Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Hát mit szeretnél elérni? Vagy mi a semmisséggel kapcsolatos jogi álláspontod? Számolni ezeknek a tisztázása után lehet.

A cél az lenne, hogy a bíróság mondja ki, hogy a szerződés teljes egészében semmis. A semmisségi okok megjelölésével, indokolásával nincs is gond. A cél természetesen az lenne, hogy az egyébként már "2x" visszafizetett felvett összeget ne kelljen tovább fizetni. De nyilván azt nem mondhatom a bírónak, hogy a felvett összeg visszafizetésre került x-szer, ezért kérem, hogy tekintse elszámoltnak a feleket. :)

Próbáltam értelmezni az ehhez kapcsolódó jogszabályokat, jogegységi határozatokat, azonban nem sikerült kihámozni, hogy miként tudnám az említett jogkövetkezmény alkalmazása mellett kiszámolni, hogy tulajdonképpen hogyan is tekinthető elszámoltnak, esetleg az ügyfél méltányos érdekeit szem előtt tartva, ha nem is nullás, de egy korrekt elszámolási összeg jöjjön ki.

Tisztelt Fórumozók!
Még 2014-ben a devizahitelünk miatt elindítottuk a szerződés érvénytelensége, másodlagosan a szerződés részleges érvénytelensége megállapítását kérő pert. Ezt mint a többi pert még az első tárgyalás előtt felfüggesztette a bíróság. Tegnap kaptunk egy végzést, hogy 30 napon belül adjunk be új keresetet, megfelelő számításokkal. Azonban időközben sikerült a bankkal megállapodnom és átengedett az eszközkezelőhöz, ez jelenleg is folyamatban van. Így a pert szeretnénk lezárni, de az ügyvédem titkárja azt mondja, hogy ha bejelentem az elállást ki kell fizetnem az illetéket (annak idején teljes költségmentességet kaptunk, de most újra kéri a bíróság becsatolni a költségmentességi papírokat).
A kérdésem az, hogy a 2014. évi XL törvény (DH 2) 40.§-a szerint nem illet meg minket a perköltség és illetékmentesség? Hiszen még most elállnánk az első tárgyalás előtt. Vagy jobb ha nem reagálunk a bíróság 30 napos hiánypótlási felhívására és akkor maguktól megszüntetik a pert?
Őszintén megmondom, hogy azért fordulok hozzátok, mert az ügyvédem azt mondta, hogy ha kifizetek neki még 20ezer forintot, akkor ő letárgyalja tárgyaláson kívül a bíróval az illetékmentességet (?); de nekem ez lehúzásnak tűnik, mert az én olvasatomban a DH 2 törvény biztosít nekem per és illetékmentes elállást.
Válaszotokat előre is köszönöm.

dropi

OK, de ez nem igazán szempont. A hatályossá nyilvánítással szerintem nem küszöbölhető ki az árfolyamváltozás rád nézve kedvezőtlen hatása. Hacsak nincs olyan semmisségi ok, ami éppen ezt indokolja.

Tisztelt Fórumozók!

Segítségeteket szeretném kérni, illetve a hozzáértők tanácsát!2008ban egy autókereskedésben vásároltam egy autót melyre a kereskedés által 2.000.000Ft. összegű kölcsönt igényeltem, amelyet ott a kereskedésben a kereskedő el is indított és pár óra múlva el is fogadta a bank.(deviza kölcsön) 500.000Ft. összeget ott a helyszínen ki kellett fizetni és az autót el is hozhattam.Azt mondta a kereskedő, hogy kölcsönszerződésemet postázni fogják és az egyik példányt aláírva küldjem vissza.Ezt a kölcsönszerződést a mai napig nem láttam.2008-2014ig fizettem rendesen. Többször írtam levelet a banknak, hogy küldjenek szerződést, azt mondták, hogy amivel ők elfogadták a hitelt azt tekintik szerződésnek. Az viszont egy Belföldi Finanszírozási Kérelem, melyet én nem írtam alá, csak a két kereskedő. 2014ben abba hagytam a fizetést, ekkor már 3.000.000Ft. visszafizetésre került a 2.000.000Ft.-ra., és elkezdődött egy levelezés a bankkal. Fenyegettek, de nem pereltek, az autót sem tudták elvenni csak szerződést bontottak. Valamelyik nap kaptam tőlük egy "ünnepi ajánlatot" (szó szerint így volt a levélben!) Fizessek meg 1.850.000Ft.-ot és lezárják a hitelemet. Erre felhívtam őket, és közölték, hogy pereskedni nem akarnak, egyezzünk meg. Azt mondták 600.000Ft-ot fizessek meg 1 év alatt és lezárják a hitelt.Úgy érzem már bármi kicsivel is beérik, csak fizessek, és szabaduljanak.

