Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

EndreV:

„akkor a bank ad nekem 10,5 millát, én pedig nekik annyi devizát, amennyit ők adtak anno nekem 2008 januárjában, csak mai árfolyamon. Nos, így forintban 16,5 milliót kellene visszafizetnem, amivel szerintem még mindig jól szállnék ki. A kettő közötti különbség 6 millió,”

Azt azert NE feledd, hogy a bank egybol adott neked 10 millat vagyis te a folyositastol kamatfizetesre is koteles leszel a 10 milla utan...te pedig ebbol a szempontbol 0-rol indultal.

Vagyis ha mondjuk pl: 4%-os kamattal szamolunank, akkor a kezdeti 42ezres torlesztod EPP fedezne a 10 millara fizetendo havi kamatot.
(Sot a szerzodest szerint te eddig csak kamatot fizettel a turelmi ido miatt vagyis kvazi a chf toke tartozasod nem is igazan csokkent)

Igy az elszamolasnal valojaban 10 millanak megfelelo CHF+ kamatai minusz altalad befizetett osszeg + kamatai lesz a szamitas modja.

Hogy ertsd:

1 EV:
60.000 CHF (10 milla) +4% kamat 400.000e - 460.000 + 4%(18.000)
Vagyis egy EV utan kb. 78.000 e forinttal (500 CHF-el) fog a tartozasod csokkenni es nem 478e forinttal (3000 CHF-el)

(De ha az ervenyes szerzodest ami szerint a banknak meghatarozott kamat jar es azt nezzuk,hogy elmondasod szerint eddig a turelmi ido miatt nem is fizettel vissza toket, akkor az elallas utan a teljes felvett CHF tokevel tartozol, de mar napi arfolyamon)

Gondolom a felvett 10 milliora az eddigieken felul Meg 16 millat kifizetni az elallas utan, az mar nem olyan Jo uzlet.

Szóval fojttatnám, az előző bejegyzésem hoz, mivel 2007 benn vetem fel később a bank próbálkozót szerződésmódosítással, mármint a közjegyzői okirat újra írásával, de én nem mentem bele.
Késöv is voltak rafinált huzásaki de egyiket sem írtam alá, most járom végig a jogi fórumot, amit meg reklamáltam, mert nem értették meg mit akarok, (békéltető hoz be adtam tisztában vagyok, vele kit képvisel a testület) amit visszaküldtem nekik nem nagyon nem tetszik nekik, hogy még mindig az eredeti szerződésem érvényes.

EndreV:

„Ha egy termék jogszabályokkal nem támasztható alá, akkor arról hogyan lehetséges jogi tájékoztatást adni és annak jogi következményeiről beszélni?”

Ezt a reszet sosem fogom megerteni, hogy honnan Jon nalad....

Ha en neked leirom egy papirra a makoshusleves receptjet es izvilagat, akkor te azt otthon El tudod mondani a csaladnak?
Vagy csak azok az etelek leteznek, amik a szakacskonyvben vannak?

Vagy nem , mert egyis szakacskonyben sem szerepel?

A kozjegyzo is ezt csinalta, egy neki elkuldott szerzodes tervezetet felolvasott, make megkerdezte, hogy erted-e es van-e kerdesed esetleg.

A szerzodes lenyege penzkolcson a felolvasott feltetelekkel.
A jogi kovetkezmenyekrol is esett szo, ha nem fizeted a kolcsont, akkor a bank viszi a hazad.

Az mar mas teszta, hogy a kozremukodest Meg kellett volna tagadnia, de nem azert mert jogilag nem vopt pontosan definialva.

Viszont a kuria is ugy kezdi, hogy a PTK 523 szerinti szerzodes, Vagyis ha ugy tetszik meg jogilag is definialva van.
Penzosszeg visszafizetese reszletekben kamat elleneben.

A masik amit sokszor mondtam mar, az is abszurd, hogy a Kuria 3 ev alatt Nagy nehezen kitalalja, hogy hogyan is definialja ezt a szerzodestipust es most ugy akarja venni, hogy Minden fogyasztonak akkor es OTT ezt kellett , hogy jelentse.Ez egy kicsit nonszensz.
Valamint teljesen szembemegy a PTK 207-tel.... de Ez is egy masik tortenet.

