Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Sajnos nagyon sok tévedés van e téren....röviden csak a lényeg, mellőzve a véleményemet (az igazit) és a megnevezéseket (minden további fél neve konkrétan) is..:

1. A korábbi gyakorlat a régi Ptk. és a Hpt. alapján már nem működik, ezt (a gyakorlatot) felülírta a meghozott két PJE. A bírók nagy része (szinte mind) ennek megfelelően dönt. Éppen ezért érdemes lenne az indítandó "szokásos" pereken változtatni is...
2. A létre nem jöttség: "jó" dolog, mert elvileg így elkerülhető a jelzett két PJE, azonban nagyon nehéz, gyakorlatilag szinte lehetetlen bizonyítani...meg ha belegondolunk igaz is: a felek egyike szerint nem jött létre, akkor miért teljesített évekig egyébként...?

3)Érvénytelenség: a két PJE gyakorlatilag "kilövi" a "szokásos" hivatkozásokat, azonban az érvénytelenség egyéb eseteit NEM (fogy. véd: tájékoztatás hiánya egy bizonyos körben és biz. teher megfordítása adott esetben), így azokra kell hivatkozni, ráadásul azokat lehet is bizonyítani... /Annuitás, közv. vh stb./

A fentiek okán, véleményem szerint, nem igazán érdemes pert indítani jelenleg, kivéve a jelzett körnek megfelelően, avagy ha az EU-s eljárásokra fel lehet függesztetni (ez utóbbi bizonytalan, de időt lehet vele nyerni, ami akár fontos is lehet, ha a fentiekben jelzett feltételek nem állnak fent egyébként). Ehhez viszont nagyon ismerni kell az ügyet, a szerződéseket stb...anélkül favágás az egész

Ettől függetlenül van komplex módszer is a védekezésre, de az igazából azoknak "kedvez", akiknek már faktorálták az adósságát vagy már folyik a végrehajtás ellenük... de ezt mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy ennyit megér-e...

Amúgy eléggé "melós" egy ilyen ügy, sokan azért nem foglalkoznak vele (rendesen).....sajnos

„Éppen ezért érdemes lenne az indítandó "szokásos" pereken változtatni is...”
Szerintem meg érdemes lenne abbahagyni a perindítást.

KBS: ebben nem értünk egyet, ti. a jelzett típusú vh-s perek relatíve könnyedén nyerhetőek....ez pedig azoknak azért nem mindegy, akiknek éppen vinné a végrehajtó a házukat a fejük fölül...

helyesen értelmezve, amire utaltam: érdemes nagyon áttanulmányozni a helyzetet és megfontolt (jó) döntést hozni a perindítás kérdésében......ha igen, akkor pedig a típusában, és ha ez is megvan, akkor annak a tartalmában...ez viszont három kardinális kérdés

Pürruszi győzelemről nyilván hallottál már...

Hagyjuk már a picsába a bankok jóhiszeműségét. 10 éve elhalt anyámnak és 5 éve elhalt apámnak küldtek egy nem létező eljárásban felszólítást, hogy azonnal fizessenek egy 12 éve felvett hitelben. Kb 10-szer lettek értesítve a halálukról igazolhatóan és nem csak általam, hanem a közjegyző és a végrehajtó által is. Igazolhatóan és tértivevényesen. Mi a faszt akarnak Tőlük? Az engedményezésről két külön értesítőt kaptak két külön dátummal két külön összegre úgy, hogy apámnak semmi köze nem volt a kölcsönhöz. Arról nem beszéljek, hogy a bank tőkésített minden tartozást és követhetetlen minden elszámolása ( nem a deviza elszámolásra értem )

Menjenek a f.....mba.

A témához meg csak annyit, hogy az első fokon eljáró bírók és közjegyzők élből elutasítanak mindent, mert abból nem lehet bajuk. A csóri kis embernek meg ugy sem lesz pénze ügyvéded fogadni még akkor sem ha igaza van. Az ügyvédek meg pénz nélkül nem dolgoznak a DIGIS ügyfélnek ( amelyet megértek tiszta szívemből nem őket hibáztatom.) Volt, hogy hónap végén kölcsön kellett kérnem 15.000. forintot a fellebbezésre, de megérte mert kb. 10.000.000. milliós tartozást töröltek, a lakásom árverését törölték.

