Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Facsiga:

Ha elolvastad amit irtam , akkor abban benne volt, hogy a bankok hirtrlen sok milliardnyi kovetelestol szabadultak meg.

Valszeg nem 100%-on ertekeseitettek, hanem valahol 10-20% korul.

Tehat, ha most harmadoljuk ezeket a tartozasokat, akkor a vegeredmeny az az, hogy meg a koveteles kezelo is nyert 10%-ot.

A bank pedig mar reg nincs a kepben... vagyis a bankok mar reg lemondtak az arfolyamnyeresegrol, mikor eladtak a koveteleseket. Azt kizarolag a koveteles kezelok tartjak nyilvan vagyis, ha a perek vegigmennek deviza elszamolassal, akkor a koveteleskezelo nyer az ugyleten kb 70%-ot.
Ennyire azert nem jotekony a bank.

Igy nem kell sehova eltunnie annak a penznek , leven mar a koveteles eladasakor reg eltunt, vagyis a bankok leirtak...

Persze, jól hangik amit írsz, de csak az a probléma hogy a faktor a bankcsoport tagja.

Valóban megtisztította a bankot a rossz hitelektől de a bankcsoport nyereségét meg szeretné őrizni, így a faktor pontosan azt fog kitaposni amit megengednek neki.

Másik, hogy a behajthatatlan fedezet nélküli hiteleket adják 10%-on. Ami mögött ott van az ingatlan azt nem adják el kifele csak a fedezeti ingatlan árának megfelelő összegért ami még így is 50-70%.

Facsiga:

Igen olyan is van, hogy kvazi "ugyanabban" a kézben marad a követelés.

De spec az Intrum J. milyen bankcsoport tagja? :-)

Hát nem tudom, nálam az ingatlan ára, most kb a követelés 50%-át fedezi, hogy legyen rajta profitja a követeléskezelőnek, max: 30%-on vehette meg...

De mint mondtam én azért gondolom ezt, mert a Kúria minden megbeszélésén ezt kerül mostanában szóba.
Túl sokat foglalkoznak vele.

Nem tudom te mennyire vagy tajekozott ebben a temaban, de elvileg most febr. 17.-én is lesz erről egy konferencia.

Ettől függetlenül lehet, hogy nincs igazam....majd kiderül.
Csak eddig valahogy bejöttek a "megérzéseim" , akár jó , akár rossz volt a következménye, az adósokra nézve.

Kedves Ycal, köszönöm szépen a választ. Egyenlőre nem bonyolódom perbe, inkább várok és tovább tájékozódom.

Üdv. Egy olyan kérdésem lenne hogy ha devizahiteles keresetet adnánk be a bankunk ellen és egyben kérnénk a végrehajtás felfüggesztését(mivel már itt tartunk) a bíróság felfüggeszti a per végéig a végrehajtást? Ha igen akkor a beadástól számítva ez mennyi idő?

Mivel lehet bizonyítani a teszemazt 8 évvel ezelőtti "nem megfelelő tájékoztatást"?

Valójában az állam a saras, hisz nem hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország államadóssága többek között egy 1984-es svájci frank alapú hitel miatt ekkora.

Én most visszafizetem a hitelem, gondolkozok erősen egy peren, mert amikor felvettem, huszas éveim elején, soha nem foglalkoztam devizával, és fogalmam sem volt, hogy az milyen kilengésekre képes, ráadásul a bankban is 10%-os mozgásokról volt szó max, persze ezt bizonyítani csak a párom tudja rajtam kívűl.

Nálad bőven elég bizonyításnak, ha fél órát eltöltenek veled a tárgyalóteremben.

Zsolti:

Egyszerubb VH felfuggesztesi pert inditani.

A kerdes, hogy mire akarsz hivatkozni?

Üdv Mindenkinek!

Erste felmondott hitelt a lakásom eladásából fizetem vissza. Az, hogy hova megyek lakni egy kiskorú gyerekkel... nem tudom.. A kérdés, érdemes-e perelni az Erstét ezek után? Mielőtt bárki leharapja a fejem, hogy eddig miért nem tettem, a válaszom, mert nem volt arra se pénzem.
A válaszokat köszönöm előre is!
Bea

Pontosan miért akarsz perelni ?