Ne AZT keresd, hogy mi definialta jogilag , han, higy Mi tiltotta....

Mert Ez kicsit olyan amit csinalsz, mintha en mernok letemre AZT mondanam, hogy:

Van egy jo megoldasom, keresni kellene hozza egy hibat....

Vagy kifejlesztenenek egy tokeletes gyogyszert aminek meg nincs meg a betegsege.

Jó napot!

A segítségüket szeretném kérni egy devizahitel szerződéssel kapcsolatban. Egy vízkár miatt levelet kaptam a biztosítótól, hogy nem áll módjukban kifizetni a kárigényem amíg ezt nem rendezem a bankkal! : Ugyanis a helyszíni szemle során azt tapasztalták, hogy a házszám nem egyezik a szerzősben szerepelttel. Kérdem Én ha ez így van mire (minek) fizettem eddig??? No, de a lényeg, hogy a banki hitel szerződésben valóban xy házszám szerepel ami mára xx-re változott viszont mindez jóval a szerződéskötés előtt történt így az rossz címre köttetett! Valaki egyértelműen hibázott anno, a kérdésem az lenne, hogy ebből nekem lehet-e további kellemetlenségem ha nem intézkedem vagy támadható-e emiatt a "bank" ill. a szerződés!?

Válaszukat, tisztelettel Köszönöm!
bobo27

Bobo27:

Szerintem a banknak a biztositasi szerzodeshez semmi koze.
Ez a szerzodes kozted es a biztosito kozott jott letre, nem a bankkal allsz jogviszonyban ebbol a szempontbol. Igy a biztositonal Kell kerned a helyesbitest.
De majd KBS megmondja a tutit. A bank max. "teljesitesi seged" ebben az ugyletben.

Persze a biztositonak siman megeri hulyesegekre hivatkozni.

Valszeg a szerzodesbol egyertelmuen kiderul, hogy a szerzodes melyik ingatlanra szol, egy hazszam eliras nem hiszem, hogy eleg lenne a nemfizeteshez.
Ha nem fizet a biztosito, menj el a PBT-hez. Valszeg neked adnak majd igazat es kotelezik a biztositot a fizetesre.

Mint ahogy Gondolom emiatt a jelzalogjog sem ugrik...(menj be a foldhivatalhoz es kerd ki a tulajdonlapot, ha szerencsed van akkor nem Lett a jelzalogjog bejegyezve, na jo ezt csak viccnek szantam)

Viszont a rosszhir szamodra, hogy ennek az elirasnak magara a kolcsonszerzodesre semmilyen hatasa nincs.

furkesz:

Ha valoban ervenyes az eredeti szerzodes, akkor Valszeg nehez lesz megszabadulNi a banktol es ki Kell fizetned amit kovetel.
Akkor van eselyed megszabadulni az egesz nyugtol, ha bizonyitod, hogy a szerzodes ervenytelen, de legjobb lenna, ha AZT tudnad bizonyitani, hogy letre sem jott.

