Bri,
Ha a jelzálog értéke fedezi a tartozást, akkor minden gond nélkül.
Ha nem fedezi, akkor itthon nincs, viszont ha Amerikában lennénk, akkor működne a dolog minden esetben, ott ugyanis a bank sara, ha a kölcsön összegét nem fedezi a jelzálog értéke.
Itt viszont mindent a számító, devizaspekuláns, szererncsejatékos adós áll mindent :)
Ycal
Én is nevetnék, ha más ilyet írna. :)
Természetesen tisztában vagyok vele, hogy valójában mit is csináltak a közjegyzők. Azt írták bele az okiratba, amit a bankok eléjük raktak, és szerződéskötéskor nem történt semmiféle jogi tájékoztatás, csak szó szerint felolvasták a dokument tartalmát.
Csak ugye ilyet a bíróságon nem szabad mondani, hanem azzal kell többek közt érvelni, hogy az alapos, a témában rendkívül felkészült közjegyző, aki látszólag jogi szempontból igen magas színvonalon adott tájékoztatást, valójában fals információkat közölt velem, aminek egyik ékes bizonyítéka az elszámolási törvény.
Tisztelt Bíróság! Egy jogilag igen magasan képzett személy, aki járásbírósági jogkörrel van felruházva, nem adott megfelelő tájékoztatást az általa közjegyzői okiratba foglalt termékről, ezért kérem az elmarasztalását, a kölcsönszerződés létre nem jöttének megállapítását, és a járulékos költségek nélküli elszámolást :)
A kettős árfolyammal és az aláírás nélküli elszámoló levéllel azért érvelek, mert ezek annak bizonyítékai, hogy a bankok figyelembe sem veszik a szabályokat. Örülnek, hogy a 2014/38-as 40-es és 77-es törvénnyel a kormány megmentette őket (legalábbis azt hiszik), és nagyívben tesznek arra, hogy a bennük foglaltakat nem lehet teljesíteni, és mivel mivel nyeregben érzik magukat, még arra is fittyet hánynak, hogy az általuk elkészített irományok hitelesek legyenek.
Ezt találtam: https://groups.google.com/forum/!topic/devizahitel/FFCDjoquebY
Rápillantottam újra az elszámoló levél formaiságára, és azt tapasztaltam, hogy nem csak aláírás nincs rajta, de még iktatószám se. Ugyanez a helyzet a legújabb törlesztési tervvel, amit tegnap kaptam kézhez. Így tulajdonképpen olyan papírfecnik alapján fizetek, amiken hivatalosnak nem mondható számok és betűk vannak.
A legújabb fondorlatom: most szövegelek egy újabb levelet az OTP-nek, amelyben az eddig közel 20 kérdésem közül az egyikben azt kívánom megtudakolni, hogy a szerződéskötés előtt megtárgyalták-e velem az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás (kamatemelés, költségemelés, díjemelés) alkalmazását. Erre bármit válaszolnak, ráb@__nak.
Ha igennel válaszolnak, akkor nem forintosíthatták volna a szerződésemet, ugyanis a 2014/38 a két pont vonatkozásában (árfolyamrés és egyoldalú szerződésmódosítás) csak a meg nem tárgyalt kölcsönszerződésekre vonatkozik, ez világosan benne van a törvényben [1. § (1), 1. § (1a), 3. § (1), 4. § (1), 5. § (1)]
Ebben az esetben a 2014/40-es és 77-es törvény sem alkalmazható, így visszatér az eredeti állapot, vagyis a Hpt. 213. § pontjai alapján ismét támadható válik a szerződés, főleg azért, mert ha a két fél megegyezése ellenére nem került bele a szerződésbe, az óriási gáz. (Az fasza lenne, ha most megírnák levelükben az igent, aminek a közjegyzői okiratban nyoma sincs.) De az már önmagában nagy érvágás lenne a banknak, hogy elvégezte az elszámolást annak ellenére, hogy nem tehette volna meg, és vissza kellene csinálnia az egészet. Ráadásul a törvény ki is mondja, hogy az elszámolás előtt a szerződések vizsgálatát el kell végezni.
