolyamon tesz kozze.
Vagyis igy ertelmezve csak egy arfolyamon van.

Hizzajon Meg a torveny ertelmezesehez a jogalkoto szandeka is, ami igy AZT is figyelembe veve egy arfolyamon utal.

De , es ITT Jon a de, a leirtakat ugy is lehet ertelmezni, hogy egy olyan arfolyamrol szol, ami ervenyes az adott napon es az MNB altal kozvetett.
Csupan ennek aket kitetelnek viszont az egy nappal a teljesitesrol elott kozvetett MNB arfolyamon is eleget tesz.
Vagyis ervenyes a teljesites napjan es az MNB
tette kozze.

Valoban szerencsesebb Lett volna AZT irni, hogy a teljesites napjan kozvetett es ervenyes arfolyamon.

Viszont a jogalkoto celjat is figyelembe veve, egyertelmu szerintem a megjatarozas.

De ha neked, kizarolag ennyi problems van az egesz dloggal, akkor.....

A jogalkotó számos esetben hibázik, így a jogalkalmazónak kell az összes körülményt figyelembe véve értelmezni az adott paragrafust.

A forintosítás esetében, ha az adós tudja bizonyítani, hogy anno neki 11 óra előtt folyósították a kölcsön összegét, akkor az MNB 11 óra után közzétett árfolyamát logikátlan lenne alkalmazni. Ha már visszamegyünk az időben 8-12 évet egy konkrét napig, akkor miért csak 11 óráig tesszük ezt meg?

Én megnéztem a bizonylatomat, és 2007. január 16-án reggel 9:47-kor utalták a JPY alapú kölcsönt, amikor még a jan. 15-i árfolyam volt érvényben, ami számomra kedvezőbb: jan. 15 - 1,5880; jan 16. - 1,6233

A jogalkotók eredeti célja az volt szerintem, hogy úgy történjen meg az átszámítás, mintha már a folyósítás pillanatában az MNB középárfolyamát alkalmazták volna a bankok, éppen ezért a percpontosság figyelembevétele lenne az ésszerű.

Pontosítás: nem 2007. január 16-án, hanem 2008. január 16-án reggel 9:47-kor folyósította a bank a kölcsönt. (2007-ben a szerződéskötés történt, egészen pontosan december 12-én.)

EndreV:

Neked valoban ez a legnagyobb problems a forintositassal, de most komolyan, hogy 25 vagy 33 fillerre vegzodott a devizaarfolyam...

En ott jarok, hogy letre sem jott a szerzodes, igy a forintositas szoba sem Jon, bar a bank megcsinalta mintha, minden OK lenne, de nem jutott eszembe a hogy ezutan a forintositas torveny kellene tamadnom, mert pontatlan, ezaltal ervenyesnek elismerni a szerzodest.

Kedve Ycal!

Az általam felvetettnek azért van jelentősége, mert ha bebizonyosodna, hogy az egy munkanapon két érvényben lévő árfolyam miatt fizikai képtelenség lett volna a forintosítást elvégezni, ennek ellenére a bankok mégis megcsinálták, akkor az egy érv lenne a szerződéstől való elállás érvényesítésére. Természetesen ezzel abban az esetben lehetne élni, ha a bank a kedvezőtlenebb árfolyam alapján forintosított, mint az én esetemben.
(Elállni akkor lehet a szerződéstől, ha érdeksérülés történik, de azt indokolni szükséges.)

EndreV:

Sosem ertettem miert lenne jo elallni a szerzodestol.
Mindenki az erdekserelemmel Jon, de AZT elfelejti, hogy:

Elallni csak ervenyes szerzodestol lehet ervenyesen, vagyis ahhoz, hogy elallja a szerzodestol, ahhoz El kell fogadnod, hogy ervenyes.

Ha ezt elfogadom, akkor AZT is elfogadom, hogy CHF-fel tartozol.
Az elallascsak a jovore nezve szunteti Meg a szerzodest,de a feleknek ezutan El kell majd szamolnia egymassal.
Mivel te ervenyesnek tekintetted a szerzodest, igy az egesz elallassal ugyanazt ered El, mintha bemennel a bankba, hogy te egyosszegben viszzafizeted a fennallo tartozasod.

Na ez Nagy baj az elallassal, hogy kaptál 10 milliot es az elallassal utan lesz Meg 25 milla tartozasod.