Üdv!
Tanácsot szeretnék kérni jelzálog alapú devizahitel (lakáshitel)-szerződésemmel kapcsolatban. A tavalyi forintosítási-láz idején olvastam át alaposabban a 2008-as szerződésemet és akkor vettem észre, hogy az szerepel benne: a bank 4 millió Ft-ot bocsát rendelkezésemre 33046 CHF értékben. A napokban kértem és kaptam a bankomtól hiteltörténeti kimutatást és abban az áll, hogy a szerződéskötés napjától (2008. augusztus 27.) 26900 CHF-al tartozom feléjük. A gond az, hogy ha tényleg 33046 CHF értékben kaptam volna 4 millió Ft-ot, akkor azt 121 HUF/CHF árfolyamon kellett volna kapnom, de ez képtelenség, hiszen az MNB hivatalos árfolyama szerint is 2008. augusztus 27-én 146,19 HUF/CHF volt az árfolyam. Tehát az a feltételezésem, hogy annak idején elírták a szerződésben a CHF-összeget. Kérdésem: 1. Jelentheti-e ez azt, hogy semmisnek tekinthető a szerződésem (nemcsak részben, hanem teljes egészében, hiszen a 4 millió Ft képezte a szerződés alapját és ennek a forintösszegnek a svájci frank alapú feloldása rossz)? 2. Ha nem is semmis a szerződés, de még megtámadható erre az elírásra alapozva? 3. Ha semmis, akkor az eredeti állapot visszaállítása érdekében (azaz a 4 millió Ft visszafizetéséhez) kérhetem, hogy vegyék számításba az eddig befizetett törlesztőrészleteimet (tőketörlesztésre visszafizettem eddig már 2 millió Ft-ot + kamatra 2,1 millió Ft-ot, és még így is tartozok a bank szerint 4,3 millió Ft-al)? Előre is köszönöm a segítő válaszokat. 1 éve töprengek ezen a dolgon és nem tudom, mit tegyek.

@enzo2:
Az, hogy mi miatt támadható érdemben a szerződés azt a szerződés elolvasása után lehet megmondani.
Amit már így is meg lehet mondani:

• Neked kell perelni, mert a bank nem fog egyezkedni, max akkor ha kész keresetlevéllel mész be hozzájuk az ügyvédeddel a hónod alatt.
• A bank közlése ugyan hivatalos, de egy esetleges végrehajtáskor a nagyobb összeget fogják záradékolni, mivel ez szerepel a kj okiraton.
• A kj okirat valószínűleg semmis, mivel valótlan adat szerepel benne, de ezt neked kell bizonyítanod.

Először a következőt tenném:

• Fogadnék ügyvédet
• Megtámadnám az ügyvéddel a kj-nél a záradékát, valótlanságra hivatkozva ~15e ft illeték
• Ha elutasítja a kj (90% hogy igen) akkor is a kj okiratot támadnám bíróságon ügyvéddel, minimális az illeték (21e ft)
• Ha a bíróság megsemmisíti a záradékot, akkor le lehet venni a jelzálogot az ingatlanról.
• Onnantól a bank sokkal kezesebben egyezkedik, tapasztalatok szerint ha a teljes forinttőkét és min jgyb alapkamatot kapnak nem vitatnak semmit.

Ezzel a metodikával a Budapest Bank, a K&H, a Raiffeisen és az ERSTE tuti támadható, pici módosítással az Unicredit is.

Köszönöm a tanácsot ZollR! És arra van esélyem, hogy ha eljutnék a közjegyzői okirat záradékának megsemmisítéséig és lekerül a jelzálog a lakásomról, akkor a bank (Erste) elfogadja, hogy beleszámítsa a visszafizetendő 4 millió Ft-ba az eddig befizetett 2 millió Ft-ot + 2,1 millió kamatot? Vagy ilyenkor csak az eddig törlesztett tőkerész (2 millió Ft) számít? Van erre valamilyen precedens?
Egyébként jó ötletnek tűnik az is, hogy egy ügyvéddel és keresetlevéllel megyek be, és felszólítom őket az egyezkedésre. A kérdés ebben az esetben is csak az, hogy esélyes-e az eddig befizetett több mint 4 millió Ft beleszámítása a visszafizetendő összegbe?

Elszámoláskor minden megfizetett pénz számít.
Ha az ön ügyvédje le tudja nyomni a bank torkán vagy másik esetben ön megnyeri a pert és a bank elveszti az jelzálogjogát, akkor a bank vélelmezi, hogy nem fog fizetni a banknak, tehát motiválva lesz, hogy még öntől pénzt beszedjen.
Klasszikusan ilyenkor az ajánlat a következő:
Kapott 4 millió forintot, ami önnél van 8 éve tehát az nem kérdés, hogy ön kamatot fizeti. Kérdés, hogy mennyit.
Ha az ügyvédje bebizonyítja, hogy a szerződés létre sem jött, akkor azt jelenti, hogy 4 millió forint "tévedésből" van önnél (mivel a pénz jogcíme = kölcsön nem létezik, hiszen az ügyletet szentesítő szerződésről kimondja a bíróság, hogy létre sem jött).
Nem akarok pontosan számolni, de ha az előző 8 évben évi 4%-os jegybanki alapkamattal számolok akkor szerintem az nagyjából rendben van.
Tehát évi 4% mellett a 4 millió felkamatozik 5.5 millóra, amiből már ön megváltott 4.1-et. Akkor még 1.4 millióval tartozik.
Ha ezt egy összegben átadja 99%-ban biztos vagyok, hogy a bank nem fog kekeckedni. Ennél egy fokkal rosszabb ajánlat mondjuk a 12 hónapig havi 120e ft...