Amennyiben nemmel válaszol a pénzügyi intézmény, annak következménye meg egyértelmű. Azért nagyon kíváncsi leszek, hogy ezt be meri-e vállalni a bank, mert szerintem ez a neccesebb :)
Mintha éppen az elszámolással kapcsolatban fordult volna egy bíró az Alkotmánybírósághoz.
Vagy nem?
Na, addig is: per felfüggesztve. Pedig már annyira flottul ment minden...
Szedte-vette-teremtette!
:)
Sziasztok, úgy látom vagytok itt ketten is, akiktől érdemes kérdezni.
Mit gondoltok arról, hogy létre nem jött szerződés rendezése során alapkamattal kell elszámolni, vagy anélkül, csak a tőkével oda-vissza? Mindkettőre olvastam már meggyőző érveket.
Ha a bíróság egy 2008-as szerződést most nyilvánít létre nem jötté, akkor lehet hivatkozni elévülésre?
Ha igen, akkor ugye az történik, hogy az eredetileg folyósított "kölcsön" tőkéje évül el, de az azóta visszafizetett összegek az elévült (tehát be nem hajtható, de jogos) követelés összegét csökkentik? (És nem pedig tételenként vizsgálandók az egyes oda-vissza fizetett összegek.)
Ha hivatkozok az elévülésre, azt milyen valószínűséggel ítéli meg a bíró?
ui:
Aki az elállás vs. többi normális megoldás vitája helyett első körben érdemesebb azt megkeresni, hogy melyik megoldás a legjobb neked. Ez pedig a létre nem jöttség, mert annak vannak a számodra legkedvezőbb következményei. És csak ezután érdemes erre a legjobb megoldásra jogi érveket keresni. Az meg van bőven. Népiesen: előbb megyünk ki a WC-re, és csak azután...
Önsorsrontó dolog az egyszerű és praktikus jogi érvek helyett megkeresni azokat a kifacsart érveket, amik az elállás helyességéről győznek meg, csak azért, mert Gulya Tibor Isten (Viktor szaván csüngenek így egyes néprétegek) szerint milyen jó, hogy elállásnál nem kell perelni. (Aztán a következő mondatban már mondja is, hogy hogyan kell perelni.)
A piros festék, zöld festék esetét folytatva: Mindenféle indirekt trükkökkel elérjük, hogy vitatkozzon velem az eladó arról, hogy a szerintem világos zöld festékről ő mondja ki, hogy az sötétzöld, és aztán lecsapunk rá, hogy "Háhá, naugye, hogy nem piros!" Erre a bíróság meg könnyen mondja, hogy az érvelésed szerint te sötétzöld festéket akartál, ezért kapsz egy kis árengedményt, mert a világoszöld kicsit különbözik tőle. Pedig ha azzal indítasz, hogy pirosat akartál, egy perc alatt kiderül, hogy nem azt kaptál, és vége az egésznek, minden vissza. És se a világoszöld, se a sötétzöld festéket nem kellene a falra kenned, hanem mehetnél piros festékért a másik a boltba a pénzeddel.
Á, rájöttem, hogy igazából ezt a magam szórakoztatására írtam, mert valakit nem kell erről meggyőzni, valakit meg nem lehet... :)
Trob:
Ha hivatkozok az elévülésre, azt milyen valószínűséggel ítéli meg a bíró?
Igen hivatkozhatsz.
Szerintem semmilyen, az elévülés ennél, azért bonyolultabb.
Ycal,
el tudod mondani, mi akadályozza az eredményes hivatkozást az elévülésre?
(Úgy látom, elég mélyen beleástad magad a jogba, és meggyőző módon ki is szoktad fejteni az álláspontodat, ezért kérdezem.)
köszi
Az alábbiról csak most szereztem tudomást.
Az OTP, amely pénzügyi intézménynél az én kölcsönszerződésem is van, nem lett volna jogosult devizaalapú szerződéskötésre!
Minden termék forgalmazása engedélyköteles, ami igaz a pénzügyi termékekre is. Az engedélyt mindig az az állami szerv adja ki, amelyiknek a profiljába vág az adott termék. Például élelmiszerekre az OÉTI, műszaki termékekre MKEH, gyógyszerekre az OGYÉI, stb. A banki termékekre korábban a PSZÁF adta ki az engedélyeket, de ez a szervezet megszűnt, s jogkörüket 2013. okt. 01-jével az MNB vette át.