Én is az vallom, hogy adós fizess.... De ne,hogy már 10-szeresét annak ami jogosan jár.

A bírók ( tisztelet a kivételnek ) most ehhez aszisztálnak.

A bank egy tartozásban kiküld két engedményezési szerződést a két adósnak két külön napon és két külön összegre.

Hagyjuk már a picsába, hogy csak az adósok a szemét nem fizetők, nézzük már a bankok tisztességét is. ( Amelyet eleve elismertek azzal, hogy megírták tisztességtelenül elszámolt összeg )

Milyen jogi kategória az, hogy tisztességtelenül felszámolt összeg ? Izé... vagy büntetőjilag csalásnak minősülő. ?

Kiss D.

„A létre nem jöttség: "jó" dolog, mert elvileg így elkerülhető a jelzett két PJE, azonban nagyon nehéz, gyakorlatilag szinte lehetetlen bizonyítani...meg ha belegondolunk igaz is: a felek egyike szerint nem jött létre, akkor miért teljesített évekig egyébként...?”

Erről már hallottál?

A rejtett disszenzus
A jogviták jelentős részét képezi, „ha a felek között nincs valóságos akarategység, ugyanakkor abban a hiszemben vannak. hogy közöttük szerződés áll fenn. ”Ez az un. rejtett disszenzus problematikája, amikor az ajánlat és az elfogadás minden lényeges elemet illetően látszólag fennáll, de annak tartalmát a felek eltérően értelmezik. Előfordulási eseteik, pl. ha valamelyik fél akaratának kialakulása, kifejezése, ill. a másik fél nyilatkozatának értelmezése során tévedett.
Bár a kérdéskörrel az akaratnyilatkozatok értelmezésénél korábban foglalkoztunk, valamint az érvénytelenség körében a tévedés tárgyalása kapcsán még vissza fogunk térni, ehelyütt a következőket kell rögzíteni:

ha a lényeges elemeket illetően a szerződésértelmezés arra az eredményre vezet, hogy a disszenzus nem is maradt rejtve. akkor nincs szerződés;

De akkor egy gyors kérdés:

Hogy lehet ez a tényállás létre nem jöttség?

Van egy Kuria írélet még a devizahitelezés előttről.

Az ítéletben egy autós opciós adásvételi szerződésről mondja a bíróság, hogy nem jött létre, mert a vételárban nem egyeztek meg a felek.

Pedig a szerződésben bele van írva, hogy "a hitelező az autót 15 nap elteltével bármilyen áron értékesítheti"

Tehát eszerint van a felek között "megegyeezés" a vételárban, de a bíróság mégsem fogadta el ezt a feltételt tisztességesnek és emiatt az egész opciós szerződést létre nem jöttnek mondta ki.

Az indok az volt, hogy ilyen esetben az adós teljesen ki van zárva a vételár kialakításból, ezért közöttük nincs valós akarategyezés, így e lényeges elemben való megállapodás hiánya létre nem jöttséget okoz.

Legutóbb egy VH perben pont az E. bank szerződéséről mondta ki a bíróság, hogy nem jött létre, lévén a szerződés "tájékoztató jellegű" kamatértéket tartalmaz. A szerződés valós kamatát a felek a szerződés aláírásakor nem ismerik, kiszámítása nem lehetséges, így a bíróság szerint "meg sem egyezhettek" a kamat mértékében!

„Szerintem meg érdemes lenne abbahagyni a perindítást.”

Nyugi KBS, még csak most fognak elindulni az igaz perek....

A bíróságok még meg sem vizsgálták, hogy vajon egyes szerződési konstrukciók tisztességesek-e :-)

Gondolok itt azokra, ahol a pl: a tartozás es a törlesztőrészlet devizaösszege (nem a forint) csak a folyósítás után válik meghatározhatóvá.