enzo:

A szerződésedben azt hiszem szerepel az is, hogy a szerződésben szereplő chf összeg egy 15%-kal megnövelt összeg. Ezért nem egyezik a valóban nyilvántartottal.

Az viszont egy jó kérdés és erre én is kiváncsi lennék, hogy ebben az esetben a CHF összeg tekinthető-e "hitelkeretnek" , amiből majd forintot fog a bank folyósítani.
Mert, ha igen, akkor a mellékes lesz a CHF , mert nem hitelkeretet, hanem az annak terhére igénybe vett forintot kellene a kölcsön tárgyának tekinteni, ugyanis hitelkeretet visszafizetni, csak kölcsönt.

ZollR:

Már az 1,4 millió Ft egyszeri megfizetése is jobban hangzik, mint hogy még fizessek 4,3 milliót éveken keresztül...

Ycal:

Még egyszer átolvasom a szerződésem, mert nem emlékszem erre a 15%-os dologra. Viszont ha tényleg le van írva, akkor sem értem, hogy ha a bank szerint 26900 CHF felel meg a 4 millió Ft-nak, akkor miért nem a 15%-al nagyobb összeg, azaz 30935 CHF szerepelt az eredeti szerződésben, miért 33046 CHF (22%-al nagyobb)?

bobo27:

Az építési osztálytól tudsz kérni igazolást, hogy a régi házszám adott időpontban az új házszámra változott, de a megfelelő nyilvántartásokon még nem lett átvezetve. Vagy ingyenes, vagy vmi minimális illetéke van. Biztosítónak fizetni kell.

Ycal

A szerződéskötés folyamatát túl leegyszerűsíted. Nem úgy történik, hogy a közjegyző megnézi az adott ügyletet, majd ránézésre, ha jogszabály nem tiltja, akkor mehet a szöveg, pecsét, aláírás. Hanem az ügyet, terméket – főleg, ha teljesen új, a magyar gyakorlatban eddig ismeretlen esetről van szó – alaposan megvizsgálja, analizálja és jogszabályokkal alaposan körbebástyázza. Minden bizonnyal ez a „devizahitel” esetében is így történt, csak a bibi az alábbiakkal van.

1. a közjegyzők a vizsgálódásaik során tisztán látták, hogy hibás termékről van szó (ha jó lenne, nem lett volna szükség elszámolásra), ennek ellenére okiratba foglalták. A kérdés így felmerül: hogyan tudtak szakszerű, jogilag erős alapokon nyugvó tájékoztatást adni az ügyfeleknek egy több sebből vérző termékről? Nyilvánvalóan hazugságokkal. (Mindössze 2-3 közjegyző tagadta meg ennek a terméknek az okiratba foglalását, az összes többi, akit a bankok megkerestek, eladta a lelkét.)
2. visszatérek az alapgondolatra, hogy a kifejezéseknek miért van nagy jelentősége (bevallom, közgazdász ismerőseim az elmúlt napokban világosítottak fel erről): a legtöbb „devizaszerződésben”, akárcsak az enyémben az a kifejezés olvasható, hogy deviza nyilvántartású kölcsön, amit 2010-től úgy emlegettek, hogy deviza alapú hitel, majd 2014-ben devizaalapú kölcsönként iktattak törvénybe. Ezzel az a baj, hogy a kettő nem ugyanaz. A deviza nyilvántartás azt jelenti, hogy a bankban nincs ott a deviza, azt nem bocsátja rendelkezésre és nem konvertálja forintra. Tehát a kölcsön forintalapú, mindössze a nyilvántartása történik devizában. Ezzel szemben a devizaalap esetén a bankban ott van az idegen fizetőeszköz, az rákerül a számlára, majd onnan megtörténik a forintra konvertálása. Ez a kölcsönszerződési típus annyira egyedi, annyira sajátos jellegű, hogy a jogban ismert általános, kölcsönökre vonatkozó passzusok nem voltak rá önmagukban alkalmazhatóak.