„Erste felmondott hitelt a lakásom eladásából fizetem vissza. Az, hogy hova megyek lakni egy kiskorú gyerekkel... nem tudom.. A kérdés, érdemes-e perelni az Erstét ezek után?”

Hát, pusztán azért, mert a kiskorúval nem tudsz hová menni, azért nem érdemes. Szerződésed itt senki nem látta (tehát érdemben választ sem kaphatsz), de az tuti, hogy a szerződés nélkül is találsz ügyvédet, aki elvállalja neked.
Esetleg Eszközkezelő? -hogy ne kelljen az utcára menni?

Szimba:

Tisztázzuk már, hogy mi a jelenlegi státusz?

Annyit tudunk, hogy az Erste felmondta a kölcsönszerződést.

Hol áll most az ügy?

Közjegyző , már záradékolt?

Vagy már a végrehajtás is elindult?

Kicsit több infó kellene...

Amúgy Iusnak igaza van... kizárólag azért, mert nincs hová menned, nem igazán tudsz perelni.

Viszont ezer más okból nagyonis sok keresni valód van/lehet...

Igy látatlanban az Erste szerződései nem épp a törvénynek való megfelelésről híresek :-)

Más:

lenne két kérdésem, az első a saját ügyemben, a második egy ismerősében.

Egyéb, most lényegtelen okból, nem tudtam átvenni egy bírósági hiánypótlásra való felszólítást, így annek nem is tettem elege , ezért a 2013-ban beadott keresetem , ami jelenlega 3. bíróságnál jár a 2015-ös DH törvényre
hivatkozva el lett utasítva idézés kibocsátása nélkül.

Megfellebbeztem a dolgot, de érdekelne, hogy szerintetek is jól gondolom-e , hogy ezt nem tehette volna meg a bíróság.

A másik dolog:

Egy barátom perében eddig 2tárgyalás volt, ahol érdemben még semmi sem történt.

A keresetet egy felperes által megbízott ügyvéd írta.

Az első tárgyalásra már egy új felperesi jogi képviselő jött , aki az időben beküldött beadványunkra való reagálásra időt kért, arra hivatkozva, hogy nemrég kapták meg az ügyet.
Így a bíróság kiírta a következő tárgyalást március közepére.
Majd válaszában a felperesi képviselő kb. ennyit adott be a bíróságra:

"A felperes szerint az alperesi hivatkozás alaptalan"

(és ez nem vicc)

A mostani tárgyaláson ismét egy új, immáron a 3. jogi képviselő jelent meg a felperes részéről és ismét eljátszotta az előző által már leírtakat vagyis újból időt kért a bíróságtól, hogy érdemben reagáljon a beadványunkra.
Amit a bíróság újra engedélyezett, így majd várjuk a következő tárgyalást.

A kérdés, hogy minden esetben ilyen megértő és jófej a bíróság vagy ilyennek kell lennie?

Mert akkor ezzel a startégiával bárki evtizedekig el tudja húzni a tárgyalást , csak minden tárgyalás előtt új jogi képviselőt kell fogadnia.

Egyébként , mégcsak ott járunk, hogy szerintünk a felperes nem igazolta a perbeli legitimizációját, lévén hiányosan csatolta a engedményezés dokumentumait , ami miatt már eleve el kellett volna utasítani az egész keresetét, ehelyett most kapja a bíróságtól a 3. jogi képviselő a 3. lehetőséget , hogy ezt megtegye.

Továbbá a második lehetőséget arra, hogy megadja a választ arra kérdésre, hogy a felperes szerint milyen teljesítési árfolyamok alkalmazásában állapodtak meg a felek. Mert ugye a vételi és eladási árfolyamok már nem játszanak.

Még egy érdekes kérdésem lenne:

Ha a felek a szerződés egy lényeges elemében megállapodnak, de a bíróság a megállapodás ezen részét tisztességtelennek ítéli, akkor mi a helyzet?