Nézzük meg az OTP devizaalapú hitelekre vonatkozó Üzletszabályzatának releváns részét: „Az OTP Jelzálogbank Zrt. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2002. január 10. napján I-17/2002. számú tevékenységi engedélyben, valamint az azt kiegészítő 2005. február 3. napján kelt, E-I-29/2005. számú engedélyben foglalt felhatalmazása alapján jogosult devizában nyilvántartott lakáscélú és szabad felhasználású jelzálogtípusú hiteleket nyújtani. Jelen Üzletszabályzat a devizában nyilvántartott lakáscélú és szabad felhasználású, konzorciális formában nyújtott OTP Hitelek igénybevételének feltételeit tartalmazza.”
Ez a második oldal 1. pontjában olvasható: http://www.batorprogram.hu/…009%2001.pdf
Itt pedig a PSZÁF E-I-29/2005. számú engedélyéből kiemelve a lényeg: „Megállapítom, hogy a jelzáloghitel-intézet a felügyelet I-17/2002., I-90/2002. és I-1409/2004. számú határozataiban engedélyezett tevékenységek forintban történő végzésén túlmenően tevékenységét valutában, devizában is jogosult végezni.
A jelzáloghitel-intézet kérelmére megállapítom, hogy a részére engedélyezett tevékenységek keretei között devizában pénzkölcsön nyújtására, továbbá az OTP Bank Rt. által devizában nyújtott pénzkölcsön megvásárlására jogosult.”
A teljes iromány: magyartokepiac.hu/cikk?53216
Tehát, az engedély szerint az OTP a forintkölcsönökön túl csak devizában nyújthatott volna kölcsönt [devizakölcsön-szerződés 2014/77 törvény 2. § (1) d)], itt szó sincs deviza nyilvántartású vagy devizaalapú kölcsönről.
[Azért az igen érdekes, hogy az OTP Üzletszabályzatában megemlített két engedély közül a „devizások” számára lényegtelenebb (I-17/2002) megtalálható az MNB honlapján, viszont az E-I-29/2005. nem. Persze az biztosan csak véletlen, hogy a 2005-ös dokument nincs fent, a három évvel korábbi meg igen.]
Elsőre azt hittem, óriási felfedezést tettem, aztán továbbkutakodásom során szembesültem vele, hogy erre már évekkel ezelőtt rájöttek a szakemberek: facebook.com/permalink.php?id=580620625289735&story_fbid=655345004483963
Csak azt nem értem, hogy a Kúria ezt miért nem vette figyelembe. Nem lett volna róla tudomása?
Talán az egyedi perekben érvként fel lehet sorakoztatni, és minden bizonnyal nem csak az OTP Banknál fordul elő ez a "hiba", hanem más pénzügyi intézményeknél is.
Trob:
Szerintem ez:
„Az új Polgári Törvénykönyv az elévülést megszakító körülmények között már nem említi a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítást. Míg eddig minden egyes írásbeli felszólítás megszakította az elévülési időt, azaz az elévülési idő mindegy egyes alkalommal meghosszabbodott 5 évvel, ez a törvényi lehetőség a jövőben már nem adott. Hasonlóan nem szakítja meg az elévülést a jövőben, ha engedményezés történik, és erről a kötelezettet értesítik.
”
Gondolom a bank az utobbi 5 evben kuldott levelet.
Ycal,
igen, küldött. Viszont erre azt a választ kaptam mástól, hogy azok a levelek a szerződés keretei között lévő tartozásról szólnak, bennük a szerződésre való hivatkozással. De mivel (ha...) a szerződést a bíróság létre nem jöttnek nyilvánítja, így a banknak szerződés híján a jogalap nélküli gazdagodás visszaállítására vonatkozó leveleket kellett volna küldenie. Ilyet viszont nem küldött. (Ez nem az én véleményem, de logikusnak "tűnik" számomra is.)
Erről mit gondolsz?