A jogalkotó 2014-ben hiába hozott arról törvényt, hogy a devizaalapú kölcsön az valójában deviza nyilvántartású kölcsön, ha ez a közgazdaság tudománya szerint nem így van.

A szerződéskötéskor a 2014/LXXVII-es törvény nem volt életben, így az abban megfogalmazott devizaalapú kölcsön nem alkalmazható, ha azt a taktikát választjuk, hogy a szerződés létre sem jött, mert ilyenkor visszatérünk a kiindulási pontra (esetemben 2007. december). A bíróság csak azt veheti figyelembe, ami abban az időben létezett. Mivel a szerződésben deviza nyilvántartású kölcsön olvasható, és az jogilag akkor nem volt alátámasztható, csak közgazdaságtanilag, így a közjegyző csak ez utóbbi értelemben adhatott róla felvilágosítást. Később, 2014-ben hiába találták ki a nagyokosok, hogy a „devizahiteleseknek” tulajdonképpen devizaalapú kölcsönük van, ami definíciójuk szerint egyenlő a deviza nyilvántartású kölcsönnel, ha az közgazdaságtani szempontból ostobaság.

Tehát, van egy olyan termékünk, ami hibás, s ennek ellenére ezt a közjegyző okiratba foglalta, majd hogy eladhatóvá tegye, valótlan, elferdített jogi tájékoztatást adott róla az ügyfélnek, továbbá a törvényalkotó utólag két egymástól eltérő közgazdaságtani fogalmat mosott össze, hogy megpróbálja védhetővé tenni a sz@_t.

Az elállás estén történő elszámolásról meg annyit, hogy nagyon nehéz megmondani, a bíróság mit tart jogosnak. Ha például bebizonyosodik, hogy az ügyfelet iszonyatosan átverték (mondjuk a fent megfogalmazottakkal), és ő teljesen vétlen volt, akkor azt veszik alapul, ki mennyit adott a másiknak, és akié a kevesebb, az még átnyújtja a különbözetet, és mindezt nulla kamat és kezelési költség felszámítása mellett. Az a nagyon nem mindegy, hogy az elálló nyilatkozatban mi az indok, ha profin meg van szerkesztve, ütős érvek sorakoznak benne, akkor erre minden esély megvan.

Mi lenne, ha a bíróság mégis súlyos pénzek átadására kötelezne, és én ezt a közjegyzőtől egy másik peres eljárásban jogi úton követelném? Ha bizonyíthatóan ő volt a hunyó, akkor?

Az első bejegyzésemben jeleztem, hogy az elszámolást és forintosítást nem szabadott volna megvalósítani, mert a 2014. évi XL. törvény 3. § (2) szerint a teljesítés napján érvényes árfolyamot kellett volna a bankoknak figyelembe venniük, de mivel ebből minden nap kettő van, így nem tiszta, melyik a mérvadó.

De most megtoldom még eggyel: az elszámoló-forintosító dokumentumok egyikén sincs aláírás! A törvény szerint az adósok a szerződésmódosítást (devizaalapú kölcsön forintosítása) a tértivevényesen kiküldött levelek kísérő elismervényein az aláírásukkal szentesítik, amennyiben 30 napon belül nem teszik meg kifogásaikat. Viszont ez a szerződésmódosítás nem lehet egyoldalú, főleg akkor nem, ha azt a pénzügyi intézmény kezdeményezi. A Hitelintézeti törvényben benne van, hogy ilyen dokumentumokat minimum két, a bank belső szabályzatában megjelölt munkatársnak kézjegyével el kell látni. Ha ez nem történik meg, akkor az a dokument olyan, mintha nem is lenne.