1. A szerződés létrejött a felek között, csak a lényeges elemben való megállapodás nem alkalmazható? De akkor annak az a hatása, hogy egy lényeges elemben való megállapodás hiányzik a szerződésből.
2. A tisztességtelen feltételben való megállapodás, nem is válik a szerződés részévé lévén tisztességtelen és ezért a felek akaratának sem képezi részét, ami miatt a szerződés létre sem jön a felek között egy lényeges elemben való megállapodás hiánya miatt?

Az ügyvédek itt neked nem fogják minősíteni a kollégájuk munkáját, azt ugye, tudod? Anélkül, hogy tisztában lennék a dologgal, annyit engedj meg, hogy szerintem a felperes eljárása tökéletesen megfelel(het) egy idő után a rosszhiszemű pervitel kritériumainak.

Általában a felperesnek nem áll érdekében a per elhúzása. Itt lehet valami a háttérben amit csak a keresetlevél ismeretében lehet megfejteni. Egyébként ma már nem szokták a bíróságok "bekajálni" a nem tudtam felkészülni, mert most kaptam a meghatalmazást. Ugyanis, ha nem tud felkészülni a tárgyalásig, akkor ne vállalja el a megbízást. Az is lehet az ok, hogy az alperesi beadvány valami olyasmire hivatkozik ami eddig nem volt ismert a perben és ki kell nyomozni valamit.

Ius, Attika:

A felperes a faktoring.

Elso dolog:

A felperes kepviseloje hianyosan csatolta az engedmeyezesi doksit.
Amit a masodik ugyved sem egeszitett ki es a 3. most erre megint idot kert, hogy beszerezze a megbizotol.

2. A birono felhivta az eso targyalason a 2. Szmu jogi kepviselot, hogy nyilatkozzon a felperes azon allitasara, miszerint a felek nem allapodtak meg a teljesitesi arfolyamokban, igy nem jott letre a szerzodes.

Ezt nyilatkozta:

"Szerintuk az alperes hivatkozasa alaptalan"

Majd mindezek utan jott a 3 jogi kepviselo a 2. targyalason es az ujabb hatarido.

Sott a burono az alperes ugyvedjet figyelmeztette a etikai kodexban foglaltakra, mikor is nehezmenyezte az "idohuzast"

A végrehajtás során a hitelezői kielégítési sorrendben az állam a bank előtt áll? Mi anno 2008-ban a legalacsonyabb árfolyam mellett vettük fel a lakáshitelt, minimális önrészünk volt, ebből adódóan mondhatni több a hitel, mint amennyit a lakás ér. Természetesen a szocpolt is begyűjtöttük. Most már megszavazták a törvénymódosítást, ami akár kedvező is lehetne számunkra, csak nem tudom, hogy előbb az Államkincstár viszi a szocpol nem "teljesített" részét, vagy a banké az elsőbbség?

Előre is köszönöm a választ.

Tisztelt Fórumozók!
Szeretném a segítségüket kérni.
2012-ben pert indítottam, melyet 2013-ban 1. fokon megnyertem. Eredetileg 2014-re volt kitűzve a 2. fokú tárgyalás, melyet felfüggesztettek a DH törvények/elszámolás miatt. 2017. nyarára tűzték ki a folytatást. Szeretném megkérdezni, hogy a bíróság ebben az esetben csak a 2012-ig hatályos jogszabályokat veheti figyelembe? Vagy mondhatja azt, hogy a DH törvény rendezte a problémát?

Tisztelt Fórumozók!
Szeretném a segítségüket kérni.
2012-ben pert indítottam, melyet 2013-ban 1. fokon megnyertem. Eredetileg 2014-re volt kitűzve a 2. fokú tárgyalás, melyet felfüggesztettek a DH törvények/elszámolás miatt. 2017. nyarára tűzték ki a folytatást. Szeretném megkérdezni, hogy a bíróság ebben az esetben csak a 2012-ig hatályos jogszabályokat veheti figyelembe? Vagy mondhatja azt, hogy a DH törvény rendezte a problémát?

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi kérdésben szeretném a segítségüket kérni.

Devizaalapú gépjármű kölcsön szerződése több pontban is aggályos (Merkantil, ha így beszédesebb), mint pl. az, hogy az 5 évre kikötött opciós jog szerződése mellé aláírattak egy adásvételi szerződést is, amely formailag és tartalmilag is nagyon hasonló a vételi jogi szerződéshez azzal a különbséggel, hogy az adásvételi a kölcsön teljes kiegyenlítéséig fenntartja a vételi jogot.