Ycal

A szerződéstől való elállástól nem kell félni, ha az abban foglaltak az adós számára hátrányos elemeket tartalmaz, nyugodtan meg lehet lépni. A forintosításkor számos hibát elkövettek a bankok, ezért nem baj, ha ezt az új szerződést elfogadjuk. Például az én esetemben a 100 hónapos türelmi időt felrúgták arra hivatkozva, hogy a forintosításkor megállapított havi törlesztő részlet és a türelmi idő lejárta utáni részletek között óriási a különbség, és csak az én érdekemben szakították meg 84 hónapnál az egyébként közjegyzői okiratba foglalt türelmi időt. Ez a kutyát nem érdekli, szerződésszegést hajtottak végre, ami erősen megalapozza az elállást. A Ptk. 2013. évi V. törvény 6:137. § - 6:140. § egyértelműen kimondja, hogy a jogsértettnek szerződésszegés esetén joga van a pénzt visszakövetelni vagy a szerződéstől elállni. Tehát a jogsértettnek választási lehetőséget kínál fel: visszakövetelés vagy elállás. Elegendő egyetlen erős érv, mint ahogy korábban a Kúria 2/2014-es jogegységi határozata előtti időszakban számos ügyvéd mindössze a Hpt. 213.§ (1) bekezdés c) pontja alapján vitte sikerre a pert. (Semmis az a szerződés, amelyik nem tartalmazza az összes költséget, és mint tudjuk, egyik deviza alapú kölcsönszerződésben sincs benne az árfolyam különbözet, ami egyértelműen költség. A Kúria galád módon a bankok mellé állva többek közt ezt a pontot ütötte ki a jogegységi határozatával, amihez a kormány asszisztált. A Kúria tehát nem jogalkalmazóként, hanem jogalkotóként cselekedett, ami Alkotmányellenes, illetve Alaptörvény-ellenes.)

Érdemes a forintosított szerződésben a hibákat keresni, ezért vetettem fel az egy napon két érvényes árfolyamot. Esetemben a bank a következő óriási bakit követte el: a kölcsön folyósítását 11 óra utáni MNB középárfolyamon számolta át, viszont a havi törlesztő részleteket minden hónapot tekintve a 11 óra előtti alapján állapította meg, vagyis a még előző napon közzétettel számolt. Ebből arra lehet következtetni, hogy a jogszabályt ugyanúgy értelmezték, mint én, vagyis tisztában voltak a napi két árfolyam érvényességével, csak a hibát nem jelentették, hanem inkább saját szájízük szerint válogattak a két árfolyam között. Mivel mindkét esetben (folyósítás és havi törlesztő részletek megállapítása) a számomra kedvezőtlenebb árfolyamot választotta a bank, így még egy érvet adott a kezembe az elálláshoz. Ugyanis azt nem tudja megmagyarázni a bank, hogy a két esetben miért alkalmazott más-más árfolyamot, mikor a törvény a folyósításra és a törlesztő megállapítására ugyanazt az időpontot jelöli meg [2014. évi XL. Törvény 3. § (2)]

Én azt mondom, keresd a hibát a forintosításban, és ha találsz legalább egy ütős érvet, akkor máris felkutathatsz egy a témában jártas ügyvédet, aki megfogalmazza neked az elállást, amit célszerű közjegyzői okiratba foglaltatni.

Fontos1: a szerződéstől való elállás azt jelenti, hogy visszaáll a helyzet a szerződéskötés előtti állapotra, vagyis mintha meg sem történt volna az egész. Az elszámolás nagyon egyszerűen történik: mindkét fél adott valamennyi összeget a másiknak, és aki még tartozik a különbözettel, azt még átadja és kész. Ha pl. felvettél 10 milliót, és befizettél 9-et, akkor a banknak még kell adnod egy millát (ezt akár személyi kölcsön igénybevételével is meg lehet tenni), amennyiben pedig túlfizetés van, akkor a 10 millió fölötti részt adja vissza neked a bank. Elállás elszámolásakor nincs semmilyen kamat, egyik irányba sem!

Fontos2: a szerződéstől elállás, a szerződésfelmondás és a szerződésbontás között óriási különbség van, mindhárom mást-mást jelent. Esetünkben az elállás a legkedvezőbb, csak a benyújtott dokumentben legyen legalább egy piszkos kemény érv, amit nem árt jogszabállyal alátámasztani.