Rendkívül érdekes, hogy az elmúlt 8 évben az OTP-től érkezett mindegyik levél végén két banki dolgozó fénymásolt aláírása ott szerepel, viszont az elszámoló-forintosítón és az új törlesztési terven sehol semmi, még annyi megjegyzés sem, hogy ez az irat bélyegző és aláírás nélkül is érvényes.

Ennek magyarázata nagyon egyszerű: nincs olyan banki dolgozó, aki a nevét adná a valótlan adatokon alapuló gazemberséghez, és nyilván a pénzintézetek vezetői jóváhagyásával küldték így ki a leveleket.

Végül is teljesen mindegy miért az eltérés...
A KJTV 3§ egyértelműen fogalmaz:
„(1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.
(2) Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.”

továbbá tekintettel a 121§-ra:
„A közjegyzői okirat elkészítésénél aggályos körülménynek kell tekinteni különösen, ha a fél a közjegyzői okiratba olyan rendelkezés felvételét kéri, amely jogvita keletkezéséhez vezethet, vagy amelynek nincs joghatása.”

Nem hiszem, hogy bármelyik kj is beleírta volna a kj okiratba, hogy tudomására hozom a feleknek, hogy a folyósított összegtől való bármilyen 1 centime eltérés is jogvitába vagy elszámolási vitába torkollhat. És mivel meg sem tagadták a kj-k a közreműködést az összes záradékot készítő kj vétséget követett el az okiratba foglaláskor.

Ycal:

Valóban van egy 15%-os kitétel a szerződésemben, de mivel nem biztos, hogy jól értelmezem, idemásolom:

"I.1 Adós elfogadja azon tényt, hogy a nyilvántartásba vett devizaösszeg a jelen szerződés megkötése, valamint a folyósítás időpontja közti időszak alatt bekövetkezhető árfolyamváltozás miatt a finanszírozási igényhez képest 15%-al növelt mértékben kerül megállapításra. Ezen összeg tájékoztató jellegű, a tartozás tényleges összege a II./1 pontban írtak szerint kerül megállapításra."

"II.1. A kölcsön folyósításának módja: az adásvételi szerződésben megadott számlára/számlákra történő egyösszegű átutalás. A Bank a kölcsönt - a jelen szerződésben írt ügyféligény alapján - minden esetben legfeljebb az 1/1. pontban írt forintösszegben folyósítja, de ezt a folyósítás napján érvényes, a Bank által alkalmazott és a Bank Hirdetményében hivatkozott számlakonverziós deviza vételi árfolyamon kiszámított CHF összegben tartja nyílván."

Én úgy értelmezem, hogy az I.1-ben tényleg azt írja, hogy 15%-kal megnövelt CHF összeget állapít meg részemre, de a II.1-ben éppen azt írja, hogy ezt a megemelt CHF összeget legfeljebb a kért forintösszegben (4 millió Ft) folyósítja.

Esetemben tehát továbbra sem értem, hogy ha a bank szerint 26900 (2016. február 29-i közlés szerint egészen pontosan 26943,28) CHF volt az általam kért 4 millió Ft deviza-értéke, akkor ezt megemelve 15%-kal még mindig csak 30948,77 CHF szerepelhetne a szerződésben - de akkor hogy jött ki nekik a 33046 CHF?

EndreV:

Nagyon jot mulattam azon Amit irtal :)

A kozjegyzovel ugyan nem vizsagalt semmit, a bank altal megkapott "tervezetet" copy-paste -el be masolta a sajat ket Soros mondokaja utan.
Felolvasta es tartotta a markat.

Ennyi tortent.
Elfogadom vagy sem, ez az igazsag.

Ezzel nem mondtal ujat, olvass vissza par evet a topikban.... Mar akkor is az volt az egyik problema felveetesem, hogy a deviza rendelkezesre bocsátása nem tortent Meg, ezert annak koveteles kolcson jogcimen nem jogos, bar ITT brlemagyaraztak a Szladits fele, angolfont-svajci frank peldat, de az kicsit masrol szol.