Tisztelt Hozzáértők!
OTP Faktoringgal megállapodtam, hogy a 3 milliós CHF tartozásom megfizetésétől eltekintenek, ha befizetek 400 ezer ft-ot. Szerződés szerint kiegyenlítés esetén teljesítettnek tekintik a teljes összeget. Tudomásom szerint nincs végrehajtási fázisban az ügy. Kérdésem, hogy mennyire hihető ez a kedvezményes ajánlat? Köszönöm előre is a hozzászólásokat.

Ha megállapodtál, akkor mi a kérdés? Van aláírt megállapodás erről?

Igen,van róla megállapodás. Az a kérdés, hogy jogos e a későbbi koveteles különböző (pl vegrehajtási költség) jogcímen? Úgy tájékoztattak, hogy nem indult vegrehajtas. Valaszokat elore is köszönöm.

Nehéz a bankoknak hinni. Ezt vegye komolyan. Minden normális bank menekül kifele a devizás kölcsönökből. Az OTP is ezt teszi. Ezt az ajánlatot fogadja el.

stevepcb:
Hajszálra ilyet kaptam én is, még az összeg is majdhogynem forintra hasonló. Ügyvédem szerint kifizethetem de kérjek rá egy pecsétet, aláírást.
Menj el a végrehajtódhoz (akihez tartozol) és kérj tőle egy összesítést, hogy mi van ellened. Ha nincs benne a faktoring akkor szinte bizonyosan nincs vh költség. Ez a végrehajtói összesítés egyben bizonyíték is, ha később arra hivatkoznának, hogy volt vh költség és azt te nem fizetted meg ezért bukta, fizessss még.
Én még kértem rá egy plusz pecsétet, aláírást a faktoringtól a napokban mert ez egy számítógéppel generált, központból küldött megállapodás volt (elvileg nyomtathattam volna én is ilyet ha szerzek otp vízjeles papírt) - minimális vita után adtak is - , ha ma hazajön a többség elmegyek a postára s befizetem.

Zara79: egy normális megállapodással és kellő körültekintéssel szabadulhatsz. SZERINTEM persze.

Az majd más kérdés mi lesz a folytatás - meglátjuk.

"Menj el a végrehajtódhoz (akihez tartozol) és kérj tőle egy összesítést, hogy mi van ellened. Ha nincs benne a faktoring akkor szinte bizonyosan nincs vh költség."

Nehogy vki emiatt bukjon: ha nincs benne a faktoring VAGY jogelődje/jogelődei. (Merthogy a vhajtó nyilvántartásában nem feltétlenül van (még) átvezetve, ugyanakkor a jogelőd küldött az engedményezésről egy levelet tértisen. Elvileg. Legalább emiatt ne kelljen később veszekedni a bíróságon. Annyi más miatt lehet még...

Tisztelt Hozzászólók!

Segítséget kérek!

Hasonló összeget (3millió Ft.-) követel rajtam is a faktor.

Hogyan sikerült az alább leírt megállapodásokra jutni a Faktorral?
Ti tettek lépéseket a megoldás érdekében, vagy egyszerűen a faktor kínálta fel azokat?
A faktor kért e bármilyen jövedelemigazolást, vizsgált e vagyon helyzetet?
Ha lehet töltsétek fel ide a faktor levelét fénykép formátumban.

Köszönettel: Egy kétségbeesett sorstárs. :-(

Reg jartam erre.

Egy kerdesem lenne most, hatha valaki tud ra valszolni.

Az uj Ptk-ba visszahelyezett Onallo jelzalogjogrol lenne egy kedresem.

29. § (1) Ha az ingatlanra vonatkozó jelzálogszerződés a jelzálogjoggal biztosított követelést összeg meghatározásával tartalmazza, úgy a zálogjogosult pénzügyi intézmény a jelzálogjogot a zálogkötelezetthez intézett egyoldalú - különvált zálogjog esetén a jelzálogjogot ekként átruházó zálogjogosultnak és a különvált zálogjog jogosultjának ugyanazon okiratba foglalt közös - írásbeli nyilatkozatával a jelzálogszerződésben meghatározott összeget meg nem haladó összeg erejéig az ingatlant terhelő e § szerinti önálló zálogjoggá (a továbbiakban: átalakításos önálló zálogjog) alakíthatja át.