Trob:
Ptk Nagykommentár:
A követelés elévülésének a megszakadásához elég, ha a felszólítás olyan adatokat tartalmaz, amelyek alapján a kötelezett a vele szemben támasztott követelést azonosítani tudja. Céljából kiindulva megfelelőnek kell tekinteni a felszólítást nemcsak akkor, ha abból az érvényesített követelés határozottan és egyértelműen (jogcím és összeg vagy egyebek szerint szabatosan megjelölve) kitűnik, hanem abban az esetben is, ha a felszólítás ilyen részletes adatokat nem tartalmaz ugyan, de a közölt adatok alapján a kötelezett meg tudja állapítani, hogy milyen jogviszonyból, illetőleg tényállásból származó követelésről van szó.
Gondolom nincs olyan sok követelése a banknak feléd, hogy ne tudnád melyikre gondol....
Ycal!
Elévüléssel kapcsolatban kérném a figyelmedet...
Alapvetések:
1.) A követelés, az azt kiváltó cselekmények nélkül, objektív körülmény (késedelembe esés) hatására kezdődik meg és szintén objektív körülmény (időmúlás) hatására teljesül be.
2.) A követelés csak egyszer tud elévülni, amennyiben ez már egyszer bekövetkezett, úgy befejezett dolognak kell tekinteni, a továbbiakban (újra- meg újra) elévülni nem tud.
3.) a Ptk.-ból: „6.25.§ Az elévülést megszakítja: „c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott”
(ergo: a jogerős meghagyás – mely egy tekintet alá esik az érdemi határozattal - nem keletkeztethet „múltjától független”, újnak tekintendő követelést, hisz akkor nem itt, hanem a 6.22.§ pontjai közt sorolnák fel, a „megkezdődésnél”)
4.) a Vht.-ból: „57.§ (1)A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.”
5.) Pénzkövetelésre vonatkozó elévülhetetlen (örökös) végrehajtási jog nem létezhet.
Konklúzió:
Amennyiben a meghagyásos eljárást megelőzően a követelés elévülése – kitöltve pályafutásának megszakítatlan idejét – bekövetkezett ugyan, ámde a meghagyásos eljárásban nyitva álló határidő mulasztása miatt Kötelezett már érvényesen - eljárásjogi okokból - nem hivatkozhatna rá, úgy a kialakult helyzetre, nem létezik olyan magyarázat, mely a fenti axiómák valamelyikével ne ütközne...
A jogszabályi környezet koherenciája csak akkor áll fenn, ha Kötelezett a meghagyásos eljáráson kívül is hivatkozhatja az elévültséget!
... figyelmedet megköszönöm!
Vh-ügyes,
vagyis?
Ycal,
valóban, ha ez a legfőbb szabály jelen esetben, akkor nem évült el.
Ycal,
de tudom azonosítani? A kétféle felszólításban közös csak a bank neve. Mert nyilván a tartozás összege egészen más a szerződés kereti között, mint azon kívül. Szerződésszám, a követelés alapja, a behajthatóság módja, és ezer dolog különbözik.
Mivel nagy összegű hitelem csak egy van, akkor egy egy mondatos levél is megfelel a leírásnak, amit egy A/4-es oldal közepén azt mondja, hogy "Ön még rengeteg pénzzel tartozik nekünk"? Nem gúnyolódok, de tényleg mik az azonosíthatóság kritériumai?
trob
"vagyis?"
vagyis még a felvetést sem érted de azért beledumálsz...
Vh-ügyes!
Akkor kérlek, világosíts fel! Azért kérdezek, hogy megértsem.
Ycal véleményére adok, ha megtisztel a figyelmével, közelebb jutok egy elmélethez...
sztem nem rólad szól minden...
Vh-ügyes!
Ezért kell másokkal ilyen hangnemben beszélned?
Nem gondoltam, hogy rólam szól minden. Csak kérdéseket teszek fel, amikre kapott válaszokból sokan okulhatunk. Erről szól egy fórum. Te viszont személyeskedsz arrogáns stílusban.