EndreV:

„Fontos1: a szerződéstől való elállás azt jelenti, hogy visszaáll a helyzet a szerződéskötés előtti állapotra, vagyis mintha meg sem történt volna az egész. Az elszámolás nagyon egyszerűen történik: mindkét fél adott valamennyi összeget a másiknak, és aki még tartozik a különbözettel, azt még átadja és kész. Ha pl. felvettél 10 milliót, és befizettél 9-et, akkor a banknak még kell adnod egy millát (ezt akár személyi kölcsön igénybevételével is meg lehet tenni), amennyiben pedig túlfizetés van, akkor a 10 millió fölötti részt adja vissza neked a bank. Elállás elszámolásakor nincs semmilyen kamat, egyik irányba sem!”

Na látod ott a bökkenő a kiemelt részben. A szerződés amit érvényesnek tekintesz és amitől el akarsz állni, azt mondja, hogy a tartozásod 100.000 CHF , ami igaz , hogy mikor megkaptad , akkor 15 millió forint volt, de most mikor átszámítják, már 28 millió lesz.

Amit nem értesz, az az , hogy ha érvényesen elállsz a szerződéstől, akkor CHF összeggel fogsz tartozni és nem forinttal, mert érvényesnek fogadod el azt is, hogy te CHF-ben adósodtál el , amit a bank neked akkori árfolyamon forintban folyósított.

Ycal

Az teljesen mindegy, hogy idővel mennyire nőtt az árfolyamváltozás miatt a tartozás, mivel elállás esetén a szerződéskötés elején történtek a mérvadóak, jogilag az alaphelyzetre kerül vissza az ügy. Ha a szerződésben 15 millió forint van feltüntetve, és annyit is kaptál, akkor annak figyelembevételére kerül sor. Hiába határozták meg CHF-ben, a szerződéskötés, pontosabban a folyósítás napján érvényben lévő MNB középárfolyam szerint történik az átváltás, illetve elszámolás. Nézz utána az szerződéstől való elállás jogának!

EndreV:

Utána néztem.

Nem értem, hogy honnan veszed ezt a folyósításkori árfolyamot?????

A bíróság csak arról fog dönteni, hogy az elállás miatt megszűnik a szerződés, igaz visszamenőlegesen.
De mivel az elállás előtt érvényes volt a szerződés , így jogilag te X CHF-et kaptál, amit a bank forintban folyósított, a tartozásod is CHF lesz!
Semmilyen folyósításkori árfolyamról nem lesz szó a bíróságon.

Vagyis kötelez téged mondjuk 50.000 CHF megfizetésére.
Az pedig a te dolgod lesz, hogy milyen árfolyamon fogsz hozzájutni most a CHF-hez.

Azt nem érted, hogy attól, hogy elállsz a szerződéstől a bank pénzszolgáltatásának jogcíme még kölcsön marad, te jogilag az elállással elismered, hogy CHF-et kaptál, amit forintban folyósított a bank, így az árfolyamváltozás téged fog terhelni.

„Nem hat ki a szerződés érvényességére a szerződésen vagy jogszabályon alapuló elállási jog gyakorlása sem, sőt ellenkezőleg: csak érvényes szerződéstől lehet elállni. A jogszerű elállás azonban a szerződést felbontja, azaz a szerződés a megkötéséig visszaható hatállyal szűnik meg [Ptk. 320. § (1), Ptk. 319. § (3)] és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak...

Az érvényes kötelmi jogcím meglétét a gyakorlat értékeli....”

Továbbá:

Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, ezt a jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolhatja. Az elállás tehát a másik félhez címzett olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a szerződést felbontja. Az elállás ugyanolyan jogi helyzetet teremt, mint a felbontó szerződés, és itt is a szerződés megkötése előtti helyzet visszaállításának van helye. A visszaszolgáltatási kötelezettség a szerződés megkötésének időpontjától esedékes (ex tunc), így azt a felet, aki pénzt szolgáltatott, az esedékességtől (a szerződéskötés időpontjától, illetőleg a teljesítéstől) kamat illeti meg.

Vagyis a bíróság a CHF megfizetésén felül, még kamatfizetésre is kötelezni fog.