(3) Az átalakítással a zálogkötelezett helyzete nem válhat terhesebbé.

A kerdesem az lenne, hogy amennyiben a jelzalogjogot a bank atalakitasos onallo zalogjogga alakitja at, akkor az "atalakitasos onallo zalogjognak" , megmarad a jarulekos jellege?

(Szerintem nem...)

Hogyan valosul meg a 3. pontban leirt torvanyi rendelkezes, amely szerint a zalogkotelezett helyzete nem vallhat terhesebbe , abban az esetben , ha az ingatlant jarulekos jelzalogjog helyett onallo zalogjog terheli?

Egy jarulekos jog onallova alakitasa nem jellent mar onmagaban is terhesebbe valast a jelzalogkotelezettre nezve?

Mert mig ervenytelen szerzodes eseten a jarulekos jelzalogjog megszunt, addig onallo zalogjog eseten foggetlenne valt a szerzodestol.

Vagy valamit rosszul latok?

Igen.

KBS:

Egy kicsit bovebben, ha lehetne...

Mit latok rosszul?

De ne az legyen a valasz, hogy mar ezerszer leirtad, mert ez kb fel eves valtoztatas...

Tudom, hulye is vagyok, meg miegymas, de ha kerhetnek egy kis indoklast, hogy miert nem hatranyosabb az onallo zalogjog a jarulekos jelzalogjognal, akkor nagyon lekoteleznel.

Tisztelt Fórumozók!

2008-ban felvettem 6 millió Ft. szabad felhasználású devizahitelt 20 évre, amit a mai napig maradéktalanul fizetek. Jelenlegi tartozásom 6,5 millió. Szeretnék végtörleszteni egy reálisabb összeget, akár a lakás eladása árán is. Ez ügyben szeretnék tájékozódni és, ha lehet segítséget kérni, milyen jogi lehetőségeim vannak, és mik az esélyek ilyen esetben egy sikeres alkura? Előre is nagyon köszönöm!

0

Bővebben is nulla? Ha pert indítok és jogerős ítélet birtokában nem törlesztek? Akkor sem?

Mivel bankok is hibázhatnak, nyilván nem teljesen elképzelhetetlen, hogy lehet valamilyen kapaszkodó, csak a szerződés ismeretének hiányában ezt senki nem fogja tudni megmondani.

„ Ha pert indítok és jogerős ítélet birtokában nem törlesztek? ”
:D Ha lenne egy jogerős ítéleted arról, hogy nem kell fizetned, miért állnál le egyezkedni a végtörlesztésről?

(Ha a nagymamámnak áramszedője lenne és gumikereke, ő lenne a trolibusz.)

Köszönöm a választ. Bután írtam, csak kiragadtam egy mondatot abból az email-ből, amiben ezt írta nekem egy ügyvédi iroda: "Ha továbbra is tudja fizetni hitelét egy ideig, akkor egy nagyon egyszerű és egészen jól nyerhető pert ajánlunk, aminek a kifutása minimum másfél év. Ha ön ezalatt tudja fizetni a hitelt, akkor biztonságban van a per végéig. a per célja, hogy a bank törlesztés elmaradása esetén ne tudjon végrehajtást indítani. Jogerős ítélettel meg tudja tenni, hogy nem fizet (sőt meg kell tenni), és így a bankot alkuhelyzetbe tudjuk kényszeríteni. Ez a legkockázatmentesebb megoldásunk azoknak az ügyfeleknek, akik a legkisebb rizikóval szeretnének sikert elérni." Nem látták a szerződésemet, a kérésemre ezt a választ adták. A fizetett szerződések esetében viszont nem kecsegtettek jó sikermutatókkal. Így valószínűleg elállok a szándékomtól.