VH-ügyes:
3.) a Ptk.-ból: „6.25.§ Az elévülést megszakítja: „c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott”
(ergo: a jogerős meghagyás – mely egy tekintet alá esik az érdemi határozattal - nem keletkeztethet „múltjától független”, újnak tekintendő követelést, hisz akkor nem itt, hanem a 6.22.§ pontjai közt sorolnák fel, a „megkezdődésnél”)
De.
Ha én kiadatok ellened egy FMH-t és te nem mondasz neki ellent, akkor az végrehajthatóvá válik függetlenül attól, hogy valaha volt velem szemben fennálló tartozásod vagy sem.
Épp ezért:
"Változatlanul irányadónak tekinthető a „tartozásnak a kötelezett által történő elismerésének” kiterjesztő értelmezése."
6:25. § [Az elévülés megszakítása]
(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
„A 6:25. § (3) bekezdésében foglalt szabály első része új tételes norma, amelynek indoka, hogy a kötelem módosítása gyakorlatilag új jogviszonyból származó követelést hoz létre, amely indokolttá teszi új elévülési idő indulását. ”
Ebből nekem az jön le, hogy amennyiben a kötelezett a meghagyásos eljárásban nem vitatja az követelést, a bíróság úgy fogja megítélni, hogy azt elismerte függetlenül attól, hogy az elévült-e vagy nem.
Onnantól viszont nem a régi elévült követelést, hanem az újonnan elismert követelésre indul majd a VH.
Egy nagyon érdekes dolgot vet fel ez az egész bennem:
Én úgy tudom, hogy az elévülés csak a bírósági úton való érvényesíthetőséget befolyásolja és nem a követelés jogszerűségét.
"Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti,"
Vagyis ha egy elévült követelésre beadnak egy FMH-t, aminek nem mondasz ellent, akkor amennyiben az jogerőre emelkedik, abban az esetben ugyan egy behajthatatlan követelés válik új elismert követeléssé, de összhatása olyan lesz , mintha a régi követelés nem évült volna el.
Mivel a kötelezett kvázi újra megerősítette a fennálló tartozás teljesítésére fennálló kötelezettségét, mert az nem évül el. Így újra behajtható rajta az "elévült" követelés.
De ez csak az én véleményem, VH ügyekbe sosem folytam még bele hála istennek.
Ycal
Köszönöm a figyelmedet!
A felvetéssel kapcsolatban:
(ezen zárójelben jegyzem meg, hogy az elévültség időkorlát nélküli hivatkozása, nem ördögtől való... Ha az eljárást "végrehajtási záradékkal" rendelték volna el, nem lehetne mutogatni arra a nyomorult 15 napra!)
Amúgy az is elgondolkodtató, hogy az "elévültségi kifogás" olyan tényalapra támaszkodik-e, melyet az FMH is tartalmaz?
(sztem nincs olyan rubrika, melyben azt közölnék, hogy "egyebekben meg a követelés nem évült el"...)
Azért lényeges ezt tisztázni mert, ha a tényalap ott van, akkor a Pp. egyből elkaszálja s így okafogyottá teszi az egészet!
(no de ha nincs ot...)
Obudafan, régen sokat beszélgettünk az 1/2005 PJE kapcsán, az érvénytelen szerződés érvényessé és hatályossá nyilvánításáról, te mindig erre a PJE-re hivatkoztál az eredeti állapot visszaállíthatatlansága okán.
Nekem csak az a nagyon furcsa az egészben, hogy jelenleg emiatt a PJE miatt van a szerződések érvényessé és hatályossá nyilvánítása viszont mindenki elfeledkezett arról amiért ez a PJE létrejött, mégpedig, az jogegységi utolsó tagmondatáról:
„Dologszolgáltatásra irányuló és egészben vagy részben kölcsönösen teljesített visszterhes szerződés nem orvosolható érvénytelensége esetén a szerződéskötést megelőző helyzet nem állítható vissza, ha az érvénytelen szerződés megkötését követően bekövetkezett gazdasági változások következtében a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke közötti egyensúly oly mértékben megbomlott, hogy a teljesített szolgáltatások visszatérítése a méltányossággal már össze nem egyeztethető értékaránytalansággal járna. Ilyen kivételes helyzet fennállása esetén a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja és gondoskodik a szolgáltatások egyensúlyáról.”