Azt értsd meg, hogy CHF-fel fogsz tartozni és ezzel pont azt éred el amit el akarsz kerülni.

Endre:

A probléma a következő. a szerződések közjegyzői okiratba vannak foglalva, ami azt jelenti, addig közhitelesen tanúsítják azt, hogy mennyivel tartozol (CHF összeg), amíg ennek az ellenkezőjét ki nem mondja a bíróság jogerősen.

Ha tehát elállsz a szerződéstől, amit természetesen megtehetsz, két út van:

• a bank elfogadja az elállást és
• a bank nem fogadja el az elállást.

Ha a bank nem fogadja el az elállást, akkor a jogviszony továbbra is fennáll, neked teljesíteni kell. Ha nem teljesítesz, akkor végrehajtást kezdeményez a közjegyzői okirattal.
Ha a bank elfogadja az elállást akkor, a bank 8 napon belül felszólít, hogy fáradj be a bankba és fizesd ki a forintosítás után fennálló forinttartozást. Ha lejár a 8 napos határidő akkor mivel megszűnt a köztetek lévő jogviszony (és ha e közben nem fizetted vissza a teljes kintlévőséget) a bank végrehajtást kezdeményez és elveszi a lakást.

Jól láthatod, hogy az elállás gyakorlatban semmi mást nem jelent, mint klasszikus végtörlesztést.

Ha azonban a bank nem fogadja el az elállást, a törvény szerint indíthatsz elállási pert a bank ellen, mivel neked származik ebből valós gazdasági érdeked. A perben indokolnod kell, hogy miért állsz el. Ha a bíróság elfogadja az elállási indokaidat, helyreállítja az eredeti állapotot, azaz a szerződés előtti állapotot. Megnézi, mi szerepel a szerződésben, frankösszeg, bekéri a banktól az aktuális tartozást, amit a bank a forintosítás után közölni fog. Tehát kvázi megvetetik veled az összes hátralévő frankot forintosítási árfolyamon. Ebben az esetben kötelezni fog a bíróság, hogy fizesd ki a fennálló tartozást a bank felé. Ha nem tudod végrehajtják, viszik a lakást és az árverezési ár illetve a tartozás különbözetét kifizetheted 12 részletben.

Mindezt azért, mert a közjegyzői okiratban azt ismered el, hogy a frankösszeggel tartozol. A kulcsa ezen pereknek a közjegyzői okiratban van. Amíg az érvényben van, addig hiába mondod, hogy te forintot kaptál, a bíróság a közhiteles dokumentumot fogja alapul venni a tartozás megítéléséhez, nem pedig azt amit te kiszámoltál.

Tehát két út van:

• a szerződés létre sem jött (nincs közjegyzői okirat)
• a szerződés létrejött ugyan, de az a kezdetektől semmis

A szerződés semmissége esetén azonban vagy egy döntés mi szerint ha a bíróság kimondja, hogy a szerződés semmis, törekedni kell arra, hogy a szerződésből kiemeljék a semmis elemeket és ezáltal érvényes szerződéssé váljék. Ezzel természetesen megnyered az árfolyamrést és az emelkedett kamatot, ami természetesen némi pénz, de attól még ugyanúgy ki kell fizetni a tőketartozást devizában (forintban, a forintosítási árfolyamon). Ráadásképpen a semmisségi perekben a jogalkotó kötelezte az adóst, hogy ahhoz hogy érdemben lehessen vizsgálni a szerződés semmisségét az adós kell megnevezze a jogkövetkezményt, azaz hogyan válik a szerződés kóserré. Ha ezt nem teszi meg, akkor a per el sem indul.

Az egyetlen út amit a kedves jogalkotó - még - nem zárt be az adós előtt a szerződés létre sem jött út. Ennek a végén - ha kimondja a bíróság - a jogalap nélküli gazdagodás szerint számolnak el a felek. Jegybanki alapkamatot megítél a bíróság, a bank minden kamatra és egyéb költségére fittyet vethet.
Ilyenkor (felvett forintösszeg - befizetett forintösszeg) x jegybanki alapkamat a folyósítás óta. A legtöbb ügyfél aki 2007/2008 körül vette fel a hitelt már kifizette a folyósított összeg 70-90%-át így marad pár millió forint amit vissza kell fizetni.