Hogy tesz ez a szerződéstípus eleget az EU-s irányelveknek , mikor a "kötelezettség mértéke" csk a folyósítás után válik ismerté?
Hogy tud a folyasztó megfelelő/megalapozott döntést hozni?

„„A fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102 EGK Tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/48 EK Európai Parlament és Tanácsi irányelv preambulumának 19. bekezdése értelmében annak érdekében, hogy a fogyasztók a tények teljes ismeretében hozhassanak döntést, a hitelmegállapodás megkötését megelőzően kell megkapniuk a megfelelő tájékoztatást a hitel feltételeiről és kötelezettségeikről olyan tájékoztató formájában, amelyet a fogyasztók magukkal vihetnek és tanulmányozhatnak. A 24. bekezdés utal arra, hogy a fogyasztót a hitelmegállapodás megkötése előtt kell széleskörűen tájékoztatni, tekintet nélkül arra, hogy a hitel forgalmazásában részt vesz-e hitelközvetítő. A fogyasztóknak a hitelmegállapodás megkötését megelőző tájékoztatása körében az 5. cikk (1) bekezdése szerint is a tájékoztatásnak kellő időben és azt megelőzően kell megtörténnie, hogy a fogyasztót bármilyen hitelmegállapodás vagy ajánlat kötelezné, azaz a tájékoztatásnak a szerződés megkötését megelőzően kell megtörténnie. Az 5. cikk e rendelkezése szerint a fogyasztó számára olyan információkat kell biztosítani, hogy megalapozott döntést hozhasson a hitelmegállapodás megkötésével járó következményekről. A fogyasztót tehát olyan helyzetbe kell hozni, hogy megalapozottan tudjon dönteni a szerződés várható következményeiről, fel tudja mérni a kötelezettségvállalással járó kockázatot és annak hatásait.” ”

Szerintem sok sok szép dolgot tartalmaz még a jövő, amire a Kúria félremagyarázó különítménye sincs felkészülve...

Ycal

Amit leírtál az a régi Htp. miatt lett érvénytelen szerződés ( létre sem jött ). Nem tartalmazta a kamatot. Ugye ?

Ycal

Amit leírtál az a régi Htp. miatt lett érvénytelen szerződés ( létre sem jött ). Nem tartalmazta a kamatot. Ugye ?

KBS:
"el kell keserítselek"...: az elég hatékony, sokkal jobban lehet belőle kijönni, mint gondolnád, egy hosszabb, komplex folyamat, de jelenleg hibátlanul működik......amire te gondolsz: az érvénytelenségi pereknél, azt megnyerve csupán, tényleg pürroszi, hiszen akkor is fizetni kell (persze az sem mindegy, hogy a sokszorosát vagy az eredetit és kamatait stb..), de én nem erről beszélek, hanem egy másik útról, ami jelenleg MÉG működik, valószínűleg majd ezt is el fogják vágni.....de amíg kevesen vannak ezen az úton, addig nem törődik vele senki sem szerintem

többiek:
lehet hallottam már róla, de az is lehet, hogy nem csak az elméletét ismerem, hanem a gyakorlatát is...sőt, még az is lehet, hogy pár százat meg is csináltam már és nem véletlenül javasoltam másik út keresését, mert amin vitatkoztok, az a gyakorlatban (jelenleg) tényleg járhatatlan, ebben ezért talán nem véletlen az egyetértés KBS-sel sem...de ahogyan korábban írtam, mindenki maga dönti el, hogy mit szeretne és hogyan...:)

Tisztelt dr. Kiss D. Csaba

Kérlek mesélj. Szükségem lenne hozzáértő ügyvédre.
Környékemen senki nem vállalja az ügyem, nem azért mert eleve veszett az ügy, hanem mint írtad nem erre szakosodtak.

Vad:

Ne keverd a letre nem jott szerzodest az ervenytelennel.