ezt mondja ugye a PJE:
Visszterhes szerződéseknél a felek szándéka - ide nem sorolva az ajándékozási elemeket is tartalmazó jogügyleteket - az, hogy a kölcsönös szolgáltatásaik jogi és megközelítőleg gazdasági szempontból is egyenlő értékűek legyenek. Ez nem hagyható figyelmen kívül a nem orvosolható érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonásánál sem. Nem szabad tehát olyan helyzetet teremteni, hogy a szerződés teljesítését követően a dolog- és pénzszolgáltatás értékegyensúlyának a felek akaratától független okból történt megbomlása következtében a szerződéskötést megelőző helyzet visszaállítása bármelyik fél méltányos érdekének kirívóan súlyos sérelmét eredményezze.
A szerződés hatályának megszűnésekor a dologszolgáltatást teljesítő félnek - tulajdonjoga alapján - rendszerint vissza kell kapnia a szerződés teljesítéseként átadott dolgot. Azt pedig, hogy ezért milyen mértékű pénzszolgáltatást kell a másik fél részére térítenie, a bíróságnak kell megállapítania. Az értékviszonyokban bekövetkezett változások következtében a felek méltányos érdekeinek az felel meg, hogy az egyidejűleg visszatérítendő pénzszolgáltatás összegének meghatározásakor a bíróság mérlegelési körébe vonja a dolog ítélethozatal időpontjában megállapítható forgalmi értékét, a feleknek a szerződéssel kapcsolatos magatartását és a Ptk. 4.§ (1) bekezdésében foglalt elvek figyelembe vételével a jóhiszeműség, a tisztesség és a kölcsönös együttműködési kötelezettség szem előtt tartása mellett gondoskodik a kirívóan nagy értékkülönbség megszüntetéséről. A pénzszolgáltatás értékét olyan összegben kell megállapítania, amely nem azonos ugyan a dolog forgalmi értékével, de alkalmas a megbomlott értékegyensúly csökkentésére. A bíróságnak tehát olyan helyzetet kell teremtenie, hogy egyik fél sem kerüljön a másik rovására vagy terhére aránytalanul kedvezőbb illetőleg méltánytalanul súlyosabb vagyoni helyzetbe.
Vagyis az eddigi összes törvény és a Kuria ítéletei is szembe mennek a PJE másik fontos részével, a szologáltatások egyensúlyának bírósági helyreállításával, jelenleg ez nem történik meg, mert a nagy adós mentésnek és forintosításnak az lett a vége mert az összes adósnak "forgalmi értéken" kellett teljesíteni.
Latom kényes kérdésekre senki nem szeretem válaszolni :)
Szerintetek mennyi esélye van, hogy a Kúria jogegységi tanácsa Wellmann indítványára IGEN-nel válaszol?
„„Érvényes devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül-e az a szerződés, amelyben a forintban folyósítandó kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a felek megállapodása alapján a szerződés részét képező, a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum (pl. folyósítási értesítő, törlesztési terv) tartalmazza?””
Annak ellenére, hogy a 6/2013-as PJE-ben még ezt szögezte le a Kúria:
A kirovó és a lerovó pénznem lényegéből következik, hogy téves az az álláspont, amely szerint a törlesztés pontos összege nem határozható meg a szerződéskötés időpontjában. A deviza alapú kölcsöntartozás éppolyan egyértelműen meghatározott, mint az effektivitási kikötéssel ellátott devizakölcsön. Az adós tartozása mindkét esetben a szerződéskötés időpontjában egyértelműen rögzül: az a kirovó pénznemben meghatározott összeg. A kirovó és a lerovó pénznem eltéréséből szükségszerűen fakad, hogy a szerződéskötés időpontjában nem lehet megmondani, hogy a lerovás (szerződéskötéskor nem is szükségszerűen ismert) pénzneméből mennyit kell adni ahhoz, hogy az adós teljesítsen. Ez azonban a kirótt tartozás egyértelmű meghatározottságát nem érinti.
Ez technikai-jellegű módosítás, azon az egy tanácson kívül az összes tanács jól értette eddig is.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
A hozzászólást a szerkesztők moderálták, mert az nem felelt meg a fórum felhasználási feltételeinek.