Amit nem ertek az az, hogy a dupla arfolyamon lovagolsz....ha csak egy MNB arfolyam Lett volna, akkor szerinted minden rendben lenne?
Mert abbol Amit leirsz ez Jon le.

Kicsit ugy erzem mintha a valodi problema nem is erdekelne.
A dupla arfolyamon dolog nekem arra hasonlit, mintha mi megegyeznenk , hogy adok neked piros festeket, de a vegen zoldet kapsz, es arrol akarnal vitazni, hogy pontosan a zoldnek mely arnyalata is ez valojaban.
Mikor a valodi problema, hogy te nem is zoldet kertel.

Te a forintositas torvenyrol beszelsz, en Meg AZT mondom, hogy ezek a szerzodesek letre sem jottek igy teljesen mindegy, hogy mely utolagos torveny alkalmaztak , mert nem lesz jelentosege mikor a birosag kimondta, hogy letre sem jott a szerzodes....

Enzo:

Amikor a 15%-kal megemelt osszeget a szerzodesbe beleirtak, Meg nem tudtak, hogy mennyi lesz folyositaskor a CHF tehat, nem a tenylegesen folyositott oszzeget emeltek Meg 15%-kal.
Valszeg a szerzodeskoteskor vagy az elbitalaskori arfolyamon vettek alapul es AZT emeltek Meg 15%-kal ezert ha idokozben csokkenteni az arfolyam, akkor a difference Meg nagyobb is mint 15%.

Enzo:

Amikor a 15%-kal megemelt osszeget a szerzodesbe beleirtak, Meg nem tudtak, hogy mennyi lesz folyositaskor a CHF tehat, nem a tenylegesen folyositott oszzeget emeltek Meg 15%-kal.
Valszeg a szerzodeskoteskor vagy az elbitalaskori arfolyamon vettek alapul es AZT emeltek Meg 15%-kal ezert ha idokozben csokkenteni az arfolyam, akkor a difference Meg nagyobb is mint 15%.

Így most már értem, köszönöm a válaszokat. Úgy vélem, most már okafogyottá vált a felvetésem, hogy nem annyi CHF szerepel a szerződésemben mint ahány forintot kaptam. Mivel emiatt nem tekinthető semmisnek, így meg sem tudom támadni a szerződést - jól ki van ez találva. Még egyszer köszönöm mindenki segítségét!

Enzo:

Emiatt spec nem, de maradt még sok más, ami miatt igen :)

Nem a miatt semmis a szerződésed enzo mert nem találnak az adatok. Bár egyébként én ezt nem venném annyira biztosra. Egy rendes országban egy ilyen kikötés simán érvénytelenségi ok. Mondjuk egy rendes országban nem is engednek ilyen szerződéseket kötni.
Hozzánk képest a Balkánnak minősülő Romániában is rendesebb volt a devizahitelek megítélése és szabályozása. Pld. RNB árfolyamos törlesztése, kamatkövetés stb, nem is volt náluk annyira csapás ez a devizahitel-sztory, mint nálunk.
Amúgy ökölszabály, hogy a bank senkihez nem fog odamenni és senkinek nem fog rendes elszámolást adni, csak akkor ha bíróság kényszeríti azt ki. Nevetséges, hogy elismeri mindenki, hogy ez csal egy szintetikus devizaváltás, ellenben valós árfolyam-különbözetet gombolnak le minden ügyfélről... és még mindenkinek 5-7% kamata van, miközben a forrásköltség 1% körüli.

Tisztelt Okosabbak :)!

Devizahitel-jelzálogos.Van-e rá mód,hogy én át-adom az ingatlant az OTP-nek, Ők meg engem elfelejtenek?
A jelzálog nem erre lenne hivatva?

Köszönettel: Brigitta

Brí!

De. Árverezni fogják, de ha még marad tartozás, azt öntől fogják kérni.
És ez egy hosszadalmas, keserves eljárás. Jobb lenne, ha ön próbálná eladni, természetesen a bank hozzájárulását kérve! Ha marad tartozás, akkor ua, mint fent.