Ez ket kulonbozo lepcsofok.

Eloszor is letre jott es letre nem jott szerzodes.

Ha letre jott, akkor lehet ervenyes vagy ervenytelen.

A letre nem jott szerzodes tehat nem lehet meg ervenytelen se.

Ennek az az ertelme, hogy letre nem jott szerzodes eseten nem alkalmazhatoak az ervemytelenseg jogkovetkezmenyei. Nincs eredeti allapot,ervenyesse vagy hatalyosaa nyilvanitas.

A PTK 205 szerint lett a szerzodes letre nem jott, mert a felek nem allapodtak meg legalabb egy lenyeges elemeben a szerzodesnek.

Ilyenkor jogalap nelkuli gazdagodas cimen lehet csak "elszamolas" a felek kozott.

Tehat a szerzodes megy a kukaba, mintha sosem lett volna.

Kiss D.

Bocs, hogy nem tudok neked igazat adni, ha gondolod vegigviszem veled itt par hozzaszolason keresztul, aztan eldontheted, hogy letrejott-e a szerodes vagy nem.

Te csak a felek akaratat vagyis a lenyeges elemben valo megegyezest ird le.

Adott a szerzodes:

" a kamat 3.99% , melyet a bank tajelkoztato jelleggel kozol, a valos kamat majd a folyositaskori hirdetmenyben szereplo ertek lesz."

Ha azt allitod, jogy letre jott a szerzodes , akkor milyen kezdeti kamatertekben allaodtak meg a felek?

Mert ugye anelkul nincs szerzodes!

KBS-nek:

Hogy mennyire most kezdenek beindulni a perek es jonnek az ujabb problemak:

„
Közlemény előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről

A Fővárosi Ítélőtábla a 2017. január 17-én kihirdetett végzésében az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az előtte folyamatban lévő deviza alapú kölcsönszerződés érvénytelenségével kapcsolatban, a 93/13/EGK irányelv (fogyasztóvédelmi irányelv) értelmezése érdekében; egyidejűleg a per tárgyalását felfüggesztette.

A perben a felperesek a kölcsönszerződés érvénytelenségét az árfolyamkockázatot a felperesekre telepítő szerződési feltétel tisztességtelensége miatt állították. Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetének helyt adott megállapítva, hogy a szerződéskötés 2008. február 15-i időpontjában nem volt reális lehetőség a felperesek által követett, a deviza alapú kölcsönszerződésekhez kapcsolódó cél, a forint alapú szerződésekhez képest kedvezőbb, olcsóbb kölcsönhöz jutás elérésére. A felperesek nem kaptak az alperestől a valóságos árfolyamkockázatra vonatkozó, a lappangó pénzügyi válság és a svájci frank „menekülő deviza” jellegére is kiterjedő konkrét tájékoztatást. Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes fellebbezéssel élt, melyben egyebek között azzal is érvelt, hogy a per felfüggesztésének ideje alatt hatályba lépett jogszabályokra, az ún. devizahiteles törvényekre az elsőfokú bíróság a döntése meghozatalakor egyáltalán nem volt figyelemmel.

A Fővárosi Ítélőtábla számára nem volt egyértelmű, hogy az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelensége a fogyasztóvédelmi irányelvvel összhangban álló értelmezés kötelezettsége mellett még mindig vizsgálható-e, azaz, hogy ez a szerződési feltétel még mindig az irányelv hatálya alá tartozik-e. A perbeli szerződés ugyanis a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (2) bekezdése alapján már tartalmazza az árfolyamkockázat felperesek általi viselésének kötelezettségét. A jogalkotással kialakult erre a szerződési tartalomra az egyedi megtárgyaltság nem értelmezhető, hiszen az nem a felek egybehangzó akaratát, hanem a jogalkotó beavatkozását tükrözi. Kérdésként vetődött fel az is, hogy a fogyasztóvédelmi irányelv 1. cikk (2) bekezdésében foglalt kizáró szabályt úgy kell-e érteni, hogy az vonatkozik arra a szerződési feltételre is, amely a szerződéskötést követően, de a szerződéskötés időpontjára visszaható hatállyal vált a szerződés részévé. Amennyiben pedig az árfolyamkockázat tisztességtelensége vizsgálható, a pénzügyi intézmény által a fogyasztónak nyújtott tájékoztatónak mire kell kiterjednie, van-e jelentősége annak, hogy egyébként a perbeli szerződésben a megkötésekor nem csak az árfolyamkockázat viselésére, hanem az egyoldalú módosítás jogára és az árfolyamrésre vonatkozó szerződési feltétel is szerepelt, amelyek együttes hatásaként a fogyasztó ténylegesen a várható fizetési kötelezettségének mértékét és változásának alakulását nem láthatta előre.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az Európai Unió Bíróságához megérkezett, az eljárás C-51/17. számon van folyamatban.