Néhány éve lezajlott egy érvénytelenség megállapítására irányuló per, azonban az ügyvédi iroda olyannyira nem vette komolyan a munkáját, hogy akkor is jobban jártam volna, ha mint laikus végzem a képviseletet, ugyanis megfosztották az ügyfelet a tárgyalás előtti konzultáció lehetőségétől, a képviselő a tárgyaláson csak feltétlenül szükséges mértékben nyilvánult meg, s így többek között tűrte, hogy a bíró az ügyfelet trükkös kérdésekkel csőbe húzza (illetve sírásig alázza!), de ami a legsúlyosabb, hogy az ügyfelet lebeszélte a fellebbezésről. Mindenesetre az másodlagos, hogy kinek a balféksége miatt történt így, a lényeges az, hogy ezáltal az elsőfokú ítélet jogerőssé vált, mely szerint a szerződés érvényes, indoka az, hogy az ügyfél nem tudta bizonyítani az érvénytelenséget.

Fentiek azért lényegesek, mert a vételi jogra hivatkozva a bank kivonatta a gépjárművet a forgalomból, és ennek kapcsán kezdett érdekelni, hogy milyen jogi lehetőségek vannak az ügyben.

Számomra - laikusként - az érvénytelenség megállapításában az az érdekes, hogy a semmisséget a bíróság hivatalból észleli elvileg, és mivel interneten számos nagyon hasonló (pl. ugyanazon ÁSZF és szerződés alapú) esetet találtam, amelyeket érvénytelenítettek, úgy gondolom, hogy a bíróság ezt talán elmulaszthatta.

Azt szeretném kérdezni, hogy milyen lehetőségek vannak az érvénytelenség felülvizsgálatára (minden, ami akár a legkisebb irányban is elmozdíthatja a dolgot)?
Lehet az szerződés részét képező adásvételi szerződés bújtatott vételi jogra irányuló szerződés (vagy minek kell tekinteni - formától/tartalomtól függően)?

Ezen kívül van esetleg valami remény a forgalomból kivonás ügyének előnyös fordulatára?

Köszönöm!

Kari

Sziasztok!

Reg irtam mar ide, mert lassan 3 eve all az ugyem.

Most is egy ismeros ugye miatt jovok egy kerdessel.

A biro elsofokon elutasitotta a kerelmet, bizonyitottsag hianyaban ugyanis velemenye szerint , a fel arra valo hivatkozasa, hogy nem jott letre a szerzodes , mert a felek nem allapodtak meg a szerzodes lenyegese elemeiben, az nem a Ptk 205 (2) brkezdes szerint megitelendo letre nem jottseget okoz, hanem a Hpt. 213 szerinti ervenytelenseget.Mert fogyasto vedelmi szempomtbol w Hpt-t nem lehet figyelmen kivul hagyni.

Aszerzodes ugyanis a Ptk 205 (1) bekezdes szerint a fwlek egybehangzo akaratnyilatkozataval jon letre , mely megvolt ugyanis a felek alairtak egy szerzodest.
Igy a szerzodes letrejott koztuk es barmilyen lenyeges elem hianya csak HPT szerinti semmisseget okoz , igy az ados hivatkozasait nem talalta letre nem jottseget megalapozonak , igy bozonyitottsag hianyaban elutsitotta a kereseTet.

Szerintetek jogi vegzettsegu ember lehet ennyire sotet?

Vagy direkt enged meg maganak ilyeneket, tudvan semmifele felelossegre vonasrol nem kell tartania. Igysiman szarhat mondenfele kotelmijogi szabalyra?

Szerintem már mondtam: csak te vagy helikopter...

Koszi KBS ,

Toled nem is vartam normalis valaszt.

Nem gondolom, hogy valaki aki szerint az arfolyamres nem is koltseg, az kulonbseget tudna tenni a szerzodes letrejotte es ervenytelensege kozott :)

De talan obudafan vagy Attika , ha erre jar , akkor mondanak par hasznalhato dolgot.