Köszönöm a választ. Bután írtam, csak kiragadtam egy mondatot abból az email-ből, amiben ezt írta nekem egy ügyvédi iroda: "Ha továbbra is tudja fizetni hitelét egy ideig, akkor egy nagyon egyszerű és egészen jól nyerhető pert ajánlunk, aminek a kifutása minimum másfél év. Ha ön ezalatt tudja fizetni a hitelt, akkor biztonságban van a per végéig. a per célja, hogy a bank törlesztés elmaradása esetén ne tudjon végrehajtást indítani. Jogerős ítélettel meg tudja tenni, hogy nem fizet (sőt meg kell tenni), és így a bankot alkuhelyzetbe tudjuk kényszeríteni. Ez a legkockázatmentesebb megoldásunk azoknak az ügyfeleknek, akik a legkisebb rizikóval szeretnének sikert elérni." Nem látták a szerződésemet, a kérésemre ezt a választ adták. A fizetett szerződések esetében viszont nem kecsegtettek jó sikermutatókkal. Így valószínűleg elállok a szándékomtól.

Alice:

Nyugi KBS-től csak ennyit várhatsz...

Szerinte a szerződésekkel minden rendben van, csak a szemét adósok akarnak kibújni a fizetési kötelezettség alól.

Ha rákérdezel valamire, hogy miért, akkor az indoklás egyezik az első válaszával vagyis: 0

Számold, ki, hogy mennyit fizettél eddig vissza összesen a banknak.

Ha már több, mint 6 millio (ami az arfolyamemelkedés miatt valószínűsíthető), akkor egy perrel nem igazán bukhatsz.

HA úgy érzed jogos a bank követelése, akkor fizess tovább, ha úgyérzed nem, akkor indíts pert.

Ami most a legjobb lehetőségnek tünik, mert lassan már minden ezelőtt felhozott érvelést sikeresen elkaszáltak a bíróságok (mennyire jogszerűen, azt most hagyjuk), hogy nem megfelelő tájékoztatásra hivatkozva megszabadulsz az árfolyamváltozástól vagy legalábbis a nagyobb részétől.

Most egyértelműen a Kuria és a bíróságok is ebben az irányba hajlandók csak az adós javára dönteni.

Persze nem ez nem azt jellenti, hogy a szerződésed vélelmezhetően nem vérzik további ezer sebből.

Továbbá, nem derül ki az írásodból, hogy van-e közjegyzői tartozáselismerő okirat az ügyben vagy nincs...amennyiben nincs, úgy nem kell félned a végrehajtástól sem egy esetleges nemfizetés esetén, lévén a banknak először bíróságra kell menni-e , ha végrehajtást szeretne indítani.

Az ügyvédtől kapott levélhez:

Röviden egy bullshit.

Hosszabban:
Amit nem írt le az ügyvéd, hogy a franko eljárás után, a bank lehet, hogy nem fog tudni VH-t indítani (gondolom itt közvetlen VH-ról van szó), hanem bírósághoz kell fordulnia, ha nem fizetsz valószínüleg beperel és kezdődik még 2 év pereskedés, ahol ugyanúgy arról fogtok beszélgetni, hogy mekkora a jogos követelés nagysága.

Vagyis ezzel a "bank ne tudjon VH-t indítani" perrel nem leszel előrébb viszont kifizethetsz érte pár százezret.

Amugy csak mellékesen mondom, hogy szerintem lassan fordulni foga dolog, mert túl nagy lesz a nyomás a Kurián... kezd rajuk dőlni a sok szar , amit eddig belapátoltak a bankok érdekében a PJE-kbe.

Kihúzták a szarból őket az árfolyamrés és a makatemelések kapcsán, hogy érvényesek maradjanak a szerződések, de a

"nem megfelelő tájékoztatással"

már nem fognak tudni mit kezdeni.

Lassan jönnek majd az ítéletek a nem megfelelő tájékoztatásról, túl sokat emelgeti a Kúria minden konferenciáján, hogy ezeket vizsgálni kell és ha nem megfeleő a tájékoztatás, akkor forint kölcsönként fogják kezelni a tartozást.

Ezért is adta el sok bank gyorsan a "jogos" követeléseit 10-20%-on.

Mert igy már nem ők fogják bukni a pereket, hanem a követeléskezelők....

De lehet, hogy én hülye vagyok és most nem lesz igazam, mint a kamatemelés és az árfolyamrés ügyében.

Azért azt is gondold végig, hogy ha igazat adnak a devizásoknak akkor hova tűnik az Mnb már elköltött pénze hirtelen.

Ezért azt sem tartom valószínűnek, hogy bármilyen elmozdulás lesz a kúrián.