Az előzetes döntéshozatali eljárás tárgyára figyelemmel a Fővárosi Ítélőtáblán jelenleg 49 másik per tárgyalása és 109 nemperes eljárás is felfüggesztésre került.”

ycal:

nem hiszem, hogy velem kellene vitatkoznod....szerintem inkább a bíróságon a másik féllel...

azt gondolom, hogy világosan leírtam, hogy mi miért nem működik a gyakorlatban, ami független minden mástól, így a tudománytól, az elmélettől, a te és az én véleményemtől is...

én a következőket szoktam mondani, és ezt általánosságban tartom igaznak, semmi köze ehhez a témához, habár itt is igaz szerintem: lehet az igazságot keresni / hangoztatni stb., meg büszkeségből kitartani sok minden mellett, meg lehet szépen csendben, okosan pert is nyerni.....az sajnálatos, habár tény, hogy a két leírt kategória nem mindig és nem feltétlenül esik egybe...

az EU-s felfüggesztéshez: erről is írtam, igaz röviden, olvasd el azt is...amúgy nem csak az 51-es sz. alatt, hanem más tényállások okán más számon is fut még eljárás kint, így azt is érdemes figyelni, hogy kinek melyik kapcsolódik az ügyéhez, mert emiatt is páran meg fognak majd lepődni, ha elutasítás lesz a vége, mert a különböző eljárásokban nem ugyanazok a feltett kérdések

Kiss D:

„azt gondolom, hogy világosan leírtam, hogy mi miért nem működik a gyakorlatban, ami független minden mástól, így a tudománytól, az elmélettől, a te és az én véleményemtől is...”

„ nem véletlenül javasoltam másik út keresését, mert amin vitatkoztok, az a gyakorlatban (jelenleg) tényleg járhatatlan, ebben ezért talán nem véletlen az egyetértés KBS-sel sem...”

„A létre nem jöttség: "jó" dolog, mert elvileg így elkerülhető a jelzett két PJE, azonban nagyon nehéz, gyakorlatilag szinte lehetetlen bizonyítani...meg ha belegondolunk igaz is: a felek egyike szerint nem jött létre, akkor miért teljesített évekig egyébként...?”

Lehet, hogy én nézek be valamit nagyon, de én csak egy érvet látok a létrejöttség mellett, mégpedig amit itt kiemeltem.

Igen valóban járatlan az út, de ettől még nem hiszem, hogy lehetetlen lenne...

Szerintem te elfelejtesz egy nagyon lényeges dolgot.

Az akaratnyilatkozotok kifejeződése normál esetben és a bank és az adós közötti szerződés esetén.

Nem szeretnélek megbántani, de sajnos sok dolog gátja a jogászi beidegződés, hogy "dehát valaminek létre kellett jönni, ha már voltak kölcsönös teljesítések!"

Viszont a fő kérdés nem az, hogy valami létre jött-e, hanem, hogy a felek minden lényeges kérdésben megállapodtak-e.

Miért ne teljesíthetnének a felek, míg a disszenzus rejtve van és a felek úgy gondolják, hogy közöttük szerződés áll fenn?

De van egy nagyon érdekes kérdés, ezt már pár jogásszal meg akartam beszélni, mert mi valahogy nem jutunk a végére.

A felek között van egy aláírt szerződés pl: az egyik fél álltalános szerződési feltételben kikötötte magának, hogy az autót a vételi jogi opcióval rendelkező fél, az általa meghatározott áron megveheti.

Tehát, ha a szerződést nézzük , akkor a felek között van egy megállapodás az autó vátelárára vagyis a szerződés létrejött.

Ezt a megállapodást viszont a bíróság nem fogadja el és megállapítja, hogy a szerződés nem jött létre, mert a felek megállapodása jogilag nem érvényesíthető, így "mégsincs" megállapodás a felek között.

A kérdés:

Ha a felek lényeges kérdésben történő megállapodását a bíróság "érvénytelennek" ítéli, akkor :

Van a felek között megállapodás, csak aszerint nem teljesíthető a szerződés?
(de ezesetben valójában patt helyzet van, mert teljesíthetetlen a szerződés)

Vagy ilyen esetben a felek között nincs érvényes megállapodás és éppezért létre jött szerződés sincs?

Mert ugye a bíróság a felek akaratát nem pótolhatja, de fogyasztói szerződés esetén, még a szerződést sem módosíthatja, általa meghatározott feltétellel.

Vagyis nem hozhat létre új feltétellel szerződés, csak azért, hogy a felek között legyen egy szerződés!

BEFEJEZTEM a fórumozást veletek, teljesen felesleges...

nem olvasod, amit írok, nem értelmezed, csak hajtod a csacsiságot...vagy ennyire nem érted, amit írok, vagy nem is akarod megérteni...egyikről sem tehetek, de nem pazarlom az időmet többet erre

sok sikert kívánok az e fajta pereskedéshez, ami szerintem soha nem fog eredményre vezetni

egyébként pedig a járhatatlan nem ugyanazt jelenti, mint a járatlan...

amit pedig leírtál problémát: teljesen igaza van a bíróságnak, de nem magyarázom, mert tökéletesen felesleges

sajnálom

„"nem olvasod, amit írok, nem értelmezed, csak hajtod a csacsiságot...vagy ennyire nem érted, amit írok, vagy nem is akarod megérteni...egyikről sem tehetek, de nem pazarlom az időmet többet erre”"

Kiss D.

Látod ez a különbség egy jogász és egy nem jogász között.
Én meghallgatom, elolvasom és nagyon is értem amit mondasz... ha nem is jobban, de legalabb úgy, mint te.

Ezzel szemben te elzárkózol attól amit én mondok, mert szerinted az hülyeség, de nem tudod megmagyarázni miért(ilyenkor mindig jon a nem akarom vagy nincs rá időm duma), hanem azért:

"mert csak"!

Már megbocsáss, de semmi konkrétumot nem írtál, azt írtad, hogy te tudod a tutit, de, hogy az mi , arról semmit nem tudunk.

Annyit írtál, hogy a semmisségre való hivatkozásokat , már "kiütütték" a bíróságok és a PJE-k, ezért változtatni kell. (Semmisséggel, már 3 éve sem volt érdemes pertnyerni, mert érvényessé vagy hatályossá nyilvánították a szerződést és maradt a deviza tartozás, ami igy kvázi egy végtörlesztéssel ért fel.)

Ebben egyet is értünk.

Az egyik mód lehet a nem megfellelő tájékoztatás, amivel elég sokat foglakozik a Kúria és az EU is.
(A pécsiek le is vezetik, mikor milyen elszámolást kellene csinálni szerintük)

A közvetlen VH kilövés jó dolog, a kormányrendelet j pontját kb 5 éve nyomatjuk és kb 2 éve sikerült a köztudatba is elterjeszteni.

Egész odáig elmenve, hogy "fogyasztói szerződés esetén" már maga az okiratba foglalás is a törvénybe ütköző és ezt észlelnie kellet tvolna a közjegyzőnek.
(Mielőt valaki meglincselne, csak fogyasztói szerződésről beszélek)

De ez csak elodázza a dolgot, attól, hogy közvetlen VH. ugrik, a követelés még megmarad.... ha a bank pert indít, akkor ott már a bizonyítás megfordulása nem játszik...

A harmadik mód szerintem a létre nem jött szerződés, vagyis a lényeges elemben való megegyezés hiányának bizonyítása.

Szerinted ez járhatatlan, szerintem csak jártalan, itt egy jogerős másodfokú VH megszüntető , pont a szerződés lényeges elemében való megegyezés hiánya miatt, nem jött létre a szerződés.

• kamatlab-hiany.html

„
amit pedig leírtál problémát: teljesen igaza van a bíróságnak,”

Miben van igaza pontosan?

Abban, hogy nem jött létre a szerződés a felek között, hiába nézett ki úgy, mintha megállapodtak volna?

Mert én is pont erről beszélek.

Az, hogy aszrződésben az áll, hogy "tájékoztató jellegű kamat és majd a folyósításkori hirdetményben szeplő érték lesz a valós kamat" , az nem megállapodás a kamatérték tekintetében.

Ez nem csak az én véleméynem, hanem a másodfokú bíróságé is. Ott van a cikkben lévő ítéletben, amit belinkeltem.

Én is sajnálom, azt hittem végre valkivel értelmesen lehet itt beszélni és nem sértődik meg, ha megkérdőjelezik egy vézetét.

Tisztelt Jogi Fórum!

A bíróság által felfüggesztett per esetében az alperes banknak joga van menet közben eladni a követeléskezelőnek a hiteltartozást? A bíróság minket a felfüggesztésről tájékoztatott a per megszűnéséről nem. Ez a lépés teljesen jogszerű?
Köszönettel.

A jogosult által történő követelés engedményezése nem végrehajtási cselekmény. Szerintem megteheti.

Én nem vagyok olyan biztos benne. A pernek van egy menete, be kellene jelenteni a bíróságnak, hogy már nem azzal a bankkal van kapcsolatban a másik fél, hanem a követeléskezelővel. A bíróság nem tájékoztatott semmilyen változásról. Ez nem csak engem érint, hanem az összes többi felfüggesztett pert. Ezért lennék kíváncsi egy másik ügyvéd válaszára,mert az enyém nem áll a helyzet magaslatán, és mert ez egy új jelenség. Majd mást érinteni fog előbb-utóbb.

A pert függesztették fel, nem az élet folyását. Utóbbi pedig azt hozta, hogy a követelés jogosultjának személye megváltozott. Ez nyilván kihatással lesz majd a perre is, de ez a hatás egyirányú. Visszafelé nem lehet megtiltani a jogosultnak bizonyos dolgokat.

Kedves Irén !

Én is érintett vagyok ezért mertem leírni amit leírtam!

A végrehajtás felfüggesztésétől függetlenül a követelés jogosultja azt engedményez és arra és oda ahová csak akar.

Ahogyan gerbera írta ennek majd csak akkor lesz jelentősége, amikor a felfüggesztést a bíróság megszünteti és nem az adósnak kedvezően hozza meg a döntését.

És a bíróságnak még ekkor is kell egy jogutódlásról szóló végzést hoznia ami megtámadható ( bár szerintem felesleges költség )

Még egyszer leírom én is ugyan ebben a cipőben járok és nem okoskodni akarok.

Vadsuhanc! Az is lehet, hogy Irén nem fogalmaz helyesen, de ő következetesen perről és annak felfüggesztéséről ír, végrehajtást még csak ingyen sem emleget. Amíg ezen nem változtat, mi se emlegessünk végrehajtást.

Tisztelt gerbera!

Teljesen igazad van tényleg nem írta a kérdező. Ennek ellenére állítom, hogy a per felfüggesztése alatt ( ha, nincs is elrendelt végrehajtás ) a követelés engedményezését nem tiltja jogszabály és ahogyan leírtad, ennek csak a felfüggesztés megszüntetése után lesz jelentősége.